Emlékszünk még rá, amikor még 3,7 milliárd forintos volt a múzeumi negyed? Amikor még Szőcs Géza álmodozott lóvasutat az Andrássy útra? Innen indult a Liget Budapest.

2011

2011. február 15-ét írtunk, amikor az akkori kultuszminiszter, Szőcs Géza bejelentette: 10-15 éves fejlesztés keretében komplett múzeumi negyed épülhet az Ötvenhatosok terére. A hír néhány héttel azután érkezett, hogy lefújták a Szépművészeti Múzeum addig tervezett bővítését (a lefújt tervről lásd itt). A hír meglepte az országot, mert annyira előzmények nélkül dobták be, hogy a miniszternek is el kellett ismernie: a projekt részleteit még akkor kezdték kidolgozni. Még azt sem tudták megmondani a bejelentéskor, hogy melyik múzeumok költöznének a Városligetbe, bár a később is felmerülő ötletek már akkor is jelen voltak a Szépművészeti Múzeumtól a Nemzeti Galérián át a Közlekedési Múzeumig. Felmerült az 56-os emlékmű elbontása és a Regnum Marianum templom újjáépítése is. A bejelentéskor a költségeket 3,7 milliárdra becsülték (v.ö.: most 150 milliárdnál jár a tervezett végösszeg!), a projektet Andrássy-negyednek keresztelték el.

2011 őszén már jobban körvonalazódtak az első tervek: a Dózsa György út felszín alá terelésével, az Ötvenhatosok terén túl már a Városliget egészével, a Nemzeti Galéria ideköltöztetésével számoltak, immár 20 milliárdra emelt költségvetésből. A projekttel egy egész várost átszelő "kulturális tengelyt" álmodtak meg a Várnegyedtől az Andrássy úton át a Városligetig. Hangsúlyozták, hogy csupán a parkolóként használt aszfaltozott területre kívánnak építkezni, zöld felületre nem. Akkor még csak a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria egyesítésével létrejövő új múzeum volt az egyetlen biztos pont az új intézményeket illetően, a többi még nem dőlt el. (Bár felmerült a Fotográfiai Múzeum és egy harmadik, nem konkretizált intézmény ötlete is.) A kivitelezés kezdetét 2014-re, az átadást 2017 végére saccolták akkor.

Decemberben Szőcs Géza, az akkori kulturális államtitkár újabb ötleteket dobott be. Eszerint:
- a forgalomcsökkentett Andrássy úton lóvasút járna
- a MÁV üresen álló székházába költözne a Néprajzi Múzeum, amelynek Kossuth téri épülete "egyéb célokra" szabadulna fel
- a Bajza utca és Városligeti fasor sarkánál álló bauhaus villát a BM-től kérnék el, hogy a Kassák múzeum működjön benne
- a MÁV területén álló egykori hangárba vasúti vagy műszaki múzeumot terveznek
- a kisföldalatti remízét pedig a Vasarely múzeum kapná meg. Ezek azonban inkább a gazdag fantáziájú államtitkár ötletelésének voltak mondhatók, konkrétumok nélkül. Viszont továbbra is tervezték a Dózsa György út alatti alagút megépítését, az egykori Felvonulási térre pedig az "Új Képtár", a fotómúzeum és egy harmadik intézmény épületeit. Akkoriban még az is felmerült, hogy az egész Andrássy út legyen autómentes - sokminden belefért még a gondolatözönbe. Október 1-től Baán László nem csak az egyesített két múzeum vezetője lett, hanem az " új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos" is. (Emiatt a Nemzeti Galéria akkori igazgatója, Csák Ferenc tiltakozásul felmondott.)

2012

2012 tavasza viszonylag eseménytelen volt, az agyalás inkább a háttérben folyt: melyik intézmény hová kerüljön, milyen új épületek épüljenek, és hová. A határidő (2012 júnus 30.) lejárta után néhány nappal újabb döntéssel is előállt a kormány. Eszerint az 56-osok terén kap helyet a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum modern anyagát befogadó új épület. Lesz Fotómúzeum, Építészeti Múzeum, egy, a magyar zenét bemutató intézmény, és a Néprajzi Múzeum is a Városligetbe költözik a Kossuth térről. Ezzel a döntéssel a várost átszelő Andrássy-negyed koncepciója helyébe egy, a Városligetre koncentrált múzeumi negyed gondolata lépett.

Néhány napra rá a fenti listát Baán László még egy névvel egészítette ki: az Új Képtár munkanéven futó épületbe átköltöztetnék a MüPából a Ludwig Múzeumot is. A két intézmény egymástól függetlenül, de egy épületben kapna helyet. Ezt még mindig nem tekintették végleges döntésnek, a koncepció további részleteit 2013 szeptemberéig kellett kidolgozni az érintett intézmények bevonásával. Hat múzeum, öt épületben: ez volt az akkori vezérgondolat, amit az M3-as autópálya beérkező forgalmának elterelésével, a PeCsa interaktív gyermekligetté alakításával és magyar gasztronómiai falu gondolatával fűszereztek. Úgy gondolták, a 2018-as választásokra kész is lesznek az épületek, úgy 50-60 milliárd forintból.

2012. augusztus 31-ével Baán László kormánybiztosi kinevezése átszervezés miatt megszűnt, de Baán ezt követően is a sztori egyik központi alakja maradt, az új felállásban miniszteri biztosként. L. Simon László kulturális államtitkár szeptemberben már arról beszélt, hogy az új intézményekre szánt 60 milliárd mellett további 40 milliárdot költenének az Állatkert bővítésére, a Vidámpark bezárására és egy új cirkuszra.

2013

2013 elejére a múzeumok listája nem változott meg, de a projekt részeke lett a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának felújítása (ahová a Nemzeti Galéria gótikus szárnyas oltárait tervezték áthozni), valamint egy egyesített raktározási és restaurálási központ felépítésének ötletét is beemelték - utóbbi az egykori Szabolcs utcai kórház területén létesülne. A Dózsa György út alagútba terelését és Szőcs nagyszabású Andrássy úti álmait végleg elvetették. A tervezett összköltség 70+50 milliárdra emelkedett. A 70 milliárdból 7 milliárd lenne állami pénz, a többi EU-s forrás, és magántőke lenne. (Ezen a ponton bukkant fel Demján Sándor neve, aki korábban a MüPa PPP-szerződésével szerzett bomba bizniszt az állammal szemben.) A Városligetben a magántőke építhetne például termálszállót a Széchenyi-fürdő mellé - nyilatkozta Baán László. A megemelt költségvetés mellé a tervezett éves látogatószám is megnőtt: egymillióról másfél millióra. Április végéig kellett volna a koncepciót véglegesíteni, hogy június 30-ig kiírhassák az új épületekre a nemzetközi tervpályázatot - derült ki Baán László és Balog Zoltán február 10-iki sajtótájékoztatóján.

Február 20-án, Baán sajtóbeszélgetésén már az is körvonalazódott, hogy először az új épületek Városligeten belüli elhelyezésére írnak ki egy ötletpályázatot, majd az év második felében jöhet a nagyszabású nemzetközi tervpályázat az egyes épületekre. A Regnum Marianum templom újbóli felépítését elvetették, az 56-os emlékmű sorsáról nem döntöttek.



Április 9-én a Magyar Urbanisztikai Társaságnál (MUT) tartottak prezentációt és vitát a projektről. Ezen egy érdekes mondat is elhangzott. Rostás Zoltán építész, a MúzeumLiget projektigazgatója szerint Baán őt azzal küldte a vitára, hogy ha jobb helyszín ötlete merül fel, akkor azt is megvitatják. Ugyanő beszélt arról is, hogy egy nyolcfős bizottság vizsgálta a szóba került helyszíneket: Szentendre, az óbudai Gázgyár, a Margitsziget, a Nyugati és környéke, a Belváros, a Kopaszi-gát, a Közvágóhíd és a Csepel-sziget, illetve a Városliget közül esett a választás az utolsóra. Hogy ez őszinte felvetés volt-e, vagy nem, nem tudom, de a helyszín ezután sem változott meg. Május 9-én a MUT az alábbi álllásfoglalást tette közzé:

"A településfejlesztés a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a helyi önkormányzat feladata, ami azt jelenti, hogy a különböző elképzeléseket olyan területen és úgy lehet megvalósítani, ahol és ahogy azt a helyi tervek lehetővé teszik. Jelen pillanatban – ismereteink szerint – a Főváros és a Kerület ide vonatkozó dokumentumai a Múzeumi Negyed (öt jelentős múzeum) városligeti elhelyezésével nem számolnak. (...) A Városliget majd’ százhektáros városi jelentőségű, védett közparkja az év szinte minden időszakában erősen igénybe vett, ezért további tömegeket vonzó létesítményeket nem kívánatos ide telepíteni. (...) Az itt részvevők többsége s az elnökség – a fentieken túlmenően – nem látja biztosítottnak a város területén előkészítés alatt álló nagy állami beruházások összehangoltságát, és nem látja alátámasztottnak azt, hogy a százmilliárdos nagyságrendű múzeumfejlesztések valóban érdemi hozzájárulást jelentenének a gazdasági prosperitás megteremtéséhez, továbbá azt sem, hogy az ilyen fejlesztéseket a Városligethez csatlakozva lenne a legelőnyösebb megvalósítani. (...) Feltétlenül szükségesnek látunk ezért legalább egy olyan stratégiai tervet, amely gazdasági szempontokat is számba véve a kormányzati hatáskörben lévő legfontosabb igazgatási és kulturális épületek, területek jövőbeli hasznosításáról, azok legjobb kialakításáról intézkedik, továbbá egy, az országos múzeumhálózat korszerűsítésére, annak területi szempontjaival együtt kidolgozott koncepciót, amely megalapozhatja a fejlesztési források optimális elköltését. Budapest, 2013. május 9. A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége" (forrás)

A Városliget beépítése, és minden más helyszín elvetése ellen tiltakozott a MUT akkor is, amikor június 24-én közleményben utasították el Baán felkérését, hogy legyenek tagjai a tervezett Múzeumi Negyed elhelyezési ötletpályázatának bíráló bizottságának.


Nebbien Henrik főkapu-terve a 19. század elejéről. Nem épült meg soha.

A kiemelt projekt azonban tovább dübörgött. Július 2-án megjelent a kormány 1397/2013. számú határozata, amelyben leszögezik: a Liget Budapest projekt keretében a Városligetben szeretnék látni
a) az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum közös új épületét,
b) a Magyar Néprajzi Múzeumot,
c) a Magyar Zene Házát,
d) a Magyar Fotográfiai Múzeumot,
e) a Magyar Építészeti Múzeumot,
f) a cirkusz új épületét,
g) a kibővített és újjáépített közlekedési múzeumot,
h) Magyar Tájak Konyhája - Gasztronómia Falu néven a vendéglátás új központját,
i) a Művészetek terét,
j) Nebbien Henrik eredeti tervei alapján a Liget-kapu oszlopcsarnokának korhű megépítését,
k) a Petőfi Csarnok átalakításával egy új Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpontot,
l) a Hungexpo régi irodaépületeinek elbontását,
m) egy „Zöld Liget” ökologikus oktatási- és látogatóközpontot,
n) a zöldfelületek, játszóterek és a Városligeti tó megújulását, a park közlekedésének újragondolását.

Egyben rendelkeztek arról is, hogy a Szépművészeti Múzeum gipszgyűjteményét a Komáromi Csillag Erődben kell bemutatni, a múzeum Román Csarnokát pedig fel kell újítani. (Ezt a termet a második világháború után nem állították helyre, raktárként használták csupán, mint ezen a 2014-es fotómon is látható.) Egy több intézmény által közösen használandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ felállításáról is határoztak.

Mindössze hat nap telt el, és július 8-án már egy ötletpályázatot is kiírtak, 15 millió forint díjazással, szeptember eleji beadási határidővel, október 3-iki eredményhirdetéssel:

"Az ötletpályázat elsődleges célja a Múzeumi Negyed (részei: az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Magyar Fotográfiai Múzeum, valamint a Magyar Építészeti Múzeum) elhelyezési koncepciójának kidolgozása, és ezzel összefüggésben a 29732/1 helyrajzi számú telek (továbbiakban Városliget) optimális hasznosításának vizsgálata. A múzeumépületek elhelyezése mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a Városliget környezetrendezésnek, azaz az egységes zöldfelületi, tájépítészeti, közlekedési és energetikai koncepció kialakításának. (...) A Pályázónak javaslatot kell adni alternatív energiák felhasználására, a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. (...) A parkolók elhelyezésének tekintetében a Pályázó adhat javaslatokat a tervezési területen kívüli területekre. A Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor – Hermina út / Hungária körút – Vágány utca négyszögtől azok cca. 3-400 méternél ne legyenek távolabb." (forrás)

A park beépítése elleni tiltakozásul a Magyar Építész Kamara (MÉK) Táj- és Kertépítő Tagozata bojkottálta a pályázatot. Erre végül 47 mű érkezett be, ezek közül három nyerte el a megosztott első helyet: a Philaemon 2003 Kft., a Triskell Épülettervező Kft. és a Kollektív Műterem Kft.


A Philaemon Kft. terve a 2013-as ötletpályázatra (forrás)

Az ötletpályázat elsősorban az épületek elhelyezésére, a közlekedés kialakítására irányult, nem végleges épülettervek kialakítására. Hogy mennyi eldöntetlen kérdés maradt ezen túl is, azt jól mutatja az egyik nyertes csapat egyik tagja, Berkecz István írása az Építészfórumon. Miközben sikerült az épületek külső határok menti telepítésével a park belsejét megóvni a nagy forgalomtól, a kiírás adta kötöttségek egy sor rossz kompromisszumot is szültek: az 56-osok terére túl nagy épületek kerülhetnek, túl sok épület kerülhet a Városligetbe, indokolatlanul építenék vissza a fasor folytatásaként a rondót, és meg kellene szüntetni az 56-os emlékművet. Ha megépülnek a mélygarázs helyek, akkor azok már fizetősek lesznek, a mostani ingyenes parkolóhelyek végleg megszűnnek. Ha nem épülnek meg a mélygarázs helyek, akkor áldatlan állapotok alakulhatnak ki, amikor megérkeznek a magyar és külföldi turista tömegek. Bár a megépítést még részben finanszírozza az EU, a fenntartást viszont miből fogjuk kigazdálkodni? Mi lesz, ha az elszálló költségek miatt pont a park megújítása marad el? Ugyanakkor egy másik pályázó, Szabó Zoltán (Szateki Kft., megosztott második helyezés) azzal érvelt, hogy a jelenleg túl széles sétányok, utak keskenyebb gyalogos utakra cserélésével akár 15%-kal is növelhető a Városliget zöldfelületi aránya.

Mint az a Philaemon Kft. pályatervén is látható, az 56-os emlékmű sorsát (jelenlegi helyén legalább is) megpecsételné a rondó visszaépítése, miközben a pályázati kiírásban egy szót sem szóltak az emlékmű tervezett sorsáról, jövőjéről. Holott ennek az emlékműnek az elhelyezése egyáltalán nem véletlen: az 56-ban ledöntött Sztálin-szobor helyére került. Így fontos, szimbolikus jelentősége van annak, hogy az 56-os emlékmű pont ezen a helyen állhasson - érveltek az eredeti alkotócsoport tagjai.

Az ötletpályázaton felmerült gondolatokat egyesítve ezután egy mestertervet dolgoztak ki, majd ez alapján írták ki a nemzetközi tervpályázatokat, immár egyes épületekre lebontva. (Az 56-osok terére tervezett két épületet közösen pályáztatták meg.) A Közlekedési Múzeumra nem írtak ki nemzetközi tervpályázatot, de ennek felújítása, kibővítése is bekerült a mestertervbe. A park belső közlekedését részben a földalatti (akár egy új megállóval), részben egy új elektromos midibusz járat látná el - bár kétséges, hogy így hogyan fog évi másfél-kétmilliós forgalom bonyolódni. Az is nyitott kérdés maradt, hogy a Kós Károly sétány tervezett autómentesítése után hogyan lenne összekötve az Andrássy út tengelye az M3 bevezető szakaszával. A részletek kidolgozásához a Lordculture nemzetközi projektiroda párizsi irodáját kérték fel tanácsadónak, 15 millió forintos díjért.


A 2013 végére körvonalazódott beépítési terv. (forrás)

Novemberben már az is látszott, hogy mi hova is kerülhet majd. Az Ajtósi Dürer sor felőli végen az Új Magyar Nemzeti Galéria (azaz a Ludwig Múzeum és a Szépmű újabb anyaga) kezdi az új múzeumok sorát, ezt a rondó két oldalán az építészet, illetve a fotográfia múzeumai követik. A rondótól befelé kapna helyet a Magyar Zene Háza, az új ifjúsági központ a PeCsa helyére kerülne. A Hermina út és a Kós Károly sétány sarkán, a Hungária csomópont tövében kapna helyet a Néprajzi Múzeum. Az út másik oldalára kerülne át mostani helyéről a Fővárosi Nagycirkusz. Ezzel lényegében a Philaemon Kft. pályázata lett győztessé emelve a győztesek között. Park felújítással, közlekedés-felesztéssel, új épületekkel együtt cakli-pakli már 150 milliárd forint körül járt a projekt tervezett költsége. A jogi akadályok leküzdésére is időben gondoltak: a Papcsák Ferenc zuglói polgármester által 2013 végén benyújtott javaslat szerint a Városliget egésze egy állami tulajdonú cég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerülne át 99 évre. Ezzel a céggel vinnék végig a tervpályázatokat, amely végén az új épületek állami tulajdonba kerülnének át. A fővárosnál annyi jogkör maradhat, hogy ők alkothatják meg a terület építési szabályozását. Az öt múzeumra szóló tervpályázati kiírás-csomagot 2014 januárjában tervezték meghirdetni.

Az újévi buli előtt, 2013 december 31-én a kormány kiemeltté nyilvánította három kapcsolódó beruházás közigazgatási hatósági ügyeit. Ezek: az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Szépművészeti Múzeum román csarnokának felújítása, valamint a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozása. A döntés értelmében az építésügyi hatósági eljárásokban nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, továbbá nem kell településképi véleményezési eljárást sem lefolytatni.

(folytatása következik)


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!