Jóváhagyták a lakótelep építést az Eörs vezér téren. Megszülettek a rózsadombi SZOT-szálló tervei. Nemzeti Színházat álmodtak a Városliget szélére. És átadták a Műegyetemen a mai Kandó Kálmán Kollégiumot. Ez történt fél évszázaddal ezelőtt Budapesten.



Szeptember 1: A fővárosi tanács végrehajtó bizottságának ülése - Helyzetjelentés a budapesti építkezésekről. (...) A fővárosi lakásépítkezés például ebben az évben jelentős állomáshoz érkezett: befejeződött az első nagy lakótelep építése az Üllői úton, s megkezdte az üzemszerű termelést a budapesti házgyár, amelynek termékeit a kelenföldi lakótelepen használják fel. Befejezés előtt áll a XI. kerületi kenyérgyár építése, az üzembe helyezés november végén várható.

A földalatti vasút kelet-nyugati vonala tervszerűen készül. A Fehér út - Deák téri első szakaszból már csak 140 méter alagút építése van hátra. A Szent István tér - Vérmező közötti vonal építése már a Szovjetunióból beszerzett gépesített fúrópajzsokkal történik. Folyamatosan dolgoznak a már megépült állomások és alagutak szigetelési munkáin.

(...) Új oktatási intézmények épülnek a főváros különböző pontjain. A IX. kerületi Ecseri úton külkereskedelmi főiskolát és szakközépiskolát létesítenek, a XII. kerületi Arany János intézet mellett gyermeklélektani tudományos kutató intézetet szerveznek, a kelenföldi lakótelepen 16 tantermes, a III. kerületi Szépvölgyi úton 8 tantermes általános iskola építéséhez fogtak. Pestlőrinc és a XVI. kerület egy-egy új gyógypedagógiai iskolát kap.

A végrehajtó bizottság foglalkozott a Belváros részletes rendezési programjával is. A terv a már korábban elfogadott irányelveknek megfelelően, lényegében megtartja a mai városszerkezetet. Eszerint a Szent István körúttól a József Attila utcáig terjedő körzetekben alakul majd ki a kerület igazgatási központja, a József Attila utca közötti rész idegenforgalmi és kereskedelmi centrum lesz, az ettől délre, a Tolbuhin körútig terjedő körzeteket elsősorban kulturális és felsőoktatási központtá fejlesztik. A terv egyébként a Belváros lakossága számának kisebb mértékű csökkenésével számol. Ezért lakóházakat csak különlegesen indokolt esetben építenek majd, s a felszabaduló területeket inkább a tervezett közintézmények elhelyezésére, zöldterületek és autóparkoló helyek létesítésére használják fel. Ennek szem előtt tartásával nagyobb arányú építkezésre nyílik majd lehetőség a Szabadság tér déli oldalán, a Bazilikától a Múzeum körútig terjedően, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Tanács körút mentén, továbbá a Lánchídtól Erzsébet-hídig terjedő Duna-parton, beleértve a szállodasor kialakítását.



Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a zuglói lakótelep beruházási programját. A tervek szerint a XIV. kerületi Eörs-vezér tér - Füredi tér - Nagy Lajos király út körzetében, 78 épületben 13140 családi otthont emelnek, úgynevezett Larsen-Nielsen-rendszerű építési technológiával. Ennek előkészítésére a Ferencvárosban házgyár építését kezdték meg, amely évente mintegy 1600 zuglói lakáshoz biztosítja majd a szükséges panel-elemeket. A telepen több mint 50.000-en laknak majd, minden családi otthon fürdőszobával, beépített szekrényekkel, beépített konyhával készül. Az új településnek négy iskolája, hét-hét óvodája, és bölcsődéje lesz, ezenkívül orvosi rendelőt, gyógyszertárat, s megfelelő számú kereskedelmi és szolgáltató egységet rendeznek be. (Magyar Nemzet)

Szeptember 2: Budapest második házgyárát, a dán Larsen-Nielsen féle házépítő üzemet a Ferencvárosban, a Gyáli útnál építik. A napokban befejezték az új ipartelepre tervezett valamennyi üzemépület alapozását. (Magyar Nemzet)

Szeptember 3: Előbb elkészül a Hungária körúti felüljáró és a Baross téri aluljáró. A szakemberek megállapították, hogy az Emke aluljáró betonozása tökéletesen sikerült. Péntekre teljes mértékben kibontakozott a nagycsarnok és már a kőfaragók is megkezdték munkájukat: burkolják a lejárókat.


1967-68 körül: épül a Hungária körúti felüljáró

A Hídépítő Vállalat dolgozói az idén befejezik az albertfalvai felüljáró építését és új munkát kezdenek Budapesten. A fővárosi tanács azt tervezte, hogy a Hungária körúti felüljárót 1969-1970-ben építteti meg. A Hungária körúton azonban a vártnál nagyobb arányban nő a közúti forgalom, így a Vágány utcai sorompónál a felüljáró építéséhez már a jövő év elején hozzákezdenek.

A másik nagy feladat a Baross téri aluljáró-rendszer kialakítása. Korábban a szakemberek itt is úgy vélték, hogy elegendő 1968-ban hozzálátni az aluljáró-rendszer építéséhez, hiszen 1970-ig, a földalatti átadásáig ez a létesítmény úgyis elkészül. A földalatti építői azonban szeretnék a Fehér út - Deák tér közötti vonalat már 1969-ben átadni a forgalomnak, s mivel a földalatti munkálatai is megkívánják, a Baross téren már a jövő év derekán megkezdik a gyalogos aluljáró építését. Az elgondolások szerint a Keleti pályaudvar előtti térségen és a jelenlegi park helyén kezdik az aluljáró építését. (Magyar Nemzet)

Szeptember 4: A metró Fehér úti végállomásánál építik fel mintegy 126 millió forintos költséggel a villamos, a BHÉV s a metró közös főműhelyét, amelynek egy része 1970-re, az egész főműhely pedig 1975-re készül el. (Magyar Nemzet)

Szeptember 4: A Citadella Duna felé tekintő bástyafalát és a ma még romos bejáratot március 30-ig rendbehozzák. Mintegy hárommillió forintos költséggel bővítik a Citadella vendéglőt, amely ezután további 400 vendéget fogadhat. A Citadella szállóba olajtüzelésű kazánt építenek be, s így 1967-68 telén már jól fűtött szobák várják a vendégeket. (Magyar Nemzet)

Szeptember 4: Távfűtést kap a várnegyed, a Krisztinaváros és a Viziváros közintézményeinek, nagyobb lakóépületeinek egy része a közeljövőben. A most összeállított terv szerint jövőre elkészül a palotához csatlakozó Szent György téri, Szentháromság téri és Krisztina körúti, valamint a Dózsa György téri hőközpontból az Attila útig kiépítendő gerincvezeték. (Magyar Nemzet)

Szeptember 7: Két megoldásban készül vázlatterv a Nemzeti Színház végleges otthonáról. A Középülettervező Vállalatnál Hofer Miklós építész és munkatársai, a Nemzeti Színház-tervpályázat magyar nyertesei készítik a színház beruházási terveit. A Művelődésügyi Minisztériumtól kapott megbízásnak megfelelően, a győztes magyar munka a beruházási program alapja. A tervezők azonban gondos elemzőmunkával több építészeti megoldást vizsgálnak meg, hogy lehetővé tegyék a legcélszerűbb terv kiválasztását. Ezért a díjnyertes terv leglényegesebb vonásainak megőrzésével, kétvéle vázlatterv-variációt dolgoznak ki. A vázlatokat színházi és építészeti konzultatív bizottság véleményezi.

Mindkét vázlattervi megoldásnál megmarad az a közös és lényeges elv, hogy a nézőteret a szokásosnál jóval tágasabb előcsarnokkal, dohányzóval és egyéb közönségforgalmi helyiségekkel, termekkel övezzék. Közös vonása a terveknek a színház üzemi és műhelyrészlegeinek modern, üzemszerű szervezettsége, amellyel csökkentik a közlekedési távolságokat és megkönnyítik a szállítás gépesítését. A kétféle terv elsősorban az épület tömegének megjelenésében különbözik egymástól. Egységes, zárt tömb az első variáció. Ez a megoldás a kamaraszínházat is beolvasztja a nagy színházi épületbe. Érdekessége, hogy a tömb szinte szoborszerű hatást nyújt, mert négy oldalról árkádos teraszt alakítanak ki, amely azt a látszatot kelti, mintha az épület valami nagy talapzaton állna. A másik tervpályázat elkészítésében viszont a színház és a Városliget közötti harmonikus összhang megteremtése a tervezők célja. Ezért építészetileg oldottabb formák létrehozására törekedtek, hogy a színház belesimuljon szép környezetébe, a nagy parkba. Így többek között lépcsőzetesen csatlakozik a színházi főtömbhöz a kamaraszínház és a parkra néző büfészszárny, s tagoltabb a színház alaprajza is. A tervezők szeptember végén adják át a kétféle vázlattervet a konzultatív bizottságnak, amely kiválasztja majd a végleges beruházási program kidolgozására alkalmas vázlatot. (Népszabadság)

Szeptember 8: Szeptember 15-én átadják az új villamospályát az Emke aluljárónál. A Fővárosi Út- és Vasútépítő Vállalat dolgozói módosított nyomvonalon építik a villamospályát a József körúton a Népszínház utca - Rákóczi út között, a Lenin körúton a Dohány utca és a Rákóczi út között, és a Rákóczi út Körútra vezető mindkét torkolatában. Kongresszusi felajánlásként az Emke aluljárónál dolgozó pályamunkások, szerelők és műszakiak szombat délután és vasárnap is végzik feladataikat. Vállalták, hogy szeptember 21-e helyett, amennyiben rendkívüli időjárás nem akadályozza őket, szeptember 15-ig befejezik a vágányfektetést, az új pályát átadják a forgalomnak. A Közlekedési Építő Vállalat szakemberei hétfőn hozzálátnak a lesüllyesztett vasbetonszekrény melletti felszín alatti térség födémének szereléséhez. Ez a felszín alatti térség a föld alatti utaselosztó csarnoka lesz. A födémet a jövő héten kialakítják, s ezzel minden felszín alatti térséget befednek a Rákóczi út - Nagykörút kereszteződésében. (Magyar Nemzet)

Szeptember 8: Sajtókombinát és ÁBC-áruház épül a Rákóczi út és az Akácfa utca sarkán. A Rákóczi út és az Akácfa utca sarkán levő értékes telek beépítése régóta foglalkoztatja a városrendezőket. Különféle tervek készültek a telek felhasználására, arra is gondoltak, hogy ott létesítenek egy lejárót a földalatti vasút állomásához. A végleges megoldásról most döntöttek az illetékesek. A határozat szerint az Akácfa utca felőli fronton tízemeletes, a Rákóczi úti részen nyolcemeletes épületet emelnek és ebben helyeznek el több szerkesztőséget, kiadóvállalatot, a telek peremén pedig másfél szinten az "éjjel-nappali" Csemege Áruház tehermentesítésre ABC-áruházat létesítenek.

Az építkezés terveit az Általános Épülettervező Vállalatnál Sallai Mihály mérnök készítette és a beruházási program alapján rövidesen hozzákezdenek a kivitelezési terv kidolgozásához. Az építkezésre 43 millió forintot irányoztak elő. Az építkezés méretei szükségessé teszik a szomszédos Akácfa utca 2/b számú RIV-ház lebontását és telkének igénybevételét. A Rákóczi úti fronton folytatják az árkádsort, az Akácfa utcai oldalon pedig a földszinti részt 4 méterrel hátra viszik. Az első emeleten 150 férőhelyes kultúrtermet, klubszobákat, konyhát, éttermet, büfét, könyvtárt és olvasót alakítanak ki. A többi emelet 330 helyiségében a Hírlapkiadó Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó Vállalat, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat irodái, e vállalatokhoz tartozó, több mint másfél tucatnyi szerkesztőség, köztük a Magyar Ifjúság, a Szabad Föld, a Nők Lapja, az Élet és Tudomány, az Ifjúsági Magazin, a Füles, a Világ Ifjúsága, a Képes Sport foglalja majd el.

A telek közepén épül az ABC-áruház, amely raktáraival együtt 1700 négyzetméter területet kap. Az áruház eladótérsége 524 négyzetméter lesz, nagyobb, mint a Körút és a Rákóczi út sarkán levő élelmiszer áruház. A vásárló közönség mozgólépcsőn is beléphet az élelmiszer áruházba, amelynek a Rákóczi út felől lesz a bejárata. Az áruházat önkiszolgáló rendszerben fogják működtetni. Az ABC-áruház berendezésének tervezését a KERTI-nél Kisszebeni Marcel végezte.

Az impozáns épület külső megjelenésében nagymértékben hozzá járul majd a környék városképének szépítéséhez. Fényáteresztő Copilit-üveggel töltik majd ki a széles ablakok közötti homlokzat felületét, a földszint felett különlegesen kiképzett neonfényes címtáblát helyeznek el. Az épület körül és az Akácfa utcai részen autóparkolót is biztosítanak. A tervek szerint 1968 elején kezdik meg az építkezést. (Magyar Nemzet)

Szeptember 8: Tető alá került az első iskola a kelenföldi lakótelepen. Budapest első házgyári lakótelepén, a kelenföldi új városrészben tető alá került a lakótelep első 16 tantermes iskolája, 60 személyes bölcsődéje és 150 személyes óvodája. Az új épületek jelentősége túlnő a lakótelep keretein, mert ezek az első középületek, amelyeket panelből szereltek össze. A Lakóépülettervező Vállalat házi tervpályázata alapján Fábián István építész és munkatársai dolgozták ki a végleges terveket. A tervezők érdeme, hogy csak néhány fajta elem gyártását írták elő, így négyféle falpanelből kétféle födémpanelből lehet felállítani mindhárom épülettípust.

Az új városrész második építési körzetében felállítandó bölcsőde, óvoda és iskola tervei is elkészültek már, s még az ősszel sor kerül az építésre. A nagy lakótelepen végeredményben négy 16 tantermes iskolát, hat 60 személyes bölcsődét és három-három száz, illetve 150 személyes óvodát építenek majd fel a paneles tervcsalád alapján. Az Építésügyi Minisztérium előirányzata szerint ilyen paneles középületeket kapnak majd a főváros többi házgyári lakótelepei is. (Magyar Nemzet)



Szeptember 9: 1968-ban kezdik meg az új sportcsarnok építését. Csütörtökön a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában kihirdeték a budapesti új sportcsarnok tervezésére kiírt pályázat eredményét. Dr. Major Máté professzor, a bíráló bizottság elnöke elmondta, hogy a 27 pályamű között - talán a kissé rövid határidő miatt - nem találtak minden szempontból megvalósítható tervet. Ezért a díjazott és megvásárolt tervrajzok legjobb elemeit felhasználva, az MTS Országos Tanácsával egyetértésben készítik el a végleges kiviteli terveket. Ez a munka előreláthatólag egy esztendőt vesz igénybe, s így 1968-ban kezdhetik meg az új fedett sportcsarnok építését. A zsűri az 50 ezer forintos első díjat a 7. számú tervért a Gulyás Zoltán, Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő, Kollár Lajos, Hegedűs István, Egyedi András, Busch Béla összetételű tervezőgárdának ítélte. Ezenkívül két 35 ezer forintos második, és két 20 ezer forintos harmadik díjat adtak ki, valamint hét pályaművet 10-10 ezer forintért megvásároltak. A második feladatért - a környezetrendezési tervért - Zalaváry Lajos, Csontos Csaba és Dobozi Miklós építészeknek adták a 12 ezer forintos első díjat. Nyolcezer forintért három, ötezer forintért ugyancsak három tervet vettek meg. (Népszabadság)

Szeptember 10: 1266 új lakás épül Kőbányán - Megkezdődtek a Halom utcai új lakótelep építkezései. Kőbányán már három nagy lakótelep nőtt ki a földből - az Üllői úton, a Martinovics téren, a Harmat utcában, összesen 3114 lakással. A legújabb lakótelep a Halom utcában bontakozik. Még a földmunkák folynak, de az óriás daru már ott áll készenlétben, hogy helyükre emelje az előre gyártott házelemeket. Négy épület 280 lakásába már jövőre beköltözhetnek a lakók. A X. kerület gazdag építési programmal szerepel a harmadik ötéves tervben: 1266 új lakást kap. Valószínű sor kerül OTP-társasházak építésére is, 600 lakással. A lakótelepek jobb ellátására, kiszolgálására orvosi szakrendelő, iskola, óvoda, bölcsőde, ABC áruház, tejbolt épül, Gelka-szerviz, cipőjavítóműhely nyílik. A tervidőszak utolsó évében kerül sor a Vaspálya utcai gyűjtő főcsatorna megépítésére, s ez megoldja a Gyömrői út vízelvezetési gondjait. Az új építkezések beilleszkednek a korszerű városközpont kialakításába. (Népszabadság)

Szeptember 15: Rendezik a Soroksári utat. Budapest egyik legforgalmasabb útvonalát, a Soroksári utat a közeljövőben rendezik. A következőkben az E-5-ös nemzetközi út Budapesten a Budaörsi útról a Petőfi hídon át a Soroksári útra vezet majd, onnan tovább Szegedre, illetve Belgrád felé. Az idén megszüntetik az úttestet keresztező iparvágányokat. 1967-ben, a Boráros tér és a Máriássy utca között a Soroksári út nyugati oldalára helyezik át a villamospályát, elkülönítve a közúttól. Így a villamosok nem akadályozzák a közúti forgalmat. Meghosszabbítják a 2-es villamos vonalát egészen a Kvassay Jenő útig. A Kvassay út közelébe kerül a BHÉV végállomása. Ha a munkák befejeződnek, sem villamos, sem HÉV nem keresztezi a Soroksári utat. Rendezik a két vasúti felüljáró környékét is. (Magyar Nemzet)

Szeptember 15: Újabb kilencvenezer telefonvonal - Automatikus összeköttetés a vidék és a főváros között - Rádió- és televízióadók épülnek - a hírközlés harmadik ötéves terve. (...) Vidéken már a hároméves terv végére, Budapesten pedig az első ötéves terv befejeztével a háború előtti helyzetnek megfelelően helyreállították a telefon-, valamint a távíróházlózatot. 1948-ban már működtek az újjáépített rádióadók is. Azóta tovább fejlődött hírközlő-apparátusunk: a morzerendszerű távírógépek helyett már mindenütt telexberendezéseket működtetnek. Húsz év alatt 188 ezerről 672 ezerre emelkedett a mellékállomásokkal együtt a távbeszélő-állomások száma az országban. Az 1958 óta folyamatosan készülő televízióadók pedig az ország területének 85 százalékán biztosítanak kifogástalan vételt. (...)

Mit hoznak a következő évek, milyen fejlődést ígér a harmadik ötéves terv a posta legfontosabb ágazatának? Erről beszélgettünk Nádor Lajos elvtárssal, a Posta-vezérigazgatóság távlati tervezési ügyosztályának vezetőjével.

Korszerűsített központok

A terv előírása szerint 1970-ig legnagyobb mértékben az ország távbeszélő-hálózata fejlődik: 140 ezerrel növelik a beszélőhelyek számát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülbelül 90 ezer új előfizető kap telefont, a többi 50 ezer készüléket pedig a vállalati, hivatali mellékállomásokon szerelik fel. (...) Budapesten, a Lágymányoson megépítik a nyolcezer távbeszélő-állomás forgalmát lebonyolító új közontot, s bővítik a Krisztina-, a Ferenc-, a József-, a Lipót-, a Teréz-, a Zugló- és az Óbuda-központ kapacitását. Így az ötéves terv végéig mintegy ötvenezer kérelmező kaphat telefont a fővárosban. Pécsett 10 ezer vonalas új központ épül, további 20 nagyobb városban pedig korszerűsítik, bővítik a központokat. Jó néhány helységben - például Siófokon, Vácott, Cegléden - megszüntetik a kézi kapcsolást; ezeken a helyeken automata kapcsolóhelyet és tárcsás telefonkészülékeket szerelnek fel.

Éjszakai telefon a falvakban

A posta szakembereinek régi törekvése a kis falvak távbeszélőgondjának megoldása. Ott, ahol délután 4-kor bezár a postahivatal, és a telefonközpontban sem ül senki, utána hiába akar valaki orvosért, mentőért vagy más sürgős esetben telefonálni. Az automatikus telefonközpontok (első példányát most készítik egyik híradástechnikai gyárunkban) megváltoztatják a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet: kezelőszemélyzet nélkül is éjjel-nappal interurbán-összeköttetést biztosítanak majd az illető falu és az ország bármelyik városa, községe között.

Ugyancsak a mostani tervidőszakban kezdődik az úgynevezett távválasztórendszer kiépítése. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy tárcsázás után azonnal jelentkezik majd az ország másik végében lakó telefon-előfizető. A következő esztendőben azonban ilyen módon még csak a Pápa-Veszprém-Budapest összeköttetést teremtik meg, a Balaton északi partjáról tehát majd így lehet hívni a fővárosi előfizetőket. (A kétirányú közvetlen összeköttetést csak a budapesti központok korszerűsítése után lehet megoldani.) 1970-ig Miskolccal, Péccsel és még további tíz várossal lesz Budapestnek hasonló "expresszkapcsolata". (...)

Nemcsak "gyorsabbak", szebbek is lesznek a telefonok. 1970-ig Budapesten újabb ezer távbeszélő-fülkét, illetve nyilvános telefont szerelnek fel; valamennyi új, korszerű készülék lesz. A magán-előfizetők közül pedig már jövőre jó néhányan kicserélhetik régebbi telefonjaikat, mert az ipar megkezdi a színes készülékek szállítását. (...) (Népszabadság)

Szeptember 15: Új uszoda és játékcsarnok Budán. Új sportlétesítmény épült Budán, a Testnevelési Főiskola parkjában. Már csaknem teljesen kész a 25 méteres fedett uszoda, fölötte a játékcsarnok. A hivatalos átadást ugyan mára tervezték, de szerdán még dolgoztak az épületen, s így a határidőnél csak néhány héttel későbben vehetik birtokukba a létesítményt a főiskola hallgatói. Különösen az uszoda felépítése nagy jelentőségű, mert így az eddiginél sokkal jobb körülmények között történhet a jövő tesnevelő tanárainak és úszóedzőinek az oktatása. A medencében - amelyet korszerű öltözők és zuhanyozók vesznek körül - négy rajthely lesz, a játékcsarnokban pedig egyszerre rendezhetnek két kosárlabdamérkőzést, kézilabda- vagy röplabda-találkozókat. (Népszabadság)

Szeptember 16: Honfoglalás az ország legkorszerűbb diákotthonában. "Szeretettel köszöntjük hallgatóinkat" - olvashatják a Budapesti Műszaki Egyetem új ezerfős fiú-diákotthonának bejárata felett az érkező diákok. Az Európa-bajnokság idejére ideiglenesen külföldi vendégekkel megtelt hotel és sajtóközpont ma már - eredeti céljának megfelelően - modern, minden igényt kielégítő diákszálló lett. (...) ...könyvtár, irodalmi presszó, zsebszínház, magnós- és nyelvklubok, birkózó- és súlyemelő-helyiségek, sőt barkácsoló és fotószakkör is található itt, az otthonban. (...) Szombatra teljesen benépesül a diákotthon, ezer fiatember lakja majd az 50 millió forint beruházással felépült 11 szintes otthont, ahol az alagsortól a tetőteraszig minden négyzetméternyi hely a diákokat szolgálja. (Népszabadság)

Szeptember 17: Megnyitják a Csemegeáruház Lenin körúti ABC-részlegét. Az Emke aluljáró építkezésének idején rekonstrukció kezdődött a Csemege Vállalat "éjjel-nappali" boltjában is. Már hónapok óta építették a Lenin körúti oldalon az új önkiszolgáló részleget. Vasárnap és hétfőn éjjel az áruház készleteit átköltöztették a most elkészült új részlegbe, s kedden reggel megnyitják az ABC önkiszolgáló boltrészt, ugyanakkor bezárják a Rákóczi úti fronton a helyiséget, hogy az elkövetkező időkben, körülbelül november végéig ennek a résznek az átalakítását is elvégezzék.

Szeptember 18: Újabb munka kezdődik az EMKÉ-nél - Végleges pályán közlekednek a villamosok. Péntek hajnalban fél 4 után néhány perccel áthaladt az első villamos az EMKE-aluljáró fölött épített végleges vágánykereszteződésen. Az új villamospályák megnyitásával nemcsak meggyorsult a forgalom a kereszteződésben, hanem új szakaszához is érkezett az aluljáró építése; miután a Fővárosi Út-, Vasútépítő Vállalat felszedte az ideiglenes vágányokat, átadják a terepet a Fővárosi Vízművek és az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozóinak. Erre előreláthatólag hétfő reggel kerül sor. A villamosforgalom középre helyezését a jó előkészítés nyomán simán bonyolították le az építők. A forgalom azóta is zavartalan, és tegnap délután már arról is hírt kaptunk, hogy az EMKÉ-nél első ízben alkalmazott úgynevezett felfutósínes kereszteződés kitűnően bevált, a vágányok találkozásánál a villamosok simán, kattogás nélkül haladnak át. A villamosforgalom áthelyezésével egy időben megkezdték az Akácfa utca és Klauzál utca közötti útszakasz átépítését, ezért a gépkocsik, autóbuszok egy sarokkal odébb, a Klauzál utcánál fordulnak a Rákóczi útra. (Népszabadság)

Szeptember 18: Novemberben befejezik a Budaörsi út átépítését. A Budaörsi utat a Nagyszőlős utcai felüljáróig már átépítették. A Nagyszőlős utca és a Villányi út közötti szakaszt azonban korszerűsíteni kell, annál is inkább, mert a jövőben a balatoni, az észak-dunántúli, illetve a nyugati országokból érkező forgalom egy részét a Budaörsi úton át a Hegyalja útra, onnan pedig Erzsébet-hídra kívánják terelni. A Budaörsi út kiszélesített szakaszát előreláthatólag határidő előtt, novemberben átadják a forgalomnak. (Népszabadság)

Szeptember 18: 2,7 millió idei strandoló Budapesten - Újjászületik a Rudas fürdő. A késve, szeszélyes időjárással érkező nyár ebben az évben sem kedvezett a budapesti strandok forgalmának. A Fővárosi Fürdőigazgatóság most összeállított tatisztikájából kiderül, hogy a vártnál körülbelül félmillió vendéggel kevesebb látogatta a strandokat; számuk 2,7 millió volt. Egy rekord mégis megdőlt: tavaly a legforróbb vasárnapon, augusztus 8-án, 111 ezren keresték fel a budapesti strandfürdőket, az idén augusztus 14-én 118 ezren. (...) A legnagyobb munka a Rudas fürdőre vár: október 3-án bezárják, kicserélik a megroggyant oszlopokat, tatarozzák az előcsarnokot, az uszodát és a kiskórházat, cserélik a fűtővezetékeket rendeznek be fogínyzuhanyzó gépekkel. Úgy tervezik, hogy december közepére fejezik be a munkálatokat, s megnyitják a gyógyfürdőt. (Népszabadság)

Szeptember 18: Új lakástervezési módszer - Több lakás a házak számának növelése nélkül. Az ÉM Típustervező Intézet újfajta tervezési módszert dolgozott ki. A lakásnak a konyhából, fürdőszobából és előszobából álló egységét, továbbá a lakószobát, a lépcsőházi épületrészt többféle módon kapcsolják egymáshoz. Ezzel a panelek, vagyis az épületrészek méreteinek megváltoztatása nélkül többféle épülettípus alakítható ki. A tervezők az épület szélességét növelik, s az új variációval sikerült elérni, hogy egy épületben az eddigieknél több lakást alakíthatnak ki. A lépcsőház minden emeleti szintjén nem három, hanem hat lakás épülhet. Az első szovjet házgyár működésének egyéves tapasztalatai alapján a tervezők módosították a panelek összeillesztési módját is, így most már kilenc emeletnél magasabb panelházak is épülhetnek és a hideg sem akadályozhatja úgy az épületszerelési munkákat, mint a korábbi összeillesztési módszernél. A számítások szerint így a télen is összeszerelnek majd naponta öt-hat lakást. A jövő évben Kelenföldön sor kerülhet az első három újfajta, szélesített ház összeszerelésére. Összesen hat ilyen ház épül, ezzel 600-nál több terven felüli lakással bővül a lakótelep. Az új tervet felhasználják Óbuda városközpontjának rekonstrukciójához és más házgyári lakótelepek építéséhez is. (Magyar Nemzet)

Szeptember 20: Műszaki átadás a kelenföldi lakótelepen. Az első budapesti házgyár által készített elemekből épülő kelenföldi lakótelepen február utolsó napjaiban kezdték meg a házak szerelését. Azóta elkészült négy tízszintes, egyenként 180 lakásos épület. Az első a képünkön jobboldali épület műszaki átadása megkezdődött. Néhány hét múlva beköltözhetnek a lakók. (Népszabadság, kép: Perényi Imre: A Korszerű város c. könyvéből)

Szeptember 21: Nincs még helye 6400 házgyári lakásnak. Padányi Mihály, az ÉM Építőipari Főigazgatóság vezetőjének helyettese sajtótájékoztatót tartott a beruházások előkészítésének problémáiról. Elmondotta, hogy ennek a zavarai az egész népgazdaságot sújtják, ugyanis az építőipar kapacitásának kihasználását akadályozzák. A leggyakoribb probléma, hogy késve kapnak tervet, építési engedélyt és szabad munkaterületet. Az idén a késések 3,2 milliárd forint értékű építési feladat teljesítését zavarták, 518 millió forint értékű munkáról még tervet sem kaptak a vállalatok. Ebből 352 millió forint értékű feladat megkezdésére már nincs idő, tehát átviszik jövőre. A beruházási feladatok és az építőipar várható kapacitásának összehangolása különösen fontos a házgyári termékek elhelyezése miatt. A harmadik ötéves terv utolsó éveiben megkezdi már a munkát a győri, miskolci és a második budapesti házgyár is. Ezek termékeinek elhelyezésére egyelőre 6400 lakás beruházása nincs még előkészítve. Pedig a házgyári lakótelepek munkálatainak előkészítése nagyobb feladat a szokásosnál, mert városrendezési tervekről, közművesítésről, szállítási útvonalak építéséről és a házak alapozásáról is gondoskodni kell. (Magyar Nemzet)

Szeptember 22: Október 15-re megépítik a Budapest Szálló falait. A Szilágyi Erzsébet fasor járókelői érdeklődve szemlélik, miként emelkednek a fogaskerekű végállomásával szemben épülő, henger alakú Budapest Szálló betonfalai. A 18 emeletes toronyszállót különleges csúszózsaluzat segítségével építik, s a betonozást Thoma József mérnök építéstechnológiai tervei szerint végzik. A hatalmas, mintegy 350 tonnányi csúszózsaluzatot, a fából ácsolt munkaszintet 224 pneumatikus emelő mozgatja felfelé. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy nem kell állandó ácsolatot létesíteni, és hatalmas állványerdővel körülvenni a magas szállót. (...) A fővállalkozó, az ÉM Középületépítő Vállalat, valamint a 31-es Építőipari Vállalat szocialista szerződésben vállalták, hogy a szálló oldalfalait október 15-ig megépítik. A felső födém beépítése után megkezdődhet a téliesített munka. Jelenleg 12 órás műszakokban dolgoznak és kétnaponként egy emelettel növekedik a szálló oldalfala. (Népszabadság)

Szeptember 24: Újszerű műszaki megoldással épül a főváros legmagasabb lakóháza. A Kacsóh Pongrác úti lakótelepen a 42-es Építőipari Vállalat dolgozói befejezték Budapest első 18 emeletes lakóházának alapozását és a földszinti épületszerkezetek falazását. Így most már sor kerülhetett az Építésügyi Minisztérium műszaki-fejlesztési főosztálya, az Építéstudományi Intézet és a vállalat közös kísérletére, az első betonfelületű lakóházhomlokzat építésére. A házak homlokzatát eddig mindig vakolták, festették, s ez a munka nemcsak az építésnél, hanem később az tatarozásnál is sok gondot, újabb költséget jelentett. Különösen nagy probléma a magas házak állványozása, tatarozása. A kísérletnek az a célja, hogy már betonozáskor végleges homlokzati felületet kapjon a fal, tehát olyan sima és egyenletes felületű legyen, hogy helyettesíthesse a festett vakolatot.

A toronyházban - a főváros eddigi legmagasabb lakóházában - összesen 128 lakás épül. Nagyobb része beépített konyhabútorral és gardróbszekrénnyel ellátott kétszobás, összkomfortos otthon, de lesznek benne egyszobás garzonlakások is. A mintegy 35 méter hosszú épületben szállodaszerűen helyezik el a lakásokat; az ajtók a ház közepén vezető zárt folyosóról nyílnak. Előreláthatóan jövő év végére készül el a toronyház. (Népszabadság)

Szeptember 25: Négy budapesti lakótelep elkészül az év végére. A következő hetekben a 44-es Építőipari Vállalat dolgozói Budapesten három lakótelep építését fejezik be: a Hámán Kató téren rekordidő alatt építették meg a szövetkezeti lakótelepet és már az utolsó házat is átadták. Tizennégy házban 300 modern lakás épült, jelenleg a 60 személyes bölcsőde és a 75 személyes óvoda utolsó simításait végzik a lakótelepen. A Lakatos utcai lakótelepen az idén még hét lakóházat és több üzletet adnak át, s ezzel befejeződik a 2800 lakásos modern városnegyed építkezése. A József Attila lakótelepen már csak két épületet, egy gyermekorvosi rendelőt és egy kisáruházat kell befejezni, hogy az év végére teljesítsék az építők munkafeladatukat. Jövőre már csak a parkosítás marad. A 42-es Építőipari Vállalat dolgozói a Harmat utca környékén adnak át új lakótelepet. (Magyar Nemzet)

Szeptember 27: Sajtótájékoztató és kiállítás az Akadémia új könyvtárépületéről. A Magyar Tudományos Akadémián tegnap tájékoztatták a sajtó képviselőit az Akadémia új könyvtárépületének építéséről. Az új könyvtárépület, amely a Dorottya utca - Roosevelt tér - Apáczai Csere János utca által határolt telken épül, 6 emeletes, 90 ezer köbméter terjedelmű lesz. Az új épületben 11 könyvtári szinten, kereken 55 ezer polc folyóméteren, csaknem 2 és fél millió könyvtári egység helyezhető majd el. Az építkezések költsége meghaladja a 100 millió forintot. A könyvtár funkcionális terveit a világ valamennyi új, modern tudományos könyvtárának tanulmányozása előzte meg, s a tapasztalatok figyelembevételével, de a hazai igényeknek megfelelően alakították ki a KÖZTI tervezői. Elkészültek a könyvtár homlokzati tervvariációi is három különböző megoldásban, amelyeknek távlati képeit az Akadémia halljában állították ki. A kiállítást dr. Ligeti Lajos akadémikus, a Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. (...) A végleges homlokzati terv elfogadása után a jövő évben elkészül a könyvtár teljes kiviteli terve, és 1969 tavaszán indul majd meg az építkezés, befejezésére pedig 1971-ben kerül majd sor. (Népszabadság, kép: Magyar Nemzet)

Szeptember 28: Terhelési próba. Homokkal megrakott dömperekkel kedden megkezdték az albertfalvi felüljáró terhelési próbáját. Az útburkolási munkák befejezése után előreláthatólag október közepén megindul a forgalom az új felüljárón. (Népszabadság)

Szeptember 29: Lábakon álló szálloda épül a Rózsadombon - Ötszáz férőhelyes lesz, építési költsége 52 millió forint. A közeli években a SZOT nagy lendülettel folytajta az üdülőszálló-hálózat kiépítését. E program keretében Budapesten, a Rózsadombom már a jövő évben megkezdik egy 500 férőhelyes üdülőszálló építését. A tanulmányterveket már elfogadták és most folyik a részletes kiviteli tervek kidolgozása.

A hatszintes, 205 szobás szálló a főváros egyik legszebb helyén, a Vérhalom utca mentén, a kijelölt terület adottságához alkalmazkodva, ív alakban fog épülni. A Rózsadomb lejtőjéről gyönyörű kilátás nyílik a környékre,a pesti oldalra. A szálloda 115 méter hosszúságban lábakon áll, alatta autóparkolót alakítanak ki. A földszinti helyiségekben rendezik be a hallt, a társalgókat, író-olvasó szobákat, játéktermeket. A félemeleten helyezkedik el a hall galériája. A többi emeleten sorakoznak az 1-2-3 ágyas vendégszobák, mindegyikhez fürdőszoba tartozik. A keleti oldalra nyíló szobák loggiás kialakításúak. A legfelső szinten 250 férőhelyes étterem lesz, amelynek hatalmas üvegfalú helyisége három méternyire előreugrik az épület homlokzatától. A tetőterasz pihenés céljaira szolgál.

A rózsadombi lejtőnél a főépület előtt, azzal "nyaktaggal" összekötve, kör alakú táncos szórakozóhelyet építenek, amely egy lábon áll, tetején szabadtéri előadások céljára teraszt létesítenek. A reprezentatív kialakítású üdülőszálloda szoros kapcsolatban lesz a környéken levő gyógyfürdőkkel, kezelésük tartama alatt itt helyezik majd el a gyógyfürdőket használó SZTK-betegeket. Az 52 millió forint költségelőirányzattal épülő rózsadombi üdülőszálloda terveit Vass Antal, a KÖZTI építészmérnöke készítette. A jövő évi kezdés esetén 1969-ben adják át rendeltetésének az intézményt. (Magyar Nemzet)

Szeptember 29: Csütörtökön megnyílik a Kálvin tér 10. szám alatt az első önkiszolgáló rendszerre átalakított Keravill-bolt. Villamossági cikkek, háztartási kisgépek, kávéfőzők és alkatrészei, különféle elektromos készülékek vásárolhatók az önkiszolgáló boltban. Mosógépekhez, porszívókhoz, padlókefélőkhöz, kávéfőzőkhöz és őrlőkhöz, vasalókhoz, tűhelyekhez alkatrészeket is árusítanak. (Magyar Nemzet)



Szeptember 30: Ahol a házak előre gyártott elemei készülnek. Budapesti Épületelemgyár, XI. kerület Budafoki út. Negyvenhat holdnyi terület finomszemcséjű cementfüggöny alatt.

A szerelőcsarnok kényura a vibárlóasztal. Első pillanatban elviselhetetlennek tűnő zaja uralja a vastag gerendák közé zárt teret. Várnagy Zoltán művezető úgy mutatkozik be, hogy noteszomba írja a nevét, mert hasztalan kísérlet a szavakra építeni. A közlési eszköz itt a gesztikuláló kéz, a bólogató fej és a kérdő pillantás. A munkafolyamat kezdetéhez vezetnek. Néhány gyorskezű lány a kitisztított sablonba helyezi a lágyvas-elemeket, s máris int - a sablon görgőkön fut tovább. A szórócső alatt áll meg és ráömlik a betonkeverék. Ismét egy intés, egy mozdulat, valaki elmozdít egy kart, s a sablon tovább gurul. Hatalmas test, de a jól olajozott görgőkön szinte surran. Majd leszorítja négy vasnyelv, s iszonyú táncra kezd. A mozgást alig lehet látni, inkább csak érezhető a vad ritmus és a dobhártyát repeszti a millió tam-tamnyi gépzene. A "karmester" ismét elhúz egy kart, megnyom egy gombot, s lassan letelepszik a gép testére a csend. Aztán a sablon tovább gurul a gőzölő felé, és a vibrálóasztal új partnert kap a "tánchoz". A művezető egy sínen futó daruszerű szerkezethez int. A kész gyártmány függ rajta. Most történt a kizsaluzás: a sablon és a vasbeton elvált egymástól. A hengerfal-formájú betondarabra ráismerek: vasbeton tübbing. Ilyenek között fut majd Pest alatt az új földalatti.

Sütő Károly igazgató: Új gyártmányunk a vasbeton tübbing, mi magunk kísérleteztük ki, készítettük el a gyártási technológiát. Kezdetben idegenkedtek tőle, de bizonyítottunk - bevált.

- Mit gyártanak az udvaron látott ipari csarnokszerkezeten, és a vasbeton tübbingen kívül?

- Lágyvas és feszített gerendákat, valamint födémelemeket. Jó részük társasház építkezésekhez kerül. (...) (Magyar Nemzet)


A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!