Vitát rendeztek a Margit-szigetről és a Római-partról. 1990-re már minden tizedik embernek lesz autója, mondták akkor. Az Egri Csillagokban "színészkedő" tevék kerültek az Állatkertbe. Bejárást tartottak az épülő 2-es metróvonal Deák tér állomásán.
Szeptember 1: Új forgalmi gócpontot alakítanak ki az Eörs vezér téren, a Kerepesi út - Fehér út kereszteződésében. A metró keleti végállomásán autóbusz-, villamos-, HÉV-végállomás és gyalogos aluljárórendszer épül. (Magyar Nemzet)

Szeptember 4: Az építkezések helyzetével foglalkoztak a XXII. kerületi tanács keddi ülésén. Nagytétény új lakókörzetének kivitelezési munkáit négy sávház építésével nemrég megkezdték. A Bartók Béla út mentén csaknem 800 lakást emelnek. Budafokon, a Leányka utcában 4 emeletes sávházak, 9 emeletes, úgynevezett öntöttházak, és 16 emeletes magasházak épülnek, szintén öntött technológiával, összesen mintegy 1300 lakással. (Magyar Nemzet)

Szeptember 12: Határidő előtt: 8000 új telefonállomás a Lipót-központban. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, valamint a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság gazdasági, párt- és szakszervezeti veeztői szerdán szocialista szerződést írtak alá a Lipót telefonközpontban. A szerződésben a BHG szerelői, a posta érintett üzemeinek dolgozói vállalták, hogy a Lipót-központ bővítésével a tervezett időnél hamarabb végeznek, s a 8000 új állomást december 31-e helyett már 17-én üzembe helyezik. Ezzel egy időben - ugyancsak az ígért időnél korábban - 1000 új előfizető telefonállomását bekapcsolják a fővárosi hálózatba. A posta hálózatépítő üzeme, csatlakozva a szerződéshez, vállalta, hogy az Árpád-hídfői lakótelep három új toronyházához és a Mautner Sándor utcai lakótelephez még a központbővítés befejezéséig elkészíti a szükséges hálózatot. (Népszabadság)

Szeptember 12: Vitát rendez a népfront a Margitsziget és a Római-part további sorsáról. Szerdán ülést tartott a budapesti népfront gazdasági várospolitikai munkabizottsága. Dr. Reischl Antal egyetemi tanárnak, a munkabizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a következő hónapok tennivalóit.

A tervek szerint a munkabizottság megtárgyalja majd a fővárosi tanács 1969. évi városfejlesztési tervjavaslatát és az illetékes szervek elé terjeszti észrevételeit, indítványait, esetleges módosító javaslatait. Vitát rendez a Római-part rendezésére, fejlesztésére kidolgozott tervekről és a Margitsziget további sorsával kapcsolatos kérdésekben is hallatja szavát. Napirendre tűzi a lágymányosi vásárváros kialakításának terveit, választ kér az illetékesektől, hogy milyen formában és ütemben kívánják lebonyolítani a Budapesti Nemzetközi Vásár városligeti pavilonjainak, illetve épületeinek költöztetését. Gondoskodni kíván arról is, hogy az elképzelésekről a közvélemény is tájékozódjék.

A fővárosi tanács végrehajtó bizottságával közösen előterjesztést dolgoz ki a Nemzeti Pantheon - a Kerepesi temető - rendezésének ügyében. (...) (Magyar Nemzet)

Szeptember 13: Épül az új házgyár. Évente 4000 lakáshoz elegendő elemet gyártó szovjet házgyár épül a főváros határában, Dunakeszi mellett. Eddig tető alá került - üvegezés kivételével - a gyártócsarnok, a betongyár és a vasanyagtároló. Már érkeznek a gépi berendezések, a szerelés is megkezdődött. (...) (Népszabadság)

Szeptember 15: 1973-ra befejeződik a Belváros üzletközpontjának rekonstrukciója. Szombaton Heincz Mihály, a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztályának vezetője tájékoztatta a kerületi tanácsok vb-elnökeit és a Fővárosi Tanács szakigazgatási vezetőit a Belváros rekonstrukciójáról.

A többi között elmondotta: az elképzelés az, hogy az V. kerület északi része továbbra is az államigazgatás központja legyen, a tulajdonképpeni városmag, amit általában Belvárosnak nevezünk (a József Attila utca - Kossuth Lajos utca által határolt terület), üzleti, kereskedelmi, idegenforgalmi centrum legyen, mivel ez a jellege már az évtizedek során kibontakozott. A déli részt kulturális központtá kívánják alakítani.

(kép: fortepan.hu, 96785)

A rekonstrukciót több ütemben hajtják végre; az elsőben a belső városmagot, az üzleti központot, tehát a Vörösmarty tér, Martinelli tér, Városház utca, Petőfi Sándor utca, Apáczai Csere János utca, Március 15. tér és ezeknek környékét újítják fel s képzik ki a fővárosunkat megfelelően reprezentáló kereskedelmi negyeddé. A Váci utcát passage-okkal, üzletátjárókkal kötik össze a Petőfi Sándor utcával; új épületek kerülnek a foghíjtelkekre, a tervezők azonban mindenütt megőrzik, megtartják a Belváros hangulati elemeit. A régi, Pesti Barnabás utcai Vasudvar helyén antik udvart képeznek ki, ahova kéz- és iparművészeti üzletek kerülnek, sőt néhány halódó mesterség (gyertyaöntő, ostyasütő, ötvös stb.) még meglevő mesterei is ott kapnak helyet. A Váci utcában "Ádám" és "Éva" férfi-, illetve női nagy divatüzleteket alakítanak ki.

Csak ennek a belső városmagnak a rekonstrukciója körülbelül egymilliárd forintot emészt fel; az elgondolások szerint a nagy munka - a Buváti irányításával - 1972-73-ra befejeződik. (Népszabadság)

Szeptember 17: Parkolás, várakozás. Ötszáz új hely a Belvárosban - Megoldatlan a szállodák, az üzletek, a színházak gondja - Korlátozások az áruszállításban. Az autók parkolása és várakozása szerte a világon nyomasztó gond. S most már nemcsak a korábban motorizált országokban, hanem nálunk is, elsősorban Budapesten, pontosabban a Belvárosban. (...) A közelmúltban ismét felülvizsgálták a Belváros várakozási helyeit, új sávokat festettek fel, amelyek mintegy ötszáz újabb gépkocsi parkolását teszik lehetővé. Ennek ellenére a probléma megoldatlan. Elgondolkoztató például, hogy a hivatali negyedben egyetlen parkológarázst sem építettek, sőt a közeljövőben nem is terveznek ilyen létesítményeket. Ráadásul a gomba módra szaporodó új irodaházak, egyéb létestmények építésénél sem vették figyelembe a gépkocsikat. Előreláthatólag 1980-ban már több mint 8 ezer személygépkocsit kell elhelyezni a Belváros parkolóhelyein. (...) A legutóbbi nemzetközi mérkőzés alkalmával több mint háromezer gépkocsi parkolt a Népstadiont övező mellékutcákban. Néhány év múlva ugyanitt ötször ennyi gépkocsira lehet számítani. (...)

Jelenleg szinte kizárólag a foghíjas telkeken felépülő házak, irodaépületek szerepelnek a parkolási gondok enyhítésének tervei között. A tervezők elképzelése szerint egyrészt lábakra állítják az új épületeket - s ezek földszinti részét autóparkolónak képezik ki -, másrészt a foghíjakon létesülő toronyházak alsó emeleteire emelkedő körpályát, illetve parkolót építenek. A tervek megvalósítását mind parancsolóbban követeli a forgalom várható növekedése: ma még csak minden ötvenedik, alig két évtized múlva viszont minden tizedik emberre jut egy-egy személygépkocsi. Időközben a teherforgalom is mindinkább zsúfolódik majd, számítások szerint háromszorosa lesz a mostaninak. (...) (Népszabadság)

Szeptember 18: Újabb gyárakat telepítenek ki a fővárosból. (...) A kitelepítési program végrehajtásáért az üzemek felügyeleti szervei a felelősek. Egyébként, mint az ülésen közölték, év végéig újabb üzemek kitelepítését irányozták elő. Ezek közé tartozik a Reanal Finomvegyszergyár Kőfaragó utcai részlege, a Kőris utcában levő Fővárosi Műszaki Kézműves Vállalat, valamint a Fővárosi Cipőipari Vállalat három telephelye, a Tömő utca 8., a József utca 53., illetve a Kőris utca 10. szám alatt. (...) (Magyar Nemzet)

(Népszabadság, 1968. szeptember 18.)

Szeptember 20: A Felszabadulás tér 1. alatt a földszinti üzlethelyiségekben három nyugati légiforgalmi társaság reprezentatív irodái kapnak helyiséget. Az Alitalia, a Lufthansa szerződését már megkötötték, a harmadik nyugati légiforgalmi társasággal még folynak a tárgyalások. (Magyar Nemzet)

Szeptember 21: Tető alatt a Hotel Duna Intercontinental. Befejeződtek a legújabb fővárosi szálloda, a Hotel Duna Intercontinental építésének szerkezeti munkái, tető alá került az épület. Megkezdték a belső építési, szerelési munkákat, melyeket az őszi-tavaszi időszakban folytatnak. A 360 szobás új szálló a jövő év végére készül el. (Népszabadság)

Szeptember 21: A Népköztársaság útja középső szakaszának korszerűsítése a tervezettnél hat héttel előbb befejeződött és ma átadják az utat a forgalomnak. A megnyitás után kezdik meg a Dózsa György út kereszteződésénél a sétányok meghosszabbítását. (...) (Magyar Nemzet)

A Gellért a 20-as években

Szeptember 26: Ötven éves a Gellért. Budapest első modern gyógyszállója a fürdővel egybeépült Gellért Szálló 50 évvel ezelőtt, 1918. szeptember 26-án nyílt meg a vendégforgalom előtt. Építését a főváros három kiváló műépítész - Hegedűs, Sterk és Sebestyén - több ízben módosított tervei alapján 1911-ben a régi Sáros fürdő forrásai felett kezdte meg. Az építés befejezését a közben kitört világháború hátráltatta. 1927-ben hullámfürdővel, 1934-ben pezsgőfürdővel bővült és a két világháború között a főváros nemzetközi hírű gyógyhelyévé fejlődött. Jelenleg a háborús sérülések teljes felszámolása, gyógyeszközök korszerűsítése és kiegészítése után a Gellért Szálloda ismét fővárosunk legkiemelkedőbb fürdő, gyógyászati és vendéglátóipari intézménye. (Magyar Nemzet)

Szeptember 26: Hétvégi telkek vására a főváros zöldövezeteiben. Budapest három különböző zöldövezeti területén sok száz hétvégi házas telket hoznak forgalomba. Ezek értékesítéséről dr. Székely László, a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat igazgatója elmondta, hogy a telkek a II. kerületi Szépvölgyi út, a XII. kerületi Csillebérc és a XX. kerületi Molnár-sziget területén vannak. A telkek parcellázását már befejezték, közművesítésüket - a víz, a villany bevezetését és az út építését - a jövő év első negyedében kezdik meg, s augusztus végéig befejezik. (...) A hétvégi házas telkekre a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztálya által engedélyezett - az építési előírásoknak és a beépítési tervek követelményeinek megfelelő, különböző típusú hétvégi házak állíthatók fel. Nem vásárolhatnak a telkekből azok, akik már tulajdonosai teleknek, zöldövezetben laknak, illetve nem tudják igazolni ötéves budapesti helybenlakásukat. A telkekre egyébként a vételtől számított négy éven belül beépítési kötelezettséget írnak elő, s ezeket az ingatlanokat öt éven belül nem adhatják el a vásárlók. (...) (Népszabadság)

Szeptember 27: Pillanatfelvétel a Deák tér alatt, ahol már csaknem valódi "metró-atmoszféra" fogadja a látogatót. (...) Lent a földalatti Deák téri mélyállomásában a felvonók előtt ideiglenes szállítósínek indulnak az összekötő folyosóba, amely alacsony, boltíves, a csövek és vezetékek úgy lógnak róla, mint félig kész ruháról a férc. (...) Az összekötő folyosóról balra átjáró vezet a többszintű gépházhoz; szemben majd a transzformátorok sorakoznak, jobbra kis elektromos kamra. Balra a gépház ovális boltívű nagytermében a padló zsaluzatából csak a majdani szellőzőcsövek merednek ki. (...) A 120 méter hosszú peron mentén lámpafüzér vág ki egy darabot a sötét alagútból. A földalatti utasai mindössze ezt a darabot látják majd a hatalmas pályáról, meg a harminc méteres csarnokot, amelybe a három egymás melletti tübing gyűrűsor áttörésében jutunk. A csarnokon átsétálunk a másik peronra, abból nyílik a diszpécserszolgálat irodája. A peron szintjéhez viszonyítva fél emelet magasságban helyezték el ezt a termet, amely lényegében a földalatti-rendszer agya. Innen a földalatti egész vonalrendszerét figyelemmel kísérhetik, s minden kocsiról tudják majd, hogy a hálózat mely pontján halad. A Deák téri állomás végállomás jellegű lesz - egyelőre az úgynevezett Y műtárgyon, az Y szárakhoz hasonlóan összefutó sínpáron fordítják vissza a vonalakra a kocsikat. Az állomásnak később központi jellege lesz, mert a három földalatti, a régi kis földalatti vasút, a most épülő, és a tervezett harmadik, az észak-déli ezen az egy ponton, a Deák téren fogja egymást keresztezni.

Randevú a Deák téren - felvételek 1975-ből

A diszpécserterem fehér boltíveivel, tardosi vörösmárvány lábazatával, nyersfa mennyezetével célszerű is lesz, meg szép is. De az utasok ezt nem láthatják, mint ahogy elfedik a szem elől a jelfogó és szellőzőberendezések, ventillátorok, elektromos vezetékek rendszerét is. A földalatti utasa a feje fölött szobamagasságban lyukacsos műanyaglemezt lát, amely mögül lassan áramlik a friss levegő, talpa alatt márványburkolatot érez - s majd a krónikás is elfelejti, hogy mint iszonyodott el, amikor a mozgólépcső négy méter mély, gépekkel teli feszítőkamrája fölött egy száll pallón kellett átkelnie.

(...) A nagy mozgólépcsőn a gépház fölött köralakú csarnokba értünk. A csarnokban még a szerelés nyomai, hatalmas gépalkatrészek és a leeresztésükre szolgáló, meggyötört, olajos facsúszdák. A másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett építkezésből megmaradt csarnokot egyszerű vonalú megoldással illesztik bele a mai, modernebb tervekbe. Fehér márványburkolatát sugarasan lefutó vörösréz csíkokkal díszítik. Innen juthatunk majd át a kis földalattihoz, s egy kis mozgólépcsővel a felszíni csarnokba is. A felszíni csarnok helyén ma még munkagödör van, a Sütő utca sarkán, ahova kijutottunk, palánkkal körülvett építőanyagok, vasak. (...) (Magyar Nemzet)

(Magyar Nemzet, 1968 szeptember)

Szeptember 28: Megnyílt az újjáépített Derkovits Terem. A főváros korábban is nagy forgalmú műtárgyboltját, a Lenin körút 63. szám alatti Derkovits Termet újjáépítve, területileg és árukínálatában egyaránt bővítve pénteken adta át rendeltetésének Köteles István, a Képcsarnok Vállalat igazgatója. A jövőben a televízió havonta jelentkezik innen egy-egy műsorral; a házigazda tisztét neves művészek látják el. (Népszabadság)

Keleti pályaudvar, 1973 körül. (fortepan.hu, 65999)

Szeptember 28: A Keleti pályaudvaron szerelik fel az új "villanyújságot". Érdekes, magyar találmányú feliratközlő berendezést mutattak be péntek délelőtt a MIGÉRT-nél. Mandzsu József villamosmérnök konstruálta és a Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Ktsz készítette a berendezés első példányát, amely villanyújsághoz hasonlít, de attól teljesen eltér. A Visinform közönség-tájékoztató berendezésnek nevezett készüléken nem izzólámpák, hanem tetszés szerinti színben foszforeszkáló festék alapú betűk jelennek meg és közlik az írógépen közvetített szöveget. Az első ilyen rendszerű hírközlő táblát a MÁV a Keleti pályaudvaron szerelteti fel utastájékoztatás céljából. (Magyar Nemzet)

Szeptember 29: 101 lakásos ház a Köztársaság téren. Befejezéshez közeledik a 16 emeletes, 101 lakásos toronyház építése a Köztársaság téren. A lakóház szerkezeti része elkészült, december végén sor kerül az átadásra. (Népszabadság)

Szeptember 29: A metró pályájának újabb szakaszával készültek el a héten a pályaépítők. A hivatalos vonalbejárás kedvező eredménye alapján hétfőtől már a Fehér úti járműteleptől a Népstadion állomásig "közlekedhetnek" a metró kocsijai. (Magyar Nemzet)

Szeptember 29: Az Állatkert új lakói. Az Egri csillagok filmfelvételein szereplő tevék közül a Budapesti Állatkert hármat átvett. Az állatok már el is foglalták szállásukat; egyikük - fehér szőre miatt - a tevék népes családjában is ritkaságnak számít, a Budapesti Állatkertben pedig ez az első albino-teve. (Népszabadság)

Szeptember 29: Műemlék jellegű rezervátum legyen a Margitsziget - A szigeti szálloda egyelőre nem épül meg, de terveznek gyógyfürdőt és ivócsarnokot. (...) A Hazafias Népfront budapesti bizottsága városfejlesztési vitafórumán tárgyalta meg a héten a rendezést, s a résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy a szigetet műemlékjellegű rezervátummá kell kialakítani, s ennek megfelelően szükséges a jövőjével foglalkozni. Dr. Reischl Antal professzor megnyitója után Giltner Andor, a fővárosi tanács közmű- és mélyépítési főosztályának vezetője ismertette a Margitsziget fejlesztési terveit és az ezzel kapcsolatos problémákat. (...) Négy fő részre osztható az előterjesztés. Az első a sziget funkcióváltozását ismerteti.

1.

Közvetlenül a háború után, amikor Budapest parkterületei használhatatlan állapotban voltak, a Margitszigetet is tömegkiránduló hellyé tették. Ennek következtében sok sportegyesület önkéntesen és jogtalanul letelepedett a szigetre. Ezek egy részét már sikerült eltávolítani, de még mindig vannak szép számban a szigetre nem illő létesítmények. Ma már a fővárosban megnövekedett a zöldterület, sok a játszótér, vannak szép parkjaink, a Margitszigetet tehermentesíteni kell, s megengedhetjük, hogy rezervátumként kezeljük és vonzóbbá tegyük az egyre jobban növekvő idegenforgalmunk számára is. (...)

2.

Úttörő sporttelep a Margitszigeten, 1960-as évek (fortepan.hu, 3916)

(...) A sziget beépítettsége már a felszabadulás előtt is nagy volt, s ez a helyzet később csak romlott. Hogy ez végképp megszűnjön, vissza kell szorítani a jogtalan birtoklókat. Minek például a Margitszigeten labdarúgópálya? Ugyanakkor, amikor a Palatinust, amely a pálya szomszédságában van, nem lehet bővíteni helyhiány miatt. Van azonban még egy egész sor létesítmény itt, amelynek léte teljesen felesleges a szigeten. Például az agyaggalamblövő pálya. Aztán egy sor sporttelep, a Bp. Építőké, a Vörös Meteoré, a HM-é, az Országos Tervhivatalé. (...) Az idei esztendővel meg lehet szüntetni ezt az áldatlan állapotot, mert a bérleti szerződések lejárnak. (...)

3.

(...) Tervbe vették a szigeten ezer férőhelyes parkolóhely létesítését. Az egyik elképzelés szerint a szigeten megtiltanák az átmenő forgalmat. A gépkocsik csak a szigeti bejáróig hajthatnának, ott parkolnának s a közlekedést a sziget területén autóbuszokkal és minibuszokkal oldanák meg. Olyan elképzelés is van, hogy nyáron korlátoznák csak a forgalmat.

4.

Az előterjesztés negyedik része a különböző fejlesztési elképzelésekkel foglalkozik. Ezek közül a legfontosabb és a legjelentősebb a gyógyfürdő létesítése a Nagyszálló közelében, ivócsarnokkal.

Meg kell oldani a sziget egységes csatornázását is, mert jelenleg több kisebb csatornarendszer van, ez nem korszerű. A közvilágítással kapcsolatban felmerült annak a lehetősége, hogy a sziget egyes pontjain díszvilágítást alkalmazzanak. Fejlesztik a parkterületet és további madárfajtákkal népesítik be a kis állatkertet.

Az 1960-as években még ez volt a Margitszigeti Nagyszálló. (fortepan.hu, 120756)

(...) Több felszólaló feltette a kérdést: építenek-e új szállót a szigetre? Dr. Reischl professzor válaszában kifejtette, hogy a margitszigeti új szálló építése tulajdonképpen két dolog függvénye. Elsősorban a Dunaparti szállodasor felépítésétől függ. Addig, amíg a Duna partján van hely szálló építésére, nyilván nem építünk másutt. A másik ok a sziget zsúfoltsága, azt kellene előbb megszüntetni.

Szóba került az is, hogy a Palatinusból legyen fedett uszoda. Többen gyógyszálló építését tartanák célszerűnek a szigeten, ahol naponta 16 millió liter gyógyvíz tör fel, s abból egy litert sem hasznosítunk. Idegenforgalmi szempontból is jó befektetés lenne a gyógyszálló. (...) Az elképzelések között szerepel a szigetet elcsúfító bódék lebontása, s helyettük úszó vendéglő létesítése, továbbá szabadtéri képzőművészeti park, fedett sétány, korszerű újságpolcok, és nyugágyak felállítása, mini golfpálya, a szórakozóhelyek bővítése, esetleg még játékkaszinó létesítése is. (...) (Magyar Nemzet)


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!