Miközben Armstrong a Hold felé indult, Budapestre megérkezett a "Kalauz Nélküli" közlekedés, és a mai napig is használt piros jegylyukasztók. Már javában épült a Duna Intercontinental. A nyári kánikula akkor még 30-34 fokot jelentett. Döntöttek a Margitsziget sorsáról is. Elkészült a metróállomás a Kossuth téren. Ez történt 50 éve Budapesten.
Július 1: Utazás csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel: Fegyelmezett utasok - biztonságos közlekedés. Ma, hajnali üzemkezdet óta a budapesti villamosok, autóbuszok, trolibuszok, HÉV-, földalatti és fogaskerekű szerelvények kalauz nélkül közlekednek, és csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel lehet utazni rajtuk. A krónikus, az újabb utazókocsik forgalomba bocsátását akadályozó munkaerőhiány miatt életbe léptetett intézkedés elsősorban azokat érinti, akiknek nincs bérletük a napi utazóközönség egyötödrészét. Számukra a fővárosnak több mint háromezer pontján - hajnali és késő esti órákban is - árusítanak jegyeket. A villamosjegyek halványsárgák, az autóbuszjegyek kékek. A rendelkezés értelmében jegyeket lehet venni a dohányboltokban, a MÁVAUT- és MÁV-pályaudvarokon, az Ibusz-irodákban, a szállodákban, a peremkerületi közértekben és mintegy 200, későig nyitva tartó eszpresszó, italbolt pénztáránál; ezenkívül természetesen a BKV bérletpénztárainál és a végállomásokon. Öt-tíz darabos tömbökben a 3 kocsiból álló villamosokon, a csuklós autóbuszokon, trolibuszokon, helyijáratokon szolgálatot teljesítő járműkísérőknél is előre vásárolható jegy. A felutazó vidékiek jegyvásárlásának megkönnyítésére egyrészt a fővárosba tartó távolsági autóbuszokon, másrészt a megyeszékhelyek idegenforgalmi, közlekedési szerveinél is árusítanak jegyeket. A budapesti tömegközlekedési járművekben 13 és fél ezer jegykezelő-érvényesítő készüléket helyeztek el, kocsinként átlagosan hármat-hatot. Az utasoknak előre váltott jegyüket e készülékbe kell behelyezniük, s a festett nyíl irányába, a billentyűkar felfelé nyomásával érvényesíteniük. A készülékek mindegyike 84 kódvariációra alkalmas, lyukasztási rendszerük gyakorlatilag kizárja a visszaélés lehetőségét. A bérlet vagy jegy nélküli, illetve érvényesítetlen jeggyel utazókat az ellenőrök a helyszínen 25 forintra, későbbi befizetés esetén 50 forintra bírságolják. A közlekedési vállalat más intézkedései, amelyek a kalauz nélküli közlekedés megváltozott körülményeire vonatkoznak, a bérleteseket is érintik. Valamennyi járműre felszerelték a hang- és fényjelzőket, amelyeket a vezető működtet; a csengő-, illetve fényjelzés után tilos a fel- és leszállás. Átvizsgálták az ajtózáró berendezéseket, s a járműveken vészcsengőket is elhelyeztek. A villamosok többségében már felszerelték az ablaknyitó-záró kulcsokat, ezek kezelését az utasokra bízzák. Több száz megállót erősebben kivilágítanak, hogy a vezetők jól láthassák a fel- és leszállást. Egyébként bérletesek és jeggyel utazók a szerelvények bármelyik kocsiján utazhatnak, s a járművek valamennyi ajtaján fel-, illetve leszállhatnak. A kalauz nélküli közlekedésben az utasok jobban egymásra vannak utalva, mint korábban, rajtuk múlik, milyen lesz a rend, a fegyelem. Ezért a BKV kéri az utazóközönség türelmes, udvarias, kölcsönösen megértő viselkedését, határozott fellépését az esetleges garázda elemek, a közösség érdekeit sértők, a potyázók ellen. (Népszabadság)
Július 5: Bemutatkozott a nemzetközi sajtónak a Duna Inter-Continental Hotel - Hazánk legjelentősebb idegenforgalmi létesítménye - Évi valutabevétele: 2 millió dollár. Az első vendégek voltunk a Duna Inter-Continental Hotelban; az első "civilek". Az automata lifteket még szerelik, így hát a külső homlokzatra erősített teherliften utaztunk a 8. emeleten levő úgynevezett elnöki lakosztályba, illetve annak teraszára, ahol Rózsa Miklós, a Hungarhotels Vállalat vezérigazgatója fogadta péntek délben a magyar és a külföldi sajtó képviselőit. A teraszról olyan kilátás nyílik a Dunára, a budai hegyekre, amilyen Budapest legszenvedélyesebb szerelmesének is teljesen újszerű. Ilyen magasságból még csak nagyon kevesen látták a Várdombot, a Gellérthegyet, a Rózsadomb villáit. Az Inter-Continental nemzetközi szállodahálózat budapesti vezérképviselője mondotta: a világ öt kontinensén levő 45 szállodája közül aligha van egynek is ilyen panorámája. De nemcsak a panorámáról van szó. Az új Duna Szálló a budapesti Dunakorzó újjászületésének első lépése. A pesti Duna-parton volt a második világháború előtt az ország négy legjobb szállodája, 10 étteremmel, 9 kávéházzal és két éjszakai mulatóval. A nemzetközi nevezetességű Duna-korzói szállodasor a háborúban elpusztult, a főváros ostromát csak a Bristol, a későbbi Duna élte túl. A Duna-part világhírét kissé öregesen, de töretlen lendülettel őrizte a Duna Szálló, míg végül a legutóbbi hetekben utolsó falmaradványait is felrobbantották. És most - építészetileg és épületgépészetileg - majdnem készen áll az új Duna Inter-Continental Hotel. A négy régi szállodának összesen nem volt 350 Dunára néző szobája, mint most a Duna Inter-Continentalnak - valamennyi fürdőszobával, loggiával, légkondicionálással. A hotelnak három étterme (közülük egy a tetőteraszon), két cocktailbárja, eszpresszója és éjszakai klubja lesz. A régi szállóépület pincéjében az évszázados falak között borozó nyílik. A Duna Inter-Continentalban lesz a főváros első olyan 500-600 személyes kongresszusi terme, amelyben nemzetközi színvonalon lehet megtartani tanácskozásokat. A szálló tánc-, illetőleg előadóterme hatszáz személyt fogad be. Rózsa Miklós elmondotta, hogy a szálló beruházási költsége 450 millió forint. Ez az ország eddigi legnagyobb idegenforgalmi létesítménye és a maga nemében Magyarországon páratlan.
Technikai felszereltsége megegyezik a legfejlettebb külföldi hotelokéval. Az építők mindeddig kiváló munkát végeztek. Most kezdődik a hotel “öltöztetése”, vagyis a burkolás, a tapétázás, a bebútorozás. A szálló teljesen magyar tőkéből - állami és vállalati erőből - épül. Tiszta valutabevételét évi 2 millió dollárra tervezik. Az új szálló műszaki átvétele október 30-án kezdődik, majd annak befejezte után, még az idén megérkeznek az első vendégek. A szálló éttermei, bárjai, eszpresszója természetesen a hazai közönség előtt is nyitva állnak. Árai nem lesznek magasabbak, mint a többi első osztályú szállóban. (Népszabadság)
Július 6: Szeptemberben nyílik meg az új bolgár kulturális központ. A magyar-bolgár barátság elmélyítése és a bolgár tudomány, művészet magyarországi népszerűsítése, terjesztése terén nagy érdemeket szerzett a Bolgár Kultúra, amely 1952 óta tevékenykedik Budapesten. Előadásait, rendezvényeit, nyelvtanfolyamait sokan látogatták. A Bolgár Kultúra nemrég a Népköztársaság útján, az Operaház közvetlen közelében új helyiségeket kapott, amelyeknek átépítését már megkezdték. A Népköztársaság útja 14. és 16. szám alatt a földszinten és az első emeleten utaltak ki számára több száz négyzetméter alapterületű helyiségeket, ahol filmvetítés, hangverseny és előadások rendezésére alkalmas nagyobb befogadóképességű termet alakítanak ki. A földszinten és az első emeleten is létesülnek kiállítási termek, külön helyiséget rendeznek be a nyelvtanfolyamok tartására. Reprezentatív fogadótermeket, könyvtárt, a földszinten bolgár népművészeti tárgyakat árusító boltot rendeznek be. Bolgár építőművészek tervei szerint folyik a helyiségek átalakítása, és a berendezést is Bulgáriában készítik. Neves bolgár képzőművészek alkotásai díszítik majd a termeket. Ivan Jotov, a Bolgár Kultúra igazgatója elmondotta munkatársunknak, hogy a kulturális központot a bolgár nép felszabadulásának 25. évfordulója ünnepére, ez év szeptember 8-án nyitják meg. Még ebben az évben négy kiállítást rendeznek bolgár művészek alkotásaiból. Filmvetítéseket, hangversenyeket tartanak. Tudományos, dokumentációs, rövid- és játékfilmek, híres bolgár opera- és táncdalénekesek, bolgár írók, költők szerepelnek a műsorok keretében. Magyar művészeket is felkérnek majd a bolgár írók, költők műveinek tolmácsolására. A Bolgár Kultúra eddigi helyiségét valószínűleg a Bulgárturist Idegenforgalmi Iroda veszi át. (Magyar Nemzet)
Július 6: Újjászületik a fogaskerekű vasút. A fogaskerekűt, különösen hét végén, vasárnaponként veszik tömegesen igénybe a kirándulók; ilyenkor 18-20 ezren utaznak a Fogassal a Szabadság-hegyre, a szabadba, de hétköznaponként is 7-8 ezren.
A jelenleg 95 éves fogaskerekű vasutat 1874-ben építették; kezdetben csak a mai szabadsághegyi állomásig közlekedett, 1890-ben hosszabbították meg vonalát a mai végállomásig. 1910-ig csak nyáron közlekedett a fogas, amely 3,7 kilométer hosszúságú vonalán 327 méter szintkülönbséget küzd le. A hosszú évtizedeken keresztül gőzmozdonnyal vontatott szerelvényeket 1926-ban villamosították; az akkor beszerzett kocsikat kell most kicserélni. A Budapesti Közlekedési Vállalat vezetői arról tájékoztattak, hogy - a tervek szerint - másfél év múlva kezdik meg a fogaskerekű rekonstrukcióját. Több nyugati céggel folynak a tárgyalások, s a legkedvezőbb ajánlatot tevővel a közeljövőben realizálják a milliós nagyságrendű üzletet. A fogaskerék marásához külön célgépet gyártanak, s a rekonstrukciós munkálatok oroszlánrészét a BKV vágány- és felsővezeték-építő brigádjai végzik majd.
A vállalat műszaki szakemberei most vizsgálják annak lehetőségét, hogy - egy új Széchenyi-hegyi kitérő megépítésével - a jelenleginél lényegesen sűrűbben indíthassák majd a rekonstrukció után a szerelvényeket. A mostani húszperces menetidő egyébként a korszerű, egyenként 300 személyes kocsik beállításával 15 percre fog rövidülni. A sűrűbben közlekedő szerelvények gyorsabbak és kényelmesebbek lesznek, s így a centenáriumához közeledő fogaskerekű vasút remélhetőleg újabb évtizedekig szállíthatja majd a szabadság-hegyi kirándulókat. (Népszabadság)
Július 8: Új irodaház és nyomda. Korszerű munkahelyet kap a Bosnyák téren három vállalat, a Földmérési Intézet, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat és a Kartográfiai Vállalat. Az új nyomdában már készülnek az első próbanyomások, s az építők pedig a kilencemeletes irodaház és a szociális létesítmények belső munkáin dolgoznak. Az új létesítményt ez év október 1-én adják át rendeltetésének. (Népszabadság)
Július 10: A Blaha Lujza téri szökőkút körül nem lesz többé víztócsa. A medence peremén kívül ugyanis lefolyót létesítenek, s a lyukakon át a kifolyó víz eltávozhat. (Magyar Nemzet)
Július 11: Megnyílt a Warszawa étterem. Magyar-lengyel kölcsönös megállapodás alapján már két éve nagy sikerrel működik Varsóban a Budapest étterem. Most Budapesten az I., Attila út 14-16. szám alatt berendezték a Warszawa éttermet, amelyet Szurdi István belkereskedelmi miniszter jelenlétében csütörtökön nyitott meg Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese. Az avatóünnepségen megjelent Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. A Warszawa étterem 110 vendéget fogad; nyáron további 40 vendég foglalhat helyet a teraszon. Az étterem speciális lengyel étel- és italkülönlegességekből ad ízelítőt, de gondoskodik a hagyományos magyar konyha ételeinek felszolgálásáról is.. (Népszabadság)
Július 13: Társadalmi viták után - A Margitsziget jövőjéről nyilatkozik dr. Trautmann Rezső. Dr. Trautmann Rezső nyugalmazott építésügyi miniszter, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, aki a fővárosi tanács soron következő ülésén az egyik napirendnek, a Margitsziget távlati fejlesztésével kapcsolatos koncepciónak az előadója lesz, az MTI munkatársának kérdésére a következőkben adott előzetes tájékoztatást:
- A Margitsziget távlati fejlesztésének lényege - a közvélemény előtt is már ismeretesen - az, hogy a különleges természeti adottságú terület három egységre tagolódjék: az Árpád híd felőli részen gyógyterület formálódik majd, a sziget déli területe sportlétesítményeké és a vendéglátásé, a középső egység pedig a kultúráé, a művelődési intézményeké lesz. Voltaképpen ezt a koncepciót képviseli a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága is, ugyanúgy, mint ahogy a budapesti Népfront várospolitikai testülete, és ez a vélemény kapott szótöbbséget a társadalmi vitákon a lakosság részéről.
A Margitsziget jövendő sorsát már évek óta aggodalommal figyelik az emberek. Emlékeztetnék például a tervezett toronyszálló körüli vitákra, amelyek nyomán az illetékesek elvetették a korábbi terveket. Most a távlati fejlesztést illetően először az Angyalföld lakói mondtak véleményt, ugyanis a sziget közigazgatásilag a XIII. kerülethez tartozik. Azután a zöldben legszegényebb városrész, a VII. kerület jó értelemben vett lokálpatriótái hallatták szavukat. A Népfrontnak ezt a minden kérdésben széles nyilvánosságot biztosító munkaformáját – a demokratizmus kiterjesztése jegyében – szeretnénk mind általánosabbá tenni.
A "szigeti koncepció" két gondolatcsoportot tartalmaz: egyfelől azt, hogy a meglévő és a Margitszigetre nem illő épületeket, bizonyos létesítményeket meg kell szüntetni, másrészről rögzíti az üdülőpark-jelleg erősítésének mikéntjét. A szanálások, kitelepítések elsősorban a zárt jellegű kis létesítményeket érintik, a fejlesztés vezérfonala pedig a budai part mentén kiépítendő új út, ahol az átmenő forgalmat biztosítanák. Ugyanis arról van szó, hogy a most használt középső úton megszüntetnék mindenféle gépjármű közlekedését és itt sétányt alakítanának ki. Északon új gyógyszálló épülne, természetesen olyan formán, hogy külső megjelenésével harmonikusan illeszkedjék a sziget építészeti együttesébe, miliőjébe. A zenélő kút mindenképpen megmarad, a szállóépítést az Ybl-fürdő helyére tervezik. Célszerűnek látszik – és lehetőség is van rá – a Palatinus strandot bővíteni, új napozórészekkel, medencékkel.
Nyomatékosan aláhúzta dr. Trautmann Rezső, hogy "hosszú lejáratú" fejlesztési elképzelésről dönt majd – a Népfront kezdeményezésére most első alkalommal - a főváros parlamentje, magyarán: a Margitsziget képe merőben csak sok év múltán változik meg. Esetleg évtizedekig is eltart a fejlesztés, amelynek lényege a fokozatosság. (Magyar Nemzet)
Rákoskeresztúr 2010-ben, a felújítás előtt. (kép: Fővárosi Blog)
Július 13: Városközpontot kap a XVII. kerület. Három kilencemeletes toronyház és négy négyemeletes sávház kerül tető alá összesen 360 lakással a XVII. kerület új városközpontjában, amely héthetkáros területen épül fel Budapest legnagyobb kiterjedésű városrészében. A városközpont tervei már elkészültek, így az építés a jövő évben megkezdődik. A centrum a Pesti út és Ferihegyi út kereszteződésénél lesz, ahol az említett 9 és 4 emeletes házsorok épülnek. A több mint ezer embernek otthont nyújtó gázfűtéses lakásokban állandó hideg-meleg vízszolgáltatás lesz, a konyhákat pedig beépített bútorokkal látják el. (Népszabadság)
Július 15: A Kertészeti Egyetem új kollégiumának alapkövét hétfőn helyezte el ünnepélyesen dr. Kozma Pál, az egyetem rektora a Somlói út és Szüret utca sarkán levő telken. Az új szociális létesítmény 1972 őszére készül el. A munkák tervezett ütemének betartását az egyetem saját nyári építőtábora segíti; kétszer kéthetes turnusban 60 hallgató vesz részt a földmunkákban. (Magyar Nemzet)
Július 15: A Magyar Rádiónak új irodaházat építettek a Középület Vállalat dolgozói a Polláck Mihály téren. Az ötemeletes, új épületben 110 iroda és két tanácsterem áll a műsorszerkesztők és a műszaki-gazdasági "vezérkar" rendelkezésére. A régi Bródy Sándor utcai épülettel fedett átjáróhíd köti össze az új épületet. (Magyar Nemzet)
Július 15: Az SZTK-torony lebontását megkezdték. Mint ismeretes, a meggyengült bauxit-beton-szerkezetek miatt kell lebontani a tornyot. A legfelső hét emeletet távolítják el, s lapos tetővel borítják be a megmaradt épületrészt. (Magyar Nemzet)
Július 16: Új városfejlesztési terveket tárgyalt a fővárosi tanács. Elfogadták a negyedik ötéves terv irányelveit és a Népfront javaslatát a Margitsziget kultúrparkká alakításáról. Kedden az Újvárosháza nagytermében ütést tartott a fővárosi tanács, Sarlós Istvánnak, a végrehajtó bizottság elnökének megnyitója után a tanácsülés először a Margitsziget fejlesztésének irányelveiről tárgyalt dr. Trautmann Rezsőnek, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága elnökének előterjesztése alapján.
Védett pihenőterületet!
A Népfront a legutóbbi hónapban lezajlott viták, a szakemberek és a budapestiek nagy többségének véleménye alapján határozottan állást foglalt amellett, hogy a Margitszigetet fokozatosan védett kultúrparkká, üdülő- és pihenőterületté kell alakítani. A fejlesztési terveknek elsősorban olyan kérdésekre kell választ adniuk, hogy mi legyen a sorsa azoknak az intézményeknek - a többi között a szikvizüzemnek, a klubházaknak, az úttörőtábornak, a szabadtéri mozinak -, amelyeknek kívánatos az elköltöztetése, hogyan alakuljon a közlekedési rend, s milyen elvek alapján fejlesszék a közművesítést, a gyógyfürdőket, az ivókutakat, a sétányokat. (...)
85 ezer új családi otthon
Kőműves István, a vb elnökhelyettese Budapest negyedik ötéves tervének koncepcióját ismertette a tanácsüléssel. Az irányelvek hangoztatják, hogy 1971-75 között a főváros legfontosabb fejlesztési feladata változatlanul a lakásépítkezés lesz: 85 ezer új családi otthon felépítését tűzik ki célul az előzetes tervek, amelyeknek megvalósítását az építőipar a házgyárak révén biztosítani tudja. A szanálásokat figyelembe véve, a tiszta lakásszaporulat ezáltal megközelítené a 70 ezret, s így a 100 lakásra jutó lakosok száma a jelenlegi 317-ről 296-ra csökkenne. (Népszabadság)
A The Evening Star 1969. július 21-i száma, az űrhajósok aláírásaival
Július 17: Az Apollo-11 elindult a Hold felé. Eredményesen startolt, s ezekben az órákban a Hold felé száguld az Apollo-11 amerikai űrhajó, fedélzetén Neil Armstrong űrhajóparancsnokkal, Edwin Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal. Ha küldetésük sikerrel jár, akkor néhány nap múlva a Holdra léphet az első két ember.
Az űrhajó startjára ezúttal is Cape Kennedyn került sor. A díszvendégek számára fenntartott helyen ott volt Agnew amerikai alelnök, Johnson volt elnök, jelen voltak az amerikai kormány vezető, a diplomáciai tesület képviselői (magyar részről Nagy Lajos washingtoni ideiglenes ügyvivő és Mozsik Imre alezredes, katonai attasé). A nagy esemény híre milliónyi embert vonzott a kilövőhely közelében levő Cocoa Beachre. A kíváncsiakkal együtt érkeztek Cape Kennedybe az Abernathy lelkész vezetése alatt álló befolyásos néger szervezet tüntető küldöttei is: nem az űrkísérlet ellen tiltakoztak, hanem azt követelték, hogy a nyomor elleni küzdelemre is megfelelő összegeket fordítson a kormány.
Start a terv szerint
A startra pontosan a tervezett időben, 14 óra 32 perckor került sor. A 109 méter magas, szivar alakú Saturnus-5 típusú rakéta még percekig látható volt, majd mindinkább kisebbedő tűzgömbként eltűnt az Atlanti-óceán fölött a felhők között.
Az Apollo-11 két és fél perc alatt több mint hatvan kilométer magasba emelkedett, s elérte az óránkénti 9600 kilométeres sebességet. Ezután az első fokozat kiégett, s mint az űrhajósok közölték, tervszerűen elvált az űrhajótól, s az óceánba zuhant. Működésbe lépett a második fokozat, majd hat perccel később a harmadik is, amely az űrhajót Föld körüli pályára juttatta. Az Apollo-11 ezen a pályán a Földtől nem egészen 190 kilométer távolságban volt. Ekkor kísérletet tettek a tervezett első tv-közvetítésre, ez azonban valamilyen oknál fogva nem járt sikerrel.
Miután a Föld körüli pálya során ismételten ellenőrizték a műszereket és berendezéseket, az űrhajósok parancsot kaptak, hogy “szakadjanak el” a Földtől, és induljanak el a Hold felé. Röviddel ezután, mintegy tizenkétezer kilométerre a Földtől, sor került a Hold felé vezető út lényegesebb manőverére. Az űrhajó egy részét - a rakétafokozattal egybekapcsolt és cilinder alakú védőtartályba zárt szerkezetet, a holdkompot - egy időre elválasztották a második résztől, amely az űrhajósok lakhelyéül, s az üzemanyagok tárolására szolgál. Ezt a második részt 180 fokban elfordították, majd újra közelítették, és összekapcsolták a Holdra szállító szerkezettel, amelyet “kicsomagoltak” a védőtartályból; a holdkompba most már egy “kijáraton” át el lehet jutni.
Elszakadás a Földtől
Két óra 44 perccel a rajt után az űrhajósok ismét működésbe helyezték a rakétahajtóművet, hogy a parkolópályáról elinduljon a Hold felé. Az említett holdkompmanőver után a harmadik fokozattól elvált egység indult azután el a Hold felé, magyar idő szerint 17:47 órakor. Armstrong, Collins és Aldrin levetette űrruháját, elfogyasztotta uzsonnáját, és megkezdte a "vacsorakészítést": a dehidrált élelmiszerek vízzel történő visszaalakítását a vacsorához. Az űrhajósok közölték a földi irányító központtal, hogy útjuk simán halad.
Magyar idő szerint 20 óra 45 perckor az Apollo-11 48.200 kilométerre távolodott el a Földtől, s óránkénti 12.560 kilométeres sebességgel haladt a Hold irányában. Valamivel később a houstoni ellenőrző központ azt közölte, hogy az űrhajó az előre meghatározott pályán halad. (...) Armstrong, Aldrin és Collins fő feladata a szükséges pályakorrekciók végrehajtása, a berendezések és műszerek ellenőrzése, valamint a tv-közvetítések lebonyolítása.
A program
Ha minden úgy halad, ahogy azt előre tervezték, magyar idő szerint este hat óra után tér holdkörüli pályára. Valamivel több mint egy nappal később, vasárnap, magyar idő szerint este nyolc óra után, Armstrong és Aldrin a holdkomp fedélzetén elhagyja az anyaűrhajót, ahol egyedül Collins marad. (...) Nixon elnök munkaszüneti napot rendelt el hétfőre az amerikai állami hivatalokban, és a magánintézményeket is arra szólította fel, hogy tegyék szabadnappá a holdraszállás napját. A visszaérkezés kijelölt helye: a Csendes-óceán Hawaii térsége, a tervezett idő július 24, csütörtök, magyar időszámítás szerint este hat óra. (Népszabadság)
Július 18: Öt lakóházat átadtak az újpesti temetőkerti lakótelepen. A 43-as Építőipari Vállalat átadta az első öt tízemeletes épületet az újpesti temetőkerti lakótelepen. A 2-es Larsen-Nielsen házgyár termékeiből készült házakban 132-132 lakás van. A hónap végén átadják a hatodik házat is. (...) Az év végéig 75 férőhelyes óvodát, 60 férőhelyes bölcsődét, 16 tantermes iskolát, bisztrót, ÁBC-áruházat kell átadniuk az építőknek. Jövőre újabb öt 11 emeletes házat építenek fel. 1970 végére kell elkészülni a lakótelepnek.
Nem tudjuk, kinek az agyában született a gondolat. Bizonyára ötletes ember. Hiszen lehet-e új lakótelepet találóbb névvel illetni, mint ezt az újpestit? Milyen dallamosan hangzik: temetőkerti lakótelep. Felemelő érzés lehet a napi munka fáradalmai után kart karba fűzve, a kisdedet kezén fogva hazaindulni az új otthonba, a temetőkertbe. Lehet, hagyomány szülte a nevet. Egykor tán temető húzódott a telep helyén. De aki a hagyományt ily híven megőrizte, s átplántálta az utókorra - szellemes ember lehet. (Magyar Nemzet)
Július 19: 1 300 000 utas közül 5000 a "bliccelő" - KN-tapasztalatok, tervek, bírálatok. A Budapest Közlekedési Vállalat vezetői pénteken délelőtt kötetlen beszélgetésre hívták meg az újságírókat. E közben beszámoltak a kalauz nélküli közlekedés háromhetes tapasztalatairól, és az újságírók által felvetett problémákra elmondották, hogy tovább javítják a kalauz nélküli közlekedés feltételeit. A főváros külső területein és a Budapest környéki községekben, például Monoron, Gyálon, Pécelen, az eddiginél több helyen árusítják majd a jegyeket. Ahol nem találtak más megoldást, ott a közértekben, OTP-fiókokban is lesz jegyárusítás, néhány helyen pedig a postások, vagy a tanácstagok vállalták ezt a munkát. Közölték, hogy ősztől a pályaudvarok érkezési oldalán BKV-jegyárusító fülkék is lesznek. A jelenlegi könnyen gyűrődő jegyek helyett ezután már erősebb, tartósabb anyagból készült jegyek kerülnek forgalomba. Az eddigi tapasztalatok alapján bizonyos típusú csuklós villamosokon és a ZIU-típusú trolibuszokon - a közönség kényelme érdekében - a kocsi más helyére szerelik át a jegykezelő szerkezeteket. A járműveket rögzített ablaklehúzókkal látják el, hogy az utazóközönség tetszés szerint le- vagy felhúzhassa az ablakokat. A járműkísérő nélküli kocsikon már megkezdték a kaluzülések leszerelését is, és helyettük utasüléseket szerelnek be. A BKV vezetői remélik, hogy a közönség most már beletanult a kalauz nélküli közlekedésbe, ezért megszigorítják a jegyek elenőrzését is. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis több a “bliccelő”, mint amennyire számítottak. 1 millió 300 ezer utast ellenőriztek, s közülük mintegy 5000 bliccelő akadt, főként az éretlenebb ifjúság köréből. Az ellenőrök eddig elnézték ezt, s járatlanságnak, tájékozatlanságnak tulajdonították. Ezután azonban már megbüntetik azokat, akik csak az ellenőr felszálltakor akarják kezelni a jegyüket. Egyes fiatalok előszeretettel rongálják a jegykezelő készülékeket, méghozzá az utazóközönség szeme láttára. A BKV vezetői arra kérik az utasokat, ne nézzék ezt szótlanul, s lépjenek fel e rontópálok ellen. Az eddigi vitákat megelőzendő, elmondották azt is, hogy a járműkísérőnek nem kötelessége, de joga van kérni a felszállóktól a jegyek kezelését, vagy a bérletek felmutatását. Egyébként ebben az első KN-es hónapban 80 ezerrel több bérletet vásároltak az utasok, mint a múlt év azonos időszakában. A közönség és a vezetők fegyelmezettségére vall, hogy a KN bevezetésével nem emelkedett a közlekedési balesetek száma.
Mivel több olyan panasz merült fel a járműkísérők ellen, hogy tájékozatlanoknak mutatják magukat egy-egy vonalon, s nem tudják felvilágosítani a hozzájuk forduló érdeklődő utasokat arról hogy egy-egy utcához, intézményhez hol kell leszállni - holott ezt kötelességük tudni, és megfelelő térképes tájékoztató könyvvel is fel vannak szerelve - a BKV vezetői nyomatékosan felhívják a járműkísérőket, hogy ilyen magatartásukkal ne járassák le a közlekedési vállalatot, hanem szolgálatkészen álljanak a tájékozatlan utasok rendelkezésére. (Magyar Nemzet)
Július 22: A Budapest Szálló borozójáról fényképes beszámolót közölt a Washington Post vasárnapi Otthon-mellékletében a Home Turishing Daily kiadvány alapján. A borozó kiképzése rendkívüli mértékben megnyerte azoknak az amerikai belsőépítészeknek a tetszését, akik a közelmúltban látogatást tettek Magyarországon. A lap közli a tervező és a belső építész nyilatkozatát is. (Magyar Nemzet)
Július 23: Próbaüzem augusztusban. Befejezéshez közeledik a legnagyobb kapacitású fővárosi házgyár berendezéseinek szerelése Megyeren. Augusztusban megkezdik a próbaüzemelést, és ha elérik a teljes kapacitást, több mint 4 ezer lakáshoz elegendő elemet gyártanak évenként. (Népszabadság)
Július 23: Új stúdiót épít a Televízió - A volt Tőzsdepalota egész épülete a Televízió lesz. Lapunk 1969. március 1-i számában részletesen foglalkoztunk a Magyar Televízió helyiséggondjaival, a Szabadság tér 17. szám alatti volt Tőzsdepalota épületének zsúfoltságával, amely hovatovább lehetetlenné teszi a zavartalan munkát. A Gazdasági Bizottság most megjelent határozata e tarthatatlan helyzet megváltoztatása érdekében született. Kötelezi a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét, az épület “társbérlőjét”, hogy 1969. október 31-ig adjon át a televízió részére mintegy 35 irodahelyiséget, és egy 700 négyzetméter alapterületű, jelenleg kiállítási célokat szolgáló termet. Az irodahelyiségek egy részében új, korszerű elektronikus berendezéseket szerelnek fel, a fennmaradó irodákat pedig műsorszerkesztőségek veszik birtokukba. Ezzel az egy személyre jutó, jelenleg 2,2 négyzetméternyi irodaterület megközelíti majd a 3 négyzetmétert. Az eddigi kiállítási teremben a televízió negyedik stúdiója kap majd helyet; e 700 négyzetméterrel a stúdió-játéktér mintegy 60 százalékkal növekedik. Mivel az épület eredetileg nem a televízió számára készült, a korszerű szerkesztőségi szobák, műszaki helyiségek, illetve a stúdió kialakításához alapos belső átalakításra van szükség. Ezért az MRTV a tervezési munkák elvégzésére felkérte az Ipartervet, a tervezésben közreműködnek a televízió saját szakértői is. Amennyiben a terület határidőre rendelkezésre áll, a stúdió kialakítása még ez év végén megkezdődik és a tervek szerint 1971-ben be is fejeződik. A GB-határozat az épület többi, még az MTESZ, illetőleg a SZOT és a KGM által elfoglalt részére vonatkozólag is rendelkezik: az elkövetkező években, amikor felépül az MTESZ új székháza, a volt Tőzsdepalota épületét teljesen a televízió rendelkezésére kell bocsátani. (...) (Népszabadság)
(Népszabadság, 1969. július 23.)
Július 24: A mozgólépcsők már működnek a Baross téri, a Blaha Lujza téri és a Deák téri állomásokon. Az Astóriánál most szerelik ezt a hatalmas gépegységet, s az aluljáróba valószínűleg a jövő év elején vezetik a mozgólépcsőket. Az aluljárót azonban előbb valósággal újraöltöztetik. Gránit padlóburkolatot kap, s új világítási effektusokat alkalmaznak. Jövő év április 4-re megszépül az aluljáró, méghozzá úgy, hogy közben nem zárják le teljesen a gyalogosok elől. (Magyar Nemzet)
Július 24: A Baross téri felüljáró hídelemeit két - egyenként 20 tonnás - autódaru emeli a magasba, a fából készült állványzatra. A felüljáró 165 méter hosszú lesz, hat ívből áll és az óriási acéltest súlyát öt pillér és két hídfő viseli. Ma délután a 165 méter hosszú acéltestből már 115 méternyit láthat a közönség. Teljes hosszában a felüljáró acélszerkezete augusztus végéig kerül a helyére. (Magyar Nemzet)
Július 24: Ilyen lesz az új Belváros: Bevásárlóközpont - Passzázsrendszerek, Garzonházak - Már készülnek az 1972-76-os rekonstrukció tervei. Budapest általános rendezési terve kimagasló igazgatási, kulturális és kiskereskedelmi központok szerepét juttatja a Belvárosnak. Időrendben elsőnek egy világvárosi színvonalú idegenforgalmi, kereskedelmi és szórakoztató központ terve valósul meg. A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága az ezzel kapcsolatos tervpályázat és beruházási javaslat birtokában, a közelmúltban utasította az illetékes városrendezési, kereskedelmi és ipari szerveket, hogy a Budapesti Városépítő és Tervező Vállalattal és a Középületépítő Vállalattal együttműködve dolgozzák ki a részletes programot, s néhány hónapon belül terjesszék elő jóváhagyásra. A már elfogadott beruházási javaslatból mindenesetre kiderül, hogyan formálódik újjá 1972-1976 között a Váci utca és környéke.
Beépítik a foghíjakat a Váci utcában
A Duna, a Galamb utca, a Petőfi Sándor utca, a Kígyó utca és a Pesti Barnabás utca környezte területet a közúti forgalomtól mentes, mégis mozgalmas, esztétikailag pedig a mainál lényegesen élményszerűbb változatban láthatjuk viszont a tervekben a sétáló, bevásárló, szórakozásra vágyó budapestiek vásorközpontját. Vedres Györgynek, a BVTV vezető tervezőjének elképzelése, Schall József a Kapsza Miklós pályadíjnyertes tervei alapján a Váci utcai foghíjak beépítésével és a Párizsi-udvarhoz hasonló, de annál célszerűbb és modernebb passzázsok egész sorozatával alakítják ki az új üzletnegyedet. A Váci utca 16 - a jelenlegi Napoletana eszpresszó helyén -, a 20., valamint az átellenben levő 19. és 21. szám alatt monolit vasbeton szerkezetű házakat építenek fel. Az e telkeken épülő hatszintes házak alagsorai raktáraknak, a földszintek és az alsó emeletek iparművészeti műhelyeknek, presszóknak, bisztróknak, Patyolat- és divatszalonoknak, külkereskedelmi ügynökségeknek adnak majd otthont; a felső emeletek garzonház, panzió szerepét töltik be: a bérlők egy nagy szobát kapnak hálófülkével, előtérrel, teakonyhával, fürdőszobával, a takarítást, a mosást, az étkezést az épületben vagy a közelben levő szolgáltató létesítmények bonyolítják le.
Bárok és régi mesterek műhelyei
Az új házak alsó szintjeit a Váci utca felett ívelő, fedett, üveggel borított átjáróhíd köti össze; az átjáró egyik szintjén eszpresszót rendeznek be, amelyből végiglátni az egész utcát, a másikon a gyalogos vásárlók járhatnak át az utca egyik oldaláról a másikra, passzázsról passzázsra. A Belvárost behálózó passzázssorokat a tágas, fedett belső udvarok oldalain húzódó reprezentatív üzleteken, a csupa üveg portálokon kívül növényzet, víztükrök, emeleti loggiák élénkítik majd. Az itt elhelyezett üzletekben elsősorban női és férfidivatáru-cikkeket, képzőművészeti és háziipari termékeket, antikvitásokat árusítanak majd, s grillek, bárok is várják a vendégeket. A többi között passzázst alakítanak ki a Pesti Barnabás utcai úgynevezett Vasudvarban, itt régi mesterségek számára - gyertyamártó, rézműves, mézeskalácsautó - műhelyeket terveznek az emeletekre, a termékeket pedig a földszinten árusítják. A passzázs-rendszerek révén a sétálók az Apáczai Csere János utcától a Városház utcáig, a Régiposta utcától a Kígyó utcáig fedett üzleti negyed kirakatai között folytathatják útjukat. A Petőfi Sándor utca 17-19. számú ház pinceszintjén az elgondolások szerint játékterem épül tekepályával, biliárdszalonnal, automata játékokkal. Tárgyalások folynak bútor-bemutatóterem építéséről a Régiposta utca-Váci utca sarkán, a Mélyéplerv jelenlegi irodájának helyén, s tervezik azt is, hogy a Bécsi utcai jelmezkölcsönző, illetve a Könnyűipari Tervező Vállalat irodáját a Bizományi Áruház foglalná el aukciók, kiállítások, reprezentatív bemutatók céljaira.
Pályázat az üzletek bérlelésére
A zsúfoltság megelőzésére elvetették azokat a javaslatokat, amelyek szálloda és irodaházak építését célozták a Belvárosban. A rekonstrukció révén 8800 négyzetméternyi lakás, 15 ezer négyzetméternyi üzlettér és 3800 négyzetméternyi passzázs épül. Azzal együtt, hogy a rendeltetésellenes irodahelyiségeket, üzleteket, műhelyeket elköltöztetik, pályázatot hirdetnek a kereskedelmi vállalatok, illetve a szakma kiváló kisiparos mesterei között az újonnan építendő üzlethelyiségek elfoglalására. Az új üzletekhez szükséges portálokat, klímaberendezéseket külföldről szerzik be, a hagyományos fali neonreklámok helyett a járdák fölé helyezik el a fényreklámokat. A közgazdászok számítása szerint az új üzleti központ forgalma évente megközelíti majd a háromnegyedmilliárd forint és a kétmillió dollár értéket, míg a reprezentatív üzlethelyiségek bérléséért fizetendő díjakból igen gyorsan megtérülnek az építési költségek. (Népszabadság)
A Batthyány téri állomás rajza a HÉV-vel és a metróval
Július 26: "Öthajós" metróállomás a Kossuth Lajos téren - Gondot okoz a Batthyány téri állomás. Elkészült egy újabb metróállomás. A Kossuth Lajos téren, lent a mélyben a felszíntől körülbelül 35 méternyire 5 - egyenként 5,5 méter átmérőjű - alagút húzódik. A két szélsőben a szerelvények közlekednek majd, a középső háromból alakították ki magát az állomást: a peronokat, az utastérségeket és az üzemi helyiségeket. A mélyállomást újszerű, magyar mérnökök által kidolgozott megoldással képezték ki és az építészeti konstrukció külföldi szakemberek figyelmét is felkeltette. A mélyépítők "öthajósnak" titulálják, s építése gazdaságosabb a korábbiakénál. A Duna másik oldalán épülő állomás, a Batthyány téri már sokkal több gondot okoz a metróépítőknek. A felszíntől 11 méterre ugyanis öt méter vastag kavicspadra bukkantak, amelyből szinte patakzik a víz. Ezért a mélységtől kezdve az alagutat sűrített levegő védelme alatt mélyítik. Kellemetlen meglepetések jelentkeztek a Batthyány téren a vonal-alagutak, illetve a mélyállomás építése során is. A vártnál rosszabb geológiai viszonyok miatt a környező műemlékházak körülbelül öt-hat centimétert süllyedtek. A süllyedés ellen, ami az épületek állagát lényegében nem veszélyezteti, óvatossági rendszabályokat léptettek életbe. (Magyar Nemzet)
Július 27: Pesti városfal-maradvány egy bontásra ítélt bérházban. Az utolsó csákányvágások néhány napon belül eltüntetik Budapest egyik legrégibb házát, a Tanács körút 6. számú szürke épületet. Nemcsak egyik legrégibb, hanem legkisebb főútvonal menti háza volt ez a fővárosnak. Frontja mindössze 9,5 méter széles és elhanyagolt külsejével semmiképpen sem emelte a Kiskörút városképét. Már régóta elhatározták az épület lebontását, amit csak az késleltetett, hogy nem tudták az illetékes építészeti hatóságok, mi kerüljön a keskeny telekre. Éppúgy felmerült az önálló új ház építésének terve, mint az a gondolat, hogy valamelyik szomszédos épülethez toldalékként csatlakoztatva építsék be a telket. Nehézségként jelentkezett az a korlátozás, hogy a városrendezési hatóság nem engedi beépíteni a földszintet, miután a telek végén húzódik a régi Pest városfalának egy maradványa és helytörténeti szempontból ezt láthatóvá kívánják tenni. Az építendő ház lábakon fog állni és csak az első emelettől kerül beépítésre. (Magyar Nemzet)
(kép: fortepan.hu, 88343, orig: Urbán Tamás)
Július 30: Budapest egyik legmodernebb filmszínháza épül fel a József Attila lakótelepen. A IX. kerületi tanács vb. a közelmúltban tartott ülésén tárgyalt a beruházásról, amelyre csaknem 15 millió forintot fordítanak. Az 500 személyes mozi felépítését jövőre kezdik meg, s a filmszínházat előreláthatólag 1972-ben adják át rendeltetésének. (Magyar Nemzet)
A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
tothh · http://polizis.blog.hu 2018.12.06. 10:28:35
szepipiktor 2019.07.07. 10:04:56
Lakásépítés (az ellenzék most jut el a szociális bérlakás kérdésig...), közlekedésfejlesztés (ma leépítés), a Margit sziget terve (ugye tarlós itt is ellenkező engedélyeket adott ki)
A KEK kollégiumának építését a hallgatók segítették?
Ma - ha lenne ilyen fejlesztés - az építést tízszeres túlárazással mutyiberuházással végeznék és jellemzően idegen vendégmunkásokkal. A hallgatók meg aktivistatüntetésekre járnának.
Szóval nem a politikia kellene, hanem az a szemlélet, ami mára kihalt a társadalomból: lokálpatriotizmus.
lutria 2019.07.07. 13:58:49