Amikor a telefonálás még nem az okosmobilt jelentette, hanem a crossbárt és az utcai fülkét. És még a 2-es metró is csak épült. Miközben városszerte nőttek ki a földből a panelházak, még folyamatban volt az üzlethelyiségekben lakók kiköltöztetése is. Ilyen volt Budapest 50 évvel ezelőtt.

Szeptember 2: Hogyan változik 1970-től a főváros felszíni közlekedése. Alig több mint fél év választ el a Metró átadásának napjától. A földalatti üzembe helyezése utáni felszíni közlekedésről és az ezekkel kapcsolatos problémákról nyilatkozott Bíró Lajos, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatója. Elmondotta: a Metrót érintő minden villamos- és autóbuszvonalat megvizsgáltak. A nagyarányú utasszámlálás és forgalomvizsgálat által nyújtott rengeteg adat birtokában elkészítették a javaslatokat, a felszíni tömegközlekedés módosítására.

A Metró első szakaszának üzembe helyezésével főleg Pest keleti városrészének tömegközlekedési forgalma változik meg. Új autóbuszjáratok hozzák az utasokat Rákoskeresztúrról, Rákoscsabáról, Rákoskertről, az Eörs vezér térig. A gödöllői HÉV-vonal szerelvényei is az Eörs térre futnak be. Ez a tér Pest egyik legforgalmasabb csomópontjává alakul át, amelyen óránként több tízezren fordulnak meg.

A Baross téri Metró-állomás rengeteg utast kap Kőbánya irányából is. Az előjelek szerint Pest keleti részének közlekedése a Metró első szakaszának üzembe helyezésével lényegesen megjavult és némileg enyhül ezután a Rákóczi út zsúfoltsága is. A felszíni közlekedésben a nagy változást a Metró kelet-nyugati vonalának második szakasza hozza majd meg. (Magyar Nemzet)

Szeptember 5: Átépítik a Moszkva teret. Megkezdődött a Moszkva tér átépítése, amely összefügg a metrólejárat és -állomás építésével is. Első lépésként új hurokvágányt fektetnek le a Hűvösvölgy felé közlekedő villamosok számára. (Népszabadság)

Szeptember 6: Elkészült az óbudai műemlék-rezervátum kialakításának terve. Óbuda rekonstrukciójának több évre tervezett nagyszabású munkája megkezdődött. Bontják a régi, amúgy is düledező, elavult házakat, hogy helyükön modern magas- és toronyházak emelkedjenek. A nagyarányú szanálást követően 12 ezer új, modern lakást építenek Óbuda új városközpontjában. A városrendezők azonban nem ítélték halálra a történelmi városrész valamennyi régi épületét. Egy színfoltot emlékeztetőül meg akarnak menteni az utókor számára és ez a “rezervátum” őrzi majd meg a régi Óbuda városképét, hangulatát. A Fő téren és környékén jelölték ki azt a kis szigetet, amely eredeti architektúrájában megújhodva, a városnegyed régi iparának, kereskedelmének, vendéglátásának konzerválásával egy modern városrész kellős közepén idézi a régmúlt emlékeit.

Az óbudai rezervátum kialakítására, az ott levő épületek restraurálásának terveire a Kereskedelmi Tervező Iroda kapott megbízást. Mikó Sándor, Jankó Kálmán és Tokaji Béla építészek készítették el a műemléknek nyilvánuló városrész terveit. hivatalosan idegenforgalmi központnak nevezik majd Óbudának ezt a részét, és a rezervátumot idegenforgalmi látványosságként fogják mutogatni a fővárost felkereső külföldieknek. A rezervátum a turisták hangulatos szórakoztató centruma lesz, az itt települő sok kisvendéglő, borozó, söröző képviseli majd a magyar főváros “Grinzingjét”, egyben a terület kereskedelmi alközpontja is lesz a Flórián téri fő kereskedelmi centrum mellett. A megmaradó és restaurálandó lakóházak földszinti és szükség esetén emeleti helyiségeit kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények céljaira hasznosítják. A fővárosi tanács útmutatásai szerint a KERTI javaslatot tett a rezervátum épületeiben nyitandó kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére. A vendéglátóhelyek részére lehetőség lesz kerti és utcai teraszok létesítésére. Népművészek, iparművészek kapnak műtermet, lesz pénzverde, kékfestő műhely, szőnyegszövő, keramikus, ötvösműhely. A régi iparosokat gyertyaöntő, mézeskalácsos, kosárfonó, köszörűs, cipőjavító, hentes-mészáros, pék fogja képviselni. Ez utóbbi műhelyében különleges magyaros sülttésztákat fognak készíteni. Szabadtéri kőtármúzeumot is létesítenek. Az Óbuda bontásánál feltárt, megőrzésre érdemes épületmaradványokat is múzeumszerűen helyezik el. A rezervátum a Fő tér-Hídfő utca által határolt területen létesül. A tanácsház mögött, a Harrer pál utca-Vöröskereszt utca-Laktanya utca által határolt területen épül 22 darab 2-3-4 szobás műteremlakás olyan belső udvarokkal, ahol a művészek szabadtéri kiállítást rendezhetnek. Fedett kiállítási csarnokot is építenek. A Hídfő utca-Harrer Pál utca között nyugdíjasok részére építenek száz korszerű lakást. A fővárosi tanács kereskedelmi főosztálya nyilvános pályázatot írt ki az óbudai rezervátumban nyitandó helyiségek megszerzésére. Azok a kereskedelmi, ipari, vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalatok, amelyek ott üzletet, irodát akarnak nyitni, versenyajánlatot tehetnek a helyiségek tulajdonbavételére. Az ajánlattevőknek meg kell téríteniük az általuk kiszemelt helyiség kialakításának költségeit és a használatért bért kell fizetniük. Az építési költség az előzetes számítások szerint és az igényektől függően négyzetméterenként 4000-7000 forint. Több mint negyven helyiségről van szó, amelyek a Kórház utca 2., 3., a Harrer pál utca 4., 6., 8., 10., a Hídfő utca 13., 15., 16., 18., a Fő tér 4., 5., 6., a Korvin Ottó tér 8., 9., számú épületekben kerülnek kialakításra. Ugyancsak pályázatot hirdettek a volt Zichy-kastély épületének felhasználására. Állami, tanácsi vállalatok, szövetkezetek és a KISOSZ javaslata mellett, magánkereskedők is részt vehetnek a pályázaton. A vendéglátóipar és a kereskedelem számos helyiséget igényel különleges éttermek, ajándékboltok és hasonló üzletek nyitásához. Az óbudai rezervátum teljes kiépítése 1972-re van előirányozva. (Magyar Nemzet)

Szeptember 10: Csak a földgáz segít igazán - Budapesti képviselők látogatása a kőbányai gázgyárban és a Fővárosi Gázműveknél. A budapesti képviselőcsoport tagjai kedden a gáz termelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos budapesti problémák tanulmányozása céljából ellátogattak a kőbányai gázgyárba és a Fővárosi Gázművekhez. A látogatást egyebek között az tette időszerűvé, hogy mint ismeretes, a kormány tárgyalás végett benyújtott a az országgyűlésnek az új gázenergiatörvény tervezetét. A kőbányai gázgyár megtekintése után - ahol a budapesti képviselőcsoport kibővült az országgyűlés ipari állandó bizottságának tagjaival - Stadinger István, a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója tájékoztatójában elmondotta, hogy az utóbbi esztendőkben évente tízezerrel emelkedett Budapesten a gázt használó háztartások száma, s ma már több mint 330 ezer otthonban, a fővárosi háztartások csaknem felében sütnek-főznek gázzal. A gázfűtésű lakások száma ma már jóval meghaladja a 45 ezret. jelenleg több mint 600 ezer gázkészüléket tartanak számon a budapesti háztartásokban s évente mintegy 20 százalékkal növekszik fogyasztásuk.

A Gázművek - mint mondotta - évente körülbelül 150 millió forintot költ az elavult csőhálózat cseréjére, s számottevő összegeket áldoznak a hálózat bővítésére is. Mindezek ellenére számítások szerint csak a földgáz fokozottabb felhasználásával lesz majd biztosítható Budapest teljes gázigényének kielégítése. Ezért a következő években minden eddiginél nagyobb összegeket áldoznak a földgázhasználat minél gyorsabb elterjesztésére. 1980-ig több mint négymilliárd forintos beruházással bővítik a fővárosi gázhálózatot, fejlesztik a termelést. (Magyar Nemzet)

Szeptember 11: Már csak 26 méter hiányzik. Rövidesen teljes hosszában elkészül a Hungária körúti felüljáró hídszerkezete. Már csak a ceglédi vasútvonal fölötti 26 méternyi szakasz van hátra a 300 méteres hídból, de október elejére az is elkészül. Az igen fontos létesítményt az eredeti, jövő tavaszi határidő helyett az év végén átadják a forgalomnak. (Népszabadság)

Szeptember 12: Megkezdték a Füredi téri lakótelep első házának átadását. A 43-as Építőipari Vállalat dolgozói befejezték a zuglói új lakótelep, a Füredi téri városrész első házának építését. A 132 lakásos épület műszaki átadása csütörtökön megkezdődött, s október végéig még három ugyanilyen lakóházat adnak át. Megkezdték az újabb 260 lakásos házgyári épületváltozatnak a szerelését is. Az első két ház építését még az idén befejezik, tehát ebben az évben összesen 1048 lakás lesz beköltözhető az új lakótelepen. A Füredi téri városrész első építési üzemében, 1971 végéig - a Füredi tér, a Vezér utca, a Zsálya utca és a Rákos-patak által határolt területen - 4192 lakást adnak át. A második építési ütemben 8128 új otthont kell felépíteni az Eörs vezér térrel, a Kerepesi úttal, a Szentmihályi úttal és a Füredi térrel közrefogott területen. Végül - a harmadik ütemben - a Nagy Lajos király út menti toronyházak következnek, s ezekkel együtt összesen majdnem 13500 lakás épül fel az új lakótelepen. (Népszabadság)

A Szervita tér 1963-ban (kép: fortepan.hu, 91847)

Szeptember 13: 1200 autó fedél alá kerül - Tizenegy szintes garázs a Belvárosban. Gépkocsiállományunk rohamos növekedésével mind nyomasztóbbá válik a garázshiány. A kocsik túlnyomó része a szabad ég alatt van, kitéve az időjárás viszontagságainak és a mind gyakrabban előforduló “jogtalan igénybevételeknek”. A garázsproblémát gyorsan és gyökeresen rendezni lehetetlenség. Némi enyhülést mindenesetre jelent majd az a közvetlen küszöbönálló garázsépítési terv, amelyet az INTERAG RT készül megvalósítani.

Hosszas, előzetes tárgyalások után, amelyben mind hazai, mind külföldi érdekeltségek részt vettek, megállapodás történt a Belvárosban építendő nagy befogadóképességű autógarázs építésére.

A tárgyalások eredményeként a fővárosi tanács a Belváros központjában, az Aranykéz utca és a Türr István utca sarkán 32x100 méter nagyságú telket bocsátott a vállalat rendelkezésére, a garázsépítés céljára. A tervezési megbízást az UVATERV kapta, amely házipályázat során válogatta ki a legjobb javaslatot. Herczegh Károly, az UVATERV főmérnöke és Detre Dezső mérnök pályaművét találták a kivitelezésre legmegfelelőbbnek. A tervezők elgondololása szerint a garázs 1200 gépkocsi elhelyezésére lesz majd alkalmas. A föld alatt két emelet, a föld felett pedig kilenc tárolószint létesül. A garázst nem építik körül falakkal, az egyek szintek szabadok maradnak, csupán mellvéd kerül a szélekre. A levegő tehát keresztül-kasul járja a garázst, és így nem keletkeznek majd mérgező gázok. A kocsik két rámpán mennek fel, illetve hagyják el a tárolószintet. A behajtásnál a kapuban lyukkártyát kap kézhez a gépkocsi vezetője, a kártyát egy automatába helyezi és az jelöli meg, melyik szinten, melyik helyet foglalja el. Távozáskor ugyancsak automata jegyzi fel a kártyán a fizetendő tárolási díjat.

Az épület földszintjén üzlethelyiséget alakítanak ki, ahol autóápolási cikkeket, alkatrészeket árusítanak és presszó is lesz. Ezenkívül különböző szervizek, autómosók, kisebb javításokat végző műhelyek, az utolsó szinten 800 négyzetméter alapterületű irodahelyiségeket építenek. Az Aranykéz utcát a garázs előtti szakaszon kiszélesítik.

A garázsban, elsősorban, az idegenforgalom szempontjait figyelembe véve külföldiek autóit, a szállodaipar által a vendégeknek bérbe adott gépkocsikat, vállalati autókat helyeznek el. A férőhelyek egy részét “örök garázsként” meg lehet majd vásárolni. A jövő év elején kezdik meg az építkezést a legkorszerűbb technikával, ügyelve arra, hogy a Belváros forgalmát ne nagyon akadályozzák. A vállalat 150 millió forintot irányzott elő az építkezésre. (Magyar Nemzet)

(Népszabadság, 1969. szeptember 13.)

Rákoskeresztúr 2010-ben

Szeptember 14: Megkezdik a XVII. kerületi városközpont építését, szeptember 22-én tartják az alakőletételi ünnepséget. (Magyar Nemzet)

Szeptember 16: A Metro-állomások leendő forgalmi ügyeleteseinek első háromhónapos tanfolyama hétfőn kezdődött meg. A kurzuson harminc hallgató vesz részt, de összesen százhúsz fiatalra lesz szükség a Metro-állomásokon a forgalom irányítására, ellenőrzésére. (Magyar Nemzet)

Szeptember 17: A Baross tér - szeptember 16-án. Finiséhez közlekedik a Baross tér átépítése. Bár látszólag a felfordulás nem csökkent, a munka nagy részén már túl vannak az építők. Kialakult a középső nyitott csarnok, a folyosókon, lejáratokon már a burkolók dolgoznak. Ebben a hónapban befejezik a híd összehegesztését és néhány nap múlva átadják a forgalomnak a tér Thököly úti szakaszát. Az átépítés határideje 1970. április 4., de az építők szerint a felszíni munkák ez év végére befejeződnek. (Népszabadság)

Szeptember 18: Új közlekedési lámpák a kereszteződéseknél. A Belváros forgalmi rekonstrukciójának egyik részeként elkészültek az új forgalomirányító berendezések a Bécsi utca-Harmincad utca és Deák Ferenc utca kereszteződésénél. Az új forgalomirányító berendezés a jugoszláv Tesla-cég gyártmánya a svéd Ericsson-cég licence alapján. Még ebben az évben ilyen készülékeket szerelnek fel a Kiskörút öt pontján, az Alagút utcánál, a Münnich Ferenc utca és a József Attila utca kereszteződésénél, a Soroksári út-Hámán Kató út és a Soroksári út-Vágóhíd utcai csomópontokon. A fővárosi tanács 1969-ben mintegy 20-22 millió forintot fordít az új forgalomirányító berendezések felszerelésére és ezenkívül csaknem négymillió forintot a régi lámpák üzembentartására és javítására. (Magyar Nemzet)

Szeptember 18: Öntödei múzeum. Ganz Ábrahám 1845-ben alapította öntödéjét Budán a jelenlegi Bem utcában. Az 1964-ig működött létesítményben szeptember 24-én nyitják meg az Öntödei Múzeumot. Egyik része az egykori öntödét mutatja be, a másik pedig az öntészet fejlődését az ősi bronzlepényektől kezdve az automata csőöntő gépekig. A múzeum egyik érdekessége az Európában egyedülálló X-XIII. században épített imolai bugakemence. Feltárják a múzeum alatt húzódó török alagutat is, amelyben a tervek szerint borozót rendeznek be. (Népszabadság)

Telefonfülke a Madách Színház előtt a hatvanas években. (kép: fortepan.hu, 20127)

Szeptember 19: Ötszáz új telefonautomatát kap év végéig a főváros. Korábban főleg az automaták hiánya gátolta a fővárosi nyilvánostelefon-hálózat bővítését. Most ez az akadály is elhárult, mert az idén eddig 600, az év hátralevő részében pedig további 1400, összesen tehát 2000, forintossal működő telefonautomatát kap a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság a telefongyártól. A távbeszélőüzemek az év végéig 500 új állomással bővítik a fővárosi nyilvánostelefon-hálózatot. (Népszabadság)

Szeptember 21: 150 milliós beruházás - 1970 végére átadják az első crossbarközpontot Lágymányoson. Lágymányoson néhány éve még nagyon kevés volt a telefon. A telefonközpont régi épületében még mindig a rotaryrendszerű telefonközpont két változata működik, négyezer, illetve 9600 állomással. A híradástechnika gyors fejlődése Magyarországon is elérhető közelségbe hozta a távválasztást, vagyis az interkezelők közreműködése nélkül, egyszerű tárcsázással létrejövő interurbán kapcsolatot. A régi épületben levő központ azonban nem képes erre a korszerű “szolgáltatásra”, sőt, átalakítása sem lenne gazdaságos. Több országgal, komoly híradástechnikai cégekkel folytatott tárgyalások után jutott el a posta az Ericsson svéd cég gyártmányához, a már sokat emlegetett és nemzetközileg is elismert crossbarrendszerű központhoz, amely a létrejött szerződés szerint a lágymányosi távbeszélőközpontba kerül. Túl a gyors kapcsoláson és a nagyobb üzembiztonságon, a crossbar bizonyos többletszolgáltatásokra is képes, amelyek csak akkor érvényesülhetnek igazán, ha - és ez a fejlődés útja - a legtöbb budapesti és nagyobb vidéki telefonközpont ilyen rendszerű lesz. E központok berendezéseit már - mint Holló László, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta - a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár gyártja majd.

Az első crossbart még a svédek szállítják, a szerelés kívánta ütemben. A szerelést a BHG és a posta szakemberei svéd irányítás mellett, a dolgozók létszámára és szakképzettségére is kiterjedő részletes program szerint végzik. A szerződés értelmében az első magyar crossbarközpont 1970 végére működni kezd, s mivel - szemben a régi központtal - kapacitása 20 ezer állomás, mintegy 10 ezer új előfizető bekapcsolását teszi lehetővé. Az 1968-ban felhúzott új épület géptermében már állnak a fémállványzatok, jelenleg a kábeleket fektetik. A BHG szerelőnői, akik a nagy kézügyességet igénylő "színcsalád" bekötésen dolgoznak, egyhetes tanfolyamon vettek részt, a fejükön fülhallgatóval követték a magnetofon utasításait, amely lépésről lépésre vezette be őket az új munka mesterfogásaiba. Ma már nem szorulnak magnószalagra, csak olykor-olykor pillantanak bele a mindig kéznél levő rajzba.

A központ gépi berendezése és a szerelés mintegy 80 millió forintba kerül, csaknem ugyanennyit tesznek ki a hálózati munkák költségei is. A nagyobb teljesítményű központ üzembe helyezése ugyanis újabb telefonvonalak kiépítését teszi szükségessé a hiányosan ellátott vagy éppen ellátatlan lágymányosi területen. A crossbar belépésével a lágymányosi központ Budapest legkorszerűbb telefonközpontja lesz. (Népszabadság)

Szeptember 23: Elfogadták a budavári sikló rekonstrukciójának tervét. A sikló ismét a Clark Ádám tér és a Szent György tér között jár majd és ezt az utat 35 fokos hajlásszögű pályán 46 másodperc alatt teszi meg. A siklóállomások építészeti tervezését még nem kezdték meg, de mindenképpen figyelembe veszik majd a városképi szempontokat, és azt is, hogy az épületek jól illeszkedjenek a műemlékkörnyezetbe. (Magyar Nemzet)

Szeptember 23: Az első út a metróval. 55 másodperc a mozgólépcsővel - Milyenek a megállók? - Fényár a Blaha Lujza tér alatt. - Tanácstagjaink, akik évente nagy összegeket szavaznak meg a budapesti metró építésére, ez alkalommal megláthatják, hogyan halad az egyik legnagyobb fővárosi építkezés - ezekkel a szavakkal fogadta Bartos István, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese hétfő reggel a metró Fehér úti végállomásánál a “szemlére” megjelent tanácstagokat. A szerelvény, amelybe a népes csoport beszállt, ezúttal első alkalommal gördült végig a nagyközönség számára 1970 tavaszán megnyíló földalatti gyorsvasúti szakaszon, a Fehér úttól a Deák térig.

Amíg a próbaút tartott, az elnökhelyettes elmondta, hogy a Kerepesi úti HÉV-végállomást áthelyezik a Fehér útra, és a felszíni közlekedés számára ezáltal négypályás, széles út építhető. A Fehér út és a Kerepesi út kereszteződésénél gyalogos-aluljáró épül. A Baross téri gyalogos-aluljáró-rendszer építésének idei befejezésére nagy erőfeszítéseket tesznek. Itt két érdekességgel is találkoztak a próbaút utasai. Az egyik: a nyitott gyalogos-aluljáró padlózatának gránitkockáit abból az anyagból készítették, amely a hajdani Erzsébet-híd kőanyagát. A másik: a térséget télen alulról, csövek révén fűtik, hogy a hó és a jég ne okozzon nehézséget a gyalogosoknak.

Az Astoria földalatti állomásnál - eltérően a többi megállótól - oszlopok tartják a boltozatot, egy-egy oszlopra ezer tonna súly nehezedik. Egyébként a metró átadásával egyidőben átalakítják, szebbé varázsolják az Astoria-aluljárót. Ami a Deák téri csomópontot illeti: háromemeletes átszállóhelyet alakítanak ki idővel, ezáltal közvetlen átszállási lehetőség nyílik a kelet-nyugati, az észak-déli földalatti gyorsvasút s a kisföldalatti utasai részére.

A fővárosi tanácstagok valamennyi állomáson kiszálltak, megtekintették a létesítményeket és a folyó építkezéseket, s kipróbálták a mozgólépcsőket, amelyek harminc méter mélységből 55 másodperc alatt szállították őket a felszínre, illetve vissza. A munkálatok jelenlegi szakaszában a Blaha Lujza téri metróállomást érte a legtöbb dícséret, a gránitlépcsők és a különböző színű falburkolatok, luxaflex mennyezet között kiépített fényárban úszó megálló praktikusságát és esztétikumát tekintve egyaránt kivívta a tetszést. A kétkocsis, összesen 510 utasnak helyet biztosító szerelvény másfél órán át szolgált első utasai otthonául. Persze, ha megindul a forgalom, lényegesen gyorsabban haladnak végig a kényelmes, tágas kocsik a 6,5 kilométeres szakaszon: “szemle” nélkül ez az út mindössze 15 percig tart majd. (Népszabadság)

Szeptember 24: Ma nyílik meg az öntödei múzeum. A Központi Kohászati Múzeum keretében ma nyílik meg az öntödei múzeum, amelyet kedd délben bemutattak az újságíróknak. A múzeum Budán, a Bem utca 20. alatt, az 1964-ben leállított egykori Ganz-öntödében kapott helyet. A 120 éves kéregöntödét műemlékké nyilvánították, állami és vállalati eszközökből, valamint nagyarányú társadalmi munkával eredeti formájában restaurálták. Az öntöde 1880-ig Európa egyetlen kéregöntödéje volt, s 120 év alatt 68 vasúttársaságnak, több mint 140000 vasúti kerékpárt öntöttek itt ezzel a technológiával. A múzeumban egyébként az ünnepélyes megnyitó alkalmával leleplezik az alapító, Ganz Abrahám mellszobrát is. A kiállítás alapanyagát az 1964-ben leállított kéregöntöde működőképes, eredeti berendezései, például a két kúpolókemence, az 500 kilós öntőüst, a daruk, a formák alkotják. A múzeum egyben az öntészet fejlődéstörténetét is bemutatja, képeken, tablókon a technológia fejlődését, alatta a vitrinekben pedig történeti sorrendben az öntészet gyártóeszközeit, produktumait. (...) Jó lenne, ha több más elavult, a város szívébe ékelt ipari üzem is hasonlóképpen mielőbb ipari műemlékké, múzeumi értékké válhatna. A múzeum megnyitására szerda délelőtt kerül sor. Hétfő kivételével mindennap 10 és 17 óra között tart nyitva. (Népszabadság)

Szeptember 25: Új forgalomirányító jelzőlámpákat helyeznek üzembe szeptember 25-én, csütörtökön az V., Bécsi utca és Harmincad utca, valamint a Bécsi utca és Deák Ferenc utca kereszteződésében. (Magyar Nemzet)

Szeptember 26: Szobanagyságú gödröket találtak az építők a Tolbuchin körúti Vásárcsarnok mögötti tér alatt, amikor felbontották a burkolatát. Valószínűleg patkányok fúrtak járatokat, s a leszivárgó csapadék és talajvíz mosta ki a gödröket. (Magyar Nemzet)

Rákoskeresztúr 2014-ben. (kép: roofview.tumblr.com)

Szeptember 27: Megkezdték az új városközpont építését a XVII. kerületben. Budapest legnagyobb kiterjedésű városrészében, a XVII. kerületben, ünnepi külsőségek között kezdődött meg pénteken az új városközpont építése. Mintegy héthektáros területen, a Pesti út és a Ferihegyi út kereszteződésénél épül fel az új városközpont; a 9 emeletes toronyházak és a 4 emeletes sávházak 360 lakásában összesen több mint ezren jutnak majd új otthonhoz. A centrumban egyebek között vas- és edény műszaki áruházat és korszerű vendéglátóipari kombinátot is berendeznek, a Ferihegyi úton pedig modern szakrendelő intézetet emelnek. Ezenkívül lakberendezési áruházai és körülbelül 600 személyes filmszínházat is kapnak az ideköltözők. A városközpont előreláthatólag 1974-ben készül el. (Népszabadság)

Szeptember 28: Megszüntették a Belvárosban az üzletlakásokat. A Belvárosban folyó rekonstrukció a helyiséggazdálkodás vonatkozásában is sok gondot okoz az V. kerületi tanácsnak. A soron következő házlebontásokkal nemcsak lakások, hanem sok üzlethelyiség is megszűnik és a bérlők megfelelő elhelyezéséről időben gondoskodni kell.

Az V. kerületi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott ezzel a témával és a tanács illetékes szervei beszámoltak a vb. tagjainak a jelenlegi helyzetről, valamint a sürgős elintézésre váró feladatokról. A kerületi tanács negyven lakást kapott a fővárosi tanácstól, hogy a még meglévő üzletlakásokat megszüntethesse. Az elmúlt hetekben 27 üzletből el is helyezték a lakókat és gondosan ügyelnek arra, hogy a megüresedett helyiségekbe jogtalanul senki be ne költözködjék.

Az elmúlt évben az V. kerületi tanács 129 üzlethelyiség kiutalásáról intézkedett. Állami vállalatoknak 90, szövetkezetek részére 25, magánkisiparosoknak pedig 4 helyiséget utaltak ki. Ez év első felében 60 kiutalás történt. A belvárosi rekonstrukció második ütemében nagy városrendezési feladat a Hotel Duna Intercontinental környékének rendezése, ahol négy reprezentatív, nagy kereskedelmi egységet hoznak létre több kisebb üzlet felhasználásával.

A Petőfi Sándor utca 17. és 19., a Városház utca 20. alatti épületek bontásával kapcsolatban a fővárosi tanács 15 lakást utalt ki a lakók elhelyezésére. Több kiskereskedő és kisiparos részére is kellett új helyet szerezni. A Váci utca 16. és 20. számú épület bontásával sok új üzlethelyiségről kell gondoskodni a kereskedők részére. (Magyar Nemzet)

A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!