A Budapest100-on most belülről is megnézheted az egyik legnagyobb "titkos" kertet: A Phönix-Turul ház kinyitja kapuit.

Az OTI és a MABI hatalmas ügyfélkörének árnyékában számos magán biztosítótársaság is működött Magyarországon, közöttük a Phönix Életbiztosító Társaság és a tulajdonában lévő Turul - Magyar Országos Biztosító Rt. Ezek pedig gyakran fektették ingatlanba a befektetők pénzét. Így került a tulajdonukba a Duna partján álló Thonet-ház, amelyet még a híres hajlított bútor gyártó család építtetett 1869-ben. És ők építtették fel a Pannónia utca - Katona József utca - Tátra utca - Raoul Wallenberg utca (azelőtt: Phönix utca) által határolt jókora tömbön azt a lakóházat is, amely ma is itt áll.

Építése villámgyorsan zajlott le: 1928 júliusától 1929. augusztus 1-ig, tehát egy év alatt teljesen elkészült. A nyolc lépcsőháznak köszönhetően nincsenek nyitott folyosók, minden lakás lépcsőházból nyílik. Eredetileg 146 bérlakás volt benne, de azóta a lakások felszabdalásával még több lett. A hat emeletes ház keretes beépítéssel épült, belül méretes belső kertre lelhetünk. A tömb két oldalán, a két főbejárat felett a társaságok nevei és az azokat megjelenítő madarak láthatók ma is: a Turul és a Phönix.

(Forrás: Magyar Építőművészet, 1931/3-4.)

A házat Jónás Dávid (1871-1951) építész tervezte testvérével, Jónás Zsigmonddal (1879-1936). Jónás Dávid 1871-ben szültett Budapesten, a Műegyetemen tanult ki építésznek, ezután Bécsben a König professzornál a Fellner és Hellmer építészirodában és Dick Rudolf műépítész irodájában is dolgozott. 1900-ban vált önállóvá. Tervei között említhetők a Magyar Általános Hitelbank tisztviselőinek Böszörmény úti bérpalotája, a Tolnai Világlapja épülete, Budapest Székesfőváros Jászberényi úti bérháza, a Phönix Biztositó bérháza a Pannónia utcában, Magyar Általános Ingatlan Bank Vilmos császár-uti bérháza. A ház vasbeton szerkezetét Gergely Jenő tervezte. 1901-ben a Műegyetemen szerzett diplomát, majd Zielinszky Szilárd irodájában dolgozott. 1908-ban társasirodát nyitott, főleg vasbeton tervezésekkel foglalkozott. Közel ezer épület vasbeton vázát tervezte meg az egyre sikeresebbé váló iroda: köztük a Párisi Nagy Áruház, a Gellért fürdő és szálló, az Astoria szálló, a debreceni Aranybika szálló, a siófoki, mátyásföldi és kolozsvári víztornyok, a Kvassay-zsilip, a lillafüredi Palotaszálló és a Phönix Pannónia utcai palotája is az ő terveik szerint épült. A kivitelezés az Ast Ede és Társai Vasbetonépítési Rt. vállalkozásában valósult meg, a kertet a Margitsziget parkosításában is közreműködő Jonke Kálmán tervezte.

A bécsi székhelyű, 1882-ben alapított Phönix korának egyik legnagyobb biztosítótásasága volt, szinte minden baj ellen lehetett náluk biztosítást kötni. Huszonegy országban voltak jelen, mígnem beütött a krach. A harmincas évek közepére több biztosítótársaság is csődbe jutott: ekkor lett vége itthon az Ankernek, amelynek Alpár Ignác tervezte egykori székházán, a Deák téren ma is kivehető még a felirat. A bécsi székhelyű Phönix Életbiztosító Társaság tulajdonában levő Turul - Magyar Országos Biztosító Rt-t az Anker vette át, a Phönix csődje okozta kár mérséklésére a magyar állam pénzügyi felügyelete is közbelépett. Sorsát végül egyik társaság sem kerülhette el: a második világháború után sorra szüntették meg, vagy államosították a magán biztosítótársaságokat. A Turul az Állami Biztosító része lett.

A modern tömegformálású háztömb két átellenes oldalán historizáló díszítményekkel ékített főkapukkal épült. A földszint felett kettős párkány, a negyedik emelet fölött hangsúlyos, vastag párkány keretezi a homlokzatot. Az ötödik emelet feletti zárópárkány egyben a hatodik emeleti erkélyek mellvédjeként is szolgál. A Pannónia utcai és a Tátra utcai homlokzat közepén találjuk a két főbejáratot, ezek díszesen faragott műkőből, a Phönix, illetve Turul feliratokkal, valamint legfelső részükön, egy-egy timpanon tetején egy főnix, illetve turul szobrával emelkednek ki a földszint és az első két emelet magasságában. Az udvari oldalon a tetőtér is beépített. A szürkére vakolt sarkok bástyaszerű rizalitokkal kiemeltek. A sarokszekciókban szintenként négy lakás, a középső szekciókban szintenként két lakás épült. A földszinten számos üzlethelyiség található, ezek közül kettő mondható igazán idősnek. A kezdetek óta itt működik egy húsbolt, amely a háború előtt a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének húsboltja volt. Az átellenes oldalon a gyógyszertár régi bútorzata figyelmet érdemlő. A régi redőnyökön, rácsokon még fellelhető a Haas & Somogyi felirat.

Az alsó szinteken az első években egy zsidó elemi iskola üzemelt, amely aztán 1940-ben a Hollán Ernő utcába, a későbbi zeneiskolai épületbe költözött. Az átadáskor még margitszigeti termálvizet ihattak az itt lakók, ez folyt a csapból, de ezt idővel megszüntették.

A ház egyik legnagyobb értéke, hogy mivel egyetlen tömb, egyetlen társasház, így belső kertje nincsen felszabdalva, egyetlen parkként, egységesen maradt meg. A hatalmas platánfák kellemes árnyékot biztosítanak, a ház zártsága pedig az utca zaját szűri ki. Valamikor még egy kis szökőkút is volt a kert középpontjában - benne Körmendi Frimm Jenő szobra, egy guggoló női akt alakja volt látható -, de az már nincs meg. A kert 2017-ben a MOL Zöldövezeti Program keretében újult meg.

A ház emléktáblái az egykor itt lakókról mesélnek:
- Itt élt 1962 és 2003 között Moldován Stefánia (1929-2012) operaénekes
- Itt élt Gábor Miklós (1919-1998) Kossuth-díjas színművész
- Itt élt és alkotott Bence György (1941-2006) filozófus
- Itt lakott Vámos László (1928-1996) Kossuth-díjas színházi rendező
- Itt élt Bakó Márta (1920-2013) színművésznő, a József Attila Színház alapító és örökös tagja
- Itt élt Tátrai Vilmos (1912-1999) Kossuth-díjas hegedűművész, a Tátrai vonósnégyes alapítója
- Itt élt Szekeres György (1914-1973) publicista és műfordító, a francia ellenállás kiemelkedő személyisége

Források:
Bagi László: Na de, Ignác! In: Forbes, 2017/9., pp. 82-84.
N. Kósa Judit: Mesebeli madarak. In: Népszabadság - Hétvége melléklet, 2012. július 21., p. 10.
Bächer Iván: Phönix-ház. In: Népszabadság, 2005. július 9., p. 11.
Bächer Iván - Teknős Miklós: Újlipócia. Ab Ovo, Budapest, 2014. pp. 138-143.
https://index.hu/urbanista/2017/01/08/ujlipotvaros_phonix_haz_turul_haz_redony_pick_ede/
Magyar Építőművészet, 1931/3-4. pp.27-29. via: http://misc.bibl.u-szeged.hu/16394/1/mepito_1931_004_006.pdf
Ferikai András: Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001.
A Pesti Napló Képes Melléklete, 1929. október 6. pp. 10-11.
http://openairkert.hu/mol-zoldovezet-program-phonix-turul-haz-ujlipotvaros/
https://24.hu/kultura/2020/05/02/phoenix-haz-ujlipotvaros-wallenberg-tatra-katona-jozsef-pannonia-utca/

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!