"Elöljáróság" - hirdeti ma is a felirat a Baross utca 63-67. alatt álló önkormányzati épület homlokzatán. De mióta is áll itt az épület, és mi látható a timpanonján?

"Elöljáróság" - hirdeti ma is a felirat a Baross utca 63-67. alatt álló önkormányzati épület homlokzatán. Tervezője a viszonylag ismeretlen, hol építészként, hol építőművészként hivatkozott Sivirszky (Sivirsky) Antal. A ház 1897-1899 között épült fel. Sivirszky egyik jelentősebb munkája volt, hogy élete vége felé megbízást kapott az Ördög-árok beboltozására, ezt azonban késedelmesen teljesítette, az emiatt kirótt bírság eltörléséért viszont már örökösei küzdöttek 1899-1900-ban.

A józsefvárosi Elöljáróság épületéről az Építő Ipar 1899-ben közölt hosszabb ismertetést.

Az elöljáróságok létrejöttével szükség volt arra, hogy ezek szétszórtan, több helyszínen működő munkaerejét egy-egy kerületi központi épületbe gyűjtsék össze. Így jöttek létre az új elöljárósági épületek először a X. kerületben, a VIII. kerületben, majd az V. kerületben és a VI. kerületben is.

Korábban három kisebb épület állt a 63, 65 és 67 szám alatti telkeken, ezek egyesítésével, valamint a Hunyady utcának a meghosszabbításával jött létre az építkezéshez szükséges kellő terület. Így az épületnek a Baross utcára, a Hunyady utcára és a Kis Stáció utcára is nyíltak ablakai.

A pincébe került a fűtés gépháza, az irattár, raktárak, valamint egy népkonyha és egy munkásotthon is. A földszinten eredetileg üzlethelyiségek voltak, míg a fennmaradó területet az irodák és két szolgalakás foglalták el. Az első emeletre az elöljáróság és az anyakönyvi hivatal került, amelyek közösen használhatták a két szint magasságú nagytermet. A nagyterem, valamint a főlépcső és előcsarnok együttese képzik az épület középponti magját. A második emeleten eredetileg a város-bíróság, a pénztár és az adó-számvitel helyiségei sorakoztak. Érdekesség, hogy az átadáskor még a gőzfűtés mellett "légszeszvilágítás" volt, az áramot csak később vezették be a világításhoz.

Az épület viszonylag egyszerű, reneszánsz ihletésű díszítést kapott. Ahogy az Építő Iparban írták: "A tervező nem kapkodott szecessziós vagy más hangzatos című motívumok után, hanem helyes arányok keresésével és alkalmazásával igyekezett a múló divatnál maradandóbb hatást elérni. S habár mindenesetre nehézséggel járt a főrysalit hatalmas teremablakait az oldalszárnyak szoba-ablakaival összhangzásba hozni, mégis elég nyugodt hatást tesz reánk az épület s annak középületi jellege el nem vitatható." A homlokzat felső timpanonjában Mátrai Lajos szoborkompozíciója látható. Ez az elöljáróság működési körét jelképező alakokat mutat be, mégpedig: közoktatás, közegészség, közélelmezés és vásárügy, ipar, közjótékonyság és szegényügy. Az épület építésekor ez a szoborkompozíció és a nagyterem kialakítása volt csupán drága elemnek mondható.

A kivitelezés vállalkozóit is ismerjük. A kőműves munkát Sivirszky Antal, a kőfaragó munkákat Andreetti Anselm végezte el. Az asztalos Madary Gábor, a lakatos Pick Ede volt, a az üveg-fedél és vas-munkákat a Schlick gyár szállította. Az ornamentikai szobrászati munkákat Verán József, a figurális szobor munkákat a már említett Mátrai Lajos készítette.

(A szöveg a Budapest100 épületkutatásához készült.)

Források:
Déry Attila: Józsefváros - VIII. kerület. Budapest építészeti topográfia 4. Terc, Budapest, 2007.
A VIII. kerületi "elöljárósági épület". In: Építő Ipar, 1899. október 5.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!