Az ország egyik legismertebb tere a mai napon mondható 90 évesnek. 1932. október 2-a óta hívják Hősök terének. 
A 19. század elején a terület még a lakott területen kívül esett. Erdős, mocsaras vidék volt. 1817-ben kezdték meg fásítását, rendezését, néhány évtizeddel később pedig már nyüzsgő élet folyt itt.
1868-ban Zsigmondy Vilmos kezdett itt artézi kút fúrásába. Bár kortársai többnyire kinevették vállalkozását, végül 1878-ban sikerrel járt. 971 méteres mélységből tört fel a Hősök terén az artézi víz - ez a mélység akkoriban világviszonylatban is páratlan teljesítménynek számított! A kút fölé Ybl Miklós tervei szerint épült egy gloriett, amely az artézi forrásnak is otthont adott. 1898-ban a milleniumi emlékmű felállításának útjában állt, így a gloriett átkerült, Széchenyi-kilátóként funkcionál ma is. Ma is ott áll, persze vízforrás nélkül. Zsigmondy a Margitszigeten is végrehajtott egy sikeres fúrást: az a víz a Palatinus strandot, a Nagyszállót és a Hajós Alfréd Sportuszodát látja el vízzel. A később lefúrt 3. kúttal együtt már a japánkert vízesének is jutott víz. De az ő nevéhez fűződik Harkányfürdő "elindítása" is. 1888-ban hunyt el, a Kerepesi temetőben nyugszik. 
A gloriett a Sugárút végén 
Ezen az 1884-es térképen a jégkorcsolyapálya felett még csak egy artézi kút jelölés szerepel.
1881-ben döntött a főváros arról, hogy a millenium emlékére nagyméretű emlékművet emeljenek. 1885-ben jött az országos kiállítás. Elkészült az Andrássy út (Sugárút néven), hogy a városligeti kiállításokat méltó útvonalon lehessen megközelíteni. 1894-ben döntötték csak el, hogy az emlékmű a mai Hősök terére kerüljön. Zala György szobrászművész vetette fel, hogy ha már az ezredév tiszteletére készül az emlékmű, akkor legyen az emlékmű múltbéli nagyjaink emlékhelye is egyben. A szobrok készítését Zala felügyelte, építész társa pedig Schikedanz Albert lett, aki a német akadémiai stílus pontos másával felépítette az oszlopívet. Hogy az első szoborcsoportról, a megörökítendő alakokról ki döntött, nem tudjuk. 1901 október 24-én került fel az oszlop tetejére az angyal szobor. 1905 június 18-án már az átadásról írt a Népszava: "Az Andrássy-út városligeti végénél levő ezredéves emlékművet ma délelőtt vette át a székesfőváros hatósága. Az átvétel azért történt meg, hogy az emlékmű körül levő dísztelen kertítés végre valahára el legyen távolítható." Csupán 1912-ben került helyére Árpád lovasszobra. Néhány Habsburg uralkodó is a "panoptikum" része lett. 1919-be, a Tanácsköztársaság idején ezeket a szobrokat eltávolították.
A szobrok változásai a történelem lenyomatai is egyben. Az eredeti felállás szerint Szent István, I. László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert és Nagy Lajos szerepeltek a bal oldalon, és ez később sem változott. A jobb oldalon az avatáskor az alábbiak álltak: Hunyadi János és Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József. Az eredeti szobrászok között találjuk Senyei Károlyt, Telcs Edét, Füredi Richárdot, Köllő Miklóst, Kiss Györgyöt, Margó Edét és persze Zala Györgyöt. A Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisában III. Károly és Ferenc József szobra is ledőlt. A Tanácsköztársaság azonban elbukott, a restauráció idején Zala újra megformázta az eredeti alakokat. Ferenc József huszártábornoki egyenruha helyett Szent István-rendi díszruhában jelent meg újra talapzatán.
Húsz év elteltével jött az újabb váltás. Ferenc József helyére Kossuth Lajos került, II. Lipót helyére Rákóczi Ferenc, Mária Teréziát pedig Thököly Imre szobra váltotta. Károly és Ferdinánd helyére Bocskai és Bethlen Gábor álltak. Holló Barnabás és Vastagh György készítették el Bocskai és Bethlen portréját, Thökölyét Grantner Jenő, Rákóczi és Kossuth szobrát pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond. A középen álló hét vezért, az ívek felső sarkaiban álló allegórikus alakokat és az oszlop tetején álló Gábor arkangyalt Zala György alkotta meg. Az allegorikus alakok: balra a munka és a jólét szimbóluma, középen a háború és a béke alakjai, jobbra pedig a tudás és a dicsőség megszemélyesítői.
1896-ban avatták fel a földalattit, amely eredetileg a tér háta mögött feljött a felszínre, vonala az Állatkertnél ért véget. A huszadik század eleje forrongó éveket hozott. 1899-ben az első május elsejei ünnepet itt tartották, az 1905-ös sztrájkokat szét is verték. Később is több tüntetés színhelye volt a tér.
1929 május 26-án avatták fel a Hősök emlékművét és az ismeretlen katona sírját, amelyet egy 3 m széles és 6,5 méter hosszú mészkő lappal fedtek le. 1932-ben a polgármester jóváhagyta a Közmunkatanács határozatát, így a teret Hősök terének nevezték el, a jelképes síremlékre (is) utalva.
Ekkorra már állt a tér két oldalán Schikedanz Albert (és Herczog Fülöp) két nagy alkotása, a Szépművészeti Múzeum (1906) és a Műcsarnok (1896). Figyeljük meg: a Szépművészeti előtt jóval nagyobb térség áll. Ezzel érték el ugyanis, hogy a kisebb kiállítóhely és a jóval nagyobb múzeumépület mégis egységes összképet alkossanak a téren. 
A harmincas években. Kép: fortepan.hu
A harmincas évek hozták el a nagy változást a tér életében. A korábban szinte parknak mondható teret a Szent Imre évre és az eucharisztikus kongresszusra készülve lekövezték. 1938-ban a Tér és Forma rövid cikkben számolt be a tér átépítéséről: "A Hősök-tere általános elismeréssel találkozott. Burkolását a "Nagybátony-Újlaki" Egyesült Iparművek r.-t. által legújabban piacrahozott ULTRADURIT járdaburkolóanyaggal végezték." Ezzel megszűnt a tér parkosítása, a nagy lapokkal burkolt felület alkalmas lett tömeggyűlések, állami rendezvények megtartására. 1932-ben ezer galambot eresztettek fel a téren:
"A világháborúban részt vett póstagalambok 1.000 legkiválóbb ivadékának feleresztése a Hősök emlékművénél - MFI"
Az Eucharisztikus kongresszus idején. Kép: fortepan.hu
Filmhíradó 1938 májusából: az eucharisztikus kongresszus megnyitása
1941 elején itt adta át a Szovjetunió küldöttsége Magyarországnak a zsákmányként elvitt, majd visszaszolgáltatott 1848/49-es zászlókat. A második világháború után a szomszédos Felvonulási tér kialakításával a Hősök tere is a felvonulások központi helyszíne lett. 1948-ban a Hősök terén jelentette be Kádár János a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülését. Az ötvenes évek közepén a nemzeti hősök emlékkövét az ismeretlen katona sírja váltotta a téren.
1951: "Éljen a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa!" Kép: fortepan.hu
A hetvenes években, 1973-tól kezdve felújították az emlékművet, bár az igazi nagy munka 1981-re maradt. Új díszburkolatot kapott a tér, felújíottták a szobrokat, a tér mögötti kis hidat, a közműveket, a betorkolló utakat és a kandellábereket. És persze jöttek a turisták. Az olaszok, az endékások, az oroszok és a magyarok. Turisták azért ma is jönnek, de a teret a "BMX-esek", a deszkások és a politikai pártok is felfedezték maguknak. Legutóbb az ezredforduló éveiben újították fel az emlékmű szobrait, az avatási ceremóniára 2001. augusztus 18-án került sor.
1989-ben Nagy Imre újratemetését tartották itt, Orbán Viktor emlékezetes beszédével. A kilencvenes években már főleg a MIÉP uralta a teret augusztus 20-án. Az utóbbi években a Jobbik avatott itt gárdistákat - részben a szélsőjobb terepévé vált a tér. A tüntetéseken remek háttérként működik az emlékmű, a lekövezett tér pedig nagyobb tömegeket is befogad, ráadásul könnyen megközelíthető, frekventált helyen található. 
Békejel, 2009
Néhány éve a Hősök tere Kína kapcsán került a hírekbe. Shanghai mellett ugyanis áll egy szórakoztató park, amelyben többek között a Hősök tere másolatát is megépítették. A Global Paradise nem volt hosszú életű: messze is volt a várostól, drága is volt, így másfél év után bezárt. Azóta omladozik az emlékmű másolata a Brandenburgi kapu, Mount Rushmore és a gizai piramisok társaságában.
A Hősök tere ma is az Eucharisztikus kongresszus kapcsán kialakított formáját őrzi, leszámítva az autók térnyerését. A Liget Budapest projekt részeként felmerült a tér és az M3-as autópálya bevezetője közötti út autómentessé tétele, de a megvalósításig nem jutottak el.
Források:
Emlékezés Zsigmondy Vilmosra. Budapest, 1973/9, p. 42.
A tér. Budapest, 1987/5. p. 6.
A budapesti Hősök tere - Schikedanz Albert. Magyar Építőipar, 1996/5-6. p. 156.
http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=405
http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2810
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
