Különleges funkciójú hely nyílt a városban: a Lazula márka első helyszíne, a Titkos Kert.
 

Budapesten élve nem igazán követjük, hogy mi történik a szállodákban, hisz minek vennénk szállodai szobát ott, ahol lakunk, ugyebár. Így aztán valószínűleg sokan nem is tudják, hogy az elmúlt években milyen szépen átalakult a várbéli Hilton Budapest szálloda a Halászbástya szomszédságában. 

A felújításról 2015-ben hallhattunk először, amikor a Vaterán árulták a régi bútorzatot. Először a lobby és a recepció újult meg. A Lobby Café & Bar és az Executive Lounge szintén új külsőt kapott. Az első emeleten pedig egy elegáns "business center"-t alakítottak ki. A felújítás tehát a közös terek felújításával indult. 

Megjött az első Ganz villamos. Felépült az első, földgázzal fűtött új társasház. Ingyen szállított házhoz a Csemege az ábécéből. Így éltünk ötven évvel ezelőtt Budapesten.

Október 1: Próbaúton az új típusú csuklós villamos. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG megkezdte az új típusú csuklós villamoskocsik sorozatgyártását. Az első négy kocsi a szombatra virradó éjszaka a 28-as vonalán sikeresen tette meg próbaútját. A 26 méteres kocsiban 265-ben férnek el, de akkor sem túlzsúfolt, ha 300-an szállnak fel. Az utasok számára egyszerre öt ajtó nyílik - villamos vezérléssel. A fékek ugyancsak villannyal működnek. Nyáron a jó szellőzést az ablakok mellett ventilátorok szolgálják. A kocsi a többi villamos 45 kilométeres sebességével szemben 60 kilométeres sebességre is képes.



Az elkészült kocsikat néhány héten belül a 2-es villamos vonalán helyezik üzembe, ugyancsak itt közlekedik majd az a további hat kocsi is, amelyet az év végéig helyeznek üzembe. (Népszabadság, kép: villamosok.hu)



Október 1: Felállítják a közlekedés magyar úttörőinek szobrát a Városligetben. Szemközt az újjáépített Közlekedési Múzeummal, a Városliget egyik fasorában még az ősszel átadják a magyar közlekedés nagyjainak szoborsétányát, a margitszigeti Művészsétány mintájára. A későbbiekben továbbfejlesztésre kerülő mellszobor-sorfal egyelőre nyolc (öt kő és három bronz) műből áll majd.

Pár hete egy rendkívül termékeny, és sokat látott magyar fotós, Urbán Tamás képeiből került fel egy (újabb) válogatás a fortepan.hu oldalra. A sorozat a két évvel ezelőtt kezdett életmű-bemutató második epizódja, benne a nyolcvanas évek legfontosabb képeivel. "Tamás helyettünk dokumentált és tudósított a Kádár-korszak mozgalmairól (tömegoszlatást gyakorló munkásőrök, az apparátus tagjai, koravén KISZ aktivisták), szubkultúráiról (hand-made szerkós punkok, újhullámosok, alternatívok a Kassák Lubban) és elfelejtett szereplőiről (fiatalkorú elítéltek, szipusok, mozgássérültek a Balatonnál – életükben először)." - írták a képekről. A budapesti szemszögből is érdekesebb fotókból következzen egy rövid válogatás.

A kérdés ismét csak a következő: melyik épület látható a képen? Tippeket kommentben tessék megejteni, megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!

A múlt havi rejtvény megfejtése: a Budapest Szálló, alias Körszálló.

„Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Az előző részben Ybl Miklós korát, az akkori építészeti stílusokat mutattam be, kiegészítve Ybl korabeli és halála utáni méltatásával. Ebben a részben gazdag munkásságának első fejezete következik, köztük a fóti építkezésekkel és az idén egy átépítési terv miatt híressé vált Unger-házzal.

A reformkori polgárosodást célzó tiszta, őszinte törekvések az akkori Pest és Buda építészetét megváltoztatták. Ezen áramlatot szervezetten támogatta a „legmagyarabb osztrák”, József nádor által életre hívott Szépítő Bizottmány. Az igazi Landesvater felkérésére Hild János egyszerű, világos városrendezési terve meghatározóvá vált a város kialakulásában.

A kommunizmus egyik legnagyobb kiállításán Gagarin űrhajója volt a sztár. Fantasztikus filmbe illő tévészékházat terveztek az Aranyhegyre. Római emlékek új bemutatóhelye nyílt Óbudán. Ez történt Budapesten 1967 szeptemberében.

Hol készült az alábbi fotó? Tippeket, megfejtéseket hozzászólásként kéretik megtenni. Megfejtés egy hónap múlva itt, a Fővárosi Blogon!

A múlt havi fotó a Toldy Ferenc Gimnázium bejárati kapujának díszes kilincsét ábrázolja.

1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium. De mi is az a planetárium? És miért zárt be? 

Ismét új képekkel bővült a fortepan.hu, én pedig végiglapoztam az új adagot (úgy 1700 fotót), hogy átadhassak egy új válogatást azokból a képekből, amelyek szerintem a legérdekesebbek. Ez után augusztusban lesz legközelebb új feltöltés, benne Urbán Tamás fotoriporter 80-as években készült fotóival. (Az azonosító számára kattintva a képek nagy méretben is letölthetők.)

123826: Az Astoria 1969-re datált felvételen. Ez a telek sokáig üres volt. Az a Nemzeti Színház állt itt valamikor, ami még a Blaha Lujza téren egykor állt, mára szintén eltűnt Nemzeti előtt volt a Nemzeti. A buszmegállóban van is egy emléktáblája. A második világháború után sem épült be sokáig - itt volt a 2-es metró építésekor a felvonulási terület a nagyszabású, ám nagyon elhúzódó munkálatokhoz. Ma az East-West Business Center áll a telken. 

124093: Azt hinné az ember, hogy ez a látvány örök, hisz mit változna egy várpalota, meg egy szoborcsoport? A második világháború kitörése előtt készült felvétel jó példa arra, hogy ez Budapesten mennyire nem így van. A háttérben a Budai Vár még a régi kupolájával látható, amelynek helyére a hatvanas években egy jóval egyszerűbb kupola került. Kicsit közelebb még jóval több épület áll a Tabánban, mint ma. Igaz, a harmincas évek közepétől már lelkesen csákányozták szét a tűzveszélyesnek, elavultnak, és így elbontandónak ítélt városrészt, amire a második világháború pusztítása, majd a Rákosi-korszak templom rombolása is rátett még két lapáttal. A hegy maga viszont jóval kopárabb, így sokkal jobb kilátást biztosít, mint napjainkban. Nem vagyok a városi fák ellensége, - sőt... -, de itt talán lenne értelme a gazból fává nőtt példányok visszametszésének, legalább néhány ponton a jó kilátás biztosításának. Mi minden változott még meg mára a fotón láthatóhoz képest? Írd meg hozzászólásban!

120271: A fenti képpel összevetve szembetűnő a sok bontás. Pedig a fenti képnél még csak 1943-ban járunk, azaz még végig sem vonult a front Budapesten.

123838: Ma közutálatnak örvend ez a homlokzat. Ami nem is csoda, hiszen az egyik legszebb áruházi homlokzatot takarták el vele, így az emberek többsége nyilván a régi homlokzat helyreállítását szeretné látni, nem egy, azóta jócskán megkopott alu homlokzatot. De amikor ez a fotó készült (a fortepan 1969-re datálja), akkor ez valóban modern, akarom mondani, "korszerű" volt. De vajon mi lett az akkor nagy újdonságnak számító "fényreklámmal"? 1967 májusában írtak a felavatásáról (kép és szöveg: lásd itt, május 11-nél), ezen a fotón viszont már egy reklámtábla látszik a helyén. Tud erről valaki bővebbet? 

123844: Erre csak az idősebbek emlékezhetnek. Valamikor ebben az épületben üzemelt a Déli pályaudvar. A Vérmező a fotós háta mögött még jóval ligetesebb, szellősebb volt, az úttest még bazalt kockás ("macskaköves"), a Déli pedig sokkal kisebb. Ezt is a remek Kővári György tervezte, akinek a második világháború utáni időszak számos közlekedési építési épületét köszönhetjük. Elégedettek lehettek vele, mert a ma látható épület tervezésével is őt bízták meg. Felújítva, rendbe rakva, a bele telepedett 3 négyzetméteres árudáktól kitisztítva Budapest egyik legmenőbb pályaudvara lehetne ma is a gyönyörű kilátást nyújtó panoráma ablaksorával, az íves lépcsősorral.

124052: Sok képet láttam már az Erzsébet hídról, de erre felkaptam a fejem. A hídról ugyanis rengeteg fotó van a távolból, de kevesebb, ami a hídon állva készült. A felvétel biztosan 1941 előtt készült, ugyanis még bal oldali közlekedési rend van érvényben. (Az átállásról itt olvashatsz.)  Így szépen látható a gyalogosok korlátja és a budai kapu díszítményei is. 

123949: Ez is egy zsírúj átadás felvétele, 1973-ból. Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítésének, azaz Budapest létrejöttének századik évfordulójára egy sor beruházás, építkezés valósult meg - ennek egy külön cikksorozatot szenteltem 2013-ban, itt olvashatók a posztok. A szentendrei vonalat 1970-72 között hosszabbították meg, hogy elérje a (szintén új) 2-es metró vonalát. Az új HÉV végállomást 1972. december 23-án nyitották meg. A képen látható térkép, ami művészi színvonalon ábrázolta a vonalat, vajon hová lett azóta? Megőrizte valaki valahol? 

 120751: Általában alulról felfelé szokták fotózni a Mechwart ligetet, így kissé szokatlan ennek az 1966-os fotónak a nézőpontja. A második világháború után tervezték újra a parkot, a tetejére a Rákosi-korszakban épült fel az az épület, amit sokan sokkal régebbinek hisznek - pedig echte szocreál -, és jelenleg a kerületi önkormányzat épülete. Figyelemreméltó, hogy milyen csenevészek a fák a képen. A háttérben, ahol a 11-es busz vág neki a hegymenetnek, kétoldalt két modern ház látható. Valamikor a Regent- és Szomjas-házak álltak itt, ezeket a második világháború sodorta el. Helyükre került a (szerintem méltatlanul) ismeretlennek hangzó Dúl Dezső (és társai) által megtervezett két ház, amelyek kapuként állnak a Margit körút 43-45. és 49. szám alatt. Dúl Dezsőről bővebben itt olvashat a Nyájas.  

123888: Ezt a helyszín mindenki felismeri, hisz a város egyik legforgalmasabb pontját ábrázolja. A Deák téren a hetvenes évek eleje hozott óriási változásokat. A Deák tértől az Örs vezér térig (akkor: Fehér útig) 1970. április 2. óta, a Deák tértől a Déli pályaudvarig 1972. december 22. óta, a Deák tértől a Nagyvárad térig 1976. december 31. óta utazhat a nagyérdemű közönség. Majd 1981-ben jött a Deák tértől a Lehel térig tartó szakasz. Ezek mind növelték a Deák téri átszálló forgalmat, így kellett egy szép csarnok tér a föld alá. Szerencsére nem a korban szokásos módon világították ki, és szerencsére ma is megvan ez a világítótest gyűjtemény. Örülök, hogy a 2-es metró felújítása kapcsán nem hajították ki az egészet, hanem még fel is újították. 

121111: 1968-ban még lehetett Roosevelt térnek hívni. A Lánchídra éppen egy Ikarus fordul rá (melyik Ikarus típus lehet ez?), mögötte igencsak elkoszolódva látszik a Tudományos Akadémia homlokzata. A kép számomra legfontosabb része mégiscsak az üres telek a Gresham palota mellett. A "Hogyan ne építkezzünk?" kérdés egyik mintapéldája lehetne az az irodaház, ami a telekre felépült, és sötétzöld színe miatt a Spenótház gúnynevet kapta. 1969-ben rendelték meg a KÖZTI-től a terveket, 1980 lett, mire átadták. Egyedi vasbeton szerkezetét sokan vitatták, végül át is tervezték. Ez volt az első, teljesen légkondicionált irodaépület Budapesten. A 180 millió forintról induló beruházási költség végül 850 milliónál ért véget. Eredetileg három állami vállalat, a MEDIMPEX, a NIKEX és a TANNIMPEX számára épült, végül 1980-ban mégis az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Anyag- és Árhivatal költözhetett be. A 2001-ben megindult átépítés sem volt éppen zökkenőmentes. Ezzel jött létre a ma is álló épület, amely nevében - Roosevelt 7/8 irodaház - továbbvitte az időközben átnevezett tér korábbi nevét. 2006-ban adták át az új, ma is látható épületet.

További fotók Budapestről az alábbi képgalériában - diavetítéshez katt ide!

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!