1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már 40 éves a Népligetben álló Planetárium. De mi is az a planetárium? És miért zárt be? 


A planetárium kettős fogalom: egyik jelentésében a speciális vetítőberendezésre, másik jelentésében az azt tartalmazó egész építményre utal. A planetárium boltozatos mennyezetére vetítik ki a csillagos eget bemutató képet. A Planetárium tehát egyfajta mesterséges univerzum. A legkorábbi változatok még csak egy-egy gömb belsejébe felfestve mutatták a csillagok állását ("orrery"-k). A nagy előrelépést Walter Bauersfeldnek, a jénai Carl Zeiss művek főmérnökének köszönhetjük. Ő találta ki, hogy egy gömbfelület belsejébe vetítsék a csillagokat, olyan vetítőgéppel, amely egyszerre töbfelé is tudja mozgatni a vetített képet. 1923-ban a müncheni Deutches Museum-ban állították fel az első ilyen szerkezetet, ez jó 3 évtizeden át működött.

Az 1920-as években Tass Antal, a Sváb-hegyi csillagvizsgáló igazgatója vetette fel egy hazai planetárium építését, de ebből nem lett semmi. Kulin György csillagász szorgalmazására a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg az első hazai példányt, de az 1944-ben Budapestre került Zeiss-II. készülék nem volt hosszú életű. A bombázások miatt visszaküldték a határra, de a háborús, zűrzavaros időben nyomtalanul eltűnt. Így aztán az eredeti cél, a pilóták éjszakai navigálásának oktatása, nem valósult meg.

A világűr az ötvenes-hatvanas években került a közérdeklődés középpontjába. 1957-ben lőtték fel az első szputnyikot, aztán jött Gagarin űrutazása és Armstrong személyében az első ember a Holdon. Az űrkutatás, a csillagászat a hétköznapokba is eljutott. Amatőr csillagász szakkörök indultak, Föld és Ég címmel folyóirat indult 1966-ban stb. Kulin György az ötvenes években a Margitszigetre álmodott planeátriumot, de abból nem lett semmi, csakúgy, mint a ahatvanas években a Gellért-hegyre tervezettből. (A gellért-hegyi építkezés ugyanis a sziklás talajon költséges építészeti eljárásokat igényelt volna.) Szintén Kulin György kezdeményezésére a BNV mutattak be egy Zeiss kisplanetáriumot, amely ezután 1961-ben a Vidámparkba került, Évi kb. 55 ezer fős látogatottsággal az egyik vezető szenzáció volt akkoriban. A "panoptikum" az óriáskerék segédüzemeként működött; a planetárium előadói óriáskerék-segédkezelőként szerepeltek a bérlistán. Ez 1968-ig működött, és egy ZKP-1 Medium típusú vetítőt használt, amelyet 1968-ban szétszereltek, és 1971 végén (más forrás szerint 1975-ben) Pécsre vittek az ottani TIT stúdióba. A hatvanas években Kecskemétre érkezett egy hasonló készülék. Az országban fejlődésnek indult a csillagászat: megépült a piszkéstetői obszervatórium, a bajai állomás és a budapesti obszervatórium a Normafa közelében. Kibővítették a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumot és a miskolci Uránia Csillagvizsgálót. Bár a megfelelő érdeklődés és a technológia is megvolt, a magas beruházási költség sokáig hátráltatta a budapesti planetárium megépítését.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban rendelte meg a készüléket, amely 1969-ben meg is érkezett, ám épület híján sokáig raktárban állt. Az egyik ládát néhány évvel később felbontották, hogy megnézzék, rendben vannak-e még az alkatrészek. Akkor rendben levőnek találták, így visszazárták a ládát. A szerkezet összeszerelésekor ezt az egy alkatrészt találták rozsdásnak. A németek ugyanis légmentesen lezárva küldték az alkatrészeket - az egy felbontott láda tartalma rozsdásodott csak meg. 1971 szeptember 1-jén született meg a döntés a végleges helyszínről, amikor a főváros képviselői, a tervezők, valamint a Planetárium Bizottság képviselői helyszíni szemlén döntöttek a Népliget mellett. A közterület-felhasználási, valamint beépítési terveket 1972-ben készítették el a Műegyetem Magasépítési Tanszékén. Lux László professzor és Törmöry Tamás adjunktus tervei alapján fogtak neki az építkezésnek.

A korábbi években több helyszín is felmerült. Lux Lászlóék először a Gellért-hegyre készítettek terveket, ám erre nem kaptak építési engedélyt. A várostervezők úgy látták, a budai panoráma már így is épp elég kupolát tartalmaz, nem kell még egy a hegyre. Csak úgy járultak volna hozzá az itteni építéshez, ha a kupola a pesti oldalról nem látszik, azaz az épület kb. 8 méter mélyen "be van ásva" a talajba. Ez viszont jócskán megdrágította volna az építkezést. Lágymányos is felmerült helyszínként, itt azonban a talaj nem volt megfelelő. Végül úgy dolgozták át a terveket, hogy a Népliget metróhoz közeli sarkába elhelyezhető legyen az épület.

1974. november 4: A helyszín az építkezés megkezdése előtt

Az alapozás 1975 elejére készült el, majd május 28-án helyezték el az épület alapkövét. Ebben elhelyezték az Alapító Okmány egy példányát, korabeli napilapokat, a TIT ez alkalomra készült kiadványát, a fontosabb tervrajzok egy-egy példányát, az épület makettjéről készített diapozitívokat, és minden fémpénzből 1-1 darabot, és az alapkőletétel meghívójának egy példányát. A fémhenger a főműszertől kb. 2 méternyire került az alapozás betonjába.


Építés közben

Az építkezés fontos állomása volt a kupola megépítése. Húsz darab, egyenként kéttonnás tartóívet emeltek daruval a henger alakú körfalra - ilyen munkálat korábban nem volt az országban. A kupolát szigetelték, majd rézlemezekkel burkolták, kb. 1200 négyzetméter felületen. A kupola átmérője 26 méter, magassága 18 méter. Vázát a húsz tartóív, ezek merevítő ívei és keresztívei képezik. A kupolát tartó, illetve a hóhatár fölé emelkedő öv, valamint a lábazat burkolására csiszolt labradorit lapokat és norvég gránit lapokat haszáltak. A kupola belseje minden hangot nagyon erősen visszhangozna, így a zenei aláfestés, a beszéd élvezhetetlenné válna. Ezért a vetítőfelületet alkotó alumíniumlemezekre több millió (!) lyukat fúrtak, mögöttük pedig tíz centinél is vastagabb üveggyapot réteg nyeli el a hang több mint kétharmadát.



A 400 fős nagyterem mellett a kiállítótérként funkcionáló előcsarnok további 800 főt tud befogadni. A ruhatárat 1000 főre méretezték. A kör alaprajzú csarnokhoz és előtérhez nyaktaggal kapcsolódik az adminisztráció számára épült, téglalap alaprajzú épületrész. Ez utóbbi teljesen alápincézett, mivel ez tartalmazta az olajtárolót, a hőközpontot és a szellőzőgépházat. A szellőztetés különleges rendszerrel épült ki, mivel a vetítőterem levegőjének pormentesnek kell lennie - a porszemek a vetítéskor zavaróan csillognának a levegőben.

Az előcsarnok fehér padlóburkolattal, görög márványlapokból készült, sugaras szerkesztésben, a sugarak mentén vörösréz elválasztó csíkokkal. A mennyezet luxalon álmennyezet volt, ebbe rejtették el a 800 darabból álló villanykörte-rendszert. A belső fal mentén beépített bútorokat és vitrineket helyeztek el. A kupolaterem 23 méter átmérőjű. A nézőtéren epicentrikus elrendezéssel, a déli irányba néző széksorokat helyeztek el. A széksorok tehát nem egy középpont körül, hanem különböző központok körüli ívek mentén helyezkedetek el, ami a kényelmesebb elhelyezkedést biztosította. Ezzel a kialakítással az volt a cél, hogy a nézőknek kevesebbszer kelljen hátrafordulniuk. A nem kifejezetten planetáriumi rendezvényekhez a déli oldalfal mentén egy előadói emelvény is épült. Az újszerű ülésrend annak idején sok vitát váltott ki.



A vetítőgép (planetárium) a kupolaterem középpontjába került, a jénai Zeiss művek UNIVERSAL modellje. Az északi oldalon helyezték el a vetítő vezérlőpultját. A műsorok előállítását külön hangstúdió is segítette, amelyet hanglemez- és szalagtár egészített ki. A vetítéshez különleges technikára is szükség volt:

"A bonyolult feladat a vetítés során várható vertikális és horizontális torzulásoknak már a diafelvételek alapját képező grafikai rajzokban való kiküszöbölése volt. A rajzokat Szántó András, a TIT Természettudományi Stúdió hivatásos fotósa fényképfelvételei alapján Fejes István és Fejes Márton grafikusművészek készítették. A vetítéshez szükséges torzításokat is magukba foglaló speciállis, rombusz alakú diapozitíveket, amelyek a projektorokban találhatók, a jénai Zeiss Művek készítette el grafikák alapján. Panorámarendszerünk 360 fokos Budapest-körképe 72,22 m hosszúságú, vagyis a projekciós kupola kerületével azonos. Egy-egy 45 fokos szekciója ennek nyolcada: 9,02 m. A vetítés során az egyes panorámarészek folyamatosan mennek át egymásba, és a teljes körkép illúzióját keltik." (Schalk Gyula, 1977)

A budapesti már "harmadik generációs" planetáriumnak volt mondható. Kezdetben elegendő vonzerőt jelentett a fura kinézetű vetítőgép és a vetítés térbelisége, később a televízió, a mozi térhódításával már csak változatosabb műsorokkal lehetett a közönség figyelmét megtartani. A korai csillagászati vetítések megmaradtak, de színházi produkciók, lézerszínházak egészítették ki a programkínálatot.


2012-ben

Az épületet 1977. augusztus 17-én adták át. Nagyon praktikus okokból: augusztus 20-ára már az összes politikai nagyságnak tele volt a naptárja, így azt előbbre kellett hozni. Az ünnepi beszédet Pozsgay Imre kulturális miniszter tartotta, majd egy 20 perces műsorban bemutatták, mit is tud egy planeátrium. Előbb az alkony, azután Budapest körpanorámája tűnt fel, és ahogy sötétedett, úgy gyúltak ki a csillagok. Még néhány hullócsillagot is bemutattak, majd felkelt a Nap a teremben A nyitó előadást augusztus 20-án tartották meg. A korra igencsak jellemző volt valamilyen nemzeti ünnephez igazítani egy-egy átadást, megnyitót.

"Szerdán a Népligetben ünnepélyes keretek között avatták fel a TIT nagyplanetáriumát. Az ünnepségen megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Gosztnyi János oktatási államtitkár; ott volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is."(1977 augusztus 18, Népszabadság)

Lézer Színház a Planetáriumban (kép: lasertheater.hu)

1980-tól működik itt a Lézer Színház, akik koncertek, musicalek adaptálásával színesítették a Planetárium műsorkínálatát. Úgy volt, hogy 2010-ben megszűnik ez a program, de végül maradtak .

A ma is használt készülék matuzsálemi korúnak mondható, a hasonló szerkezeteket Nyugat-Európában már régen újabbakra cserélték. Planetáriumokat (vetítőgépeket) gyárt az amerikai Spitz, a japán GOTO és a Minolta is, de a legjobbakat továbbra is a német Zeiss állítja elő. 2003-ban már készült egy tanulmányterv az igencsak elavult szerkezet és elöregedett épület kiváltására egy újabb planetáriummal. Így nézne ki:



Az új épület 3 ütemben épülhetett volna fel. Először a vetítőt és az egyéb berendezéseket cserélték volna újra, második ütemben egy második kupolát is tartalmazó építészeti fejlesztés következett volna. Ennek keretén belül már - látványliftek tetején - csillagászati műszerek és kupolák kerültek volna elhelyezésre. A harmadik ütemben egy rácsos szerkezettel egy hatalmas fedett csarnok épült volna az egész létesítmény fölé, jelentősen kibővítve ezzel a kiállítói tereket, és helyet adva oktató-szimulátoroknak is. A meg nem valósult terveket Szász Mária és Labádi Zoltán építészmérnökök készítették. Az egészből persze nem lett semmi, ma is hetvenes évekbeli hangulat járja át a Népliget e szegletét.

Az elmúlt évek pedig egészen szomorúak. 2015 júliusában, a nagy viharban úgy elázott az épület, hogy átmenetileg be kellett zárni. 2016 augusztusában újabb vihar, újabb beázás, újabb bezárás jött. Ősszel még reménykedtek a helyreállítás utáni újranyitásban. A helyreállítás azonban a tulajdonos TIT pénzhiánya és az állami akarat hiánya (?) miatt várat magára. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a Népliget a X. kerület, a főváros és az állam osztatlan közös tulajdona. 2017. augusztus 1-től a Planetárium zárva van. Reménykedek, hogy lesz állami akarat a megmentésére.

Végül néhány kép a Planetáriumról, az archív felvételekért köszönet a Planetáriumnak!

Források:
Schalk Gyula: Planetárium és csillagászat. Gondolat, 1977
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_Planet%C3%A1rium
http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillagaszati_kepe/20070821_hetkepe.html
Harmincéves a TIT Budapesti Planetárium. Természet világa, 2007/9., p. 413.
Csillagok a Népligetben. Élet és Tudomány, 2007/34. szám, pl. 1069.

https://turizmus.com/desztinaciok/bizonytalan-ideig-zarva-tart-a-planetarium-1130028
http://index.hu/belfold/2016/08/23/planetarium_eso_beazas_bezaras/
http://lechnerkozpont.hu/cikk/csillagrapszodia-a-kupola-alatt
http://pestbuda.hu/cikk/20170517_bezarja_kapuit_a_planetarium

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!