Megnyílt a Közlekedési Múzeum a Városligetben, megálmodták az új Belvárost, és foglalkoztak utcanevekkel is. De nem manapság, hanem pont fél évszázada.

Két évvel ezelőtt, 2014 március 28-án adták át a 4-es metrót. Az új vonalról szóló cikksorozat lezárásaként a vezető tervező Palatium Stúdió Kft. ügyvezetője, Erő Zoltán osztja meg gondolatait a Fővárosi Blog olvasóival.

A tervezők az épületek átadása után figyelemmel kísérik a mű sorsát. Különösen így van ez egy tíz éves munka eredményével, egy olyan kísérlettel, aminek - bizonyos értelemben - nem is volt előzménye. Nem volt előzménye, mert ilyen gazdasági-szervezeti-technológiai feltételek mellett még senki nem épített metrót Magyarországon. Újonnan kellett kitalálni sok mindent - még akkor is, ha külföldi példák, előképek nagyban segítették a műszaki megoldások kidolgozását. Nem titkoljuk, hogy sok inspirációt jelentett a londoni, a koppenhágai metró, és nagy segítséget kaptunk a müncheni és a bécsi metró tervezőitől is. Különösen sok támogatást adtak azok a magyar mélyépítő kollégák, akik a 3-as metró befejezését követően a 4-es metró indulásáig eltelt másfél évtizedet német és osztrák földön töltötték közúti és vasúti alagutak, metróállomások építésével - ők tehát a ’state of the art’ megoldásokat képviselték. Az állomások legfontosabb karakterjegye, a nagy terű, egy fesztávval lefedett utascsarnok tehát ennek az iskolának a megértése alapján alakult ki. Az építészeti koncepció nem más, mint egyes alapelvek következetes képviselete, és kreatív megtermékenyítése minden egyes helyszínen. Ehhez persze szükség volt némi alkotói bátorságra és kíváncsiságra.

Tavaly októberben a FŐTÁV és a MYAD jóvoltából járhattam benne, tegnap pedig különleges kivilágítása kapcsán látogattam meg újra Budapest legmagasabb építményét, a 203 méter (más forrás szerint 200 méter) magas óbudai távhőkéményt. 

A nemzeti színekben megvilágított kéménnyel a távfűtő vállalat március 15-ére is emlékezik, de a távfűtés imázsát is javítani kívánják ilyen közvetett módon. A vállalat számításai alapján, ha 10-10 ezer fogyasztó felváltaná az egyedi gáz- és a fafűtést a környezetbarát távhővel, érdemben nőne annak az esélye, hogy fűtési szezonban se alakuljon ki szmogriadóra okot adó légszennyezettségi állapot a fővárosban. Minden tízezer lakás vagy közület átállásával összesen évi 13 tonna por kibocsátásától is mentesülne Budapest.

A modern nagyvárosokban egyre inkább a távhő határozza meg a környezetbarát jövőt, a világ metropoliszaiban számos fejlesztési irány indult el az elmúlt időszakban. Párizsban a geotermia, Oslóban a fjordok hőenergiája, Londonban a metróhálózat állandó hőmérsékletű levegője, Törökországban a pisztáciahéj, máshol pedig a szennyvíz felhasználásával fejlesztik az olcsó, megbízható és a városi életminőséget javító technológiát.

A kémény március 13-án, 14-én és 15-én este 19:00 és 24:00 között látható ilyen ünnepi díszben, címe: 1037 Budapest, Kunigunda útja 49.

Tavaly októberben jártam a kémény belsejében és tetején is, az erről szóló poszt itt olvasható, alább pedig még pár kép a kéményről és a csodás panorámáról:

Nem lett Budán trolibusz, de lett felüljáró Albertfalván, és jutott pénz új HÉV szerelvényekre is. Megnyílt a Sport Szálló, a mai Flamenco. Hogy miért kellett kiüríteni a Rókus kórház egy részét, és hogy lehetett pénzt csinálni a pesti galambokból? Kiderül az ötven évvel ezelőtti cikkekből. 

A napokban ismét frissült a fortepan.hu. Kotnyek Antal képeiből már a második válogatást tették közzé, de ezen kívül is érkezett be egy csomó régi kép 1909-ből, a huszas évek végéről, a második világháborúból, és a későbbi évtizedekből is. A budapesti képekből válogattam egy csokorravalót.

A terület 2003-ban, az építkezés megkezdése előtt


Légifelvétel 2014 márciusából (Vanik Zoltán felvétele)

A metróállomás engedélyezési és tender szerkezeti terveit a Palatium Stúdió építész elképzelései alapján a Főmterv Zrt. készítette, a felszín tájépítészeti terveit az Újirány Tájépítész Kft. készítette.


(kép: Specialterv.hu, 2009)

Kihirdették Az Év Irodája verseny győzteseit. A verseny idén minden eddigi rekordot megdöntött, hiszen a hét kategóriában 84 pályázat érkezett be, ezen belül a névadó kategóriában 41 iroda jelentkezett a versenyre. A zsűri végül a nagy számú világszínvonalú pályázatnak köszönhetően négy díjat osztott ki ebben a kategóriában. "Az Év Irodája" a Profession.hu lett, "Az Év Irodája Nagyvállalat kategóriát" a GE Global Operations, GE Healthcare nyerte el, "Az Év Design Irodája" a DekoRatio Branding & Design Studio lett, míg "Az Év Irodája Különdíjat" a Waberer’s vezérigazgatói irodák kapta.

"Az Év Irodaháza Bérlői Díjat" a Váci Corner Offices nyerte el, amely a Váci úti irodafolyosón a legújabb zöld fejlesztések méltó reprezentánsa. "Az Év Új Ingatlanfejlesztése" díjat a Váci Greens 'C' épülete érdemelte ki, amely az irodapark újabb fejlesztési fázisának világszínvonalát hirdeti. "Az Év Tervezett Projektje" díjat a CEU Campus Redevolopment Project 1. fázisa kapta, amely a pesti belvárosban példamutatóan revitalizál és modernizál meglévő épületeket, miközben új városi campus formálódik. "Az Év Legzöldebb Projektje" idén a Hun-Office Irodaház Debrecen lett, jelezve, hogy Budapest mellett a vidéki helyszíneken, nagyvárosokban is egyre nagyobb szerepet kapnak a környezettudatos megoldások és fejlesztések. "Az Év Üzemeltető Cége" díjat a Future FM cégcsoport kapta, míg a CBRE "Az Év Property Management Cége Különdíjat" érdemelte ki.



A győztesek
Az Év Irodája: Profession.hu
Az Év Irodája Nagyvállalat kategória: GE Global Operations, GE Healthcare
Az Év Design Irodája: DekoRatio Branding & Design Studio
Az Év Irodája Különdíj: Waberer’s vezérigazgatói irodák
Az Év Irodaháza Bérlői Díj: Váci Corner Offices
Az Év Új Ingatlanfejlesztése: Váci Greens ’C’ épület
Az Év Tervezett Projektje: CEU Campus Redevolopment Project 1. fázis
Az Év Legzöldebb Projektje: Hun-Office Irodaház Debrecen
Az Év Üzemeltető Cége: Future FM cégcsoport
Az Év Property Management Cége Különdíj: CBRE
Az Év Ingatlanpiaci Személyisége: Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója.

Ha jókora lemaradással is, de itthon is egyre terjednek a "zöld" épületek az építészetben. Hogyan csökkentsünk rezsit egy irodaházban vagy egy lakásban? Hol van a város legnagyobb zöld fala? Íme, néhány budapesti példa a legutóbbi Green Walk programjából.

Green House irodaház

XIII. kerületi Kassák-Lőportár-Tüzér utca ölelésében, a Váci úti irodatengely "kiszélesedéseként" épült fel Pintér Tamás (DPi Kft.) felelős tervező és Asa Haremst, valamint Anders Svennington (White Arkitekter AB) svéd építész tervezők közös munkájának eredményeként a Green House irodaházat. Sötét burkolatú tömege meglehetősen egyszerű megfogalmazásban született meg, ezen csak néhány sárga "betét" segít valamelyest. Az egyik oldalszárny aljában az utcáról is megközelíthető menza nyílt, ezen keresztül be tudunk nézni a belső udvarra is. Magyarországon ez az első projekt, mely megkapta a rangos nemzetközi zöld épületminősítési rendszer, a LEED Platinum minősítését, 93 ponttal. Emellett a magyar besorolás szerint "A+" kategóriát kapott, az EU-s minősítés szerint pedig " EU GreenBuilding"-nek mondhatja magát az irodaház. A FIABCI World Prix d’Excellence Awards 2014 nemzetközi versenyében, irodaház kategóriában a legfényesebb, World Gold díjat nyerte el.

A ház zöld koncepciójának egyes elemei:
- geotermikus hűtőrendszer: a talajba került résfalak aktiválása szolgálja az ún. ésszerű talaj-hasznosítást, melyek szabadon, nem kompresszorosan segítik a klimatizálást
- a melegvíz-felhasználást a napkollektorokból nyert energia támogatja
- víztakarékosság a szürkevíz hasznosításával és a csapadékvíz gyűjtésével
- a parkoló szinteken számottevő kerékpártároló épült
- több parkolóhelyet elektromos autó töltővel is felszereltek
- a beltéri világítás működése összeköthető jelenlét-, illetve mozgásérzékelőkkel
- ablaknyitásra a fűtés/hűtés lekapcsol a szobában

Őslények maradványai a 2-es metro építésén. Még épült az aluljáró a Blahán, de már extra szolgáltatásokkal várta lakóit a budafoki kísérleti lakótelep első épülete. Ez történt ötven éve Budapesten.

A Fortepan ezúttal a Magyar Rendőr című újság fotóarchívumába túrt bele, és közölt egy bő 2000 képből álló válogatást. Budapesti épületek szempontjából a gyűjtemény fiatalabbkori, hetvenes-nyolcvanas évekbeli része tűnt különösen érdekesnek (leszámítva a 65352-os számú képet persze, amit remélhetőleg alaposan kinyomoztak a lelkes szervek annak idején). Amikor még birkákat hajtottak az autópálya fölött, amikor még foghíjas volt a Kálvin tér, amikor még csak épültek a metrók, és amikor elszabadult egy vasúti kocsi a Nyugati pályaudvaron... Nézzünk meg pár budapesti képet, a teljes gyűjteményhez katt ide!