YBL200

Ez a bejegyzés Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Ybl-lel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze, s innen elérhetők. Az Ybl-bicentenárium programjai az Ybl Egyesület honlapján találhatók.
Az előző részben bemutattam a Várbazár keletkezésének körülményeit, az eredeti épületegyüttest, és a második világháború utáni újjászületését, az Ifjúsági Park korszakát. Az Ifipark 1984-es végleges bezárása után a lassú leromlás évei következtek. Bár az újjáépítés igénye ez időszak alatt is élt, tervek, felmérések tucatszámra születtek, a felújítás igazi elindulására 2011-ig kellett várni.

Elbukott rekonstrukciós ötletek

Bár a rekonstrukcióra az 1984-es bezárást követően több évtizedet kellett várni, felújítási tervek, ötletek születtek bőven. Ennek az is lökést adott, hogy 1987-ben a dunaparti világörökség része lett a Várbazár is. 1990-91-ben a KÖZTI készített rekonstrukciós tanulmányt - az ötvenes évek végi munkák dokumentációjára is támaszkodva. Jellemző az akkori állapotokra, hogy 1996-ban a World Monuments Watch a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta Ybl művét. Ugyanebben az évben kormányhatározat született új funkció kialakítására - ehhez 2001-ben találtak egy kanadai fejlesztőre, amely a Bánáti-Hartvig építésziroda bevonásával álmodott információs központot, mélygarázst, művészeti kereskedelmet az üresen málló épületbe. Érdekes, hogy ekkor egy siklót terveztek a Vízhordó lépcsőhöz. A megvalósításnak a kerületi önkormányzat állta útját. A kanadai befektető az elköltött pénze és projektjének elgáncsolása miatt be is perelte a magyar államot. 1998-ban a KÖZTI készített részletes tervet az északi pavilon eredeti állapot szerinti felújítására, majd 2000-ben a Várgondnokság Kht. megbízásából a Főmterv készített tanulmányt a külső közlekedési kapcsolatok vizsgálatáról. 1999-2000-ben Magyar Károly vezetésével régészeti szondázás vizsgálta a felszín alatti maradványokat, rámutatva egy részletes régészeti kutatás szükségességére. 2002-ben a Bánát-Hartvig építésziroda kapott megbízást a Foundation Kft-től egy hasznosítási tanulmányterv elkészítésére. A Foundation viszont egy alapvetően üzleti szemléletű felújítást tervezett, amely végül nem nyert támogatást. 2009-re odáig fajult a helyzet, hogy már csak másfél évet becsültek a bontásig. Akkor már az is felmerült, hogy a legalapvetőbb állagmegóvási munkák fejében romkocsma jelleggel nyissák újra a teraszokat. Csakhogy a munkálatokat így is százmilliós nagyságrendűre becsülték, ami aligha térült volna meg néhány év alatt a vendéglősöknek - ebből az ötletből sem lett semmi.

Néhány éve még a legveszélyeztetettebb műemlékek listáján szerepelt, ma pedig újra ragyog a Várbazár. Ez alkalomból két részben áttekintjük Ybl Miklós egyik fő művének történetét - itt az első.


A Várbazár környéke a 20. század elején

1934-ben az akkor vadonatúj "Árpád" motorvonat 70 perc alatt suhant le Budapestről Komáromba. Valahogy hazánkban a menetidők elég rögzültnek tűnnek: a MÁV Start honlapja szerint ma gyorsvonattal 74 perc, személlyel 83 perc a menetidő. Lassan 100 éve nem bírt felgyorsulni a vasút?

A filmhíradóban bemutatták az új járművet: "A 72 üléses pullman-sínautó 23 méter hosszú 3 méter 30 széles. Senn Ottó dr., a MÁV elnöke Práger és Klein Ganz gyári vezérigazgatók társaságában fogadta Dálnoki Kovács államtitkárt és a megjelent előkelőségeket. A 220 lóerős Ganz-Jendrassik nyersolajmotor simán szalad, még a maximális 127 kilométeres sebesség mellett is."

Az Árpád motorvonat egy példánya egyébként megtekinthető a Tatai úton, a Vasúttörténeti Parkban - én első látásra beleszerettem, és nyilván nem vagyok egyedül ezzel a "problémával". Azt a példányt 2002-ben újították fel. A sínbusz egyébként olyan sikeres konstrukció volt, hogy az egyik példánya 1975-ig volt forgalomban. 7 darab készült összesen, ezeket nem csak számozták 20-26-ig, hanem történelmi nagyjainkról is elnevezték: Árpád, Előd, Huba, Tas, Szent István, Szent László és Mátyás király vonatok száguldoztak Budapest és Bécs között. Tulajdonképpen a mai InterCity vonatok elődjét tisztelhetjük benne.


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

A Városliget tervezett nagyarányú fejlesztésének részeként bezárják és elbontják a Petőfi Csarnokot. Ezzel a nyolcvanas évek építészetének egy kultikus, sokak emlékeiben élő épülete lesz oda. Ám a történet koránt sem az 1980-as években kezdődik!


Az egykori Iparcsarnok

A kérdés: mit ábrázol a kép?

Körbesétáltam két, hamarosan átadásra kerülő területet: a Kossuth teret és a hozzá kapcsolódó Olimpia Parkot, valamint a Várbazárt. Képriport napokkal az átadás előtt.

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


A kérdés: mit ábrázol a kép?

Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.