Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"Az utcák azért vannak, hogy három téli hónap kivételével, állandóan javítsák őket."

Ha a 61-es villamossal elmegyünk a végállomásig, akkor Hűvösvölgybe jutunk - szinte minden budapesti ismeri ezt a remek kirándulóhelyet. Ha eggyel előbb leszállunk, és sétálunk egyet a Heinrich István utcán, az utca beugrásában egy nagyon érdekes, hengerforma épülethez érkezünk. Pontosabban egy épülettorzóhoz. A Bauhaus hazai mesterének, Molnár Farkasnak egyik utolsó munkáját sosem fejezte be senki.

Molnár Farkas 1897-ben született Pécsett. Az egyetemi évei alatt a Megfagyott Muzsikus címlapját tervezte, majd Pécsett a Krónika számára dolgozott illusztrátorként. Kubista-expresszionista munkákkal indul pályafutása. Walter Gropius iskolájában, a Bauhausban töltött évei meghatározóvá váltak életében. Ott tanulja meg: munkájának lényege a folytonos kísérletezés, kutatás. 1923-ban tervezte meg a Vörös Kubus néven ismertté vált lakóházát. 1925-ben tért haza, befejezte egyetemi tanulmányait, és részt vett a Kút-mozgalom kiállításain. 1929-ben Gropius meghívására részt vett a CIAM első kongresszusán, ahol a szívéhez közel álló témáról, a kislakásépítésről volt szó. Később itthon a magyar CIAM megalapítói között találjuk. Részt vett a Kolház és a Kolváros (KOL = kollektív) terveinek kidolgozásában. A harmadik kiállítás anyagát a rendőrség elkobozta, mert az "osztály ellenes izgatást látszik tartalmazni". Molnár figyelme a város felől a vidék felé fordult: elkészítette a Szarvas-szentesi táj megújításának tervét, Dévaványára pedig parasztházat tervezett. A kor lakásépítési gondjait nem sikerült megoldaniuk, de sikerrel hívták fel a figyelmet a nagyon is létező problémára, és megoldási lehetőségeket kínálni rájuk. Molnár Farkas rövid élete alatt is 20 villát, kisebb bérházat tervezett önállóan, kettőt Fischer Józseffel. Emellett bútorterveket, lakberendezéseket készített. Bár célja a kisemberek lakásgondjainak enyhítése volt, megrendelést főleg értelmiségiektől, polgároktól kaphatott. 1929-ben saját lakásának berendezését is megtervezte. Épületeire az átgondoltság, a terek maximális kihasználása, a homlokzatokra a nagy sima felületek voltak jellemzők. A villákban előszeretettel alkalmazott eltolható válaszfalakat, harmonikaajtókat, felcsapható elválasztókat a variabilitás jegyében. A harmincas évek politikai változásai elnyomják a kísérletező kedvű tervezőt: 1938-ban a magyar CIAM csoport feloszlott. Életének utolsó éveiben a Szentföld magyar modelljének, a Magyar Szentföld templomnak a tervezésén dolgozott. 1945 januárjában, a Budapestre ért fronton halt meg: tüzifáért ment fel a pincéből, amikor két gránát csapódott a házba. Kórházba szállítás után, január 11-én hunyt el. 



1937-ben ismerkedett meg P. Majsai Mór ferencesrendi szerzetessel, a Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetőjével. A hivatalt még Mária Terézia alapította a 18. században, azzal a céllal, hogy a szentföldi kegyhelyek gondozásáról adományokon keresztül intézkedjen. Majsai 1932-es szentföldi utazását követően határozta el, hogy felépítteti "a szentföldi szenthelyek másolatát, ahogyan azok ma vannak Palesztinában". A gondolat nem volt új keletű: hasonló intézmények léteznek Washingtontól Hollandiáig.1937-ben a Heinrich-Tömöry Alapítvány biztosította a telek megvásárlását a Hűvösvölgyben, így helyszín is lett az építkezéshez. A tervezéssel Molnár Farkast bízták meg. Közeledett 1938: egyrészt az eucharisztikus kongresszus éve, másrészt a magyar koronát adományozó II. Szilveszter pápa születésének ezeréves évfordulója. A templom nem készült el a jeles évre, de 1936-ban a szomszédos telken egy "szentföldi" ferencrendi zárda és egy kis múzeum megnyílt. Szentföld néven katolikus lapot is kiadtak, a példányszáma ötvenezresig jutott 1944-re.
Magyarországot az évszázadok során többé-kevésbé szoros kapcsolatok fűzték a Szentföldhöz. Az első jeruzsálemi magyar zarándokházat Szent István alapította. Az utolsó, immár osztrák-magyar zarándokházat Ferenc József megrendelésére építették 1857-ben. A "jeruzsálemi király" több magyar király címei között is előfordult, II. Endrétől kezdve. A ferencesek a szent helyek fenntartása mellett a zarándokokról való gondoskodást is magukra vállalták.
Majsai jelentős fényképanyaggal tért haza, ez alapján kezdte el Molnár Farkas a tervezést. Az ovális alaprajzú térhez Molnár mindkét oldalt íves záródású kápolnasort tervezett, amelyet ablaksorral világított be. A fényt tehát oldalról kapta volna a hatalmas belső tér. Az ovális tér középpontjába került volna a Szent Sír másolata. A kaput íves lefedésű támassorral kötötte a belső térbe.



Molnár az első tervvázlatok után 1938-ban Palesztinába utazott, hogy a templomba építendő kegyhelymásolatokhoz pontos mérnöki felmérést készítsen. 24 helyszínt látogatott meg nem egészen egy hónap alatt, különösebb segítség nélkül, egy arab ferences iskolás fiú társaságában. Ezek közül az újabb tervekben már 19 jelent volna meg a templomban. Visszatérését követően, 1940 augusztusában tették le az új épület alapkövét. 1942-ben a Központi Egyházművészeti Hivatal elismerő beszámolóját, majd a hercegprímás hozzájárulását is megszerezték. Megindult az építkezés, a kápolnák egy része 1944 végéig el is készült. A front átvonulása után is folytatódtak a munkálatok. Molnár Farkast 1945 januárjában, Budapest ostrománál végzetes találat érte. A munkálatok vezetését Szendrői Jenő vette át. A kommunista hatalomátvétellel azonban végleg ellehetetlenült az építkezés: 1949 elején leállt az építés. A kupola zsaluzatát "felsőbb utasításra" kocsira rakták és elszállították. Már elkészült kápolnái a következő évtizedekben a vandalizmus áldozataivá váltak.


A tervezett templom alaprajza (forrás: Magyar Építőművészet)


Korabeli "látványterv" (forrás: Magyar Építőművészet)

A végleges templom ellipszis alaprajzú (40 méter hosszú, 25 méter széles) terét 20 méter magas héjkupola fedte volna, amelybe kis ablakokat vágtak volna - de a kupola csak a zsaluszerkezet elkészítéséig jutott, megépítésére soha nem került sor. A körbefutó fal felső részén kettős, négyzetes ablaksor fut végig - ennek szerkezete meg is épült. A Szent Sír kápolnát végül nem a tér közepére helyezték volna, hanem a főoltár hátsó részéhez. Az ellipszis alakú térhez kapcsolódtak volna az egyes helyszíneket megidéző kápolnák, barlangok. A főbejáratot a VI. században épült jeruzsálemi Szent Sír francia román bazilikáról másolták volna - a mai vaskapu nyilvánvalóan kényszermegoldás, nem az eredeti terveket tükrözi.



Molnár egyik utolsó épülete tehát torzó maradt. A 40-es évek elején a buzgó vallásosság légkörében érthető volt, hogy a Szentföldet el akarták hozni a magyaroknak - ha már azok nem tudtak tömegesen elzarándokolni oda. A templom a korszak egyik legnagyobb, legkorszerűbb temploma lehetett volna. Statikai és szerkezeti megoldása, a nagy fesztávot áthidaló beton tetőzet nemzetközileg is úttörőnek számított akkoriban. De az építmény sosem látott tetőt: az oldalt meredező, betonból kilógó vasszálak a befejezetlenség egyértelmű jelei.

Az épülettől nem messze, ma már házak kertjében állva, egy "lourdes-i kápolnát" is emeltek. Az alábbi 1944-es filmhíradó ennek a megáldásáról szól:



És így néz ki a helyszín napjainkban:



A második világháborút követően kemény idők jöttek: a még meglévő szerzetesrendeket feloszlatták, vagy működésüket korlátozták. Eleinte hatósági célokra vették célba a templom-torzót, majd ipari tanulók intézete költözött bele, de ők is kiköltöztek 1954-ben. Ezután önkényes beköltözők vették birtokba az épületet. Nem sokkal később ezt sikerült kiutalások megszerzésével legalizálni is. A sosemvolt katedrális oldalsó helyiségeit sufniként használták, egy nagyobb oldalkápolna műteremmé lett. Veszprémi Imre szobrászművész is itt talált műteremre. Az ötvenes évek végére már az itteni művészek szervezkedtek: a 6000 légköbméternyi tér legyen művésztelep. Terv, támogatás még akadt, de pénz már sehonnan sem jött. Közben a tanács egy veszélyessé vált részletet vissza is bontatott. 1963-ban Veszprémi műterme az épület belseje felől is falazást kapott. 1965-ben a Technoimpex raktárt és csomagolóüzemet rendezett be itt - nem éppen az eredeti funkciónak megfelelő tevékenység ez... A Technoimpex utódja aztán a szépnevű Vörös Csillag Traktorgyár lett. Innentől kezdve Veszprémi napi szinten küzd a kilakoltatás ellen: nem tudja hová költöztetni műtermét, újabb és újabb határidők és fennmaradási küzdelmek jönnek. A VCST közben állagmegóvási munkálatokat végeztetett el az épületen, így aztán elég furán jött ki, amikor 1971-ben felszólítást kaptak, hogy hagyják el a helyet, és az épületet az eredeti állapotban adják át. Akkori áron 1,5 millió forintnyi felújítást vágtak tönkre a kiköltözéskor.

És jött a MEDICOR, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat - utóbbi kőszobrokat faragtatott volna itt. Később azt is megvizsgálták, hogy lehetne-e radiaktív hulladékok temetőjének használni a templomot. Nagy szerencséje az utókornak, hogy nem így döntöttek... Végül ugyanis a Fővárosi Levéltár raktárai került ide, és maradtak itt egészen 2004-ig, amikor a Teve utcai új épületbe költöztették át az itt (és még sok más kisebb raktárban őrzött) anyagot. A beköltözéshez a terveket a BUVÁTI készítette, a levéltár meg kapott akkor 7 millió forintot a beköltözéshez. Közben 1973-ban egy csomó fiatal koncertet is tartott a helyen. Erről dokumentumfilm is készült. Bár tudnám, ki és milyen címen készítette!

Veszprémi Imre pedig végül kiköltözött, a katedrális óriási kapujával szemben rendezte be új műtermét. 2009-ben kulturális célú ingatlanként kiadták volna, de ebből se lett semmi. Az egyház már nem tart igény az egyre pusztuló épület-torzóra. Az épület a fővárosé, a környező telkek a II. kerületi önkormányzaté.

Hogy miként hasznosítható az épület, arra már a fentieken kívül is merültek fel ötletek az elmúlt évtizedekben. Reprezentatív hangversenyterem, sportközpont, óriás-mozi szerepelt a megvalósulatlan ötletek között, de itt forgatták a Taxidermia c. film egyes jeleneteit is. Te mit kezdenél vele?

Források:
Zarándoklás a "Szentföldre". Budapest újság, 1974/11, p. 31.
Mezei Ottó: Molnár Farkas. Akadémiai Kiadó, 1987.
Molnár Farkas befejezetlen műve a Hűvösvölgyben. Magyar Építőművészet, 1995/5. p. 60.
Ötven éve halt meg Molnár Farkas építész. Magyar Építőművészet, 1995/5. p. 58.
http://www.hg.hu/cikk/epiteszet/9281-a-magyar-szentfold-templom


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Korábban már ezen a blogon is olvashatott a Nyájas az elmúlt évek közterület átnevezéseiről, és az eltörölt utcanevekről. Ki volt Hámán Kató, Schönherz, Dimitrov, vagy éppen Tolbuhin? És ki volt Cházár András, Edvi Illés, vagy éppen a szép nevű Kacsóh Pongrác? (1. rész, 2. rész, 3. rész, na és persze Zámbó Jimmy.) Most pedig elém került a kérdéskör tisztázónak szánt dokumentuma, a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása. Sok esetben egyértelmű, néhány helyen viszont érdekes az új utcanév-javaslati rendszer. Kukkantsunk bele!

"A Margitszigeten új gyógyforrást tártak fel. A 46 fokos kén- és szénsavtartalmú vízből a többi forrást messze meghaladó mennyiségben, percenként 8700 liter, vagyis naponta 12 és fél millió liter tör elő a földből. Budapest fürdőváros e legújabb gyógyforrása a margitszigeti fürdőket fogja táplálni." - hirdette a Filmhíradó 1943-ban. Aztán eltelt még néhány hónap, és a városnak sokkal, de sokkal nagyobb gondjai lettek, mint hogy milyen vízzel táplálja a fürdőit.


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

Milyen házak épültek a Vár falai között a második világháború után? Az alábbiakban néhány ilyen épületet mutatunk be.

Hess András téri iskola

Az iskola egy, a második világháborúban elpusztult ház sokáig beépítetlen telkén épült fel, nyugat felé a Hess András térre, kelet felé pedig a várfalakra és a Dunára néz. Az ötvenes években még lakóházakat terveztek a Tárnok utca 9-11-13. számú telkekre, ám ezt 1963-ban módosították. A Táncsics Mihály utcai iskola ugyanis olyan rossz állapotban volt, hogy szükségessé vált áttelepítése. Az új iskola számára ez a telek látszott legalkalmasabbnak. A tervező kezét nem csak a történelmi kor, a műemlék épületek szomszédsága kötötte meg, hanem a telek szűkössége és a maximált építési magasság is.

Az iskola 1979-ben

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható. Ezen a hétvégén pedig 100 éves épületekbe kukkanthatsz be a Kortárs Építészeti Központ jóvoltából - a Budapest100 programjában egy kicsit a Fővárosi Blog is részt vesz. A részletes program itt olvasható.

A Tőry-Pogány és a Lajta-féle tervek szívetemelő jelenségei az építő kultúrának"

"Magyarországon is terjed a pankráció, a birkózás és az ökölvívás sajátos keveréke" - hirdette a Filmhíradó 1943-ban. Emlékeztek még arra, hogy amikor a 90-es évek elején betört a nyugat, és kezdtek elterjedni a nyugati tévécsatornák, akkor a pankráció volt az egyik legnézettebb műsor? Hulk Hogan és társai voltak akkor a nagy sztárok. Nos, a gyökerek hazánkban egészen a 40-es évekig nyúlnak vissza:


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

Kevés olyan összefüggő, harmonikus történelmi városnegyed, épületegyüttes maradt ránk, mint a budai Várnegyed. A második világháború azonban ezt a területet sem kímélte - különösen nem, mivel akkor számos épület állt az akkori államhatalom szolgálatában. A Várnegyed házainak háború utáni helyreállításában fontos feladatot jelentett a foghíjaknak, azaz az elpusztult épületek helyének beépítése.


(kép: fortepan, a 16221-es kép részlete)

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"A melyik ifjú ezt a nőalakot meglátja, sírva fogadja meg, hogy szerzetes lesz belőle."

Bár már 1974-ben megszülettek az első tervek, csak a VI. ötéves tervben, 1976-ban született meg a döntés az új intézményről. Akkor még úttörőközpontnak tervezték, az Almássy tér egyik foghíjának beépítésével. Az építés ún. zsaluemeléses módszerrel zajlott: a tartópillérek 1,2 x 1,2 méteres raszteren alapuló kialakítása után felülről lefelé haladva építkeztek tovább. Valamennyi oszlop egy darabban, különleges szállítóeszközzel került a helyszínre. Az utolsó pillanatban változott meg a program: akkoriban zárt be az Ifjúsági Park a Várbazárban, a Petőfi Csarnok pedig csak később nyílt, így végül 82-ben úgy döntöttek, hogy művelődési házat nyitnak inkább. A nyitás előtt még kérdőíves felmérést is végeztek, ami alapján kiderült, hogy a sok gyermekprogram mellett a felnőttek és a nyugdíjasok is hiányolják a kerületi programokat. De képbe kerültek a veszélyeztetett gyerekek - az aluljárókban összeverődő "csövesek", "hobók", "galerik"- is, rajtuk is segíteni akartak. A központot 1983-ban nyitották meg Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház, Szabadidőközpont néven, a ház tervezői Straub Éva és Jakab Zoltán (LAKÓTERV) voltak. A belsőépítészet tervezője Somogyi Pál volt. Az ötemeletes épület összterülete 4970 nm. Különlegessége, hogy nem csak egy nagyterem és több kisebb terem kapott benne helyet, de még egy 25 méteres tanuszoda-medencét is el tudtak helyezni az alagsori szinten. A ház felépítése kapcsán az IKV rendbe tette a környező házak homlokzatait. A teret és az Almássy utcát autómentesítették, parkosították. Ez lehetőséget adott arra, hogy a programokat a ház falain kívülre, a térre is kivigyék, a teret a szabadidőközpont előterévé tegyék. Az Almássy utca pincéibe iparművészek és művészek műhelyeit álmodták, de ez már nem valósult meg.

A házba belépve az előcsarnokba jutunk, ahol kétoldalt ruhatár, büfé, információs pult volt található. Innen az öltözőkön át lehetett eljutni az uszodához. Az első emeleten 400 fős nagyterem épült, ahol iskolai rendezvényeket, filmvetítéseket, könnyű- és komolyzenei koncerteket tarthattak. A második emelet a klubszobáké, szakköröké volt, de egy kisebb galéria és a színházterem kiszolgáló helyiségei is helyet kaptak itt. A harmadik emeleten további klubhelyiségeket, konditermet, a negyediken nyelvi labort, teázót és irodákat alakítottak ki. A legfelső, ötödik szinten a gépészet kapott helyet. A szintek alaprajzát egyértelműen behatárolta a tér és a Szövetség utca vonala, valamint a két szomszédos ház oldalfalai - ebből következtek a hosszúkás téglalap formájú szintek. A keskeny telek miatt egykarú lépcsők készültek. A homlokzat kialakításakor a tervezők nem kívántak a környező házakkal konkurálni, ezért diszrét, egyszerű kialakításra törekedtek, a párkány- és gerincmagasságok megtartása mellett. A ház karakterét a negatív formák, a beugrások határozzák meg. Az épület 1984-ben ÉVM dícséretben részesült.


80-as évekbeli felvétel a belsőről
 
Egy sor nagy név köthető a legendás központhoz. 1983-ban innen közvetítették a Ki Mit Tud?-ot. Itt tartotta első lemezbemutató koncertjét az Első Emelet. Itt volt a Bonanza Banzai első klubja 1987-ben. De a ház adott helyet egy sor szakkörnek, klubnak, egyéb rendezvénynek is. Kezdetben az emeleten működött a kerület televíziós stúdiója, de volt itt balettoktatás, irodalmi kör, fotószakkör, és hangverseny is.
Bánhidi Sándorné, a kerületi Tanács művelődésügyi, egészségügyi és sportosztályának vezetője nyilatkozta 1983-ban: "… be kell vallani, a Ki mit tud rendezése nagyon visszavetette a próbaüzem igazi kezdetét. (…) Belátom, a tv ajánlatának nem tudtak nemet mondani, hiszen csábító a pénz, a kiépített négy telefonvonal és az itt maradó videotechnika, de az iskolák konkrét ígéretet kaptak - mégpedig felelős vezetőktől - rendezvényeik szervezésére, ezért most becsapottnak érzik magukat. A népfront felmérései egyértelműen igazolják, a lakosság nagyon várta már az intézmény átadását, és nekünk nem csak az iskolások foglalkoztatását kell megoldanunk, hanem szórakozási lehetőséget kell biztosítani a családoknak és a nyugdíjasoknak is." 1990-ben kapta meg a ház rövidebb nevét, azóta Almássy Téri Szabadidőközpont. A rendszerváltás után nagyobb hangsúlyt kaptak a civil szerveződések, illetve a kerület által szervezett Erzsébetvárosi Kulturális Napok rendezvénysorozat. 10 éven át rendezték itt meg a Pszinopszis-t, azaz a Budapesti Pszichológiai Napokat, itt működött Budapest egyik legnagyobb játszóháza Kölyökvár néven, és innen indult a Téka táncház is. Az egykori alagsori medencét feszített víztükrűvé, új vízforgatóssá kellett volna felújítani, de pénz híján inkább megszüntették - ennek már sok-sok éve. 

2003-ban már felmerült, hogy az intézmény az épület leromlott állapota miatt bezárja kapuit, de akkor még megmenekültek ettől: 2005-ben újra beüzemeltek. 2007 december 31-én ismét búcsúkoncertet tartottak. Akkor az a döntés született, hogy az eladott épületet az új tulajdonos szállodává alakíttatja át. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a házat fel kell újítani - ám ehhez sem az önkormányzatnál, sem a korábbi üzemeltetőnél nem álltak rendelkezésre a szükséges százmilliók. A válságban viszont ezt is, és a szállodává alakítást is elnapolta a pályázaton nyertes Omnipotent Kft., aki úgy döntött: addig is megpróbál kezdeni valamit a házzal.



Látványterv a 4 csillagos szállodává alakításról. Elnapolva

2010-ben újra megnyitották a ház kapuit. A március 5-6-iki megnyitó 13-ára csúszott,  programjai között baba-mama börze, gyerekfesztivál, tehetségkutató verseny és táncház is szerepelt. Mindez azonban csak az alsó két szinten, a fentebbi emeletek zárva maradtak. A ház egy ideig hajléktalanok tanyájaként üzemelt, így volt mit helyreállítani ahhoz, hogy megnyithatóvá váljon a központ. De az Almássy Hall sem volt hosszú életű...

2011-ben már arról szóltak a hírek, hogy graffitis versenyt szerveztek a bezárt központba. Azóta is döglődik a ház: szálloda nem nyílt benne, de más se nagyon. Te mihez kezdenél vele? 




Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Alm%C3%A1ssy_t%C3%A9ri_Szabadid%C5%91k%C3%B6zpont
http://www.nol.hu/archivum/archiv-136939 http://index.hu/kultur/pol/alma2279/
http://est.hu/cikk/76708 http://nol.hu/lap/kult/20100226-ujranyit_az_almassy
Próbaüzem az Almássy téren. Budapest, 1983/10, p. 14.
Almássy téri szabadidőközpont, Budapest. Magyar Építőművészet, 1986/1. p. 12.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=374441
http://www.origo.hu/kultura/20110313-almassy-teri-szabadidokozpont-graffiti-verseny-almassy-hall.html
http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2011/05/10/sullyed_hetedik_kerulet_zaszloshajoja



A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: