Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"És hogyha a vendég nem ad borravalót?... amilyen egy pofát vágok én akkor, azt nézze meg a nagyságos úr!"

Június 1: Eleven rovargyűjtemény az állatkertben. Egy rendkívül érdekes és tanulságos új osztálya nyílik meg holnap az állatkertnek, úgynevezett insectarium, egy eleven rovargyűjtemény. A madárházak tájékán külön épületben rendezte be ezt az osztályt Cerva Frigyes úr, az Állatkert kitűnő ornitológusa, a ki az ezzel rokon bogarászathoz is pompásan ért. Üvegszekrényekben természeti viszonyainak megfelelő környezetben vannak elhelyezve az érdekesnél-érdekesebb rovarok és ebben élik le, úgyszólván a közönség szemeláttára, egész életfolyamatukat, különböző átváltozásaikban. A szekrény fölött mindenütt ugyanannak a fajnak preparált példányai láthatók szemléltetőleg, fokozatos fejlődésben, a petétől a tarka pillangóig. Van egy gyönyörű vöröshangyaboly teljes eredeti egészében kiemelve a földből. Bámulatos nézni, hogy dolgoznak a hangyák, hogy segítik egymást, hogy bánnak el ellenfeleikkel és szinte látni azt az államrendet, melyben a hangyavilág él. Van ezenkívül egy pár rendkívül ritka, exotikus bogár és pillangó és a mimikrinek legtökéletesebb példánya, a vándorsáska, melyet a leggyakorlottabb szem is alig képes egy tölgyfalevéltől megkülönböztetni.

Június 3: Megindult 24 autotaxi. - Az Est tudósítójától. - Három év alatt - a mióta elhatározták - sok tentát, pennát koptatott az autotaxik ügye. Volt nagy kilincselés, hogy ki kapja s még a komoly megvalósításnak híre-hamva sem volt, kiderült, hogy lyukas a medve bőre, a melyre ittak. Rossz a viteldíjszabás és ezzel együtt az autotaxi-szabályrendelet. Tarifa-revízió kellett. Ezen ugyan hamar segítettek: lett drágább díjszabás. Ettől fogva aztán csak kiszivárgó hírek jelezték, hogy hol csatangol az autotaxi akta. Bizottságnál, tanácsnál, belügyi vagy kereskedelemügyi minisztériumban vesztegel-e? Már csak sablonból érdeklődtünk utána, komolyan senki nem hitte, hogy meglesz. Néhány nap előtt azonban hirtelen jött meg a hír, hogy vasárnap délelőtt 9 óra 30 perckor megindult az autotaxi.
A kiveszőben levő fiakker egyik legrozzantabb példánya szállított ki a Kerepesi-úti ruggyantagyárba, a hol az ünnepélyes indításra készültek. A gyár bejáratától balra csigalassúsággal épül a Marta-garázs, üzleti alapon, azon az ingyentelken, a melyről villámgyorsan lakoltatták ki a munkásházak szegény lakóit, hogy helye legyen a garázsnak. Az igazgatósági épületnél vörös rongyos trónus alatt Haltenberger igazgató fogadta a meghívottakat. Ott volt Jakabffy Imre kereskedelemügyi államtitkár, Jalsoviczky Sándor miniszteri tanácsos, a közrendészeti osztály vezetője, Kolossváry postafőigazgató, dr. Bódy Tivadar alpolgármester, Rényi Dezső tanácsnok, a főváros közlekedési ügyosztályának vezetője, Boda Dezső főkapitány.
A vendégek a gyárudvarra vonultak, a hol immár nem papíron, hanem valósággal ott állott glédába állítva a húsz zöld Marta-autotaxi, mellettük a szürke zubbonyos, zöldhajtókás soffőrők, várva az indulást. A kocsik külsőre elég tetszetősek és téli-nyári karosszériájuk van. A belsejük is tűrhető, csak az ülés érthetetlenül alacsony. A soffőrök közt van néhány mechanikus, de akad közöttük végzett fiakeres is. Elég jó kiállítású emberek, nagy hiba, hogy csak három korona napibérük van, a miből nem lehet megélni, és így a benzin árát megint csak a publikum fizeti.
Édes pestiességgel mondta az egyik soffőr, aki ezelőtt népszerű fiakkeres volt:
-És hogyha a vendég nem ad borravalót?... amilyen egy pofát vágok én akkor, azt nézze meg a nagyságos úr!
A gyárigazgatók beszédben köszönték meg az érdeklődést és ünnepélyes ígéretet tettek, hogy még ez év végéig 150 Marta-autó lesz a főváros utcáin. A főváros nevében dr. Bódy Tivadar alpolgármester biztatta még őket ígéretük betartására. Ezután árkon-bokron keresztül a Marta-garage fundamentumára kalauzolták a társaságot, ahol egy kis képkiállítás volt a garázs terveiből. Haltenberger igazgató erről magyarázta, hogy hol áll majd egyszer valamikor a 300 autó, melyik lesz a javítóműhely... szertár... benzinraktár... stb.
Pont tíz órakor kurblizta fel Rossmann János soffőr az egyes számú autotaxit, a melybe báró Pap Géza és gróf Teleki Pál ültek. A társaság lelkes éljenzése közt kiberregett az első fecske. Ezután rendre vonultak ki az autók s egész merészen száguldottak el a rendőrfőkapitány előtt szabadra állított taxaméterrel, mert az első fuvart díjtalanul csinálták. Délután már látni lehetett az utcán az autotaxikat.
Déltájban minden ünnepélyesség nélkül oda állott az Abbazia-kávéház elé a strandra a kék színű Benz-autó is, melyeknek számozása 301-nél kezdődik. Sajnos azonban, ma még csak 4 darab van belőlük. A Benz-kocsik talán valamivel elegánsabbak, persze kérdés, hogy melyik rosszabb. A soffőr itt is szürke ruhát visel, kék hajtókával.
Próbaképpen hárman ültünk bele s a következő utat tettük meg az Oktogontól: Teréz-körút, Lipót-körút, Margit-híd, Margit-körút, Krisztina-körút, Szerpentin, Vár, Albrecht-út, Lánchíd, Fürdő-utca, Andrássy-út, Stefánia-út, Abonyi-utca, Aréna-út, Nagy János-utca, Körönd. A menetidő 36 perc volt, és a második díjszabás mellett 11 korona 40 fillért mutatott a taxaméter. Nem kevés, de nem is sok annak, a kinek megéri. Autotaxi forgalmunk ezúttal még persze jóformán semmi, de mégis ez az első ecsetvonás Budapest főváros világvárosi térképén.
Beszéltünk két taxisofőrrel, a kik így számolnak el az első nap eredményeiről.
Bérczi Géza, a 8-as számú kocsi soffőrje:
-Tegnap délelőtt 11 órától este 8 óráig nyolcvan kilométert tettem. Negyvenkilenc korona bevételem volt, 25 koronát kaptam borravalóképpen. Azt mondhatom, hogy egy percig sem állt a kocsim utas nélkül. Nem is tudtam ebédelni. Tegnap valami nemzetközi kongresszus volt, azokat az urakat vittem. Voltam a Várban, a Városligetben, Stefánia-úton, a szigeten, Budán háromszor és a Népligetben. A legtöbb utas volt egyszerre a kocsiban 5 külföldi és egyszer négy belföldi. Az első útért 12 korona 60 fillért kaptam. Este nyolc órakor haza kellett mennem, mert a lámpám nem égett. A mint tetszik látni, a folytonos kormányzástól a tenyerem fel van horzsolva. Meg kell említenem, hogy akadtak egyes soffőrök, a kik hogy kitüntessék magukat, már tegnap versenyeztek más kocsikkal a Stefánia-úton. Egy ilyen versenyző autotaxi horzsolta is az én sárhányómat.
(...)
Valósággal kapkodtak az emberek tegnap az autotaxik után, a kocsik alig tartózkodtak állomáshelyeiken, folyton utassal jártak. Este a Stefánia-úton valóságos versenyzés volt az autotaxik között.
Érdekes, hogy a pesti argot mindjárt az első napon új nevet adott a taxiknak. Autotaxi helyett azt mondják: automaxi, vagy röviden: maxi. Hiba, hogy az autotaxikon nincs olyan ismertetőjel, amelyről már messziről is látni lehetne, hogy nem magánautó. Bécsben és külföldön mindenütt egy széles nagy tábla van felakasztva a motor fölé "Szabad" jelzéssel. Ilyen táblát a mi autotaxijainkra is rá kellene helyezni.

Június 3: A fasori református templom felavatása. Vasárnap délelőtt nagy ünnepségek között avatták fel a Városligeti fasor 5-7. szám alatt épült új református templomot, a mely a terézvárosi és erzsébetvárosi református hívők részére létesült. Az első érkezők között jött a szomszédban lakó gróf Tisza István és neje, a kik gyalog sétáltak a szokásos detektív-kísérettel az új templomba. Kevéssel utána érkezett Darányi Ignác főgondnok, Molnár Viktor volt államtitkár és Kun nyugalmazott fővárosi tanácsos, a kiket a rendezőség szintén a baloldalon, Tisza mellett akart elhelyezni. Ők azonban, meglátva Tiszát, a jobboldalra mentek át, és ott ültek le. A felavató imát dr. Baksay Sándor dunamelléki református püspök mondotta. utána Kovács Emil lelkész tartotta az egyházi beszédet, majd a teológiai akadémia énekkara adott elő karéneket. Nagy Ferenc esperes utóimája után ismét ének következett, majd Petri Elek egyházkerületi főjegyző elmondotta az úrvacsorai beszédet. Ezután Haypál Benő budai lelkész az első keresztelőt végezte el a templomban.

Június 3: Az automobilvezetés tanítása. Az autótaxik életbeléptetésénél nagy gondot okozott volna a vállalatoknak a kellően képzett soffőrök beállítása, ha a belügyminisztérium tavaly nem létesítette volna az állami soffőriskolát. Így ezen nehéz kérdés megoldást nyert az által, hogy ki van kötve, hogy autótaxivezető csak az lehet, a ki az állami soffőriskolát végezte. Tegnap fejezte be az állam ezen fiatal, de már most is gyakorlatilag fényesen bevált intézménye a negyed tanfolyamot, melynek több hallgatója már a ma forgalomba jövő autótaxikat fogja vezetni. Egy újabb tanfolyam június hó 16-án kezdődik, melyre beiratkozni lehet az iskolában a gondnoknál, X. Százados út 14. szám.



Június 4: Pogány és Tőry építi az új Nemzetit. - Az Est tudósítójától. - Hitelt érdemlő forrásból értesülünk, hogy a kultuszminiszter eldöntötte az új Nemzeti Színház sorsát. Információink szerint a megbízást Pogány és Tőry kapta, a kiknek pályatervét úgy a pályabírák, mint a kritika a legnagyobb elismeréssel fogadta.

Június 5: A főváros telekpolitikájának kudarca. - Az Est tudósítójától. - A főváros néhány év előtt drága kölcsönpénzből megvásárolta Krausz Mayer örököseinek több ezer négyszögöl kiterjedésű angyalföldi telkeit és gróf Andrássy Gézáné szuglói, szintén több ezer négyszögöl kiterjedésű telkeit, nemkülönben egyéb drága pénzen vásárolt ingatlanokat, hogy irányíthassa a városépítés fejlődését és a kültelkek felhasználásával folytathassa lakásépítési akcióját is.
Múltak az évek, a város fizette a drága vételárhoz szükséges kölcsönpénzek uzsorakamatját, azonban egyelőre semmi pozitív hasznát sem látta a nagy pénzkiadásnak. Nem történt semmi sem. Csak az, hogy egy szép napon vevő jelentkezett az angyalföldi terület egyik-másik telkére és a főváros el is adott egy úgynevezett terjedéket, mely a Váci-útra néz és a melyet állítólag régebben elhatározott utcaszabályozás végrehajtása tett szükségessé.
Kezdik tehát áruba bocsátani a drága pénzen vásárolt telkeket és a ki most azt kérdené a fővárostól, hogy mire való volt tehát e telkeknek drága kölcsönpénzekből való sürgős összevásárlása, mikor íme kiderül, hogy a vétel sem nem volt sürgős, sem nem volt szükséges, mert hisz már is eladtak belőlük és még ezentúl is el akarnak adni: alig kaphatna megnyugtató választ. Ez a telekpolitika kudarcot vallott és egyelőre legalább úgy látszik, nagy könnyelműség volt a kölcsönpénzből milliókat fordítani olyan telkek vásárlására, a melyeknek semmi hasznát sem veszi a város, sőt ellenkezőleg, kezdi lassankint áruba bocsátani.



Június 6: A Ritz-szálloda bérbeadása. A Ritz-szálló részvénytársaság legutóbbi közgyűlésén tudvalevőleg opciót adtak egy csoportnak, a melynek élén a Gyömrői- és a Grünwald és Schiffer-cég áll, a szálloda bérbevételére. Értesülésünk szerint a csoport már gyakorolta opciójogát és tudatta az igazgatósággal, hogy kész megkötni a végleges bérbevételi szerződést. Az igazgatóság ennek folytán újabb rendkívüli közgyűlésre hívja össze a részvényeseket, a melyen a bérbevételre vonatkozólag megtörténik a végleges intézkedés.



Június 7: Döntés az új Nemzeti Színház ügyében. - Az Est tudósítójától. - Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter ma délelőtt döntött az új Nemzeti Színház építése ügyében. A miniszter teljesen szabadon álló új színház építését határozta el.
Az építési tervek elkészítésével és a művezetéssel, mint azt már napokkal ezelőtt megírtuk, Tőry Emil műegyetemi nyilvános rendkívüli tanárt és Pogány Móric építőművészt bízta meg. (...) A régi épület lebontása iránt az intézkedések már a legközelebbi jövőben meg fognak tétetni.

Június 8: Az új Nemzeti Színház. Beszélgetés Pogány Móriccal. Napokkal ezelőtt, Az Est jelentette elsőnek, hogy a Nemzeti Színház ügye valahára dűlőre jutott, Jankovich Béla kultuszminiszter a Tőry Emil és Pogány Móricz műépítészek terve mellett döntött. Híradásunkat, bár jeleztük, hogy a legautentikusabb forrásból merítettük, itt-ott cáfolni próbálták, de persze eredménytelenül. Tegnap már a kultuszminisztérium hivatalos kommünikében adta közre, hogy a miniszter Tőryt és Pogányt bízta meg az új Nemzeti Színház felépítésével.
Mint az efféle monumentális építkezéseinknél - sajnos - ritka dolgot, belső örömmel állapítjuk meg, hogy ezúttal igazságos és megnyugtató döntéssel állunk szemben. Nem az összeköttetések, protekció és rokonság, hanem a hivatottság és tehetség győzelmét köszönthetjük ezúttal. A szűkebb tervpályázatra beérkezett tervek közül csakugyan a Tőry-Pogány-féle volt a legtökéletesebb és pedig művészi és színháztechnikai szempontból egyformán.
Az Est munkatársa kereste az alkalmat, hogy beszélgessen az építőművészekkel, a kik a kivitellel való megbízást elnyerték. Pogány Móric, a pályázat egyik győztese, készségesen állt rendelkezésünkre:
-A régi Nemzeti Színház bontását - úgymond - július elsején kezdjük meg. Természetesen nagy gondossággal kell eljárnunk, mert ügyelnünk kell, hogy az épület bizonyos részei, sőt egyes felszerelési kellékek is, ne essenek a csákány áldozatává. Az épületet díszítő oszlopokat, egyéb emlékeket épségben akarjuk tartani s megmenteni az új Nemzeti Színház számára... Éppen azért a bontási munkálatok talán kissé lassan fognak menni. Sőt a bontáshoz is külön haditervet kell kidolgoznunk, mert hiszen egész más rendben fog történni ez a munka, mint más épületeknél szokott. A csákány a maga barbár gőgjével nem lesz ezúttal szuverén úr.
-Megbízatásunk szerint az új Nemzeti Színháznak 1916 őszére kell készen lenni s mi bízunk benne, hogy vállalt kötelezettségünknek, ha csak vis maior közbe nem jön, eleget is fogunk tehetni. Nem mondom, hogy a kikötött terminus betartása lesz az egyetlen inspirálónk. Feladatunknak nagyságától, szépségétől annyira el vagyunk telve, hogy bizony sok más szempontot elébe helyezünk a feltétlen sietségnek.
-Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy mielőtt még az építkezéshez hozzáfognánk, Tőry úr is, én is külföldi tanulmányútra megyünk. Kell hogy minden, a mi szép, a mi új, a mi technikailag tökéletes, kifejezésre jusson a magyar kultúrának abban a ragyogó új hajlékában, a melynek Nemzeti Színház lesz a neve.
...És mialatt rajongó, szinte extatikus szavát hallgattam, kedvtelve néztem ezt a fiatal, lelkes építőművészt. Alig harmincöt éves ember; csupa energia és temperamentum. Borotvált arca rendkívül kifejező, mozgékony, szeme pedig csillog a hévtől, a láztól. Látszik az egész emberen, fékezni akarja túláradó örömét, s szerénytelenségnek tartja, hogy nyíltan és teljesen átengedje magát a diadala fölötti örömének. Beszélni szeretne és hallgatni. Beszélni, mert boldog, mert fiatal és mert tele van fogadkozással meg ambícióval. És hallgatni, mert nem szeretné egyetlen szavával elkeseríteni a legyőzött vetélytársakat, s mert különben is azok közül való, kik inkább a tetteikkel beszélnek, mint hiú ajk-gimnasztikával.
-Végtelenül boldog vagyok - feleli kérdésünkre. -És annál boldogabb, mert egyetlen lépést sem tettünk, egyetlen szót el nem ejtettünk, hogy illojális módon magunknak szerezzük meg a megbízást. Sehol nem kilincseltünk, s egyetlen küszöböt nem koptattunk. Hogyne volna hát kimondhatalnak az örömünk, mikor mégis éppen mi jutottunk ehhez a kitüntetéshez. De azért nem mondom, hogy meglepett a döntés. Kezdettől fogva valami titkos, benső sugallatom volt. És talán ez tette, hogy hívő az oltárhoz nem léphet nagyobb elfogódással és megilletődéssel, mint a hogyan én léptem a rajzolódeszkához, valahányszor a terven dolgoztam...
-Most mi lesz a legelső teendője? - kérdeztük.
Pogány gyermekesen nagy szemmel nézett ránk.
-Most? - kérdezte aztán elgondolkodva. - Elmegyek az édesapámhoz... Mióta ezek a pályázati izgalmak tartottak, nem mertem a szeme elé kerülni...

Június 12: Földfeletti villamos a Kossuth Lajos-utcában. - Az Est tudósítójától. - A Lánchíd elzárása ügyében érkezett pénzügyminiszteri leiratra és Kollár Lajos indítványára a főváros közlekedési ügyosztálya tudvalevően egy nyolc pontból álló javaslatot készített. A közlekedésügyi bizottság e javaslathoz hozzájárult, kivéve a Kossuth Lajos-utca iútszínben vezetendő villamos kérdését. A közlekedésügyi bizottság e javaslat e részét a földalatti villamos hálózatának meghosszabbításával akarja megoldani. A tanács mai ülésén foglalkozott ezzel az ügygyel és elhatározta, hogy mindkét javaslatot a közgyűlés elé terjeszti, de az ügyosztály javaslatát pártolja, a mely a Kossuth Lajos-utcában földfeletti villamos vonalat akar építeni.

Június 12: Állami propellerek a Csavargőzös kezelésében. A Csavargőzös-társaság, melynek a fővárossal kötött szerződése 1917-ben lejár, titokban csendes jó üzletre készül, mielőtt befejezné működését.
Tudvalevő, hogy a Lánchíd elzárása folytán beálló közlekedési zavarok ellensúlyozására a főváros már régebben felszólította a társaságot, hogy gondoskodjék járatainak megfelelő szaporításáról. A társaság azonban, miután szerzősése 1917-ben lejár, nem tartja érdemesnek új hajók építését. A pénzügyminisztérium erre a kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg elhatározta, hogy három kincstári proppellert építtet, melyek éjjel-nappal közlekedni fognak a Duna két partja között.
Ez eddig helyesen van így, de az már nem helyes, amit a Csavargőzös-Társaság ezután tesz. A társaság ugyanis két beadványt szerkesztett. Az egyiket sürgősen a polgármesterhez juttatta, kérve őt, szorgalmazza a minisztériumoknál a propellerek mielőbbi megrendelését, mert a hajógyárak nem fogják tudni kellő időre elkészíteni, ha pedig nincs állami propeller, a társaság nem vállal felelősséget a forgalom akadálytalan lebonyolításáért. A másik beadványt viszont a minisztériumhoz intézte a ravasz társaság azzal, hogy az építendő hajókat adja neki bérbe az építési költség évi 4%-áért, ő majd lebonyolítja a forgalmat az állam hajóival. Föltesszük, hogy a minisztérium kellő érzékkel bír az ilyen ajánlat iránt és kereken elutasítja. Június 12: A Panama-csatorna. London, június 11. (Az Est tudósítójától.) Ha a mostani tempóban halad tovább az építkezés és ha újabb földcsuszamlások nem következnek be, akkor másfél év múlva át lehet adni a forgalomnak a Panama-csatornát. Úgy volt, hogy a nagy mű már ez év elején bevégződik és csak a földmunkák maradnak hátra a két torkolatnál, de azért az első amerikai hadihajó átkel a csatornán. Időközben a keleti torkolat beomlott s hónapokig tartott a kotrás, míg szabaddá tették a keleti bejáratot. Az építkezés vezetője arra a kérdésre, hogy mi történnék, ha az amerikai Uniónak háborúja keletkeznék, azt felelte, hogy az Egyesült Államok flottája szükség esetén már ez év októberében átkelhetnek a Panama-csatornán.



Június 13: A Széchenyi fürdő megnyitás előtt. - Az Est tudósítójától. - Az új Széchenyi-fürdőt, mely hétfőn, 16-án nyílik meg a nagyközönség számára, ma délelőtt mutatták be a gyógyfürdő-bizottságnak és a sajtó képviselőinek. Márkus Jenő tanácsnok vezetésével megjelentek: dr. Bókay Árpád, dr. Rainer Ede, dr. Magyarevits Mladen, dr. Hegedűs János orvosok, Kratky János tanácsnok, Zboray János fővárosi főmérnök, a gyógyfürdőbizottság tagjai és Dvořák Ede műépítész, a fürdő építője, valamint a sajtó képviselői.


A Széchenyi fürdő a húszas évek végén. Kép: fortepan.hu

A Széchenyi-fürdőt már 1884-ben újra akarták építeni és akkoriban megbízták Cziegler Győző műegyetemi tanárt, a ki el is készítette a gyönyörű terveket. Az ő szellemében vitte véghez az építkezést Dvorák műépítész. 3,835.100 korona volt az építés költsége. 1909 május havában kezdték meg a Városligetben a Fővárosi pavillon mögött az építkezést és most fejezték be.

Öt részre oszlik a fürdő: a magánfürdők, férfigőzfürdő, női gőzfürdő, férfi népfürdő és női népfürdő. A főbejárat a déli homlokzaton van és innen egyenesen a kupolacsarnokba lépünk, a mely a fürdő központja és a melyből mindegyik traktusba a legrövidebb úton lehet eljutni. Finom üvegmozaikkal gyönyörűen van kiképezve a kupolacsarnok. Freskók díszítik; legfelül látható Helios napisten, a mint quadrigáján vágtat a tizenkét hónap allegórikus képe felett. Az ablakközökben az antik egyiptomi, görög, római és keleti fürdés van illusztrálva, ezeken kívül még sok művészi kép és dombormű díszíti a kupolát.
Hátul egy fülkében Tryton-t, a halász-centaurt ábrázoló bronz-szökőkút áll, Róna József műve. A freskók nagy részét Vajda Zsigmond festőművész, a mozaikot Róth Miksa készítette. De rajtuk kívül Vastagh György, Bezerédy Gyula, Lányi Dezső, Szentgyörgyi István, Beszédes László és Istók János szobrai és képei díszítik a fürdőt.
A kupolacsarnokból négy méter széles folyosók vezetnek befelé. A várótermeken kívül a helyiségben ötvenegy magánfürdő van; a férfi gőzfürdő 135, a női 59 öltözős. A betegek részére 12 szénszavas fürdő van. A népfürdő 88 férfi és 88 női ruhaszekrénnyel van ellátva. A fürdőkhöz a 960 méter mély thermalforrás szolgáltatja a vizet, melynek hőfoka 73 Celzius és 24 óránkint 760 köbméter gyógyvizet ad.
A hatalmas alkotást, mely dísze lesz Budapestnek, elragadtatással nézték a bizottság és a sajtó tagjai, a kik azután barátságos lakomára gyűltek össze a Fővárosi Pavillonban.

Június 14: A Kádár-utca. (Panaszos levél.) A város közepén, a Nyugoti pályaudvar érkezési oldalával szemben, a Váci-utat összekötve a Visegrádi-utcával, húzódik a Kádár-utca, hogy utcának és ne szemétdombnak nevezzük bűzénél fogva. Nem hiszem, hogy volna még egy utca, melyben a mizériák úgy felhalmozódtak volna, mint itt, dacára hogy az utca csak 8 házból áll. Az 1. számú házban postahivatal van, élvezhetjük a posta-autók és lovak bűzét. A 2. számú házban kávéház van, ez a fuvaros-vállalkozók találkozóhelye, kiknek künn ácsorgó lovaik nagyobbítják az utca bűzét. A 4. sz. házban az Általános Beszerzési és Szállítmányozási R.-T. helyiségei vannak; itt a lovak és autók illatától eltekintve hallunk kocsisgorombaságokat is. Ez a vállalat ugyanis egész forgalmát az utcán eszközli, mi által a járda és a kocsiút járhatatlan. A 8. sz. ház földalatti helyiségeiben üvegcsiszoló és tükörgyár van, melynek utcai ablakszellőztetőin keresztül valamely lehetetlen bűz vágja meg az elhaladó arcát. Itt, mint értesültünk, héhányszor robbanás is volt már, nem lehetetlen, hogy egy alkalommal e lakóház a levegőbe repül. A 7. és 9. sz. házban a Haggenmacher-malom, illetve ennek istállói vannak, melyben 20-25 pár ló tartózkodik; elképzelhető az az óriási bűz, mely innen kikerül. Több kádár-utcai lakos.



Június 17: A Széchenyi-fürdő megnyitása. - Az Est tudósítójától. - Ma délelőtt 11 órakor nyitották meg a Széchenyi-fürdőt nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Dr. Márkus Jenő tanácsnok beszéd kíséretében számolt be a polgármesternek a fürdő építéséről és elkészültéről. Dr. Bárczy polgármester megköszönte a tanácsnok fáradozását. Dr. Némethy Károly belügyi államtitkár a kormány nevében üdvözölte a fővárost a jelentős intézmény megnyitása alkalmából. Márkus tanácsos ezután keresztül vezette a vendégeket szárazon, vízen a legforróbb gőzön keresztül s megmutatta a modern praktikus fürdő minden intézményét. A fürdőt Dvořák Emil műépítész tervezte.

Június 17: Kacsavadászat az Angol-Parkban. Mától fogva egy új mulatság vonzza az Angol-Parkba a közönséget, a kacsavadászat. Sebesen csörgedező patakban kacsák úszkálnak és a pályázóknak egy karikát kell a kacsa nyakába dobni. A kinek ez sikerül szép élő kövér kacsát kap jutalmul és finom kacsapecsenyét vacsorálhat.



Június 17: Az autobuszok ügye. A székesfőváros közlekedésügyi bizottsága mai ülésében tárgyalja az autobuszok ügyét, a mely elé különösen a budai részek és a külső területek lakói néznek nag érdeklődéssel, mert ezek a vidékiek azok, a melyeknek semmi közlekedési eszköze nincsen.
Az ügyosztály előterjesztése szerint a főváros szakértői tanulmányozták a külföldön az autobuszok ügyét és abban állapodtak meg, hog a közlekedésre legalkalmasabb autobuszok az angol Daimler-kocsik és épp ezért, minthogy a versenytárgyalás ilyen körülmények között céltalan lett volna, az illető angol pénzcsoporttal állapodtak meg, a mely 7 millió korona alaptőkével részvénytársaságot alapít és két éven belül a meghatározott irányokban 170 autóbuszt fog forgalomban tartani. Azonkívül megváltja az omnibusz-vállalatot és ezeket a kocsikat is forgalomban tartja.
A vállalat tizenkét útirányban fog közlekedést fenntartani és pedig a Hermina út - Marczibányi tér, Hermina út - Kriszitna tér, Ferenc József-tér-Vár, Hermina út - Kelenföld, Boráros tér - Óbuda, Ferenc József laktanya - Szent János-kórház, Rudolf tér - Rózsadomb, Ferenc József laktanya - Déli vasút, Nyugoti p.u. - Krisztina tér, Köztemető út - Ferenc József-tér, Kőbányai-út - Szent János-kórház, Krisztina tér - Vörös Kereszt-kórház. Az útvonalakon átszállóhelyek lesznek és a viteldíj szakaszok szerint 12, 20, illetve 30 fillér lesz. Kiadnak munkásjegeket, tanuló- és bérletjegyeket is.
A főváros a vállalat jövedelmében megfelelő arányban részesedik, a 12-ik évtől kezdve 5 évenkint megválthatja a társaságot, a koncesszió lejárta után pedig a vállalat összes vagyonával együtt a főváros tulajdonába megy át. (...)

Június 18: Magyar autóbuszajánlat. A főváros közlekedési bizottság tegnapi ülésén, melyen az autóbuszok ügyét tárgyalták, a magyar automobil-kereskedők kívánalma is szóba került. Bárdi József és társai felhívást osztattak ki a bizottsági tagok között, melyben tiltakoznak az autóbusz-kérdés ilyetén elintézése ellen. Az angol ajánlattevőkkel való egyoldalú tárgyalásban a közszállítási szabályrendelet mellőzését, a magyar ipar sérelmét és az automobil-kereskedők egyenes kárát látják s nyilvános árverést követelnek. Bódy alpolgármester nem tárgyalhatta Bárdiék beadványát, mert nem konkrét ajánlat, de azért kívánalmaik magját, a nyilvános árlejtés kiírását több bizottsági tag megemlítette. A magyar automobil-kereskedők nem hagyják ennyiben a dolgot, és mint bejelentik, még a közgyűlés előtt egy új, az angolokénál különb konkrét autóbusz-üzem vállalati ajánlattal állanak a főváros elé.

Június 19: Artézi vizet a népnek! Hajdanában kedvenc helye volt a pesti népnek a régi artézi fürdő kútja. Főleg a mikor még liget volt a liget. Reggel felé százával keresték fel ivó kupákkal és kétliteres üvegekkel a gyógyvizes csövet, a melyből bőven ömlött a víz. Aztán jött az új fürdő építkezése, kietlenebb lett a táj, sok ember elmaradozott. De az öreg anyókák, nyugdíjas tisztviselők még mindig hűek maradtak az öreg kúthoz, ha nem is volt kellemes tartózkodási hely, vizet mindenki ingyen vihetett haza.
Most azonban, hogy megnyitották az új artézi-fürdőt, szomorú szenzációval szolgált az öreg kút: kiapadt a vize. Már ma hajnalban csüggedten állták körül a szegény emberek a száraz szájú kutat, a fekete csőből nem gőzölgött már a jó finom artézi. Egy ideig csak vártak, hogy majd megindul, de nem a víz jött, hanem a rendőr, a ki szétkergette a zúgolódókat. Nincs víz, kell a fürdőhöz. Az emberek alig akartak elmenni. De végre is mit volt mit tenni. Fel panaszra az irodába a fürdőigazgatósághoz! Ott aztán megnyugtatták őket, hogy egyelőre nem is lesz víz az öreg kútban, hanem menjenek az Aréna-útra, ott még ha nem csurran, csöppen.
Pedig abból a kétszázhetvenöt hektoliter napi vízfölöslegből, a mit az új fürdő kommunikéi fennen hirdettek, juthatna ide is, oda is.

Június 19: Az utcai nyilvános órák. A fővárosi tanács ma elhatározta, hogy újabb huszonkét nyilvános órát állíttat fel az utcai hirdetőoszlopokon.

Június 19: A Ritz-szálloda sorsa. A Ritz-szálloda legutóbbi közgyűlésén egy csoportnak, a melynek tagjai voltak Grünwald és Schiffer-cég, Gyömrőy Manó és a londoni Ritz-Developpement, opciót adtak a szálloda bérbevételére. Ez az opció a mai napon jár le és a mára összehívott újabb rendkívüli közgyűlésen kellett volna a bérlő csoportnak nyilatkoznia, hogy gyakorolni fogja-e az opciót, vagy sem. A csoport elhatározása az volt, hogy gyakorolni fogja az opciót, azonban ezt a tervét meg kellett változtatnia, mert a Ritz-Developpement a napokban kilépett a bérlő csoportból és így a megmaradt két fél, Gyömrőy, Grünwald és Schiffer lemondott az opció gyakorlásáról. A mai rendkívüli közgyűlésen azonban arra kérték a részvényeseket, hogy az opció tartalmát két héttel meghosszabbítsák, mert remélik, hogy új csoportot alakíthatnak és a megállapított feltételek mellett átvehetik a szállodát. A többség a kéréshez hozzájárult.


Az egykori Orczy-ház a Károly körúton. A háttérben az Anker-ház.

Június 20: Hol lesz az új városháza? Az Erzsébet-sugárút kérdésével szorosan összefügg az új városház felépítésének az ügye is. Erre vonatkozólag Harrer Ferenc tanácsnok a városi építészeti ügyosztály vezetője tervezetet dolgozott ki, a melyet a középítési bizottság holnap délutáni ülésén fognak tárgyalni. Három szempont merült fel: 1. az Erzsébet-tér; 2. a mostani városházával szemközt levő Károly-körúti útrészlet, a melyen a városnak már van is ingatlana, de ehhez okvetlenül hozzá kellene vásárolni az Orczy-ház telektömbjét; 3. a Városháza mai helye, a melyen az építkezést úgy oldanák meg, hogy míg az egyik felét építenék, a hivatalok a városháza másik felében dolgoznának. Június 21: Eltörlik a hídvámot. - Az Est tudósítójától. - A főváros pénzügyi biozttsága gróf Festetich Géza elnöklésével ülést tartott. A VII. kerületi elöljáróság új épületének emelésére 2,570.000 koronás tervezetet nyújtott be a közigazgatási osztály, a pénzügyi bizottság egyszerűbb terv készítésére utasította az ügyosztályt. A nők választójogi ligájának költségeire 3000 koronát szavaztak meg. Ezután dr. Vita Emil tanácsnok tett előterjesztést a hídvámok eltörlése dolgában. Javasolta, hogy a főváros írjon föl a kormányhoz a budapesti állami hidakon fizetendő vám eltörlésére. A hidak összesen 140,000.000-ba kerültek, a melyből a főváros 92 milliót vállalt magára, a többit az állam fizette, joggal kérhetik a főváros polgárságának a fölszabadítását ettől a tehertől. A hidak évenkint 2 milliót jövedelmeznek, a jövedelem 1920-ig az államé, azután pedig a fővárost illeti. Javasolja, hogy a közgyűlés tegyen előterjesztést a kormánynak, hogy 1920-ig az állam mondjon le a hídvámjövedelmekről, azután pedig a főváros eltörli a vámot. Havas Rezső azt ajánlja, hogy erélyes hangú fölterjesztésben szólítsák fel erre a kormányt, hogy ne történhessék meg az a szégyen, hogy a huszadik században a vármszedők nyílt közlekedési helyen megállíthassák a főváros polgárát.

Június 21: Függő vasút a Lánchíd fölött. - Az Est tudósítójától. - Most, hogy a fővárosnál és a minisztériumban arról tárgyalnak, hogy a Lánchíd elzárása idejére hogyan oldják meg a közlekedés kérdését, a sokféle tervhez egy újabb is járult. A Roessemann és Kühemann budapesti gépgyár a kereskedelmügyi minisztériumnál 42.215. sz. alatt előmunkálati engedélyt kért egy a Lánchíd déli oldalán felállítandó függő vasút építésére. A cég ezzel a vasúttal akarná a Lánchíd négy évig tartó elzáratási ideje alatt a forgalmat lebonyolítani.
A tervek szerint a függővasút két hatalmas pilléren épülne és sodronykötélen elektromos üzem hajtaná folytonosan. A vasút hat waggon-szerű kocsiból állana olyan nagy befogadóképességgel, hogy a jelenlegi teljes lánchídi gyalogosforgalmat simán lebonyolíthassa. A kocsik folytonosan közlekednének és az átkelési díj nem volna magasabb, mint a jelenlegi Lánchíd, vagy a mérsékelt csavargőzös közlekedési díja.
A társaság kérvényében, mint a függővasút előnyét emeli ki, hogy az télen is járhatna és hogy gyönyörű látványosságát képezné Budapestnek.
A költségek, aproximatív számítás szerint, 1,500.000 koronát tennének ki. A cég, akár akár a saját rezsijében, akár a főváros rendeletére kész elkészíteni a terveket, s remélik, hogy a főváros, mint a közlekedés egyik megoldási módjával, ezzel is foglalkozni fog.
A gépgyár kötelező ígéretet tesz arra nézve, hogy a függővasút már januárban teljesen készen lenne. Ha azután a Lánchidat megnyitják, mint látványosság továbbra is megmaradhatna a függővasút.

Június 22: Az autóbuszok ügye. A főváros közlekedésügyi bizottsága tudvalevőleg elvben elfogadta az angol társaság ajánlatát az autóbuszok forgalombahozatalára vonatkozólag s kimondotta, hogy a társasággal kötendő szerződés részleteit legközelebbi ülésében fogja letárgyalni. A bizottsági tágyalás előtt Bárdi József és társai memorandumot nyújtottak be, a melyben az angol ajánlatot a magyar parra sérelmesnek mondják és kéthavi halasztást kérnek, mert konkrét ajánlatot hajlandók tenni. Az ügyosztály e memorandum elutasítását javasolja, mert az angol társaság obligója július 10-én lejár és tartani lehet attól, hogy a társaság a jelenlegi kedvező feltételeket nem fogja fentartani. A magyar ipar pedig nem szenved kárt, mert a város fentartotta azt a jogot, hogy ha a város ítélete szerint magyar ipar képes automobil alkatrészek gyártására, úgy a társaságot a magyar iparcikkek használatára kötelezheti. Beadvány intézett ez ügyben a Közúti vasút is, hogy az autóbuszok ne a Közúti vonalaival párhuzamosan haladjanak. Az ügyosztály ezt a kérelmet sem hajlandó teljesíteni, mert a közönség érdeke kívánja az autóbuszokat, főleg azért, mert olcsók. Például a Rottenbiller-utcából a Krisztina-térre 20 fillér, a Sárosfürdőtől a Deák-térre 12 fillér a viteldíj. Az angol társaság kijelentette, hogy kétféle kocsitípust járat, a városban imperiállal, a Várba pedi imperiál nélküli töltött gumis, 36 üléses autóbuszokat, hogy a forgalmat minél gyorsabban bonyolíthassa le. Az ügyosztály a megállapított szerződés változatlan elfogadását javasolja, mert a közönségre nézve a legelőnyösebb feltételeket tartalmazza.

Június 22: A népfürdőkért. Az Országos Magyar Népfürdő Egyesület küldöttsége küldöttsége tegnap átnyújtotta gróf Batthyány Lajos v. b. t. t. elnök vezetésével dr. Bárczy István polgármesternek az egyesület dísztagjává választásáról szóló oklevelet. Gróf Batthyány Lajos elnök a polgármester támogatását kérte a népfürdő-ügy előmozdításához. Annál is inkább, mert Budapest folyóval és forrásokkal oly bőven van ellátva, mint kevés városa a földnek s a szegényebb néposztályok még sem jutnak hozzá, hogy néhány fillérért megfürödhessenek. A fővárosnak az utóbbi években követett kultúr- és szociálpolitikája méltán támaszthat mindenkiben még fokozott igényeket is ez irányban. Bárczy István polgármester a népfürdők ügyét elsőrangú szociális érdeknek tartja, ezért minden erejével rajta lesz, hogy Budapest már a legközelebbi jövőben ne csak a fürdők, de a népfürdők városa is legyen. Leghelyesebbnek véli a perifériáknak és a proletárnegyedeknek minél számosabb, nem nagy beruházási költségeket igénylő népfürdőkkel való ellátását. Az egyesület tagjaival folytatott eszmecserében a Dunauszodák számának szaporítását kérték. A polgármester ez irányú támogatását is megígérte.

Június 22: Vasút a Duna fölött. Kaptuk a következő sorokat: Olvastuk b. lapja tegnapi számában "Függő vasút a Lánchíd fölött" című közleményüket és tisztelettel értesítjük, hogy e közlemény címe annyiban téves, hogy mi a személyszállítás lebonyolítására tervezett villamos üzemű sodronykötélpályát és nem függővasutat, nem a Lánchíd felett, hanem annak déli oldalán körülbelül a Ritz-szállodától a kereskedelemügyi minisztérium palotájáig, esetleg a Fiume-szállodáig tervezzük. Természetesen e sodronykötélpálya a Duna tükre fölött oly magasságban lenne építve, hogy a hajózás a Dunán akadályokba ne ütközzék. A Duna mindkét partján egy-egy torony épülne, melyben liftek közlekednének az utasok fel- és leszállítására. Különben is az egész dolog jelenleg még oly kezdetleges stádiumban van, hogy tulajdonképpen a tervek megszerkesztéséhez csak most fogunk hozzáfogni s így a fővárost, a melyet ez a tervünk elsősorban érdekel, kész terv híjján még fel sem kereshettük. Egyelőre csak az előmunkálati engedélyt kértük a kereskedelemügyi minisztériumtól. Kiváló tisztelettel: Roessemann és Kühnemann.

Június 22: Három gyár pusztulása. A telefon és a tűzoltók. Tegnap délben fél egy órakor óriási tűzvész pusztított a Lehel-utca 10. szám alatt lévő Palágyi Ernő-féle bútorgyárban. A tűzkatasztrófa majdnem teljesen elpusztította a szomszédos Wertheim Ferenc és Társa felvonógyárat és Lakos és Szigeti szerszámgyárát is. A tűz egy óra 30 perckor tört ki a Palágyi-féle gyár géptermében, a hol a gyár hatalmas benzinmotorja áll. A tűz óriási pusztítását, a mely a három gyárnak összesen mintegy 4 millió korona kárt okozott, szerencsétlen mellékkörülmények okozták, főleg az, hogy a telefonközpont nem jelentkezett, mikor a tüzet be akarták jelenteni a tűzoltóságnak. Az első lángnál azonnal többen a gyári és a szomszédos telefonállomásokra siettek, azonban 15 percig kellett türelmetlenkedniök az állomásnál, mert a központ nem jelentkezett. (...) A benzines hordókon kívül, a melyek ágyúdörejhez hasonló dörrenéssel robbantak fel egymásután a Lakos-féle szerszámgyárban, a hol autogén-hegesztéssel is foglalkoztak, 25 retorta oxygén volt felhalmozva az autogén hegesztés céljaira. Ezenkívül kisebb dobozokban calcium carbid is volt, a mely szintén felrobbant. Ezekhez a veszedelmekhez járult még, hogy a világítógáz vezetéke felszabadult és egy meglehetős öblös csövön keresztül a kitóduló világítógáz óriási lánggal égni kezdett. (...)
Közben a szomszédos Taksony-utcában levő fővárosi bérház és egy másik bérház is tüzet fogott, a tűzoltóknak csak nagynehezen sikerült az újabb veszedelmet elfojtani. Június 22: Nem szabad többé foszforos gyufát árusítani. A foszforos gyufa gyártásának eltiltásáról szóló törvény értelmében 1913. júliius elsején túl Magyarország egész területén tilos lesz a foszforos gyufa árusítása. A gyufa gyártásának tilalma már régebben életbe lépett, július elsején pedig életbelép a foszforos gyufa forgalomba hozatalának tilalma is. Azok a kereskedők, a kiknek raktárában még foszforos gyufa van felhalmozva, készleteiket kötelesek megsemmisíteni, mert foszforos gyufának minden esetben történt eladásáért külön-külön fokozatosan emelkedő pénzbírságnak teszik ki magukat.

Június 24: Mintaautóbusz Budapesten. - Az Est tudósítójától. - A közlekedési bizottság délután tárgyalja az autóbuszok ügyét. Az angol társaság ma lehozatott Bécsből egy mintakocsit, a mely negyven lóerős és tizenegy óra alatt tette meg az utat Bécstől Budapestig.
A kocsit ma délelőtt felülvizsgálták a rendőrség emberei, délután bemutatják a bizottságnak és a bizottság ülése után az autóbusz körútra megy a fővárosban és a főbb vonalakon a bizottsági tagokat és a közönséget fogja próbaképpen szállítani.
 

Június 26: Új villamos végállomás. A Városi villamos vasút a nyugoti pályaudvar körüli forgalmát egy új hurokvágánynyal szeretné megoldani, de az engedélyt mindeddig nem tudta rá megkapni. Azonban a felsőerdősori új vonal végállomása is a nyugoti lesz s a mostani végállomás a fokozott forgalmat már nem bírná. Ezért - a társaság kérelmére - a főváros tanácsa azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy engedélyezzenek a Városi vasút részére egy ideiglenes végállomási kitérő vágányt a Teréz-körút és Podmaniczky-utca sarkára, a postaépület elé. Így aztán nem késik majd a Felsőerdősoron át vezetett keleti-nyugati pályaudvari új vonal megnyitása sem.
 

 
A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: