Fővárosi mozijaink közül igényes kialakításukkal emelkednek ki a 30-as években átadottak. Idén októberben először jártam egyikükben, az egykori Filmmúzeumban. Bár a belváros közepén van, valahogy eddig kimaradt a hely meglátogatása, még Broadway moziként sem jártam benne. Hiánypótló épületbejárás következik tehát, amely még a Design Hét egyik októberi programja volt. A vendéglátónk nem más volt, mint Somlai Tibor, a 2004-es átépítés tervezője.

Cikksorozat Finta Józsefről

Karácsony alkalmából az egyik legjobb budapesti program a Nagytétényi Kastélymúzeum meglátogatása. Már hagyománynak számít, hogy decemberre iparművészek karácsonyfáival telnek meg a bútorkiállítás termei. Így olyan karácsonyi programban lehet részünk, amely egyrészt teljesen mentes az ilyenkor szokásos vásárlási mániától, másrészt mentes mindattól a haszontalan giccstől, ami elég rendesen rátelepedett a karácsonyra. (Én legalábbis 15 perc csilingelő zenés sorbanállás után bárkit meg tudnék ölni a pénztár környékén, és ez nagyon nem az, amiről a karácsonynak szólnia kellene.)

Árpád korabeli sírokat tártak fel a lebontott régi Piarista-ház helyén - számolt be a Magyar Világhíradó 1932 áprilisában. A Piaristák régi tömbjét lebontották, helyette a szomszédban építkezhettek - a most is álló új házat most újították fel.



Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Az alábbiakban azt a tervezői utat próbáljuk meg bejárni, amelynek a végén a budapesti CET áll. Neked melyik a kedvenced: a szemétfeldolgozó, a fekete, a luxusautós, a zajvédő, az egyetemi vagy a BMW-s CET?

Milyen szobrokkal gazdagodott Budapest 2010-ben? Miközben dúl a vita az 56-os emlékműről és a Károlyi-szoborról (én inkább a Kossuth téren álló Kovács Béla szoborról indítanék vitát), körbenéztünk a fővárosban. Az alábbiakban az újabb alkotásokból szemlézünk a teljesség igénye nélkül. Van romantikus Dérynénk, vicces kőlábunk és vannak világító üvegkockáink is. (Néhány szoborlapot e blog szerzője töltött fel, így némi személyes érintettség is van a témában.)

A Közraktárak történetéről korábban már volt szó, most ugorjunk a CET történetére! 2005 végén született döntés arról, hogy - DBFO (Design, Building, Finance, Operation) konstrukció keretében - felújítják a Ferencvárosi Közraktárak romos épületeit. 2007 június 27-én a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi és Közbeszerzési-, valamint Kiemelt Fejlesztések Bizottsága a kiírt közbeszerzési eljáráson a Porto Investment ajánlatát fogadta el győztesnek. A közraktárak felújításának ötlete még a Kulturális Főváros pályázat részeként merült fel, de szerencsére Pécs győzelme után sem tűnt el a süllyesztőben. A Porto az üzemeltetési és hasznosítási jogokat, valamint az önkormányzat által fizetett szolgáltatási díjat nyerte el 25 évre. Az épület magántőkéből készül el, de a telekkel együtt a főváros tulajdona marad, és hozzá folyik majd be a bérleti díj is. A kivitelezés kezdetén komoly polémia alakult ki a speciális építési technológia, a kivitelezői tapasztalok és az építési költségek körül. (A vitáról bővebben itt olvashatunk.) 2010 tavaszán a Budapesti Építész Kamara (BÉK) hozott állásfoglalást arról, hogy épületfizikai problémákat okoz, ha a rácsszerkezetet összeépítik az üveghéjjal.
 

Mit fotóztam le?

A ferencvárosi közraktárakból új "állat" születik: a CET 2010 végére elérte az építkezés végét, a következő hónapok már a berendezésről, a beköltözésről szólnak majd. Az alábbiakban áttekintjük a Közraktárak történetét, majd jövő héten megmutatjuk: hogy áll a CET?

2010 áprilisában megkerestem az ORFK szóvivői osztályát, hivatalos képeket kérve a Rendőrségi Székházról. Nagyon rendesek, segítőkészek voltak. Kaptam egy kis füzetet. Kissé már megkopott képek, lenagyított fotók összespirálozva. Összesen 18 kép. Olyan névjegykártya méretű az egész, nem kell semmi nagyot elképzelni. Valószínűleg szóróajándék lehetett az épület átadásánál, nem tudni biztosan.



Amikor átvettem, kérdeztem, hogy van-e valami átvételi elismervény, mit kell aláírni, hogy átvettem. Erre a fickó azt mondta: -Á, nem kell aláírni semmit. Mégiscsak mi vagyunk a rendőrség...

Amúgy sem gondoltam lenyúlni a kiadványt, de ezek után meg se fordult a fejemben, hogy ne vigyem vissza. Képek alant. Enjoy!

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!