Cikksorozat Finta Józsefről 

Mint már korábban szó volt róla, a Kempinski szálló tervezésénél előírás volt, hogy ablak nem nézhetett az akkori BRFK központ (ma Meridien szálló) felé. A sors furcsa fintora, hogy később pont Finta "költöztette ki" innen a rendőrséget. Mégpedig egy "csillaghajóba", ahogy a Rendőrpalotát pestiesen hívják.

A tervezőcsapat (felelős építész-vezető: Finta József, építész tervező: Plájer János, építész-tervező társak: Fekete Antal, Gondos Attila) nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező helyre tervezhetett. Az Árpád, híd, metróállomás környezete a Váci út (3-as metró) és a Hungária körgyűrű (1-es villamos) találkozásánál sokfelől könnyen megközelíthető. A közvetlen környezet már nem ilyen jó, a soha el nem nevezett tér beépítése változó színvonalú, és hiányos is.

A tervezési munka 1994-96-ban, a kivitelezés 1995-97 között történt. Az építési engedélyeztetési eljárás már megvolt, amikor kiderült, hogy a Postabank Invest Zrt-nek felajánlott csereingatlanok nem fedezik a tervezett építési költséget, így meg kellett vágni a ház költségvetését. Ennek eredményeképpen a Teve utcai egyik szárny "áldozatul esett", és a homlokzat is átalakult. Eredetileg fele-fele arányban lett volna üveg és gránit/nirosta burkolat, az áttervezés után sokkal több lett az üveg felület. Az ORFK tornyát is át kellett dolgozni.

Az átlagos földszint + 8 emelet épületmagasság itt nem tűnik agresszívnek: a környező magas lakóházak és az OEP-torony szomszédságában megfér egy ekkora ház. (Nem véletlen, hogy a Raiffeisen Ingatlan is ezt a helyszínt szemelte ki Budapest első felhőkarcolójának felépítéséhez - ami aztán nem épült meg.) A legmagasabb résznél az épület fsz + 15 emelet magas, ebbe a részbe került az ORFK központja. (Nem véletlenül lőttek pont erre a részre 2007-ben.) A BRFK operatív funkciója egy nagyon racionális alaprajzú, közel négyzet alaprajzú részbe került - ez ésszerűséget és racionalizmust hivatott közveteni. (Eredetileg a TOP, azaz a Tűzoltóság Országos Parancsnokság lett volna a harmadik, de végül a három rendőrségi szerv, a BRFK, az ORFK és a PMRFK került ide.) A több tömegre bontás nem csak a funkciókat különíti el, de a hatalmas, összesen 58 ezer négyzetméteres épület tagolását is megoldja. Az ORFK rész a földszinten árkádos kialakítású, oszlopokra állított, ezzel a közterületi jelleget kívánták hangsúlyozni. (Más kérdés, hogy ma ez biztonsági, védelmi okokból nem nagyon érvényesül. Viszont remek gyalogos és kerékpáros passzázs nyílt az épület mögött.) A belső tereket az irodaházakhoz hasonlóan modulosan alakították ki. A rács 150 x 150 cm-es, azaz ilyen mobilitással bír a válaszfal-rendszer.

Érdekes, de nem csak én tartom ezt a házat Finta egyik legjobbjának, de az Index 2005-ös szavazásán is 8000-8500 olvasó szavazatai alapján is ez lett a legjobb Finta-épület.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

"Áll még a Tabán, és őrzi a régi idők jó hangulatát. A városrész tervbevett rendezését ma nem lehet megvalósítani." - számolt be a Filmhiradó 1931 novemberében. Aztán csak lett olyan a gazdasági helyzet...

Szép volt az idő múlt hétvégén, úgyhogy a novemberi tavaszban remek alkalom kínálkozott egy kis zöldövezeti sétára a városban. És ha már így volt, akkor miért is ne a Wekerle-telepre essen a választás?

Fővárosi buszgarázsaink száma immár ötre csökkent: (Kelendöld, Óbuda, Cinkota, Dél-Pest és
Kőbánya). Ezek egyikét, az óbudait negyven éve, 1970-ben adták át. A hatalmas kiterjedésű telephely ma is buszgarázsként működik. 2010 október 9-én nyílt napot tartottak, így benézhettünk az óriási csarnokba és a bevásárlóközpont méretű hátsó udvarra.

Cikksorozat Finta Józsefről 
 
A Szabadság tér déli sarkában álló irodaház tervezése 1991-ben kezdődött, az épületet 1996 július 5-én Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. A korábban itt álló ház a második világháborúban kapott találatot. Később lebontották, a helyén sokáig autóparkoló állt. Sokáig élt az az elképzelés is, hogy ide építenék fel a Magyar Televízió új székházát, aztán volt olyan ötlet is, hogy a Hilton építené ide második szállodáját, majd a Kereskedelmi és Hitelbank székházát álmodták ide. Egyik sem valósult meg, végül egy kanadai beruházó rendelt ide banki funkciójú irodaházat. A tervezést Finta József vezette, a tervezőtárs Fekete Antal volt.

A Horváth Mihály téri templom mellett volt a József Telefonközpont. 1910-16 között épült fel, ez volt a második telefonközpont Budapesten. A vasbeton építészet egyik remekművét Ray Rezső tervezte. A Magyar Építőművészetben így írtak az új házról 1917-ben: "A kapcsolótermekben a padozattól 3x20 méter magasságban 4.00 méter széles karzatok vonulnak körül; a karzaton a termek hosszában kapcsolószekrények sorakoznak, úgy mint benn a terem padozatán; mindenik kapcsolóteremben tehát 4-4 sor kapcsolószekrény áll, 30-30 munkahellyel, úgy hogy minden teremben 120 kezelőnek van helye."

1980 november 7-én nyílt meg a Sugár Üzletközpont az Örs Vezér terén. Ez alkalomból utánajártunk az új kereskedelmi formát jelentő Sugár múltjának és jelenének.




Az Örs Vezér tere anno


A kép forrása: www.sugar.hu

Ki tervezte ezt a templomot, és hol található?

A szálloda marketing osztályán komoly képarchívum van a szálloda életéről. Ebben turkálunk most egy kicsit. Az épületről szóló cikk itt olvasható. A képekért köszönet Molnár Klárának!

Finta József rajza a szállodáról 1990-ből

"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálódására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát igyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)

Cikksorozat Finta Józsefről


A Kempinski volt az első nagy épület Finta high-tech korszakából. A high-tech együtt érkezett Magyarországra a rendszerváltással: a szocializmus korszakában egyenesen bűnnek számított volna ilyet tervezni. Jött az Arzenál áruház a Keletinél, a Kontrax székház, és jött Fintától a Kempinski szálloda. 1993-ban írta róla György Péter és ifj. Durkó Zsolt: "… a Corvinus Kempinski szuperprodukció. Ez ma Budapest legelegánsabb, legkihívóbb, legdrágább, legamerikaibb épülete, a gyarmatosítás egyik minőségileg új fejezete."