Cikksorozat Finta Józsefről

Ha a Váci utcáról esik szó, többnyire mindenki a régi házakról, meg az üzletek és éttermek kínálatáról értekezik. Pedig nem csak az van ott. Most megnézünk két újabb házat is: az egymással szemben álló Zászlós irodaházat és a Taverna szállodát.

Egy 1982-es megbízás alapján kezdődött el a tervezési munka - egyszerre a Váci utca 19-21., és a szemközti 20-22. szám alatti területekre. A területen akkoriban nagy városrendezői "divat" volt a passzázs-rendszer kialakítása. A házak udvarainak felhasználásával, átjáróházak összekötésével jöttek létre olyan rendszerek, mint például a Párizsi udvar megtoldása a Haris köz felé, vagy éppen a Váci utcai üzletek kibővítése az épületek udvaraiban, vagy akár pincéiben nyitott újabb helyiségekkel. De később ebbe a sorba illeszkedett a Vasudvar fejlesztése is az új üzletközponttal. Ehhez a szövevényhez az új szállodának úgy kellett csatlakoznia, hogy közben a gépjárművek parkolását, az árufeltöltést és a kívánt szobaszámot is meg kellett oldani. Mindennek eredményeképpen egy izgalmasan zegzugos, de talán túl szűkös beépítés valósult meg a Taverna Szálló esetében. "A ház udvara igen tudatosan hagyta fedetlenül a pinceszint gépkocsizónáját, a parkolót s a bérirodaház garázsához vezető utat, mert deklarálni akarta utcajellegét. Ez az udvar egyszerre exteriőr és enteriőr, egyszerre része a szállodának és a városnak - élete is ilyen." - írta Finta 1985-ben a Magyar Építőművészetben. Így egy olyan "ementáli sajt" született, ahol a külső és belső terek között elmosódik a határ. Bár nyilvánvaló a környék passzázsrendszeréhez való igazodás vágya, a túlzott szobaszám, a szűkös telek az átjáró tereinek elnyomorítását eredményezte. Sajnos ez a passzázs nem lett kellemes sétatér, túl szűkös lett mind szélességét, mint magasságát illetően. Inkább emlékeztet egy lakótelep közlekedőterére, mint elegáns belvárosi szálloda vagy éppen a kinti sétálóutca üzletsorára. Elég szűkös lett a bejárati - recepciós tér hosszan elnyúló tere is, ezt néhány éve egy hosszan kanyargó fénysávval igyekeztek oldani, nem is rosszul. A recepció terének ma kétségkívül a világítása a leglátványosabb, legsikerültebb belsőépítészeti eleme.



A szabálytalan formájú beépítés mindkét utca felé díszesebb arcát igyekszik mutatni. A Váci utca felől ez kétségkívül sikerült is, a Petőfi Sándor utca felé viszont a gépkocsi-lehajtó szerintem igencsak belerondít a képbe. Ugyanakkor ez nem volt elhagyható elem: ezt a lehajtót használják a szálloda és a vele szemben levő irodaház parkoló autói és árufeltöltő kisteherautói is. A Váci utca sétálói mindebből mit sem érzékelnek. Természetesen a szálloda drágább szobái néznek a sétálóutcára, a kisebb, zuhanyozós szobák a belső udvarban kaptak helyet - összesen 224 szoba van. A vendéglátóhelyek a pincétől a 2. emeltig sorakoznak. Valamikor még City Grill is volt itt!

A szállodát 1985-ben adták át. A díszítmények, a posztmodern motívumok hoznak művészetet a házba. A homlokzaton a hullámzó motívumokon kívül a legszembetűnőbb az oszlopokra szerelt két pegazus - ezek Kő Pál alkotásai. Meg is szenvedett vele annak idején: ki kellett kísérleteznie, hogy hogyan kell olyan arányokat kialakítani, hogy az alulról nézelődők pont arányosnak lássák a pegazusokat. Műterme legmagasabb pontjára tette fel őket, és hanyatt fekve ellenőrizte a hatást. Szervátiusz Tibor arany színű faragványt, Jenei Tibor és Oborzil Edit alumínium öntvényt, Nemesi Attila az előcsarnokba bronzfigurát készített. Ezek még a 90-es évek privatizációja utáni egységesítést is túlélték. A szálloda 1995-ben kapott nagyobb felújítást, azóta van a söröző helyiségének közvetlen utcai lejárata, és akkor került a megszűnt City Grill helyére egy kávézó.

A szállodával szemközt álló telekre is Finta kapott megbízást. A társtervező Csizmár Gyula volt. Ide nem szálloda, hanem egy irodaház került - a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Trade Center), más nevén a Zászlós irodaház. A tervező mellett a kor is azonos: ezt az épültet is 1985-ben adták át. Ez volt a Váci utca Duna felőli oldalának utolsó foghíja akkoriban. Eredetileg az volt a terv, hogy a két épületet egy híd kösse össze a Váci utca felett. Így az irodaház és a szálloda vendéglátóipari egységei kaphattak volna összeköttetést, egyben remek, új panorámát kínálva a sétálóutcára. A Kereskedelmi Központ oldalán az emeleti előcsarnokba érve egy olyan drinkbáros kávéházi tér fogadta volna a hídon átérkezőt, amelynek az ablakait teljesen szét lehetett volna nyitni, rátekintve teljes hosszában a Váci utca északi részére. Budapest akkori főépítésze támogatta az ötletet, ám az akkori "nagyhatalom" illetékese - akit Finta nem nevez nevén könyvében - ezzel vetett véget a vitának: "Finta elvtárs, ha ez a híd kellene oda, akkor már korábban kitalálták volna." Így a hidat végül nem sikerült megvalósítani, át kellett tervezni mindkét homlokzatot. A megvalósult főhomlokzat előregyártott vasbeton elemekből szerkesztett burkolatból, tükröződő és normál üvegezésű, sötétkék alumínium nyílászáró szerkezetből épült meg. A beugrás - különösen az irodaház esetében - nagyon erős szimmetriát ad a homlokzatnak.



A porta előtti pannó az enteriőrben Rékassi Csaba munkája. A homlokzatot Borbás Tibornak a kereskedelem zászlaját magasba emelő szobra díszíti a középső köroszlopon. Ez egy nagyobb, soha be nem fejezett kompozíció egyetlen elkészült eleme. Egy bronz dombormű is kiegészítette volna alul, a földszint teljes magasságában.


A Taverna íves üvegfalat kapott, az irodaház erre válaszol a túloldalon. Ha arra jársz, figyeld meg: az épületek alján kifelé ívelő üveghomlokzat van, felette befelé "horpad" mindkét épület. (Az így keletkező kis emeleti teraszok helyén lett volna a híd.) Így lettek ők egymás testvérei, egymásra nézve, jelezve az azonos alkotót és építési időt.
 

Hol készült a felvétel, és hogy jön ide az, hogy "ML"?

"A minden régvolt szép és minden új csapnivaló
jelszava tömegkommunikációs eszközeink kétes
eredményű kedvence lett." (Finta József, 1985)

Cikksorozat Finta Józsefről

Valamikor két kisebb ház állt azon a saroktelken, ahol az Andrássy út, a József Attila utca és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozik. Aztán a második világháborúban ez a ház elpusztult. A nagyon nehéz helyszínre már a 30-as évekeben is írtak ki városrendezési pályázatokat. A helyére a 80-as évek második felében került új épület. Az irodaház viszonylag kis léptéke ellenére ügyesen old meg egy nagyon nehéz helyszín adta problémát. Itt torkollik be az Andrássy út, amelynek túlsó végét a Hősök tere elegánsan zárja le, itt azonban egyszerűen csak belefut a forgalom a Bajcsy-Zsilinszky útba, a Károly körútba és a József Attila utcába. Karinthy írta: "az Andrássy út a milleniumi emlékműnél kezdődik és egy kalapüzletben végződik." A feladat tehát nagyon nehéz volt: egy saroktelken kellett olyan épületet megvalósítani, amely megfelel az Andrássy út torkolatának is, a Bajcsy-Zsilinszky utat is elkezdi az Erzsébet tér után, és az Andrássy felől a József Attila utcába is "átvezet". A megvalósult ház a kapcsolatok, illeszkedések iskolapéldája. Városszerkezeti, városformáló szempontból Finta ezt a házat vallja legjobb épületének.

1989-es felvétel az irodaházról

Az udvarba eredetileg egy passzázs került volna, amely az Alpári Gyula utca egyik házának klasszicista udvarába vezetett volna át. Az első emelet galériájába kerültek volna a konferenciatermek, tárgyalók. Már a kiviteli tervek készültek, amikor a megrendelő még egyet csavart a projekten, mert még több irodát akart. A konferencia zóna a földszintre került, a passzázs ötlete meghalt. Annak idején pénz híján került beton homlokzat a díszesebb és tartósabb gránit helyére, ami azóta még be is koszolódott a hatalmas gépjárműforgalomban. Ha valamihez hozzá lehetne nyúlni a házon, talán ezzel kellene leginkább kezdeni valamit.

A ház négy építészeti elemből, részből áll össze. Finta így mesélt erről könyvében: "Ezért osztódik föl az épület négy építészeti elemre. A József Attila utcán (...) íves és tömör részre, a negatív formára, a behasításra, amely ugyanúgy önálló forma. Tehát az üveg előcsarnok félköríves beharapására. Utána arra a toronyelemre, amely valóban azért készült, hogy a Bazillika tornyainak és kupolájának mintegy vizuális villámhárítója legyen. Tehát azt a bizonyos cizellációt, amit ez a ház a Deák tér felől elvág, egy elemmel levezessem a földre. A Bajcsy-Zsilinszky út felé a ház legpuristább homlokzata jelenik meg, amely már a klasszicizáló épülettel tart rokonságot. Négy formai elem kapcsolódik össze egymással, és próbálja megoldani azt a városszerkezeti, városképi ellentmondást, amelyet az Andrássy út lehetetlen beérkezése eredményez." És tényleg. Nézd meg ezt a házat, kapcsolódik, illeszkedik. De nem alázkodik meg, nem bújik el. És két nagy tömbre osztódásával még a korábban itt állt két kis ház emlékét is felidézi.

A felvételek 2009 telén készültek.

Végül pedig álljon itt Szegő György: Kétnemű ház és androgín mítosz c. írásából egy részlet, amely a házat egészen erotikus szemszögből elemzi: "Az egykori Váczi út és Fürdő utca e saroktelkén két kis ház állott. Finta József olyan épületet tervezett, amely megőrzi ezt a hagyományt. A városnő olyan utóddal gyarapodott, amely a legősibb állapot szent értelmében kétnemű. A jobb oldali tömeg a toronnyal: hímnemű, míg a bal oldalinak szinte öle van. Ez a jelleg külsőben és belsőben is erőteljesen érződik. A bejárathoz vezető íves térfalak és a hallt lefedő dőlt síkú üvegtető összemetsződése a leghagyományosabb nőiség-szimbólumot rajzolja ki. Az üvegtetőt merevítő csőbordázat sugaras kiosztása jellegében emlékeztet az életfa koronájára vagy a fan szőrzetének (pubes crinosa) rajzolatára. A hall belső terében a pillérek és a harántfalakat kiváltó nagygerendák csomópontja is antropomorf jellegű. Az emberi vázszerkezetben csípőcsontból, ülőcsontból és szeméremcsontból álló medence-csont (os coase) éppen összetalálkozásának helyén képez félgömbös bemélyedést, amely képes a combcsont (femur) fejének befogadására. A hallban a harántfalak és gerendák a medencére, az oszloppár a combcsontokra rímelnek."

Gondoltad volna, hogy ez Budapest egyik legszexibb háza? :-)

Na, ki jön rá először, hogy ezt miért fotóztam le?

Az első rész itt olvasható.

2007 augusztus 2: az eredményhirdetés pillanata. A zsűri a Nyugati pályaudvaron jelentett be: a győztes tervet a Kengo Kuma - Janesch Péter páros nyújtotta be. Tina Turner rázendít: "Ooooh, you're simply the best..." A második helyezett a Finta Stúdió, a harmadik az Artonic Design pályázata lett. (Fintáék mégis versenyben maradtak: a környezetrendezés terén kaptak feladatokat, természetesen együttműködve Janeschékkel.) Akkor még nem látszott két dolog. Az egyik, hogy a következő évben kitör egy olyan gazdasági válság, ami a tervszámokat a kukába küldi. A másik, hogy a hatodik kerület polgármestere, Verók István hogy fogja végezni.

Ha már a Kormányzati Negyed első és második része között vagyunk éppen, akkor megmutatnék a Nyájasnak egy régi videót.

Most már tutihótbiztos, hogy nem épül meg soha a Kormányzati Negyed: az ezt óhajtó kormányzat mandátuma lejárt, az új kormány hallani sem akar róla - sőt, per folyik az ügyben. Így véget ért a most következő történet egy remek házról, mely rossz korba született.

Az ötlet nem volt új: lényegében már a rendszerváltás óta lebeg egy kormányzati központ létrehozásának a gondolata a fejekben. Az Antall-kormány, az első Orbán-kormány is felvázolt egy-egy lehetőséget, ötletet. Végül a Gyurcsány-kormány jutott el odáig, hogy pályázatot is kiírjon. Antallék még azért foglalkoztak a kérdéssel, mert látták, hogy a kormányzati szervek lényegében még az előző rendszerből örökölt módon kaptak elhelyezést, de az új struktúrába ez már nem illett bele. A Horn-kormány az Expó lemondása után annak területére tartott elképzelhetőnek ilyen negyedet. Az első Orbán-kormány alatt az Értéktérkép Kft. és a ZDA építész stúdió készített tanulmányt a negyedről. Három variációt dolgoztak ki, ezeknek csak az egyike javasolt új negyedet - lehetséges helyszínként Vizafogót, a Váci út egy szakaszát, a mai Milleniumi Városközpont területét, és Észak-Csepelt említve. Tovább nem léptek. A Medgyessy-kormány idején az ügy parkolópályára került. Aztán jött a miniszterelnök-váltás, és nem sokkal ezt követően Gyurcsány bejelentette a "KN" megépítésének ötletét.

Vajon hogy hívnák az Erzsébet-kilátót, ha ma épülne fel? Sisi Tower? Elisabeth Panorama Service? Lizi Kukkoló? Annak kapcsán jutott ez eszembe, hogy ma, 2010 szeptember 8-án lett 100 éves a kilátó.

A János-hegy másik turistacsalogató látványosságáról, a Libegőről nemrégiben volt szó annak 40 éves évfordulója kapcsán. Most pedig az Erzsébet-kilátó lett szülinapos - nem is akármilyen, hanem százéves!

1882-ben Erzsébet királyné többször is ellátogatott ide. Akkor még csak egy fa állványzat szolgált kilátó gyanánt, de Sisi így is el volt ragadtatva. "Csodálom az embereket - mondta -, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel." A tengerszint felett 529 méteres magasságban épült fel a kilátó - Budapest legmagasabb pontja ez. Már 1885-ben felmerült, hogy a fa állványzatú kilátót egy állandó, kő építésűre kellene cserélni, ám a megvalósulásra egészen 1910-ig kellett várni. (És akkor mondjátok, hogy lassan épül a 4-es metró :-) )

Cikksorozat Finta Józsefről 

Ha Finta nevét halljuk, mindig valami óriási épületre gondolunk: több száz szobás szállodára, bevásárlóközpontra, Bank Centerre. Pedig tervezett családi házakat is. Jöjjön mind a három :-)

Hol készült a felvétel?