Ki tervezte ezt a templomot, és hol található?

A szálloda marketing osztályán komoly képarchívum van a szálloda életéről. Ebben turkálunk most egy kicsit. Az épületről szóló cikk itt olvasható. A képekért köszönet Molnár Klárának!

Finta József rajza a szállodáról 1990-ből

"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálódására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát igyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)

Cikksorozat Finta Józsefről


A Kempinski volt az első nagy épület Finta high-tech korszakából. A high-tech együtt érkezett Magyarországra a rendszerváltással: a szocializmus korszakában egyenesen bűnnek számított volna ilyet tervezni. Jött az Arzenál áruház a Keletinél, a Kontrax székház, és jött Fintától a Kempinski szálloda. 1993-ban írta róla György Péter és ifj. Durkó Zsolt: "… a Corvinus Kempinski szuperprodukció. Ez ma Budapest legelegánsabb, legkihívóbb, legdrágább, legamerikaibb épülete, a gyarmatosítás egyik minőségileg új fejezete."

Fővárosi politikusaink egyik kedvenc témája lett a 4-es metró, és a beleálmodott új metrószerelvény. Az új önkormányzat egyik legnagyobb fejfájása lett: mi legyen a metrókocsi projekttel? Az alábbiakban az eddigi sztorit tekintjük át, az olvasóra bízva a projekt további sorsának megálmodását.

Fővárosi emlékműveink egyikét-másikát időnként le akarják bontani. Hol egy turul-szobor kavar indulatokat, hol egy 56-os emlékmű. Ezek az események is mutatják: egy emlékmű állítása nem csak művészeti, történelmi kérdés, hanem politikai is. Időnként túlzottan is...

Egy évvel ezelőtt, 2009 október 18-án szörnyű hírre ébredhettünk: hajnalban kigyulladt és leégett a hűvösvölgyi Balázs Vendéglő. Nagy múltú, tekintélyes vendéglátóhely pusztult el azon a hajnalon. Egy évvel a tűzeset után bent jártunk az üresen álló, romos épületben.
 

"...fütyülök én az építészetre mert
önmagában nem érdekes sem a
stílus, sem a forma. Rettenetesen
érdekel viszont az, hogy az általam
valamilyen módon megformált térben
milyen élet lesz lehetséges. (…)
Egyszóval úgy fejezném ki, a többlet
kérdése foglalkoztat. Hogy jó legyen
a házban élni, tartózkodni."
(Finta József a Művészet c. folyóiratban,
1986 szeptember)

Cikksorozat Finta Józsefről

A Liget Szálló visszafogottan posztmodern épülete a Dózsa György úton áll, a Szondi utca sarkán, századfordulós bankárvillák környezetében. Ide, egy saroktelekre kellett "bepréselni" egy 140 szobás szállodát, úgy, hogy az ne nyomja agyon a környező épületeket. Finta nem csak ezt oldotta meg, de még egy öreg fát is megmentett a ház kertje számára. A tervezés 1985-ben kezdődött, az épületet 1990-ben adták át.

A telek hátsó részén magas tűzfal volt. Ehhez illesztettek egy magas, oldalfolyosós tömböt, amibe a kívánt szobaszám nagy hányadát el lehetett helyezni. Elől pedig már egy sokkal kisebb, a környező villák léptékét követő tömb uralja az utca felőli képet: földszint + 4 emelet + tetőszint részekkel. A lábra állítást az indokolta, hogy így szépen be lehetett tolni alá a teremgarázst. A terület minden zuga, sarka ki van használva. És mégis: kellemes hangulat, emberi lépték fogadja az érkező vendéget. A vidámabb színhasználat, a posztmodern részletek teszik otthonossá a házat. A belsőépítész Herrer Caesar volt, aki nagyon egyszerű eszközökkel alakított ki visszafogott eleganciájú belső tereket. A ház sarkán Madarassy István lebegő bronzszirénjének alakja nyúlik ki az utcasarok fölé.

Az egykori Kéményseprő étterem emlékét részben egy megmentett fa, részben a terasz kialakítása őrzi. A fa köré fonódik az étterem-szárny. A vakolat és a színes keráma homlokzat a környezettel kíván kapcsolatot teremteni - a környező bankárvillákon is effajta anyagokat találni. A Dózsa György út felől tömör lábakon álló, kissé kifordított tömböt láthatunk. A kifordulással a ház mintha a Hősök tere felé fordítaná tekintetét. A tér megfelelő pontjairól látszik is a szálloda.

Kár, hogy ma iszonyatos forgalom nyomja el az egyébként hangulatos, otthonos szállodát, amelynek mai neve "Ibis Budapest Heroes Square". Szerintem ennek dacára ez Finta egyik legsikerültebb épülete. Pláne, hogy 2004-ben felújították, így egész jó állapotban van.
 

A YouTube-on találtam rá arra a rövidfilmre, amely bemutatja a budapesti metrók történetét, és amelyet ezúton közzé is teszek. A filmben hosszan taglalják a magyar metróprojektet, a Ganz-Hunslet metrókocsit, amelyen néhányan utazhattak, ám sorozatgyártásba sosem került. A kb. 25 perces film 1988-ban készült. Jó szórakozást!

Ismét a föld alól jelentkezik a Fővárosi Blog. Ezúttal a Rákóczi téren mentünk a felszín alá. No, nem meghalni, hanem megnézni, hogy hogy áll a 4-es metró állomásának építése.

Új sorozat indul a blogon: ezúttal a Nava Filmhiradók gyűjteményéből látható majd négyhetente egy-egy videó. Az első videó 1914-ben készült, és a Lánchíd akkori "veszélyes vizsgálatát" mutatja be – hang nélkül.