"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát gyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)
A Duna Intercontinentalt egy sor szálloda követte: a budapesti Volga Szálló, a pozsonyi Hotel Bratislava és a brnói Hotel Voronyezs, valamint több pozsonyi munkásszálló. Ebben az is szerepet játszott, hogy Csehszlovákia építészei nehezebben és később találtak magukra, így a magyar tervező külföldi projektekhez is hozzájuthatott - persze KGST-kereteken belül. Finta pedig vérrel és verejtékkel, de beletanult a munkába - ő lett az az építész, akihez kockázat nélkül fordulni lehetett Budapesten, ha valaki több milliárd forintot kíván egy épületbe beruházni. A hetvenes években már ő a tervező az ún. osztrák szállodaépítési hitel épületeinél: jön a Forum Szálló, a Novotel, a Penta, a Kongresszusi Központ és a Váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ.
Az osztrák hitel szállodái úgy épülhettek fel, hogy Ausztria az ottani építőipar fellendítésére úgy adott Magyarországnak hitelt a szállodákhoz, hogy kötelező volt osztrák kivitelezőt választani a megépítéshez. A hitelt szállodaépítésre (Sofitel, Intercontinental, Novotel, Hotel Buda Penta, Béke, Grand Hotel Hungaria), a hegyeshalmi határátkelő felújítására és Ferihegy 2 megépítésére fordították. Ma sem tagadja: a színvonal ezeknél bizony nem volt tökéletes. Óriási feladattömeg zúdult rá, és egészségi állapota sem segítette. Az Intercontinental után a Forum szálló sem kapott Korzót, csonka maradt a Duna partjának felélesztése. Később kialakult ugyan egy gyalogos zóna, ám a villamos és a rakparti "autópálya" ma is elvágja a folyótól az embereket.
A szállóra előtervek már 1972-től születtek, ám a konkrét épületterv 1978-79 fordulóján született meg. Eleinte még olyan ötlet is volt, hogy ezen a területen, a Forum és az Atrium Hyatt telkeire kerüljön az Akadémia új könyvtára - ehhez azonban valószínűleg túl értékes volt a dunai panoráma. A kivitelezés 1979-1981 között zajlott le, az átadást '81 novemberében tartották. A 408 szobás szálloda alapterülete bruttó 36 ezer négyzetméter.
A tervezéskor még az volt a koncepció, hogy a Vigadó felőli szomszéd épületet, a Thonet-házat lebontják. (A szálloda helyén állt Ritz szálló a második világháborúban pusztult el.) Így a Forum lépcsőzését egy újabb szálloda tükrözött irányú lépcsőzése folytatta volna, ezzel egységes, új képet adva a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasznak. Aztán a Thonet-ház megmaradt, a folyó felőli kép pedig vegyes maradt: különböző korszakok különböző épületmagasságai keverednek itt. A szálloda vége is szinte az utolsó pillanatban alakult a mai képére emiatt, így a végfal kicsit sematikus, elnagyolt lett. Mintha egy tűzfal-szerű lezárás emlékezne arra, hogy ide valamikor új házat álmodtak folytatásként. Az Apáczai utca felé eredetileg üzletsort terveztek, ez azonban csak töredékesen valósult meg, szinte végig burkolt fal mellett sétálhatunk, fejünk felett a szemközti épületeket visszatükröző hátsó homlokzattal. Bár néhány üzlethelyiség megnyílt, bevásárlóutca helyett inkább csak egy hátoldal jutott ennek az oldalnak. Fintának volt egy bővítési javaslata is, eszerint az épület hátsó sarkán, ahol az csak 1 emelet magas, a "lepényre" rá lehetne építeni egy bővítményt, amiben uszoda, vagy konferencia-központ kaphatna helyet. Ez azonban nem valósult meg.
A ház tervezésekor Venturi építészete adott ihletet. A Duna felőli oldalon mutatkozik meg igazán a függönyfal színe, a homlokzat törtsége. Érdekes kettősség van ebben: a szögletes síkokat az épület lépcsőzése oldja. A kivitelezés, az anyagkezelés és a részletek valóban high-tech színvonalon valósulhattak meg. (Persze az akkori high-tech-et értve ez alatt.) Ennél a szállónál már nem fordul minden szoba a Dunára, így egy egyszerűen szerkesztett, középfolyosós alaprajzi rendszer épülhetett meg az emeleti szinteknél.
A szálló grafikai arculati tervét 1980-ban készítette el Tarnóczy Balázs. A Fórum szállóban az átadáskor egy sor művészeti alkotás is helyet kapott, ezek jó része ma is megvan:
-Váró Márton: Ornamensek (római travertin dombormű, 1980)
-Kiss Sándor: faszobrok (1980)
-Daróczi Péter szövetei (?)
-Kő Pál: A bécsi cukrászda domborművei (Péterffy Gizellával, fa, 1983)
-Pászthy Magda textiljplasztikája (1981):
Ez a textilplasztika már nincs meg
A szálloda oldalán egy emléktábla emlékezik az egykor itt állt Ritz szállodára:
ITT ÁLLT EGYKOR A RITZ SZÁLLÓ AHOL PORTUGÁLIA BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE MŰKÖDÖTT E TÁBLA SAMPAIO GARRIDO ÉS CARLOS BRANOUINHO PORTUGÁL KÖVET, ILLETŐLET ÜGYVIVŐ EMLÉKÉT ŐRZI, AKIK 1944-BEN, MAGYARORSZÁG NÁCI MEGSZÁLLÁSA ÉS A NYILASURALOM IDEJÉN EZERNÉL TÖBB FAJI VAGY POLITIKAI OKOKBÓL ÜLDÖZÖTT MAGYAR EMBER ÉLETÉT MENTETTÉK MEG.
MAGYAR-PORTUGÁL BARÁTI TÁRSASÁG
FELAVATTA 1998. MÁRCIUS 20-ÁN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE
A Lakóterves csapatban Fintáék nem csak az épületet, de a belsőépítészetet is megtervezték. A közös terek száma viszonylag kevés, és a keskeny telken erre nem is nagyon nyílt több lehetőség. Az átadáskor a hall mellett Grill étterem és bécsi kávéház nyílt. Büszkén emlegették annak idején a Bécsből hozatott bútorzatot - ez nagy szám volt akkoriban! Nagy, mahagóni falburkolatok épültek be, több helyen tükrös mennyezetet építettek be. A Bécsi Kávéházban íves fa és üveg boxok, Otto Wagner-i ihletésű tapéta és Thonet-bútor várta a vendégeket, az oldalfalon pedig Kő Pál szecessziót idéző plasztikáján még az építész is megjelent, hogy felajánlja művét.
A szállodát ért legfontosabb kritika, hogy az Intercontinentalhoz hasonlóan nagyon a Dunára fordul. Ez persze érthető és logikus, ám ennek következményeként a szálló a Roosevelt tér felé semmilyen arcát nem mutatja. Főbejárata bár a tér felé esik, a kapuzat elléggé jellegtelenül, hangsúlyos elem nélkül bújik meg az épület alján. Más "nyílás" a tér felé nincs is az épületen. A Forum és az Atrium Hyatt a tér többi épületével ellentétben nem zárja le a tér adott részét, inkább a foghíj kellemetlenségével jelennek meg a téren. Mégis, a kort hűen tükröző, és magas színvonalon kivitelezett, rossz kompromisszumoktól mentes szálloda épült ide.
Kissé megkésett beszámoló következik a Múzeumok Éjszakájáról. Én aznap dolgoztam, úgyhogy csak két helyszínt jártam be este. Az első az egykori Szikra, majd Metró mozi volt, a másik pedig a fényfestészet a Nemzeti Galéria homlokzatán.
A Metro mozinál kapásból ki lehetett akadni egy kicsit. A rettenetesen rossz szervezésnek köszönhetően vagy egy órát csúsztak a kapunyitással, és még sűrű bocsánatkérésekkel sem halmozták el a nagyérdeműt. Pedig a hely ennél jóval többet érdemelne.
A mozi 1923-24-ben épült Bauer Emil tervei alapján - az ő nevéhez fűződik a Corvin mozi épülete is. 1926-ban még a német UFA egységeként nyitották meg. Az épület két MÁV-tulajdonú épület közötti utca helyére, egy gépcsarnok fölé került. A megnyitó napján Karinthy Frigyes Prológusa után magyar és UFA-filmhíradót, majd a Charley nénje és a Varieté című filmeket vetítették. 700 főt tudtak egyszerre fogadni a pazar, olasz barokk díszítőelemekkel historizáló nagyteremben. A korszerű technika része volt az eltolható tető, a mechanikus kapcsolószerkezetek, az elektromosan mozgatható függöny- és tetőnyitás és a többszínű neonvilágítás. Még saját orgona és zenekar is működött itt! 1931-ben az UFA helyett az amerikai Metro-Golwyn-Mayerrel kötöttek szerződést, akkortól Scala-Metro néven üzemelt tovább. A kommunista hatalomátvétel utáni átalakulások részeként váltott Szikra névre. Az 1970-es években jelentősen felújították: onnantól kezdve egy új kisteremmel gazdagott a mozi. Ugyanakkor a régi lépcsőházat elbontották, a padlóburkolatokat még a nagyteremben is jellegtelenre cserélték: kerámia- és gumilapok kerültek be. A mozi a régi értékeket igencsak elvető átalakítása dacára ekkor élte fénykorát: a hatvanas-hetvenes években napi hat teltházas előadást is megtarthattak. 1990-2000-ig Metro mozi néven működött. 2000 júniusában a mozi bezárt - ebben jelentős szerepe lehetett az 1999-2000-ben megnyitott szomszédos bevásárlóközpont többtermes mozijának. Később Ruttkai Éva színházként nyitott újra, de hamarosan ők is továbbálltak, így a mozi most üresen áll. És kissé kifosztva is: a széksorokat már kiszedték, helyükön tágas "préri" húzódik. A kisterem mellett még az egykori FŐMO tanácsi vállalat műszaki osztálya és nagy raktára is az ingatlanegyütteshez tartozik - úgyhogy a remek lokációval együtt már érthetetlen, hogy miért nincs itt semmi. Még az is felmerült, hogy ezekben a helyiségekben mozitörténeti kiállítást rendezzenek be - bár erre az Átrium mozi neve is felmerült már, és abból sem lett semmi. Az persze érthető, hogy a Westend multiplex - Metro mozi - Kossuth4 mozi hármasa sok lehet egy téren, de hogy pont ennek az épületnek kell üresen állnia, ez döbbenet. Jelenleg közös tulajdonban van a szomszédos, Teréz krt. 62 alatti irodaházzal.
A legújabb hírek szerint Kalmár Péter rendező nyithatja újra a lassan 10 éve üresen álló mozit - az ő nevéhez fűződik a Moulin Rouge 1998-as megnyitása is. "Alternatív művészeti bázist és szórakozóhelyet" szeretne létrehozni, de részleteket még nem árult el. Júniusban a Múzeumok Éjszakája kínált lehetőséget a belépésre: egy éjszakára kinyitották a kapukat. A rendezvény arra is rávilágított: filmvetítésen kívül akár divatbemutatók vagy akár nu school partik is megrendezhetők itt. Belépve az előcsarnokban projektorral vetített színes fények villództak - kábé olyan volt, mint egy varangyosbéka háta, vagy a hányása. Továbbhaladva a lépcsőház tövében egy kis pult fogadott, szemben vele pedig a falon egy kis mozitörténeti kiállítás. A képek megerősíthették a nézőben: döbbenetes változás történt a mozipiacon az elmúlt 20 évben. Főleg a külvárosi moziknak lett annyi, de a belsőbb kerületekben is sorra szűntek meg, a Royal szállóban volt Apollo mozitól a csupa vastag nagybetűs Bástyáig. A kis kiállítás után felmentem a lépcsőházban az emeletre. Itt voltak a vendéglátós pultok, erős márkaimage-építési hangsúlyokkal, és további fényvetítésekkel. Jól látszik a lépcsőházon és a fenti előtéren, hogy a szocializmus is rendesen rajta hagyta a nyomát a mozin. A fő attrakció persze itt maga a terem. Hatalmas terem, amelynek nagyságát csak növelte, hogy a széksorokat eltávolították, így a földön ülve lehetett mozizni, szürcsölni, összebújni. A vászon előtt kifutós színpad áll most - jó volt fotóállványnak :-) A terem régi díszítményeinek zöme még megvan, és ami igazán különlegessé teszi a mozit: a tető még mindig nyitható-zárható. (Ennek kapcsán azon is elmerenghetünk, hogy az egykori kertmozik is kihaltak mára.) A mozi kisterme most nem volt látogatható.
Innen a Várba vezetett az utam. A Nyugatitól lementem a Deák térre metróval, ott meg a 16-os busszal gondoltam felmenni a várba. Szerencsém volt: pont arra járt a múzeumi buszjáratok egyike is, és elég sűrűn is járt. Ehhez képest mint a heringek egy üvegfalú fémkonzervben, úgy utazhattam fel vagy 150 utastárssal. A tömeg odafent teljesedett ki csak igazán: a Nemzeti Galéria előtti térség csurig megtelt. Az egyik nagy-nagy vizuáltechnikai cég szervezésében rendeztek itt fényfestészeti fesztivált Paintup! címmel. Ez a műfaj olyan 4-5 éve indult be, amikor megjelentek a hatalmas, 20-30 ezer ANSI lumenes fényerejű projektorok. Kellett is a fényerő, hisz vászon helyett a Nemzeti Galéria B épületének Hunyadi udvar felőli középső homlokzatára kellett vetíteni kb. 31x18 méteres felületre, legfeljebb 3 perces terjedelemben.
Ide kellett vetíteni (Kép: http://paintup.visualpower.hu/)
Néhányat sikerült is rögzítenem - igaz, csak egy kompakt fényképezőgéppel, úgyhogy ne várjatok HD minőséget:
1) Bessenyei Kati: Portugál éjszaka
2) Korán Gabriella: Goulash
3) Élő Tűzfalak: Turtle Love Song
És a díjnyertes mű, "matando125" videóján Lóránt Demeter: Variációk c. hárompercese:
Az összes pályamű megtekinthető itt. Legyünk rájuk büszkék - mégiscsak ez volt a világon az első épületfestő verseny! A honlap szerint lesz jövőre is Paintup - érdemes lesz elmenni!
Források: -a Metro mozihoz: http://hg.hu/cikk/epiteszet/8784-rekviem-budapesti-mozikert http://mozivedok.uw.hu/2003/mozit.htm http://www.freeweb.hu/veve0422/mozitortenet.htm http://adatlap.ingatlanonki.hu/piramis/9176 Mobil a tető, mobil a nézőtér - Budapest újság, 2006 május http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kj/0/30001/1 http://mno.hu/portal/78573 http://index.hu/kultur/showbiz/2010/06/18/osszmuveszeti_buli_a_bezart_szikra_moziban/
-a Paintup-hoz: https://www.youtube.com/watch?v=UXZfMB6Cb_s http://hg.hu/blog/9785-megvannak-a-vilag-elso-virtualis-epuletfesto-versenyenek-helyezettjei
A YouTube-on leltem rá a budapesti autóbusz-közlekedés 75. évfordulója alkalmából 1990-ben készített kis filmre. Remek, pláne ha figyelembe vesszük, hogy azóta 20 év telt el, de a buszok jó részét még mindig látjuk. Az Andrássy út - Bajcsy Zsilinszky út sarkától indult el egyébként az első autóbuszvonal Budapesten - az 1-es busz. 1915. március 1-ét írtak. Két buszt állítottak akkor forgalomba. Idézetek a filmből:
"...egyes buszainkon a hagyományos dízelmotorokat tökéletesebb égést biztosító turbó feltöltő rendszer alkalmazásával kombináljuk"
hirdetés egy busz oldalán: "kiemelt fizetéssel keresünk autóbuszvezetőket"
"Az autóbuszforgalomnak előnyt biztosítva a főváros egyes útjain úgynevezett buszsávokat és speciális forgalmi jelzőlámpákat alakítottunk ki."
Az egykori Volga szálló ma Hotel Ibis néven ismert a Dózsa György úti metróállomásnál. 1970-ben érkezett a megbízás egy 700 ágyas szálloda tervezésére. Elég későn: a cél ugyanis az volt, hogy 1971 nyarára, a Vadászati Világkiállításra már legyen is kész a szálloda. Ez azt jelentette, hogy néhány hónap tervezés után alig egy év alatt kellett eljutni az alapoktól a szalag átvágásáig. A beruházó azt is előírta, hogy az épületet az 1. sz. Házgyár paneles technológiájára kell tervezni. A szálloda "képlete" néhány nap alatt, az első vázlatterv néhány hét alatt készült el. 1970 novemberére már megvolt a komplett tervdokumentáció. A tervezők megfeszített ütemben dolgoztak, de tartották a határidőket: a tervezés megkezdésétől az átadásig mindössze 13 hónap telt el! A Vadászati Világkiállítás 1971 nyarán megnyitott. Akkor épült egyébként a visegrádi Silvanus szálloda, és a dobogókői Nimród hotel is.
A Váci út felől nézve a fő tömböt, csupa kétágyas szobát láthatunk, mindegyik szobához erkély is tartozik. Az eredeti terv szerint kétoldalt nútolt felvonótornyok álltak volna, de ezt a kivitelező elvetette (sic!). Az általános emeleti szinteken 150 cm széles középfolyosókról nyílik 20 db 2 ágyas, loggiás és 12 db 3 ágyas, loggia nélküli szoba (szintenként). A külső homlokzatokon a szerkezet, az épületet alkotó panelek láthatóak maradtak, csakúgy mint a csatlakozó lepényépületek acélszerkezetei. Így, a szerkezet megmutatásával igyekeztek a kétféle épületrészt egymáshoz igazítani. Ezt a kiegészítő szerkezetet Dénes Lóránt statikussal találták ki. Félig acélszerkezet, félig egyedi előgyártott vasbeton homlokzati és födémpanel rendszer alkotja a toldalékokat. Ezekben van az előcsarnok a recepcióval, mellette eredetileg egy 120 ülőhelyes eszpresszó nyílt.
"Az épület oldalszárnyának és közösségi helyiségeket magába foglaló kétszintes részének diszponálása mind forgalmi, mind városképi, mind pedig esztétikai szempontból kifogástalan. A két rész szerkezeti egysége az egész épületegyüttes megjelenésének összhangját biztosítja." - írta Virág Csaba a Magyar Építőművészetben 1972-ben. A szálloda (és gyors megépítése) hamar ismertté vált a szomszédos országokban is, ebből aztán újabb megrendelések is születtek: a Brno-ban megépült Hotel Voronyezs, a pozsonyi Hotel Bratislava és a szintén csehszlovák SLOVNAFT munkásszállók, a Hron és a Nitra.
A rendszerváltás után az Accor lánchoz került a szálló, azóta Hotel Ibis a neve. Azóta az eredeti dekoráció zöme megsemmisült. Rékassy Csaba képei a drinkbárból a szemetesbe kerültek, Ágota Margit faliképét százas szögekkel verték át az átalakításkor.
(A kép forrása: www.fintastudio.hu)
2009-ben dolgozták ki a fenti képen látható új épület vázlattervét, amely a jelenleg is álló épület helyére kerülne. A terv az Accor-Pannonia Hotels által kiírt pályázaton első díjat nyert. A cég ugyanis a régi épület elbontásával új szálloda-irodaház komplexumot szeretne látni a telken. "Választott beépítésünk egy egyedi kontúrú, önmagába visszaforduló kristályszerű U forma, amely nagyszerűen biztosítja az IBIS külön telkét és külön életét; egyben zömök, semmihez sem tapadó szobor-testének homlokzati felületeivel, ugyancsak homlokzati zöld-falaival, az irodaépület intenzív zöld átriumával, vagy az irodaszárny fénylő, összefogott fémrács-bőrű tömegével, ill. az IBIS egyedi - szintén kissé homogén rács-szerű megoldásaival, s a ház 36 m-re felugró váci úti sarkával az adott hely jelévé válhatna!" - olvashatjuk a www.fintastudio.hu-n. A telken sok zöldfelületnek ma sincs hely, ám a hátsó tűzfalak függőleges zöldfüggönynek adhatnak helyet, illetve a teljesen beépített -1 szint felett is kialakítható egy tetőkert kategóriájú zöldsáv. A Dózsa György út felőli oldalon alakítják ki a nyitható ablakos szállodai részt, míg a zárt, függönyfalas szárnyban irodák kapnak majd helyet.
Megnyílt az egykori Hungária fürdő és Continental szálloda romjaiból újjáépülő szálloda, a Continental Hotel Zara****superior. A korábbi bejárásról cikk a hg.hu portálon olvasható. Most pedig dokumentumok következnek az egykori Continental szállóról és Hungária fürdőről. De kezdjük talán a hely történetével!
Romosan, látványterven, készülőfélben és átadás előtt egy hónappal - képhegyek a szállóról
A Dohány utca - Klauzál utca - Wesselényi utca - Nyár utca által határolt területen 1827-ben nyílt meg az első fürdőépület, amely később kibővült: a Nyár utca felől kő- és gőzfürdő, a Klauzál utca felől népfürdő volt benne. A Nyár utca 7-ből lakóház lett. Ágoston Emil tervei szerint 1908-09-ben épült fel a szecessziós fürdőcsarnok, amely a 20-as években aztán mozivá alakult át. A Klauzál utca - Dohány utca sarkán álló épület helyére Vágó László tervezett lakóházat, amely 1928-29-ben épült fel. Ekkoriban vált a Dohány utca - Nyár utca sarkán álló ház Continental szállodává. A fürdő épülete 1955 után még Tarka Színpad, illetve Bányász Színház néven színpadként működött néhány évig, majd a fürdő 1963-ban, a Contintental szálló 1970-ben bezárt. A 80-as években már csak az fürdő egy része volt lakható. A Continental épületét 1990-ben bontották le, miután hagyták az életveszélyességig leromlani. 1996-ban privatizáció útján kerültek a maradványok a Beverly Hills Kft. birtokába - de ők nem a felújításra, hanem a bontásra, a telek megszerzésére játszottak. 2002-re szinte csak az utcai szárny maradt állva az évről évre lassan elbomló tömbökből. 2005-ben nyilvánították műemlékké a maradványokat. 2006-ban azt tervezték, hogy lakó- és irodaházat építenek ide, de a lakók ellenállására (bírósági per eredményeképpen) végül a tervből nem lett semmi, az ingatlanegyüttest eladták a Zeina Hotel Szolgáltató Kft.-nek. A jordán tulajdonú cég vezetőjének érdekeltsége a ZaraHotels szállodalánc, amely itt második fővárosi egységét terveztette meg. A munkálatok 2008 októberében indultak el a helyszínen, az új épület alapkövét 2009 április 7-én rakták le. A határidőket példamutatóan tartották: 2010 nyarára ígérték a megnyitást, és 2010. június 15-én meg is nyitottak.
Régi képek a szállóról - válogatás a Continental Hotel Zara gyűjteményéből
Az új épület vezető tervezője, Hegedűs Péter (Petur stúdió) 272 szobás, 4 csillagos szállodát álmodott a telkekre, míg Vékony Péter (nirmana építésziroda) a kevés maradvány szakszerű, precíz helyreállításán dolgozott. A restaurátori munkákat Bor Ferenc (H-Y Kft.) művészettörténész koordinálta.
A homlokzatot az eredetinek megfelelően állították helyre: a kőburkolat visszanyerte eredeti színét, a nyílászárókat és a fémdíszítményeket archív fotók alapján állították helyre, a fürdő Zsolnay-kerámiából készült feliratát restaurálták, a kapu feletti domborművet díszítő kerámiaszemeket egytől-egyig újragyártották. A homlokzat egyik betétjén újra olvasható a felirat: "Corpora sana dabunt balnea", azaz "egészséges testet biztosít a fürdő". A díszes, rézveretes forgóajtón belépve hatalmas csarnokba érünk: ez a recepció tere. Egy csobogó emlékeztet csak arra, hogy itt valaha fürdő állt. A csarnok íves mennyezete alatt egy galériaszint is található, ez kávézóként funkcionál. Balra francia konyhás design étterem, az ARAZ kínál ínycsiklandó falatokat. Az étterem a nagyközönség számára is nyitva áll, az utcáról is be lehet menni. Az étterem színvilágát a markáns arany és a fekete kombinációja határozza meg. Akác parketta, botticchino mészkő lapok, Tom Dixon egyedi formavilágú lámpatestei, Catellani design lámpák és az oszlopokat borító SICIS mozaik teszik lenyűgözővé a belső tereket. Az étterem szomszédságában egy koktélbár is nyílt. Mindkét helyen, és a szállodai részen is a koncepció része volt, hogy szecessziós, illetve főleg art deco stílust idéző elemekkel illesszék harmóniába a régi és az új épületrészeket, összességében egységes megjelenést biztosítva a hatalmas komplexum sok-sok terének. Az épület tetejének egy részén 150 négyzetméteres tetőkertet és fitnesz központot alakítottak ki. Remek innen a kilátás a Dohány utcai Zsinagóga tornyaira és a budai hegyek felé. A felső szinten, az eredeti vasbeton ívek alatt egy medencés fitnesz részleget is kialakítottak Boutique Spa néven. Külső és belső medence, pezsgőfürdő, valamint finn és infra szauna biztosítja a kényeztető kikapcsolódást. A recepció tere mögötti kis belső udvarra néz az új építésű konferenciaterem blokk is. A termek a belső udvarra néznek, ahol teraszt, vízfelületet és sok növényt helyeznek el. A ház másik belső udvara is kertes kialakítású.
A szálloda marketingesei szeretnék a régi anyagokat is összegyűjteni. A volt szállodaigazgatótól, Duli Lászlótól szép adományként megkapták a Continental régi vendégkönyvét, és már több régi hirdetés, képeslap, fotó stb. is a csapat birtokában van. Most ezekből szemlézünk: Képeslap - Adél rettenetes helyesírásával :-)
"Hungaria-fürdő Buffet a férfi osztályon"
Logótervek a huszadik század második feléből. A harmadik egy szalvétán is felbukkant
Dokumentum, mely bizonyítja, hogy Hesz Vanda szabadúszó lehetett, olyan jól tudott úszni. Figyeljük meg Lázár Mór négyjegyű telefonszámát!
"A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet, De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem."
A Continental szálló épülete teljesen eltűnt, a régi világot az új szálló sarkának hasonló kialakítása őrzi csupán
K.M.A.C.: Királyi Magyar Automobil Club, a mai Autóklub elődje. A telefonszámok 5 jegyűek, a József talán a Horváth Mihály téri egykori József telefonközpontra utal?
Hallja, ilyen volt a szálloda hallja!
Ez a levél (pálmaág?) dekoráció lehetett valamikor, kemény papírból készült. Hátulján az alábbi felirat áll: "Hungária fürdő (Tarka színpad) Dohány utca 42-44."
"Hazai építészetünk tragédiája, de létezésének, ez ideig elért színvonalának pozitív megalapozottsága is, hogy oly sokszorosan kicsiny nemzeti jövedelemarányunkkal szeretnénk lépést tartani olyan építészetekkel, amelyek mögött léptékekkel nagyobb pénzügyi lehetőségek, s e lehetőségekkel arányos igényrendszerek állnak." (Finta József)
Finta József neve megkerülhetetlen az elmúlt évtizedek hazai (és fővárosi) építészetében. Szinte akárhová nyúlunk, ott egy Finta-pályázati anyag, szinte minden belsőbb kerületben ott áll egy vagy több épülete. Mégis, siker helyett sokszor maró kritika jut neki. Honnan ez az ellentét? Vajon hogy fogja majd az utókor értékelni Finta életművét? A most induló cikksorozat Finta József főbb fővárosi munkáit mutatja be. Akit ezúton is köszöntünk 75. születésnapján!
Finta József - bár ezt talán Makovecz-cel szemben nem sokan sejtik róla - erdélyi származású. Kolozsvárról hatévesen, Nagyváradról 9 évesen állt tovább családjával. Bár Nagyvárad után már végig Budapesten lakott és lakik, szívében máig erdélyi is maradt: gyakran jár vissza, bár idővel már egyre kevesebb az élő rokon és ismerős. Hét éven kersztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba. Ezután a Műegyetemre került, az Építész Karra. Pont abban a korszakban, amikor éppen megszűnt a szocreál kötelező volta, és a magyar építészet újra visszatalált a modernhez. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. Itt ismerkedett meg többek között Rimanóczy Jenővel és Szaktilla Imrével.
1958-ban diplomázott, és tervét Janáky István javaslatára nem kellett megvédenie - ez segítette őt, hogy a Lakótervhez kerülhessen. Janáky a Mesteriskolába is besegítette a még kezdő építészt. Két év alig telik el, és már áll az első Finta-féle épület. A tiszalöki kulturház az, amit Finta kicsit meg is tagad: annyira átépítették, annyira nem az ő gondolatai érvényesültek, hogy e ház helyett inkább az 1961-es dunaújvárosi garzonházat tekinti első művének. Ez a ház 1965-ben Ybl-díjat hozott neki - amit azóta díjak, elismerések hosszú sora követett. A garzonház a Vasmű út - Építők útja - Siklósi út találkozásánál kapott helyet. 10 szintes tömege a csomópont vertikális hangsúlya lett, és az itt kezdődő lakótelepnek is központjává vált. 8 lakószinten 80 db 1-1,5 szobás lakás található a házban, az alsó két szinten a kiszolgáló helyiségek mellett fodrászat is nyílt, a tetőre pedig rádiós klub került annó. A toldalékának tekinthető hosszú lepényépület pedig ABC áruháznak adott helyet. Mindkét tömb monolit vasbeton szerezettel épült meg.
Ezt a házat két lakóház követi. Az első a Pannónia utca - Muk Lajos utca (ma Thurzó utca) sarkán álló OTP lakóház 1965-66-ban, a másik ugyanezekből az évekből egy Hűvösvölgyi úti lakóház. Az Apáthy-sziklára néző házaknál evidens volt, hogy a természet felé kell fordulni - ezt a célt nagy loggiák szolgálják. A belső terek tervezését már elbukta: a kivitelező és a lakók önkényes változtatásai miatt ezek nem az eredeti terveknek megfelelőek. A telek lejtését kihasználva telepítettek garázsokat legalulra, legfelül pedig tetőterasz épült. A ház külseje sem az eredeti: először előregyártott műkőlapokat terveztek, de végül vasbeton felülettel kivitelezték. Ez viszont annyira gyatra lett, hogy végül cementes vakolattal fejezték be az épületet. A tervezői álom belebukott a gyenge kivitelezésbe. Ezzel együtt ma is jól lakható lakások vannak itt. A két ház után jött a salgótarjáni Pécskő Áruház (épült 1968-69-ben), majd a szintén tarjáni Csillagházak (1969-72-ben).
Az igazi hírnevet nem az Ybl-díj, hanem egy pályázati siker hozta meg. 1963-ban pályázatot írtak ki a pesti Dunapart rendezésére, és ezen olyan sikerrel szerepelt, hogy Lakótervesként kiütötte a KÖZTI pályázatát. Így ő kapott megbízást a Duna Intercontinental tervezésére. (A szállodáról szóló cikk itt olvasható.) A megbízás különleges, a korszellemtől kissé elütő volt: a szocializmus kereteiben kellett igazi kapitalista beruházást lebonyolítani. Ráadásul a politika kiemelt ügyként kezelte a szálloda építését, ezzel is bizonyítva nyitottságát.
Finta személye körül nagy indulatok forrongtak (és forrongnak ma is) - hol építészeti kritika, hol személyeskedő támadás formájában. Érdekes, de a 80-as évek közepéig az építész társadalomban egész népszerűnek számított. Aztán az évtized második felében egyre erősebb támadások érték: kiszorították a Mesteriskolából, sok megépült épületét elirigyelve azzal vádolták, hogy minden pályázatot elrabol kollegái elől. Aztán jött 1989. Készülni kellett volna már nagyon az 1996-ra tervezett Expo-ra, de nagy volt a lemaradás. Így aztán amikor az Expo párizsi igazgatója bejelentette látogatását, sebtiben kellett valamit összedobni, hogy megmutathassák: nagyon is készülünk, nincs itt nagy gond. A kiállításon főleg Finta-terveket állítottak ki - mert nála volt egy csomó ilyen. Ezt a kiállítást aztán a szakma egy része félreértette, és azzal vádolta meg Fintát, hogy az Expót magának akarja lenyúlni. És ilyenkor egy utólagos cáfolatnak persze már nincs akkora ereje. Másrészről érdekes a másik országos hírű építészünkkel, Makovecz Imrével (és az organikus építészekkel) való kapcsolata is. Az elmúlt rendszer évtizedeiben rengeteg volt a szakmai vita közöttük, az építészetről vallott elveik eltérő volta okán. Ám ez a szembenállás nem maradt meg. Ahogy írta: "...örömömre szolgált és szolgál, hogy Makovecz Imre azóta személyes jóbarátom lett, Csete Györggyel időnként jólesik beszélgetnem, Ekler Dezsővel pedig együtt tudtam dolgozni az Expo-terveken." Aztán 2009 májusában Finta és Makovecz együtt lettek tiszteletbeli mesterek a Műegyetemen.
A Wérgida blog így írt Finta humoráról: "Ahogy kivettem a szavaiból, hasonló módon szívatgatják egymást Makoveczcel. Már nem emlékszem a pontos szavakra, de amikor átadták Makovecz Imre paksi templomát, Finta így fordult hozzá a Művészeti Akadémián: -Te Imre ez gyönyörű. Tudtam, hogy szépen rajzolsz, de azt nem, hogy házat is tudsz tervezni!"
1995 január 1. óta létezik a Finta Studió, ahol Finta körül 30-40 alkalmazott dolgozik, köztük Guczogi György, Fekete Antal, Havas Anikó és Szabó Tamás.
"Eltévedni nem tudsz, a sűrűjében kutatsz,
Káoszban a pénz mindent megmutat.
A rendőrök soha nem szaroznak,
50 méterenként bandákba botolnak.
Mindenki tudja, hova tartozik,
Nyóckerületben minden pali strici.
Jön egy másik menő, ő legyen a vezér
Kell egy tizes! Neki ennyit megér.
Az állam ide mindenfajtát bebasz:
Kínai, arab, cigány és paraszt!
Így áll a vár, mely kívülről csak szemét,
Kiveszel egy lapot, összedől az egész."
(Nyócker. Részlet. Írta: László Viktor. Szerző: Olgi-G)
Vajon a városi rehabilitáció mintaképe a Corvin Sétány (korábban Corvin-Szigony projekt), vagy a város elrontásának újabb minősített esete? E két végpont között hová helyezhető az új városrész? Erre a kérdéskörre kereste a választ a KÉK Tálaló sorozatának 2010. május 20-iki új fejezete.
A tárgyalt terület a Google Earth felvételén
A Corvin mozi háta mögötti terület évtizedeken át a város szégyenletes, elszlömösödött része volt, Józsefváros egyik leglerobbantabb területe. A régi házak nagy része az 1920-as években épült ki, és sokukat megépültük óta egyetlen egyszer sem újították fel - ebből az is elképzelheti, hogy milyen állapotok voltak itt, aki nem járt a területen. Nagyon sok lakásban 18-20 négyzetméteren zsúfolódott össze egy egész család, vécé pedig csak a folyosó végén volt egy. Palócz Antal már 1904-ben arról írt, hogy itt van Európa leguzsorázottabb telek-beépítése.
Bejárat a Corvin mozi háta mögött
Nem csoda, hogy a kerület kiemelt fejlesztési területté emelte. (A másik nagy kerületi projekt a Magdolna-negyed rehabilitációja, egészen más eszközökkel.) 2006-ban még az is felmerült, hogy a projekt területén épüljön meg a kormányzati negyed, ám végül a negyed más kiválasztott helyen nem épült meg. A 22 hektáros területű Corvin Sétány projekt 2.800 új lakást, 150.000 nm új irodát, 10.000 nm-nyi új közterületet és egy egyedülálló K+F központot is magába foglal majd. Mindezért 1130, többségében nagyon alacsony komfortfokozatú és állagú lakást bontottak le. De jó lesz-e mindez nekünk?
A képek 2009. május 29-én készültek
A projekt beindításához volt a kerületnek egy óriási mázlija: a területre korábban változtatási tilalmat rendeltek el, így a lakások többségét nem adták el. Az önkormányzat úr maradt a területen, nem kellett kismillió tulajdonos között szétforgácsolódnia. Korábban is volt már egy rehabilitációs kísérlet: 1965-ből maradt fent egy terv, amely paneles lakóteleppel váltotta volna fel a már akkor is rehabilitációra szoruló területet. Az akkori nagy álmokból végül csak a Szigony utca, Práter utca néhány panelháza épült meg.
Már a korábbi rehabilitáció is rehabilitációra szorul
A 90-es években Perczel Anna dolgozott ki egy koncepciót a területre. Ő házról házra járta végig az értékeket, a házak történetét, és erre alapozott egy részletes tanulmányt a felújításról. Csakhogy ennyire részletes forgatókönyv szerint senki nem akart dolgozni, nem lehetett befektetőt találni a koncepcióhoz. 1996-97-ben már az önkormányzat is kidolgoztatott egy tanulmányt a területre - ami a néhány évvel későbbi beindulás kiindulópontjává vált. A jelenkoris koncepció atyja Robert Townshend angol tájépítész, akinek magyar oldalról a Land-A Kft. lett a partnere. Elképzelésük szerint az üvegtetővel fedett sétányon (ld. a légifelvételen fentebb) egyáltalán nincs autóforgalom, és a környező utcák is forgalomcsillapítottak. Meg lehet tenni, hisz a "határoló" Baross utca és Üllői út együttesen óriási forgalom elvezetésére képes. Az üvegtetős rész a Futó utcáig tart, ezt követően a sétány 36 méter szélesre nyílik ki. A projektterület külső végén létesül a Tudásközpont, a Klinikák egyetemi tömbjeihez kapcsolódva. A szélesebb szakaszon átlós gyalogpasszázsok szelik majd át a sétány középső részét, így a zöldfelületek háromszög alakú ágyások sorává állnak majd össze. Így válik majd 3 nagy csoportra a sok új épület: bent kereskedelmi és irodai funkció, kijjebb lakóházak és üzletsor, még kijjebb pedig oktatási-tudományos funkció létesül.
A sétány első fele már elkészült
A projekt 2000 körül indult be, majd 2002-re született meg az első rendezési terv a területre. (A következő években több variáns is készült.) Az önkormányzati tulajdonú Rév8 Zrt. képviseletében Alföldy György vezérigazgató elmondta: az önkormányzat először a célok felállításával kezdett a projekthez. A feladat nehézségét mutatta, hogy nem a befektetők között kellett válogatni, hanem megfelelő befektetőt kellett találni a programhoz. A Rév8 adta a projektbe "az álmokat". Ezek az alábbiak voltak:
-gazdasági célok: az ingatlanpiac feltámasztása a területen, és az önkormányzati tulajdonú lakások állományának javítása
-társadalmi célok: jobb lakáskörülmények teremtése, illetve áttekinthető, fair eljárás mindenkivel
-környezeti célok: a közterületek rehabilitációja, a sétányon jelentősebb városi zöldfelület létesítése.
Az önkormányzat úgy vélekedett (és vallja ma is): ahhoz, hogy "beinduljon a motor", nagyot kellett lépni. Egy-két ház felújításával, vagy lebontásával nem változott volna semmi, nem lehetett volna eladni az új lakásokat. Nagy területen nagyot kellett bontani. A kiürítéseket a Rév8 vállalta magára. A sokszor 18-20 négyzetméteres, vécé nélküli lakásokból kiköltözők több lehetőség közül választhattak: a Práter utcai (barna csempés borítású) vagy más önkormányzati bérlakásba költöztek, vagy máshol cserelakást kaptak. Pénzt csak akkor kaptak, ha bizonyítani tudták, hogy a jövőben is lesz hol lakniuk - így akarták elkerülni, hogy valaki néhány millió forinttal a zsebében az utcán kössön ki. Érdekes módon - korántsem csak anyagi okokból - a lakók zöme a kerületben akart maradni.
A Tömő utca 5 udvarában az önkormányzat újít fel éppen. A ház leromlottsága riasztó, de a beépítés foka, a belső udvar elgondolkodtató...
2004-ben került a projekt befektetői oldalról a Futureal csoporthoz, akik a négy vállalatot tömörítő Corvin Rt.-től vették át a fejlesztés jogát. Ők jeles építészeket kértek fel a házak megtervezésére. A Futureal vezérigazgatója, Futó Péter a KÉK rendezvényén úgy mesélte, hogy először eredmények és tervlapok helyett "vér folyt ki" abból a képletesen említett szobából, ahová az építészeket "bezárták". Óriási nagy vita kerekedett arról, hogy építészetileg mi a jó megoldás. Végül azért csak összeállt a projekt Építészeti Kézikönyve. Alföldy György elmondása szerint nem trendi, "landmark" házakat, hanem megvalósítható, reális épületeket szerettek volna a területen látni. 2006-ban már intenzíven folyt a lakások értékesítése: 2006-2008 között minden évben a Cordia adta el a legtöbb új lakást Budapesten. 2007 júliusában érték el az 500. eladott lakást.
Remek lakások, remek hirdetés :-)
A projekt épületei az első ütemben:
-Cordia Premier Ház: az első lakóház alapkövét 2006 augusztus 30-án tették le, a 180 lakásos házat 2009 februárjában adták át. A Bálint és Társa iroda által tervezett házról bővebben itt.
-Fontana Ház: A ház érdekessége, hogy 60 lakásában geotermikus energiával hűtenek-fűtenek. Összesen 240 lakás épült a házban. A vezető tervező Juhari Katalin (M-Teampannon) volt.
-Cordia City Garden: A ház alapkövét 2008 május 27-én rakták le. A 346 lakás zöme hamar elkelt, dacára annak, hogy közben a négyzetméterárak 300 ezer forint körüliről 400 ezer körülire emelkedtek. A vezető tervezők Csomay Zsófia és Lente András (CET Budapest Kft. - Archiflex Stúdió) voltak.
-Cordia Art Residence: A legkisebb lakóház-projektben 54 lakás épült a Nagytemplom utcában. A ház homlokzatán Kelemen Zénó műalkotása, a Madárka látható. Corvin Irodák. A videó forrása: Cordia.hu
-Corvin Irodák: 2006 szeptemberében mutatták be az új, 150 ezer négyzetméteres, A kategóriás irodaház terveit. A komplexum alján egy hosszú folyosó mentén üzletek, az emeleti szinteken irodák kerülnek kialakításra. A Corvin Irodák I. 19 ezer négyzetméteres irodaházát 2008 március 31-én adták át. A Stúdió 100 Architects Kft. építészei által tervezett 7 emeletes irodaház 3 szintes mélygarázsában 342 parkolóhely mellett közel 1.000 nm raktárterület, kerékpáros és motoros beállóhelyek, illetve a bicajosoknak öltöző-zuhanyzó blokk is kialakításra került. A háznak a Futó utca és a Vajdahunyad utca felől is van bejárata. A Corvin Irodák II. épülettornyainak tetejéről a sétányra és a Gellért-hegyre is kilátás nyílik. A tervező a Mérték Építész Stúdió volt. A szerkezetkész állapotot 2009 márciusában érték el. Az utolsó irodaház átadását 2012-re tervezik.
-Corvin Atrium: 2007 szeptemberében beindult a kereskedelem fejlesztése is. Az üzleteket két nagy csoportba sorolhatjuk elhelyezkedésük szerint: a Corvin Atrium fedett sétáló- és bevásárlóutca lesz, a Corvin Sétány üzletei pedig több ütemben épülnek az Atrium-hoz és a sétány épületeihez kapcsolódóan. Az így létrejövő több mint 60 ezer négyzetméternyi üzlethelyiségből először az Atrium készül el, 4 szinten összesen 34600 négyzetméternyi bérbe adható területtel. Egy szinten csak étterem és szórakozóhely lesz, egy szint pedig mélygarázs. A sétányon nyíló vendéglátó helyek a Liszt Ferenc téri kínálat háromszorosát nyújtják majd. A második ütemben pedig a főváros legnagyobb fitnesz központja és 6200 négyzetméternyi vendéglátó- és üzlethelyiség is felépül majd. 2006 végén a Corvin sétány akkori fejlesztője, a Futureal Csoport új lámpatesteket adományozott a városnak: az Üllői úton látható színes kandeláberek valóban egyediek, még ha megjelenésük, esztétikájuk vitatható is. A lámpatestek egyediségét az adja, hogy belsejükben speciális plexi-osztó lamellákkal élfényeket hoztak létre, valamint a kék, narancs és piros színű búrafelsők pillérenként 1 állással elfordulnak.De vajon jó lesz az új negyed? Hogy a réginél jobb lesz, az nem vitás. Annál gyakorlatilag még egy szekértábor is jobb. Nézzük, milyen kérdések, problémák merültek fel a projekt értékelésekor:
1) Hogy lehet az, hogy egy bevásárlóközpont kedvéért egy utcát kettévágnak a területen? - kérdezték többen is a vitaesten. És tényleg, ez megtörtént a Vajdahunyad utcával. A fenti légifelvételen is látszik: a bevásárlóközpont üvegteteje nem törik meg az utcához érve.
2) Én úgy látom, hogy az új negyed fő baja a túlzsúfoltsága. (2009-ben jártam is bent a Fontana Házban egy lakást megnézni. A belső udvar olyan szűk a ház magasságához képest, hogy érzetre olyan, mintha egy gödör falában lakna az ember. Túl sok a sötét lakás.) Erre azzal válaszoltak befektetői oldalról, hogy a szintterületi mutató itt 4,5-es (korábban 4 körülit terveztek), miközben a főváros 5,5-et engedélyez a területre, ráadásul - amivel ez a mutató nem számol - az utcák is kiszélesedtek, és a központi sétány is létrejött. (Futó Péter elmondása szerint a Futureal az ingatlanok árnövekedésének egy részét arra használta fel, hogy az egyre inkább kivonuló főváros helyett nagyobb részt vállaljon a közterületek kialakításában.) Ugyanakkor éles ellentét mutatkozik a Tömő utca elején felhúzott 9 emeletes Premier Ház és a szemközti Grund játszótér régi kis háza között. Az új házak egyáltalán nem követik a régiek léptékét, az egyensúly felbillent.
3) Ide kapcsolódik a célok ellentmondásossága is. A régi házak léptéke, a közlekedés problémái affelé mutatnak, hogy ne épüljön túl sok lakás a területen. Miközben állami szinten mindenki arról beszél, hogy épüljön minél több új lakás. Ezek a célok az adott területre vetítve ellentmondásosak.
4) Ahhoz, hogy a telepített üzletek megfelelő forgalmat vonzzanak, el kell érniük egy kritikus tömeget - jelen esetben 100-120 üzletet. Viszont a projekt sehol sem ér ki egyik főútvonalra sem (Üllői út, József körút, Baross utca), így nagyon nehéz megmutatni, hogy "ott bent" valami egészen új várja az embereket. (Most az Üllői út lehalt üzletsorának felélesztésével szeretnének "ablakot nyitni" a projekt számára.) Az üvegtetős átrium szerepe a tervezők szerint az, hogy a Corvin köz irányából a sétányra húzza a forgalmat, ám félő, hogy az itt meg is reked, és nem ér ki a sétány nyitott részére. Ezt most úgy próbálják megakadályozni, hogy az átriumos rész kapuit kötelezően nyitva tartják a nap 24 órájában.
5) Történt-e rehabilitáció a területen? Koszorú Lajos városépítész szerint - aki a projekt kezdeti stádiumában vett részt - nem történt, míg Kis Péter, a Práter utcai bérház tervezője szerint történt. Kérdés, hogy rehabilitációnak tekinthető-e a gyakorlatileg teljes ház- és lakócserével járó projekt, vagy egyszerűen csak új építkezés zajlott? Az tény, hogy a Nyócker! filmből megismert világ eltűnt, maradékai "szétszóródtak" az új házak körül.
6) És ha már új épült, miért nem a 21. századnak épült? A közlekedési kérdéseket miért csupán mélygarázsok építésével kezelték? Fenntartható energiaforrással mindössze 60 lakás büszkélkedhet, a fűtés még mindig földgáz alapú. Napkollektort nem látni a tetőkön.
7) Az Andrássy út belső torkolatának semmilyenségét hozták fel példának arra, ami itt is hibának tűnik. A Corvin mozi zárt hátsó falához nem lehet, nem is tudták illeszteni a sétány indítását, és az sem látszik, hogy a túlsó végén milyen lezárást kap majd. (Igaz, a mozi átépítésére korábban jelent már meg egy látványterv.) Karinthy észrevétele volt, hogy az Andrássy út a Hősök terénél kezdődik, és egy kalapboltnál végződik. Ez a hiba ismétlődhet meg a Corvin sétányon is. A sétány lezárására felkért tervezők - így például a Zoboki-Demeter iroda, a Mérték Építész Stúdió és a Finta Stúdió - nehéz feladatot kaptak. Régi, új, és a jövőben beépülő
8) Kétségkívül óriási eredmény, hogy ott, ahol korábban senki nem akart még ingyen se lakni vagy üzletet nyitni, most bevásárlóközpontot töltenek meg bérlőkkel, és 400 ezer forint körüli négyzetméter áron árulnak lakásokat. Ám félő, hogy az új tömbök zárványként, falanszterként ékelődnek majd a régi házak közé. Hogy milyen kapcsolatba kerülnek a régi házak az újakkal, az a következő években fog eldőlni - ám félő, hogy túl nagy a szakadék a régi és az új lakók között. Az új irodaházak és üzletek, a jobb szomszédság képes lesz felfelé húzni azokat a környező házakat, amelyekben most vécé csak a folyosó végén van?
A felmerült kérdésekre a válaszokat a következő évek adhatják majd meg. 2010. októberében nyit az üzletközpont, majd 2011 tavaszán a sétány üzletei. A projekt várhatóan nem az eredetileg 2012-re, hanem csak 2014-re fejeződik csak be - elsősorban nem a beruházó vagy a kivitelezés késlekedése, hanem a nehezebb hitelhez jutás és értékesítés miatt. A sétány azért épül tovább, immár a Nagytemplom utca és a Szigony utca közötti szakaszon épül majd 2-2 új lakótömb, és a végére a lezáró tudományos-oktatási tömb úgy 2015 környékén. Most úgy számolnak, hogy a végére 205 milliárd forintot költenek el a gigaprojektre.
Finta József - bár ezt talán Makovecz-cel szemben nem sokan sejtik róla - erdélyi származású. Kolozsvárról hatévesen, Nagyváradról 9 évesen állt tovább családjával. Bár Nagyvárad után már végig Budapesten lakott és lakik, szívében máig erdélyi is maradt: gyakran jár vissza, bár idővel már egyre kevesebb az élő rokon és ismerős. Hét éven kersztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba. Ezután a Műegyetemre került, az Építész Karra. Pont abban a korszakban, amikor éppen megszűnt a szocreál kötelező volta, és a magyar építészet újra visszatalált a modernhez. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. Itt ismerkedett meg többek között Rimanóczy Jenővel és Szaktilla Imrével. 
