Cikksorozat Finta Józsefről


A Novotel szálloda tervezése 1977-ben kezdődött, az átadásra 1982-ben került sor. 324 szoba van a 22000 nm-es szállodában. A tervezéskor még az volt a terv, hogy a Móricz Zsigmond körtértől egészen a Moszkva térig haladóan egy új városközpont jöjjön létre, élelmiszer- és iparcikk áruházzal, uszodával stb. Az akkori terv nem valósult meg - bár a terület kétségkívül felértékelődött. Azóta a több évtizedes álom a Sportmax-szal, az Alkotás Point irodaházzal és a MOM Park-kal 21. századi köntösben látszik megvalósulni. A szállodára először egy házgyári nagypaneles változat készült el a korábbi szállodák mintájára. Ám mivel a szálloda az osztrák hitelprogram része volt, az engedélyezési terv már az osztrákokkal egyeztetve módosult.

A szálloda korábbi társainál tagoltabb tömeggel épülhetett meg: a felsőbb emeletek visszalépcsőzése bármelyik oldalról jól érzékelhető. Mivel a terep 4-5 métert lejt, a gépkocsiforgalmat sikerült lényegében az első emeleti bejárathoz vezetni, miközben a park felőli oldal védett maradt a forgalomtól. A főbejárat tehát az emeleti szinten kapott helyet, innen egy kis uszoda-rész felé van átjárás az egyik irányban, míg a másik irányban egy háromszög alaprajzú éttermi részhez érkezünk. Ez az üvegfalú étterem a szálloda egyik legszebb része: két szintes, és remek kilátással bír a park felé.

A Novotel barnás színe eredetileg sötétebb tónusú volt. Ez abból az igényből született, hogy a közlekedési csomóponttal ellentétben, attól vizuálisan is elhúzva álljon az épület, és inkább a parkhoz idomuljon, annak színvilágába igyekezzen ilyen módon beleolvadni az óriási épületegyüttes. De a sötét színválasztás abban is segít, hogy a homlokzat koszolódása, kopása ne legyen olyan szembetűnő. Mai festése sokoldalúbb: sötétebben hagyott részek váltakoznak világosabb, sárgásabb részekkel. Ez talán jobban kiemeli az épület kubusait.

A belső és külső tereket műalkotások hosszú sora díszítette, ezek nagy része ma is megvan még: Segesdy György acél plasztikája az Alkotás utca sarkán, Buczkó György üveg világórája a hallban, Stremeny Géza cégérei a vendéglátó terek bejáratainál, Szilasy Anna textíliája az étterem falán, Fajó János festett eternitburkolata az emeleti parkoló felülvilágítóján és a szentendrei műhely grafikái a szobákban.

Bár az építtető Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat terve is a bővítés volt, tulajdonképpen politikai megrendelésre született a Budapest Kongresszusi Központ ötlete. Korábban a MÉMOSZ-székház 1200 fős nagytermét használták ilyen célokra. A Zeneakadémia nagytermét kinőtte a zenehallgató közönség. Az Erkel színházat az Opera foglalta el. A Vígadó háta mögötti területre tervezett belvárosi hangversenyterem koncepciója megdőlt, helyére az Elizélt Palotának csúfolt irodaház került. (Pár éve meg a Vörösmarty1.) Nagy igény mutatkozott tehát egy új, kongresszusokat és egyéb rendezvényeket befogadó épületre Budapesten. És amikor ez az igény a politika szintjén is jelentkezett, beindult a motor.

Egy pártkongresszus igényeit kellett kielégítenie a megtervezendő új központnak, erre szólt a megbízás. A tervezést és kivitelezést emiatt meglehetősen gyorsan kellett elvégezni. Ez 1983-84-ben le is zajlott, az épületet 1984-ben adták át.

A park felőli homlokzat egy posztmodern "geggel" kezdődik. A kicsit nosztalgikus hangulatú árkádsor ívei egy kicsit ironikusak is. Finta így írt erről: "Abban azonban van bizonyos irónia, hogy a háztól egy kicsit kifordul, el is megy az árkád, a hatalom jelképe. Ez az elválás, elkülönülés, a rátett elem tulajdonképpen nagyon sokat kifejez az adott pillanat, az adott kor furcsa ellentmondásaiból. A hatalom világa és a valóság ekkor már hajmeresztően különbözött."

A beépített összalapterület 10756 nm. Az épület több zónára oszlik a funkciók szerint. A Novotelhez tapadóan és külön bejárattal a szekciótermek zónája áll, a nagyterem előcsarnok-rendszere három szinten szolgál közlekedőként, előtérként, társalgóként egyben, és persze van az 1923 fős nagyterem (Pátria terem) közel 300 nm-es színpaddal, emelőplatókkal, elő- és háttérfüggönnyel, technikai híddal, és van a kiszolgáló helyiségek kétszintes helyiségsora és a pinceszint blokkja. (A tervezés során 500, 1000 és 2000 fős nagyterem lehetősége is felmerült.) A háromszög alakú telekből következően legyezőszerűen kinyiló nagytermet lehetett itt elhelyezni. Ez viszont hangversenyekhez nem jó megoldás, inkább egyetemi előadónak való. Márpedig Finta tovább akarta vinni a koncepciót, és a nagytermet jó akusztikájú térré akarta varázsolni. Végül olyan terem jött létre, amely kongresszusok, konferenciák, hangversenyek, de akár divatbemutatók megtartására is alkalmas. Ma is tartanak komolyzenei rendezvényeket a Pátria-teremben, melynek jól ismert óriási dísze a színpadon Király József életfája. Ez nem csak dísz, a terem akusztikáján is javít.

A központ aulájában található Váró Márton kompozíciója. A mészkő domborművet az ott dolgozók "robbantott nőnek" nevezték el :-) Az összekötő folyosó felé látható a Bacchanália című dombormű-csoport, a tetején egy macskával. (Macsekot találsz a Kálvin téri aluljáróban is, keresd meg!) 

A központ ugyanakkor torzó maradt abban az értelemben, hogy térfogatánál fogva (kb. 50 ezer légköbméter) eltörpül külföldi versenytársai mellett. Szófiai versenytársa ennek közel a tízszeresét tudja nyújtani. Bővíteni kellene ahhoz, hogy versenyképes, jegyzett központtá válhasson. A szekciózónák kicsik, újabb kiállító terek, éttermek kellenének ide - a Novotel és a BKK után egy harmadik ütemben. Az 1800 fős előadóból kiáramló vendégek most mindössze 3-400 fős részletekben tudnák itt megtartani szekcióüléseiket, márpedig a nemzetközi standard az azonos létszám lenne, nem annak az ötöde. Mondhatnánk: így legalább az épület nem nyúlik a fák fölé. Mégis: ma az intézmény - Budapest Congress & World Trade Center néven - túl kicsi térben működik.

Az épülettel szomszédos Gesztenyés park a felszámolt Németvölgyi temető helyén terül el, és rengeteg képzőművészeti alkotásnak adott és ad helyet. Valamikor a BKK előtt állt Paizs László 1980-as kettős gömbje. Mivel megsérült, visszakerült hozzá javításra, ám a szobrász időközben elhunyt, így nehéz megmondani, mi lesz a mű sorsa. A parkban álló legnagyobb mű a fasizmus áldozataira emlékezik - 1984 óta. A nőalak körül macskaköves falazat ad hátteret. Alkotói Somogyi József és Finta József voltak. Ha pedig továbbsétálunk a MOM Kultúrház felé, a park végében egy stilizált bimbót formázó díszkutat kerülgethetünk. Ez Rétfalvi Sándor 1984-ben felállított kútja, de sajnos ma már nem folyik végig süttői márvány felületein a víz. A legújabb alkotás pedig egy új 1956-os emlékszobor lesz, a pályázatot már kiírták.

Sír az egykori Németvölgyi Temetőben

A Novotel és a BKK elhelyezését a mai napig éri kritika: vannak, akik inkább parkot látnának a központ helyén. (Annak ellenére is, hogy 1984-ben több ezer növényt ültettek ki a parkba.) Novotel kategóriájú szállodák a világ más részein inkább reptéri utak mellett találhatók, mint a város belsejében. Mások viszont pont a bővítését hiányolhatják: az épület tulajdonképpen torzó maradt. A szálló és a Kongresszusi Központ áll, ám az 1000-1500 férőhelyes újabb szekciózóna, valamint a kiállítási terek konglomerátuma emelte volna az épületegyüttest európai szinten is jegyzett kongresszusi - kiállítási - kulturális központtá. (A bővítés elmaradása már csak azért is nehezen érthető, mert ez remek üzleti lehetőséget kínálna.) Te mit tennél vele, Nyájas? Lebontanád? Bővítenéd? Újat emelnél a helyére?