Sziasztok!
Szerintetek ez a gép mire jó, és miért néz ki ilyen furcsán? A Keleti pályaudvarnál fotóztam. Valami markológép lehet, de akkor mi van a markolófej feletti részen? Ha van egy jó tipped, írd meg!

Sziasztok!
Szerintetek ez a gép mire jó, és miért néz ki ilyen furcsán? A Keleti pályaudvarnál fotóztam. Valami markológép lehet, de akkor mi van a markolófej feletti részen? Ha van egy jó tipped, írd meg!

2008. május 28-án ünnepélyes keretek között került sor a Galéria irodaház alapkőletételére. Mint azt korábban már írtam: az irodák mellett a földszinten egy nyilvános, kiülésre is alkalmas tér kerül kialakításra, mely teljes egészében közösségi funkcióknak ad helyet - már ha a bankfiókot is közösségi funkciónak tekintjük. Lesz itt azért kávézó, étterem, üzletek, és egy kis művészeti galéria is. Összesen 27 080 négyzetméternyi épület nyílik meg 2009-ben. A 30 millió eurós beruházást a Gestesa a Fomento Construcciones y Contratas (FCC) céget bízta meg - utóbbi referenciái között található többek között a Santiago Calatrava tervezte Természettudományi Múzeum Valenciában.
Forrás:
http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=-1&cik=7904
2008. május 21-én elkészült a Kerékpáros Budapest Program. A program fő reménysége, hogy végre elismerteti: a kerékpár ugyanúgy közlekedési eszköz, mint az autó vagy a busz, így helye van az úttesten. Helyet kell neki adni. Elképesztő, hogy ma Magyarországon már ez is áttörést jelent, de tényleg itt tartunk. A kerékpárutak jelentős része "épült", azaz inkább létesült úgy, hogy a járdára felfestettek egy sárga csíkot, és az egyik felét kinevezték járdának, a másik felét kinevezték kerékpárútnak. Aztán vagy a gyalogost, vagy a kerékpárost szorítják vagy az úttestre, vagy a falnak, ha éppen valahol beszűkül az út. A kereszteződések egy hányadánál pedig egyszerűen kitesznek egy kerékpárút vége táblát, és onnantól kezdve aztán menjen a bicajos, ahogy akar, a KRESZ nem védi őt tovább.
Két fő kategóriát különböztethetünk meg: kerépársáv az, ami, ami az úttestre van telepítve, kerékpárút az, ami elkülönült az autós és gyalogos forgalomtól. (Kerékpár sáv van az Andrássy úton, kerékpárút van a pesti Dunapart egy részén, pl. az egykori ÁPV épület kék tömbjénél.) A program csak elveket rögzít, de azt nagyon részletesen:
http://kerekparosklub.hu/beszamolo-a-kerekparos-budapest-program-bemutatasarol
Ide most egy az egyben bemásolok egy kommentet "phorvath" felhasználótól a kerékagy blogról, az ellenérveket veszi sorba:Sokan mondják, hogy Budapest alkalmatlan a biciklis közlekedésre. A főbb magyarázatok: "Túl nagy a város." - Miért, London, Párizs, Berlin vagy Bécs kisebb? "Az időjárás nem alkalmas." Oslóban gyakorlatilag mindennap esik az eső, Helsinkiben hideg van, Hollandiában meg állandóan fúj a szél. Ehhez képest a mi időjárásunk kifejezetten kellemes. "Túl sok a hegy." Pest nagy része gyakorlatilag teljesen lapos. A lakosságnak gyakorlatilag töredéke lakik a tényleg hegyes II. és XII. kerületben. Ezzel szemben pl. Brüsszel szinte teljes területe dimbes-dombos, ami biciklis szempontból van olyan kellemetlen, mint a hegy. London északi része ugyancsak dombos. "Az utak nem alkalmasak rá" - Londonban, Berlinben és Bécsben is vannak hasonló nagy forgalmú utak, mégis alkalmasak a biciklis közlekedésre. Londonban meg olyan keskenyek a sávok, hogy szinte alig lehet sávon belül előzni, de ettől még a budapestihez hasonló a bicikliforgalom. "Büdös van, ezért inkább nem biciklizem" - Hanem inkább csinálod te is a bűzt az autódban? "Az autósok hülyék ezért nem merek biciklire ülni" - Van néhány hülye valóban, de a többség normális. Ha az autóvezető látja, hogy kiszámítható módon közlekedsz, akkor elfogad partnernek. Ahogyan egyre több lesz a biciklis, egyre jobban figyelnek az autóvezetők is.Ezzel nagyjából egyet is értek, magam is így tapasztalom, amikor Budapesten kerékpározok. És egy tök jó kis kerékpáros-autós találkozás: a lámpát az autósok egy része észre sem veszi (szerintem teljesen rossz helyre telepítették), és eszméletlen a forgalom. Erzsébet híd, a budai hídfő alatt:
Él bennem a gyanú, hogy ez a program is csak egy lesz a sok közül. Elfogadják, mosolyognak egy sort az objektívek előtt, aztán beteszik a fiókba. A http://www.budapest.hu/ portálon van egy cikk, amely szerint a kerékpáros közlekedésnek 2015-re el kell érnie az 5 %-os arányt. Ez a program egy még erősebb célt tűzött ki maga elé. De ha nem érik el, akkor mi van? Semmi. 2015-ben senki nem fogja ezt a dokumentumot elővenni, hogy a fővárosi vezetők orra alá dugja. De a remény hal meg utoljára!
Kerékpáros honlapok, blogok:
Források:

A kocsiszínben
2008. május 24-én, szombaton nyílt napot tartottak a Szépilona Kocsiszínben. Elnéztem, de ez most nem volt olyan jó. Az egészet áthatotta valami rossz bazári hangulat. A helyszínre érkezve az egyik villamos fogadott. Az első kocsijában fotókiállítás volt, de sajnos egészen igénytelen tálalásban. Laminált A4-es papírokat ragasztgattak cellux-szal az ablakokra. Igazán hozhattak volna két-három nagy képernyős tévét, és mutogathatták volna azon a beérkezett képeket. A középső kocsiban BKV ajándéktárgy boltot rendeztek be, itt vettem is egy bögrét. A harmadik kocsi gyermekmegőrzős lett volna, de ott nem nagyon volt ottjártamkor senki. Bent, a kocsiszínben őrzik a Tatra villamosokat. Ezek járnak a Hűvösvölgyi vonalon. Elég kicsi a kocsiszín, a Hungária sokkal nagyobb. Belépve jobbra rengeteg üres szék, a rengeteg üres szék mögött egy kis színpadon Hajós András éppen két tucat gyereket próbált meg túlüvölteni. Nagy sikerrel, mert nála volt a mikrofon, és a kihangosítást is messze túllőtték a valós szükségletnél. A középső "sávban" lehetett lemenni a szervízaknába, és vezetéssel végigjárni, hogy milyen berendezések vannak egy Tatra villamos alján: hogyan hajt, fékez, vezérel stb. egy villamos. Erről továbbra sincs lövésem se, és erősen hiányos műszaki ismereteim mellett elsősorban Hajós András a felelős ezért. Egy mukkot nem hallottam az ismertetésből. A kocsiszín bal végében egy ismerkedős blog tagjai rendezkedtek be, de én nem akartam már ismerkedni se, meg maradni se, úgyhogy kb. 20 perc után el is jöttem. 
Ha ezt látod, akkor alapesetben neked nagyon rossz. A Szépilona kocsiszín története
A BKV szórólapja alapján
1867-ben alakult meg a Budai Közúti Vaspálya Társaság. Először a Lánchídtól a mai Bem térnél elágazva Óbuda, majd 1868 június 30-ától Zugliget felé jártak a lóvasúti kocsik. A jelenlegi kocsiszín telkén először istálló és lovászmesteri lakás épült, majd 1881-re elkészült a kocsiszín is. 1896-tól kezdték meg a villamosítást, és ezzel párhuzamosan a vonalak bővítését. 1896 szeptember 15-én 36 kocsi elhelyezésére és karbantartására alkalmas remízt helyeztek üzembe, 1910 végére pedig már 106 kocsi tárolására volt hely. 1923-ban az akkor megalakuló BSzKRt tulajdonába került a kocsiszín. 1938-ban készült el az áramátalakító új épülete. A BSzKRt 1949-ben megszűnt, az új tulajdonos a Fővárosi Villamos Vasút lett. A "V" típusú, ezresnek becézett villamosok laktak akkoriban itt. Az 50-es és 60-as évek fordulóján komoly járműcsere zajlott le. 1968-ban alakult meg a BKV. 1977-ben szűnt meg az 58-as villamosvonal, azóta autóbuszok járnak erre. 1980-tól érkeztek a BKV-hoz a csehszlovák (prágai) gyártású Tatra T5C5 típusú kocsik. Mivel ezek méretükben és műszaki felszereltségükben is eltértek a korábbi modellektől, a kocsiszínt is át kellett alakítani. Korszerűsítették a vágányrendszert, átépítették a szerelőaknákat, a járművek megemeléséhez körmös emelőket telepítettek stb. 1980. február 1-én az 59-es vonalán jelentek meg az első Tatra villamosok, majd hamarosan a 18-as vonalra is ilyeneket tettek. 1986 óta a Szépilona kocsiszínben már csak Tatra villamosokat tárolnak. A Tatra kocsik felújítása 2002-től kezdődött el: korszerű hajtásvezérlést, és az utasok kényelmét szolgáló szebb-jobb belső teret kaptak a kocsik. A felújított kocsik a T5C5K nevet kapták. A 80 darab motorkocsiból egy átlagos munkanapon 68-at adnak forgalomba az 59-es és a 61-es, valamint a budafoki kocsiszínnel közösen a 18-as és az 56-os vonalakra. 
Tatra villamos alulnézetben
A Gellért fürdő felújítása több szakaszban történik. Egy fontos állomáshoz érkezett el a felújítás: a vendégek áprilisban használatba vehették a férfi termálrészleget. Április 18-án ünnepelhette volna Zsolnay Vilmos 180. születésnapját - ő már nincs köztünk, de a csodálatos kerámiáival díszített fürdőtér újjászületett.
A Gellért 1917-ben nyílt meg, azóta mindössze egyszer kellett bezárni, egy hatalmas csőtörés miatt. Még a második világháború alatt is folyamatosan működött!
Megújult a Zsolnay-pirogránit medencetér, az öltözők, és a színes üvegablakok is. A vízszolgáltatás is megújult: korábban hideg vizet kevertek a 41 fokos termálvízhez, az új rendszerben viszont a plusz hőt fűtésként hasznosítják az épületben, így nem kell "felhigítani" a vizet. Az újjáépítés egészen gyors tempóban folyt: a bontások októberben kezdődtek, amelyek után az eredeti tervrajzok (!) alapján restaurálták a helyiségeket 9 hét alatt. A festett falfelületeket a graffiti elleni védelemhez hasonló, víztaszító burkolattal láttak el, amelyet félévenként megújítva folyamatosan szárazak maradnak a falak.
A fürdőben a férfi-női részlegek a jövőben is külön maradnak.
Nyitvatartás: itt.
A szakszervezetek április 18-án 24 órás sztrájkot tartottak. Követeléseik között szerepelt a paraméterkönyv visszavonása, a cég gazdasági gondjainak megnyugtató rendezése, a csoportos létszámleépítés felfüggesztése.
2008.04.24: Folytatódnak a tárgyalások a BKV és a szakszervezetek között. A szakszervezetek az egyszeri tőkeinjekciót nem tekintik megfelelő megoldásnak, tartós megoldást várnak a finanszírozási problémákra.
2008.04.25: A sztrájkbizottság határozatlan idejű sztrájkot jelent be, a kezdés időpontjáról még nincs döntés. " A tárgyaláson a sztrájkbizottság tagjai átnyújtottak a cég vezetőségének egy javaslatcsomagot (BKV Zrt. kibontakozás csomag), amely elvárásokat, rendelet- és törvénymódosítási javaslatokat, továbbá indítványokat tartalmaz a cég gazdasági és műszaki problémáinak megoldására. A dokumentumban foglaltak szerint a szakszervezetek indítványozzák a közúti közlekedésről szóló 1988-as törvény módosítását, szeretnék tisztázni a tömegközlekedést érintő paragrafusokat. Pontosabb megfogalmazásokkal, évenkénti felülvizsgálattal módosításra javasolják a költségvetési törvénnyel kapcsolatos, normatív szabályozásról szóló rendeletet, de indítványozzák az árkiegészítésről szóló rendeletet megváltoztatását is. Elvárják, hogy a kormány és az önkormányzat olyan finanszírozási rendszert dolgozzon ki, amely megállítja a BKV Zrt.-nél az adósságspirál-növekedést és garantálja 2008 és 2012 között az adózás előtti nullszaldós működést." - írja a NOL.hu.
2008.04.28: Kirúgták Somodi Lászlót, a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettesét, aki a paraméter-könyv módosításába bukott bele. A kötöttpálya.blog.hu siratta a menesztést.
2008.04.30: Az érettségi alatt lehet a következő sztrájk?
2008.05.06: A keddi tárgyaláson sem jutottak megegyezésre a szakszervezetek és a BKV képviselői. A 300 fős elbocsátás tervét a BKV egy közleményben elvetette, de az üzleti tervben még mindig szerepel. Amennyiben 2-3 héten belül nem születik megállapodás, több napos sztrájkot hirdetnek a szakszervezetek.
2008.05.08: Nem vezettek eredményre a tárgyalások, így május 27-től jön a többnapos BKV sztrájk - közölte a sztrájkbizottság vezetője, Nemes Gábor.
2008.05.15: Miután korábban a BKV már jelentetett meg hirdetéseket a sztrájk ellen érvelve, a szakszervezetek ellenlépésként saját plakátjaikat helyezték el egyes végállomásokon és járműveken. A hirdetés lényegi része: "Tudta-e Ön, hogy a BKV Zrt., azért veszteséges, mert a Főváros nem fizeti ki az általa megrendelt szolgáltatást? Tudta-e Ön, hogy olyan járműveken utazik, melyek pénz és alkatrészhiány miatt nem minden esetben felelnek meg a BKV Zrt. belső szabályzatában előírtaknak?" (Forrás)
2008.05.15: A sztrájkbizottság megállapodás-tervezetet adtak át a BKV-nak. Eszerint a szakszervezetek elállnak a tüntetéstől, a BKV leállítja a létszámleépítést, és a szakszervezetekkel együttműködve feltárja a cég valós gazdasági helyzetét, 2012 nem ad el telephelyeket, és nem ad bérbe buszvonalakat üzemeltetésre, továbbá 1012 június 30-ig meghosszabbítják a kollektív szerződés érvényességét. A NOL.hu cikke.
2008.05.21: Közeledtek az álláspontok, a BKV egy részletesebb dokumentumot adott át, de a két legfontosabb kérdésben, azaz a paraméterkönyv újraírásának és a kollektív szerződés 2012-ig szóló meghosszabbításának kérdésében továbbra sincs megegyezés. Az Origo cikke.
2008.05.22: Ma találtam meg, de valószínűleg már az előző napok valamelyikén feltöltötték a BKV honlapjára a BKV saját paraméterkönyv-tervezetét.
2008.05.23: Az Origo szerint ma kiderülhet, hogy lesz-e sztrájk 27-én, az érettségik utolsó napján, vagy sikerül addig megegyezni. A Népszava információját a megegyezésről a sztrájkbizottság nagyon hamar cáfolta. Délutánra kijött egy újabb hír: Hagyó és Ikvai-Szabó a főváros részéről jóvá hagyta a BKV javaslatát. A sztrájkbizottság átvette az anyagot, még tanulmányozzák, hétfőre ígértek választ.
2008.05.26: Hétfő estére már csak egy kérdés maradt. Ha ebben nem sikerül megállapodásra jutni legkésőbb holnap, akkor szerdán már a sztrájkra készülnek, nem tárgyalnak. A hiányzó pont a kollektív szerződések meghosszabbítása 2009-ig. Ha sztrájk lesz, akkor nem keddtől, hanem csütörtöktől. Így az érettségizők mindenképpen megússzák, hogy egy BKV sztrájk közepén kelljen érettségizniük. A villamosok és a metrók mindenképpen járnak majd. Az Origo cikke.
2008.05.27: A szakszervezetek és a BKV megegyeztek. A szakszervezetek feladták a paraméterkönyv tervezet visszavonatását, a BKV pedig belement a kollektív szerződés 2009 végéig történő meghosszabbításába.
2008. május 17-én a Coca-Cola rendezett bulit a Deák téri metróállomáson egy új terméke bemutatása kapcsán. Én nem jutottam be, nagyon hamar lezárult a jelentkezés, nyilván a hely korlátozott befogadóképessége miatt. Te voltál? Hogy tetszett? Írd meg! (Forrás)
Kissé megkésett beszámoló. 2008 februárjában végleg bezárt a legutóbb Kultiplex néven futó központ. Az utolsó próbálkozás az volt, hogy civilek megpróbálták védetté nyilvánítani az épületet, de a kérelem a KÖH részéről elutasításra talált, így az épületet kiürítették, és az önkormányzat szándéka szerint hamarosan el is bontják, hogy a mellette levő, két részből álló közparkot növeljék meg vele.
A ház az első világháború előtt a Tanítók Otthonának kultúrszínpada volt, és itt működött 1927-ig a Pedagógiai Filmgyár is. 1937-ben Kende Ferenc tervei alapján építették át, ekkor az emeleten még lakások voltak. (Kende főleg üzleteket, portálokat, kiállítási pavilonokat tervezett, de az ő alkotása az Iparművészeti Múzeum előtti Lechner szobor talapzata is.) Nevezték akkoriban Kultúr Színpad Mozgónak, Kultúr Mozgófényképszínháznak, vagy csak Kultúrnak. 1959-ben lett belőle Kinizsi mozi. Egy időben még Blue Box-nak is hívták. Aztán Kultiplexnek.
A végnapokat szépen végigcikkezte a sajtó: volt megmentési kampány, Dózerfesztivál, meg nem valósult önkényes foglalási tervek stb. A Budapest rekonstrukció pedig a szomszédos parkot kapta egy kicsit rendbe. De a Kultiplex bezárt. Vége. Emlékül néhány kép a ház oldalfaláról:



Olvasnivalók:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/482533/
http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16145
Új Péter így emlékezett. Neked milyen emlékeid vannak a Kultiplex-szel kapcsolatban?
"Miért nem harcol senki a rozsda és a színtelenség ellen?" Tulajdonképpen ez az a kérdés, ami életre hozta a Budapest Rekonstrukciót. A csoportot néhány lelkes fiatal alapította azzal a céllal, hogy Budapest köztereinek meghatározó pontjait újítják fel. A felújítás mindig rekonstrukciót, azaz az eredetinek megfelelő állapot helyreállítását célozza, tehát a felújítás nem a személyes ízlés alapján történik. A felújítás végén nem marad ott semmilyen logó, vagy plakát, ami a munka elvégzőire utalna - a cél nem az önreklám, hanem a megújítás.
Az eddigi munkák során volt már padfestés a Vérmezőn, a Lehel téri csarnok mögötti parkban, a Mészáros utca - Pálya utca sarkán. A városligeti gyermek KRESZ parkban a Szeretem Magyarországot Klub kezdeményezéséhez csatlakozva a tagok a padok felújítását végezték, míg az Ültess! mozgalom növények ültetésével járult hozzá a munkálatokhoz. A Clark Ádám tér sarkában a kis parkot újították fel a tagok: a Budapest Rekonstrukció a padok lefestésével vett részt, az Ültess! mozgalom tagjai pedig növényeket ültettek - volna, ha a Főkert munkásai le nem állítják őket. Végül mégis jól sült el a dolog: a hír eljutott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumig, és a tárca akkori államtitkára személyesen is részt vett a park rendbetételében, és a munkák finanszírozását is átvállalta. 2006-ban a Sziget fesztiválon jelentek volna meg egy molinóval, amelyen az állt volna, hogy mennyibe is kerülne a híd tényleges esztétikai felújítása, azaz lefestése. Talán a választások közelsége lehet az oka, hogy ez a projekt nem valósult meg - pedig a kivitelezőnek is jó reklám lett volna egy árajánlat meghirdetése. Legutóbb, 2008. április 19-én a Lövőház utcában a lakók szerveződésébe társult be a csapat, itt a fák tányérjait rendezték, virágokat ültettek, egy graffitik eltávolításával foglalkozó Lát-kép Egyesület pedig az épületek falait tisztította meg. A helyszínek kiválasztása a honlapjukra beérkezett javaslatok alapján történik. Az egyes alkalmak jellemzően 4-8 órát vesznek igénybe, a szükséges kellékek (ecset, festék, takarófólia, munkaruha, kesztyű, növények, föld stb.) beszerzésére 10-20 ezer forint megy el egy-egy alkalommal.
A helyreállításon túl érdekes tapasztalás volt a reakciók figyelése. A helybéliek visszajelzései, megjegyzései, a munka elvégzéséért felelős szervezetek reakciói, a helyi hatalom (pl. kerületi önkormányzat) reakciói igen vegyesek. A XIII. kerületi zöldfelületekért felelős Környezetgazdálkodási kht.tól például nagyon pozitív visszajelzés jött, míg a Kultiplex melletti park felújításakor a környéken lakókból szinte ömlött a panasz, a "hiába... úgyse..." vélemények. A Vérmezőn a szolgálatot teljesítő rendőrök nem reagáltak semmit.
Miért hasznos ez a tevékenység? A válasz az önkéntesség erejében rejlik. Ezek az akciók segítik az érintettek motiváltságának növelését. (A Lövőház utcában például sok lakó ajánlotta fel, hogy a virágokat egész nyáron gondozni fogja.) Felhívják a figyelmet a problémára: köztereink sokszor lesújtó állapotára, a mindennapi gondosság hiányára. Felpiszkálják a felelős hatóságok, cégek figyelmét. Jó reklámtevékenység is lehet: a Lövőház utcai felújításba a közeli bevásárlóközpontból és az utca kisebb üzleteiből is érkezett anyagi támogatás. Felébreszti a helyi lakosokban a tenni akarás vágyát, ha látják, hogy ehhez segítséget kapnak. És így beindulhat egy pozitív cselekvés-spirál: a lakók, szomszédjaik, az arra járók is kezdeményezővé válhatnak. A Lövőház utcai példánál maradva: a lakók a Gang csapat nevű szervezettel összefogva pályáztak szeméttel teli udvaruk rendbetételére. Félmillió forintot nyertek, azóta nemcsak rendezett kert van az udvarban, hanem még egy komposztáló is "üzemel" a 33 lakásos társasházban. És már érdeklődtek a szomszédos Tizedes utcából is...
A Budapest Rekonstrukció tevékenysége nem egyedülálló, hasonló akciókkal más csoportoknál is találkozhatunk. A Zöld Hadművelet és az Ültess! mozgalom tagjai elsősorban kertészkedéssel, növények ültetésével igyekeznek a várost szépíteni. A Praktikus Város a kisebb-nagyobb bosszantó, megoldatlan köztéri problémákat és megoldásait gyűjti csokorba, igazi "webkettes", azaz interaktív módon. A hulladék termelés tarthatatlanságára hívja fel a figyelmet szemétember akcióival HA Schult. Nagy-Britanniában a http://www.guerillagardening.org/ a legismertebb gyűjtő-honlap a témában, erre a blogra ma már Amerikától Franciaországon át egészen Japánig töltenek fel dokumentációt a tulajdonképpen szigorúan véve törvénytelen akciókról. Azt nem tudom, hogy mi lenne a feljelentés oka ilyen esetben: előre eltervelt kertápolás? A lakosság sérelmére elkövetett parkfelújítás?
A Budapest Rekonstrukció honlapja:
http://www.tar.hu/bprekonstrukcio/index.html
A Budapest Rekonstrukció e-mail címe:
Forrás: http://index.hu/video/2007/05/20/a_civil_szfera_balja/
Forrás: http://www.zoldvadmuvelet.hu/
Ha van kedved csatlakozni bármelyik szervezethez, a honlapjaikon megtalálod elérhetőségeiket!
Olvasnivalók, videók a témában:
http://nol.hu/budapest/cikk/450212
http://www.tar.hu/bprekonstrukcio/index.html
http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=206259
http://video.hirado.hu/videok/kulturhaz/20070516/kh_hatter_070516.wmv
http://kultplay.hu/2007/05/15/vairosi_gerillaik_aojastjaik_fel_a_liget
http://www.due.hu/tallozo/?article=00000530
http://lovohaz.szubkultura.hu/
http://epiteszforum.hu/?q=node/2854
http://epiteszforum.hu/?q=node/2855
http://www.hg.hu/?action=cikk&id=2550&rovat_id=47
http://www.zoldvadmuvelet.hu/index.php?oldal=szabalyzat
Az Urbitális! programsorozat keretében alkalmam nyílt meglátogatni a Combino villamosok szálláshelyét, a Hungária kocsiszínt. A remíz műszaki vezetője vezetett minket körbe (a nevét sajnos elfelejtettem, bocsi!). Először a Combino villamosok egyik példányát néztük meg. Ami önmagában nem nagy kunszt, de most a vezetőfülkébe is be lehetett ülni. Aztán bementünk az épületbe. Pont akkor jött be egy villamos, úgyhogy gyorsan fel is vettem. Halkítsd le a gépedet, mielőtt elindítod a videót!
És még két videó: egy kis magyarázat a hajtásról, majd a kerekekről és a fékezésről:
Ha kéred, elküldöm neked a Hungária kocsiszínről, annak történetéről szóló kis BKV szórólap egy példányát. Ehhez küldd el a postacímedet a 7788fido (kukac) gmail.com e-mail címemre!
Ha valaki érti az elhangzottakat, kommentáljon! :-)
A Hungária kocsiszín
A BKV szórólaja alapján
1887. november 24-én, a Nagykörút egy szakaszán indult meg először a villamos közlekedés Budapesten. Az első kocsiszín a Nyugati pályaudvaron volt. A Baross kocsiszín 1888-ban nyílt meg, a Hungária kocsiszín 1912-re készült el. 1923-ban jött létre a BSZKRT, amely a korábbi önálló cégeket egy nagy tömegközlekedési vállalatban egyesítette. Ekkor már 17 kocsiszín működött (ma már nincs ennyi).
A Hungária kocsiszínben voltak az UV villamosok, majd 1978-tól a Ganz ipari csuklósok. 2006-ban jött a nagy megújulás: a Combino villamosok érkezésével az egész kocsiszín megújult. A sín és a kerék közé a Combino erős fékezésnél homokot szór, ehhez a kocsiszínben homokfeltöltőt kellett beépíteni. Átépítették a szerelőcsarnokot, és beszerelésre kerültek a szükséges technikai berendezések is. Különleges az a beépített emelőberendezés, amely az 54 méter hosszú villamost egyben meg tudja emelni. A szerelőaknák mellett "galéria" is épült egyes szerelővágányoknál, hogy a villamos tetejéhez is jól hozzá lehessen férni.
A Hungária kocsiszínben 40 villamost tárolnak, a Combinókat 2001-től kezdték el számozni, tehát a 2040-es az pont a legfiatalabb.