Ferihegy cikksorozat
A következő hetekben körülnézünk a Ferihegyi repülőtér háza táján. Megnézzük a két nagy terminált (megemlítve a máig meg nem épült 2C-t is), az ikonikus formájú irányítótornyot és a legújabb fejlesztéseket is.A hazai légiközlekedés kezdete valahol 1910 körül keresendő, amikor Asbóth Oszkár és Schwarz Elek próbáltak repülőgépet farigcsálni. Rákosmezőn próbálkoztak. Polgári repülésről igazából 1922-től beszélhetünk, akkor indult be a MALÉRT, az első magyar légiközlekedési vállalat. Bécsi, velencei és kolozsvári járatai voltak. 1929-től a KLM indított magyar járatokat. Ezek még a mátyásföldi repteret használták, aztán a harmincas évek vége felé beindult a repülés Budaörsön is.

Eközben már felmerült Ferihegy-pusztán is egy reptér építése. A terület a 18. században a Grassalkovich családé volt, a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat a Mayerffy Xavér Ferenc serfőző mester. A bérlemény egy részét eladták - ekkoriban keletkezhetett a Ferihegy-puszta elnevezés. A terület rövidesen tulajdonost váltott. Báró Podmaniczky Jánosé lett, kinek Zsuzsanna lánya Vigyázó Sándor felesége lett. A Vigyázó családban utoljára Ferenc volt a birtokos, az ő halálával a család is kihalt 1928-ban. Végrendelete értelmében a terület a Magyar Tudományos Akadémiáé lett. Így aztán őket ostromolta 1936-ban a Légügyi Hivatal, hogy megszerezzék a birtokot. A terület átadása 1938 szeptemberében kezdődött meg, és 1939 nyarán már az utolsó részek is az államhoz kerültek.

A terület észak-nyugati részére tervezték a polgári, dél-nyugati részére a katonai létesítményeket. A keleti oldalra került volna a sportrepülőtér - a régi majorsági épületek felhasználásával. Itt már 1940 nyarán repültek a Horty Miklós Nemzeti Repülőalap növendékei. A katonai területre kerültek volna az Emese Kísérleti Repülőgyár irodái és műhelyei is. 1942-ben már az alapozásokat is elkezdték - akkor úgy volt, hogy 1943-ban átadhatják a létesítményeket. Ennek tudható be, hogy 1943-ban a gyorsforgalmi út már elkészült, de Ferihegyen csak repülőgép-modell versenyt tudtak rendezni:


"A kispesti vámtól a ferihegyi repülőtérre vezető 11 km hosszú gépkocsi-utat Zsindely Ferenc kereskedelem és közlekedésügyi miniszter ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak. Az új úton csak személygépkocsik közlekedhetnek. Az útkereszteződések kiküszöbölése alul- és felüljárókkal 110 km-es sebességet is megenged. A háborús időkben épült új út a béke szolgálatára készült." (1943 november)


"Repülőgépmodellek versenye a Budapest melletti Ferihegyi repülőtéren. A versenyen apró motorokkal és gumival hajtott ötletes szerkezetű modellek nagy tömege indult." (1943 szeptember)

Aztán jött a második világháború, amikor nagyjából mindent szétbombáztak. A második világháború után szovjet-magyar kooperációban lött létre a MASZOVLET, majd 1954-től vált önálló magyar társasággá: innentől hívják MALÉV-nek. LI-2-es gépekkel indultak, először belföldi és prágai, később a szocialista blokk országaiba induló járatokkal. A háború utáni újjáépítés egyik fontos állomása volt, hogy 1950-ben megnyílhatott az új reptér, immár Ferihegyen.

Ferihegy1 felülnézetben (kép: Google Earth)

A tervező, Dávid Károly egyik legismertebb alkotása ez a terminál. Részt vett a Népstadion tervezésében, az ő műve a MOM Művelődési Ház is, neve mégsincs ott a köztudatban. Az 1939-ben kiírt reptér-pályázat első helyezéséért 4000 pengő díjazást nyert. A reptérnél egy kétfedelű repülőgépet formázó épületet álmodott meg. Ez Dávid saját ötlete volt, korábban sem, később sem épült repülőgépet formázó reptér. A szárnyak a kiszolgáló épületek (vám-, útlevél-, tranzitépület), törzse a nagy váróterem. Vezérsíkja a bejárat felőli két rövidebb irodai oldalszárny, a légcsavarokat pedig a két torony jelenti. Az egyik torony a forgalomirányításé, a másik a meteorológiáé volt eredetileg. A tervezés már 1939-ben elkezdődött, de közbeszólt a háború, így az átadásra csak 1950 május 7-én kerülhetett sor. És még akkor is hiányzott több rész újjáépítésének befejezése, a teljes (re)konstrukció csak 1958-59-re készült el. Ferihegy szerencsésen megúszta a szocreál kényszerét, csak a nagy csarnok korlátjain érezhető a szocreál formavilág. A belsőépítészeti tervezés vezetője a többek között a farkasréti templomot és a szervita téri egykori OMFB-székházat is jegyző Szabó István volt.


Ferihegy 1 az ötvenes években (Kép: Fortepan.hu)

A következő egy-két évtizedben az emberek zöme nem engedhette meg magának a drága repülést, de a teraszra nagyon sokan kijöttek - nézelődni, integetni a felszálló légcsavaros repülőknek. A hatvanas években már nem csak légcsavaros, hanem sugárhajtású (akkoriban lökhajtásosnak nevezett) gépek is jöttek Európa majd minden országából. 1970-ben már azzal büszkélkedhettek a reptér üzemeltetői, hogy tranzit-szálloda, éttermek, eszpresszó, virág- és könyvárus pavilon, trafik, IBUSZ-iroda, idegenforgalmi hivatal-kirendeltség, vízumkiadó és pénzváltóhely is működik az akkor még egyetlen terminálon. (A MALÉV-val viszont már gondok voltak, mint ezt a következő év légibalesetei meg is mutatták.)

Akkoriban még a Vörösmarty térről ment ki reptéri busz. Taxival lehetett még kijutni, de akkor a taxisok még nem láttak nagy üzletet a fuvarban, mert többnyire utas nélkül kellett visszajönniük. (Ami elég döbbenetesen hangzik a nemrégiben lezajlott Zóna Taxis "háború" fényében. Nagyon más idők voltak azok...) Érdekes, hogy már akkor is 20 kiló volt a csomag súlyhatára. A MALÉV-nál a hetvenes években főleg TU-134-es és TU-154-es gépeket üzemeltettek - ezek most a reptéri emlékparkban tekinthetők meg 1-1 példányban.

 
Tu-134-es pilótafülkéje a Repülőgép Emlékparkban

 
Tu-154-es a Repülőgép Emlékparkban

Óriási fejlődést jelentett a radar bevezetése. A Bécs-Budapest-Belgrád vonalon korábban egyszerre 3 gép haladhatott - a radar bevezetése után akár 36! Az épület is egyre bővült. Először a tranzit előtér födémének íves nyílását betonozták be, majd a kilátóteraszról levezető - ezen a képen még látható - lépcsőt bontották el. A hatvanas években a reptér bal szárnyában tranzitszálló nyílt.

A hetvenes években itt is megjelent a szoci belebarmolás. A főbejárattól balra új check-in terület nyílt, míg jobbra érkezési várót létesítettek. Ennek következményeként a nagy csarnok üvegtégla mezői részben megszűntek, hiszen a csarnokot egybenyitották az új részekkel. Az új tereket kipszer tetőszerkezet tartotta, meglehetősen igénytelen kivitelben. Az épülethez nem illő előtető került a főbejárat előtti sávba, a nagy terasz alatti terület pedig a beszállókapuk kedvéért beépült. A repülőgép-forma már nem volt felismerhető, az eredeti stílus megtört.
"Ferihegyre többnyire európai városokból érkeznek járatok s viszont; ha nem is ez a kontinens a végcéljuk. Ezen belül is a szocialista országokkal a legsűrűbb a közlekedés, de még így sem fedezi teljes mértékben az igényeket. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta ezer, illetve nyugati országba 2000 forinton felüli összeg esetén OTP hitelre is kapható jegy. A nyugati légitársaságok járataira is lehet forintért jegyet vásárolni, persze, devizafelárral. (Budapest újság, 1970/11.) A repteret két évtized alatt rendesen ki is nőtte a forgalom. 1970-ben már arról panaszkodott a Budapest egyik újságírója, hogy a DC-8-as típusú "óriásgépből" kiszálló 250 utas fogadását, jegykezelését csak bonyodalmak árán, nagy zsúfoltság közepette tudták lebonyolítani. De addigra már nagyon elkopott a 2,5 kilométeres, majd 3,01 kilométeresre kibővített kifutópálya is. Csakhogy nem volt másik, ami kiválthatná, így maradt a toldozgatás-foltozgatás. Új reptérre volt szükség. Végül 1985-re megépült Ferihegy 2A, majd 1998-ra 2B terminálja is. Ezután sokan úgy gondolták, hogy az 1-es terminál el is bontható. Szerencsére a 2000-ben elnyert műemléki védettség ettől megóvta az épületet. Az újjáéledést azonban inkább a repülés újabb forradalma jelentette. Megjelentek a fapados légitársaságok, és sikerük okán ezek költözhettek a régi terminálba - a szerény magán-kisrepülőgépes forgalom mellé.



Így nem hogy nem bontották le, de 2004-2005 során renoválták is. Az újabb átépítésnél már kifejezetten az volt a tervezők - Jaklics Ervin (LAKÓTERV), Obermayer Istven (Ober Art Kft.) és Szécsi Zsolt (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) - szándéka, hogy az eredeti, Dávid-féle állapotot minél jobban helyreállítsák. A 70-es években felhúzott váró- és check-in termeket elbontották. A nagy csarnokot az eredeti anyagokkal, eredeti nyílásrendszerével újították fel. A galériaszinten eredetileg egy mindkét végén lekerekített kivágás volt, le lehetett látni a földszintre. Ezt üvegpadló behelyezésével idézték fel. A nagy csarnokban a korábbi nagyméretű kijelzők szerepét kisebb, diszkrétebb megjelenésű monitorok vették át. A csarnok oldalsó és tető-bevilágóit is felújították, így egy szép tavaszi napon fényárban úszik a csarnok. Az előtetőket új acél-üveg tetőkre cserélték, amelyek üvegfelületei jobban láttatni engedik az épület fő tömegeit és kőfelületeit. Az eredeti vasbeton tartóoszlopokat több helyen meg kellett erősíteni. A nagy csarnokban kihelyezett molinókon a reptér 1950-es évekbeli állapotát mutató fotókat függesztettek ki. Az új bútorzat - székek, asztalok - nem az eredetiek, de a kort idézik. A padok, pultok juhar-fekete színvilága is a régi épületrészekhez igazodik. Az összesen 8,7 milliárd forintos felújítás 2006-ban építészeti nívódíjat nyert.

Források: Ferihegy, légikikötő. Budapest, 1970/11. p. 9.
Ferihegy, Ferihegy... Budapest, 2005/9. p. 27.
Budapest, Ferihegy Terminál I. rekonstrukciója. Magyar Építőipar, 2006/03. p. 132.
Aerodrom Budapest. Octogon, 2005/4. p. 108.
http://hg.hu/cikk/epiteszet/9405-60-eves-ferihegy-1


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!