Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Mi lesz a Nagyvásárteleppel?

2011. október 29. - fovarosi.blog.hu

Üresen, elhagyatva áll a Nagyvásártelep. Így aztán valódi poszt-apokaliptikus kiránduláson vehet rész az, aki ellátogat a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre eső területre. Persze a saját felelősségére - a szétázott födémeken sétáláshoz nem jár életbiztosítás.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-1933-TerEsForma

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-01

Míg a régi Vásárcsarnokok (Fővám tér, Batthyány tér stb.) elsősorban egy-egy városrész, szűkebb terület lakóinak ellátására épültek, addig a Nagyvásártelepek szerte Európában egy egész város nagykereskedelmi központjaiként működtek. Idővel ugyanis a nagykereskedelmi funkció kinőtte a régi vásárcsarnokokat: a nagy városok saját élelmezésükön túl a környék és akár a külföld élelmiszer-kereskedelmét is igyekeztek magukhoz vonni. Üzemi berendezések garmadája kellett a rezsi alacsonyan tartásához és a racionális üzemeltetéshez, így a huszadik század első évtizedeire sorra jelentek meg a nagykereskedelmi központok. Vámrendszerektől, élelmiszer típusoktól, hatókörtől, törvényi szabályozástól függően minden csarnok más és más kellett hogy legyen - mégis, sok közös pontot is találni ezen épületek között. Fontos volt, hogy minél többféle szállítási módhoz kapcsolódhasson a telep - vasúthoz, közúthoz, hajózáshoz -, így érthető meg a budapesti vásártelep elhelyezése is. A sok befutó iparvágányon a kocsikat sokszor ki sem rakodták - az ott tárolt árut adták-vették, majd a kocsit továbbították a vevő telephelyére. Ehhez egy kisebb teherpályaudvart is ki kellett építeni. Ilyen nagy területi igényeket viszont csak a város szélén tudtak kielégíteni. Az árusítóhelyek is nagyobbak voltak, hisz itt nagykereskedelmi mennyiségű árut kellett kezelni. Nézzük meg a korabeli európai példák némelyikét is!

A milánói nagyvásártelep 1911-ben épült, és kis- és nagykereskedelmi funkciót is ellát. A szomszédos pályaudvarnak köszönhetően jók a szállítási kapcsolatai, és viszonylag közel esik a városközponthoz.


München. (Kép: http://darkwing.uoregon.edu)

1908 és 1912 között épült fel a müncheni csarnok, amely az Olaszországból érkező gyümölcsök dél-német elosztó központjának szerepét vette fel - tehát tisztán nagykereskedelmi funkcióra létesült. A Südbahnhof mellett helyezték el. Csarnoka tisztán vasbeton szerkezetű, négy "főhajóval" és az ahhoz csatlakozó "mellékhajókkal". Vasbeton tetőszerkezetét cseréppel fedték - a furcsán hangzó megoldással a vasbeton szerkezetet védték az erős hidegektől és a forró melegektől.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-FrankfurtAmMain-Wikipedia
Frankfurt am Main. (Kép: Wikipedia)

Frankfurt am Main vásártelepét, a Grossmarkthallét 1928 júliusában adták át. Prof. Martin Elsaesser vezető tervezésével épült, kis- és nagykereskedelmi funkcióra. Dél-nyugat-Németország zöldség-, gyümölcs-, és baromfiellátásában játszott fontos szerepet, és Európa tucatnyi országából kapott árut. Sajnos meglehetősen szűk területre épült, mert itt találtak elegendő méretű, de vasúti és vízi szállítási kapcsolattal is rendelkező helyet - ezzel aztán a bővítés lehetőségeit el is vágták maguk előtt. Két nagy csarnoka a főleg déligyümölcsök beraktározására épült Import-Halle és a sok szeméttel járó válogatásnak helyet adó Sortier-Halle volt. Felülvilágítókkal épült, amit az árusok nem szerettek, mert így közvetlen napfény esett a friss árura.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-Lipcse-Structurae.de
Lipcse. (Kép: Structurae.de)

Lipcse 18 ezer négyzetméteres csarnokát a Bayerischer Bahnhof mellett helyezték el, a tervezője H. Ritter volt. A szorosan vett csarnokot egy emeletes irodaépület veszi körül, amelyben az üzemi helyiségek és a kereskedők irodái kaptak elhelyezést. Három óriási, 75 méter átmérőjű kupolával fedték le a csarnokot. Összevetésül: a római Szent Péter székesegyház kupolája 40 méteres fesztávú. Ma többfunkciós csarnokként, kereskedelmi funkcióval üzemel.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-Reims-Archinform.org
Reims. (Kép: Archinform.org)

Franciaországban többek között Reims kapott óriási vásártelepet (Halles Centrales), amely a nagy- és a kiskereskedelem céljaira is szolgált. 12 önálló, zárt bolt, és a pincében hűtőház is épült. Érdekes, hogy itt a sarkokon még lakásokat is építettek. A boltozatos tetőt három részre osztják a felülvilágítók, amelyek egyben a dilatációs szerkezet funkciójával is bírnak.

A német és francia példák után Magyarország sem maradhatott le. Már csak azért sem, mert a Központi Vásárcsarnokot már régen kinőtte a kereskedelem. Jó két évtizedig húzódott mégis az ügy, mire elkészülhetett Budapesten is egy óriás-vásártelep. Természetesen a vállalatba adás körül nagy viták voltak a fővárosi beruházás körül (úgy látszik, ez már akkor is úgy ment, mint ma), az építészeti tárgyú vita pedig főleg arról szólt, hogy a budapesti vásártelep a frankfurti másolatának tekintendő-e. Bierbauer Virgil, a Tér és Forma főszerkesztője inkább a frankfurti továbbfejlesztésének tekintette a budapestit, amely Münnich Aladár tervei szerint épült meg.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-49 Az új vásárteleppel három célt kívántak megvalósítani: (1) a főváros élelmiszerellátását javítani, (2) az országos, illetve a tranzitforgalmat növelni, és (3) a Vámház tér környékének rendezését elérni. A Vámház téri csarnok még úgy is alkalmatlannak bizonyult a növekvő nagykereskedelmi forgalom befogadására, hogy a korábbi egy vágánypár helyett már a Sóház utcát és a csarnok mögötti utcákat is vágányokkal terítették. Az áru csak nehezen jutott el a csarnokba, az el nem adott árut pedig újra ki kellett vontatni - akadályozva a forgalmat. A rakodás mellett a kiszorult árusokkal is kezdeni kellett valamit - a Fővám tér gyakorlatilag használhatatlanná vált a kitelepedett árusok miatt.

"A távolabbi jövőben az új vásártelep hivatva van a transitókereskedelmet életre kelteni. Budapest központi fekvésénél fogva hivatva van arra, hogy úgy a hazai piacok, mint a szomszédos országok élelmiszerkereskedelmét magához vonzza és kifejlessze, aminek az lenne rendkívüli előnye, hogy az áruk átcsomagolása és szortirozása következtében ittmaradó élelmiszertömegek a főváros élelmezését lényegesen olcsóbbíthatják." (Münnich Aladár a Tér és Formában, 1933) A helyszín kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az Államvasút vállalta: a Budapestre érkező élelmiszer szállítmányokat még aznap továbbítja a vásártelepre. Fontos volt a Duna közelsége is, hisz az áru jó része akkor is vízi úton érkezett. (Hasonló okokat találunk a CET-té alakuló Közraktáraknál is: ott is volt vasúti és vízi kapcsolat is a közúti mellett.) Akkor már megépült, de nem nagyon működhetett a fővárosi beruházásban megépült kikötő, amely így végre funkciót nyert. Ráadásul a Közvágóhíd is a közelben volt, és a Fővám tértől is csak 2,3 kilométerrel került arrébb a kereskedelem.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-1933-TerEsForma-06
Forrás: Tér és Forma, 1933

A munkálatokat Vajna Ede közélelmezési tanácsnok indította meg, a tervezési munkákat Krencsey Géza műszaki főtanácsos irányította, de ő tervezte meg a gépészeti berendezéseket is. Az építész tervező Münnich Aladár volt.

A vasúton érkező áruk egy pályaudvarnyi méretű kiradodóhoz érkeztek, ahol egyszerre akár 210 vagonból lehetett kirakodni, illetve azokba berakodni. A csarnok saját kikötőt is kapott, a teherautón, kocsin érkező árukat pedig a hosszú rámpán lehetett kirakodni, de akár a csarnokba vagy az alatta levő pinceszintre is le tudtak hajtani.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-1933-TerEsForma-09

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-32

A csarnoképület 11232 négyzetméteres, szélessége a földszinten 42, a pincében 48 méter. A földszinten a beltéri magasság 17 méteres, a csarnok 247 méter hosszú (!). Átadásakor ez volt az ország legnagyobb fedett területe. Hosszas keresgélés után találtak rá a Zeiss-Dywidag vasbeton szerkezetre, ebből épült meg a csarnok. A szerkezetből adódott a csarnok formája is, amelyet a tervező bátran láttatni engedett. A földszint klinkertégla burkolatot kapott. A tető hullámzását csak a dilatációs szerkezetek törik meg. Az oldalfalakba hatalmas üvegablakok kerültek. A pasztellszínekkel kifestett csarnok belső terét eredetileg a beépítések, liftek tagolták. A földszinti falak és válaszfalak fehér cementburkolást kaptak. A ma már nem látható mozgatható falak natúrszínű deszkákból készültek, az élvédő vasak kék színűek voltak. A különleges olajfékekkel ellátott kapuk ezüst színűek voltak. A felügyelet részére szolgáló keskeny karzatok veszik körbe a csarnok belső terét.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-42

A pincét úgy alakították ki, hogy megfelelő szellőzése és világítása legyen, mégse legyen túl hideg. Két kocsiutat építettek ki a csarnok alatt, az egyiket a rámpa felől ablaksorokkal is ellátták, így részben természetes fényt is kap a pinceszint. A szellőzést részben aknákon és ablakokon át, részben mesterséges szellőztetéssel oldották meg. A pincében helyezték el többek között az őstermelőket, a vágott baromfit árusítókat, hűtőgépeket, a vámszabadraktárat.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-47

A csarnokkal híd köti össze az irodaépületet, amely teljes külső felületén klinkertégla burkolatot kapott. Tagolásán kívül csupán az erkélybalusztrádon elhelyezett fővárosi címer és az előtte elhelyezett zászlórudak adnak díszítést, az épület mégis magasztos, elegáns összképet ad. Szerkezetei a legmodernebbek voltak 1933-ban: fémtokos rétegelt faajtók, vasablakok, gumipadló, a mennyezetbe süllyesztett világítótestek, tartály nélküli WC-k, "örökjáró felvonó" - azaz páternoszter, márványmozaik folyosóburkolatok fogadták az itt dolgozókat. Állítólag ez volt az ország első páternosztere - ma már csak romjaira járnak rá a fémtolvajok. Az irodaépületben a nagykereskedők és bizományosok részére bérbeadható irodákon kívül a vasút, a posta, a vámhivatal, bankok, a csarnokfelügyelőség hivatali helyiségei, vendéglő, kazánház, transzformátor-helyiség, munkás és vasutas személyzeti pihenő- és mosdóhelységek, valamint rendőrség voltak elhelyezve.

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-20110722-50
A telep mosóvizét egy nagy ásott kút szolgáltatta, földbe süllyesztett szivattyúházzal. Ennek lejáratát zászlótartó posztamensnek képezték ki. A másik zászlótartó a villamosvilágítás kapcsolóit foglalta magába. Még a dekorációnak hitt zászlórudak is szigorúan funkcionálissá váltak Münnich Aladár keze alatt! A homlokzatot négy szobor is díszítette, ezek remélhetőleg megvannak még a fólia takarása alatt. A földműves, a halász, a kertész és a kofa két és fél méter magas szobrait Ohmann Béla tanár készítette.

Az épület melletti nagy térség a kocsikról való árusítás helye volt valamikor. Hatalmas kandelábersorra erősített reflektorok világították be a térséget, amelyek fényéből a vásártelep óriási épülettömege emelkedett ki a háttérben.


1947 december: Feldíszített krumplivonat érkezett Budapestre Szabolcsból

fovarosi.blog.hu: Nagyvasartelep-DunaCity.hu-2000esEvekMasodikFele A második világháború után a telepet is államosították. A Zöldérttől a Skálához került a 80-as években, majd a rendszerváltás után a Plus-hoz. A 90-es évek első felében még működött a telep, aztán szép csendben elhalt - bár 2005 óta a KÖH által védettnek nyilvánítottnak számít az irodaépület, a zászlótartók, a csarnok és rámpái, valamint a kikötő bejárati pillérei. 2003-ban, még a műemléki védés előtt a Gropius vette meg a területet, ugyanis tervei voltak a területtel. 2005-ben bejelentették a Duna City projektet, Budapest első felhőkarcolóival, és a projektbe integrált Nagyvásárteleppel. Az irodaházra további emeleteket húztak volna fel, a nagycsarnokban pedig lakásokat, üzleteket alakítottak volna ki. De felmerült az is, hogy rendezvényközpontot nyissanak a hatalmas csarnoktérben. Volt már forgatási helyszín is például a Top Gear egyik adásának vége felé is szerepelt. A legrosszabb állapotban az irodaház van. A külső falak téglaborítása jól állta az idő próbáját, de a nádszövetes födémek a sorozatos beázások miatt nagyon rossz állapotban vannak - ezért nem egy életbiztosítás ide bemászkálni. Erre hivatkozva szerette volna a beruházó elérni, hogy az irodaépületet elbonthassák - a KÖH ellenállt, az átdolgozott projekt fiókban maradt, a Gropius pedig csődbe ment. A csarnok, vasbeton szerkezetének köszönhetően jó statikai állapotban van, bár a betört ablakokon beeső csapadék nem tesz jót az építménynek. A behalt projekt öröksége, hogy a telkeket egyesítették a környéken, és egy új út is épült egy új betonkeverő telepig. Utóbbi az építkezésre készülve létesült, de ma is üzemel. Lezajlott a terület régészeti feltárása és a tereprendezés is.



És végül sok-sok régi és 2011-es fotó a Nagyvásártelepről. A romos állapotot bemutató képek 2011. július 22-én készültek: 



Források:
Nagyvásártelepek. Tér és Forma, 1929, p. 56.
A budapesti új Nagyvásártelep. Tér és Forma, 1933, p. 1.
http://index.hu/belfold/budapest/2009/06/19/oroksegvedelmi_szakertok_vizsgaljak_ujra_a_nagyvasartelep_maradvanyait/
http://www.szoborlap.hu/175_nagyvasartelep_szobrai_budapest_ohmann_bela_1932.html


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

schmittpál 2011.10.29. 07:58:49

nemrégiben jártam arra, és azon bánkódtam, hogy nyilván lemaradtam már ennek a területnek is az elprivatizálásáról. pedig kb a gubacsi hídig nincs _semmi_ a pesti parton, elképesztő értékes lehet.

F173 2011.10.29. 13:37:53

Logikus hogy nem épül semmi a Dunaparton! Budapesten az a koncepció, hogy a Duna partján vagy autóknak kell közlekedni vagy pusztuló épületeke kell hagyni.
A Kopaszi gát az a kivétel, ami erősíti a szabályt a CET át nem adása meg folytatja a hagyományt, amely nem engedi a folyópart hasznosítását és élhetővé tételét!

HgGina 2011.10.29. 13:49:00

Esetleg egy izraeli befektető csinál majd rajta kaszinóvárost cserébe két darab krumpliparcelláért cserébe.
Hol napozik ilyenkor a főváros urbanisztikai gittegylete?

HgGina 2011.10.29. 13:53:48

@F173: tudod, maga a CET egy elmebeteg ötlet szerintem. Ízlés kérdése ugyan, de miért nem lehetett valami olyat építeni, ami illeszkedik is a környezetébe?

Hála Istennek a Zeppelin-hotelförmedvényből se lesz semmi, az Alagút mellett sem lesz Aranyfog néven betonbunker. Ahogy az izraeli sztárépítész csigaház-parkolójából sem (ha jól tudom, a Szervita térre akarták leejteni). És akkor a Szépművészetihez megálmodott betonkockáról ne is essék szó!

Érthetetlen, hogy hogyan kerülhetnek vezető, döntésképes pozíciókba ilyen mennyiségben az ízlésficamos dilettánsok.

Zsuzsa20 2011.10.29. 14:10:58

Számomra a rémálom a Kálvin téri üvegpaloták. Törjön le a keze annak aki aláírta az építési engedélyt. Mennyit kapott érte??????

karikaV43 2011.10.29. 14:11:41

@HgGina: szerintem neked van ízlés ficamod,nézz a naptárra 2011-et írunk nem 1880-at.Bécs belvárosában több ilyen beton kocka van,pedig nem olyan lepusztult mint egész pest.Érdekes az ott kialakított tereken rengeteg fiatal él társasági életet,van olyan tér amit ikeás bútorokkal rendeztek be és nagyon jó.Lehet utánna kellene nézni a modern építészetnek és akkor lehetne fikázni.Mert ezek szerint Picasso is gagyi,meg az új autók.

Walter Hartwell White 2011.10.29. 14:12:32

Inkább legyen kaszinóváros, mint ez a jelenlegi semmi. Vagy az 'izraeli' igazából a probléma?

Kis ember 2011.10.29. 14:12:55

Az egész világ hajózik. Hajózni olcsó és biztonságos. Itt ülünk Európa közepén egy vízi út centrumában és nem használjuk ki.
Normális?

Walter Hartwell White 2011.10.29. 14:14:44

@Kis ember: Amíg kis hazánkban az autó a státuszszimbólum, az emberek WC-re is kocsival járnak (persze minden bádogdobozban 1), addig ez nem változik.

F173 2011.10.29. 14:16:00

@HgGina: SZVSZ pedig a CET nagyon is illeszkedik a környezetbe. Budapest egész építészete eklektikus és a CET egy izgalmas eklektikus épület!
Az újdonság mindig ellenkezést szül kezdetben. A párizsiak nagy része is le akarta bontatni a Eiffel tornyot, amikor megépült, mert ormótlan vas monstrumként állt ki az addigi Párizsból. Most viszont az Eiffel torony Párizs fő látványossága és senkinek nem jutna esszébe lebontani és azt állítani, hogy nem illik a környezetbe!
Én nekem semmilyen bajon nincs a döntéshozók ízlésével, inkább azzal van bajom, hogy gyakorlatilag alig hoztak olyan döntést, amivel a Dunapart élhetőbb lenne!

F173 2011.10.29. 14:22:41

@Zsuzsa20: A Kálvin téri üvegpalota szerintem is a modern építészet mélypontja. A szemben lévő Korona szálloda vagy az Astoriánál lévő irodaház modern, mégis izgalmasan kapcsolódik a régi épületekhez...

Kis ember 2011.10.29. 14:30:59

@¡Viva La Onda!:

Én nem a személyszállításról, hanem az áruszállításról beszélek.
Ha megnézed, a Dunán szinte lépni se lehet (hogy ilyen jézusi képet használjak) a hajóktól, de MINDEGYIK idegen zászló alatt megy. Nekik megéri, nekünk nem? Hogy is van ez?

Walter Hartwell White 2011.10.29. 14:34:08

@Kis ember: Gondolom, idehaza sikerült a flotillát is szétverni, így van ez.

negatív panda 2011.10.29. 14:51:17

@HgGina: az izraeli sztárépítész inkább iraki... Legközelebb utána kéne nézni.
@F173:Akinek a Kálvin téri Korona Szálló tetszik, az borzalmas ízlésficamban szenved, nem mérvadó. Kár, hogy Budapesten jelenleg ez a többség :(

F173 2011.10.29. 14:59:17

@negatív panda: Szerinted a város kinek a kedvéért van? Egy szűk elitista ízléssel megáldott csoportért vagy a városlakók többségért?

negatív panda 2011.10.29. 15:22:14

@F173: ez valóban nagy dilemma. De azért nem szeretném, ha pl sok Lehel Piac épülne, mert az tetszik a háziasszonyoknak. "olyan szép színes". És amíg a többség az RTL Klub műsorain meg a Blikken csüng, addig igenis szükség van ízlésformálásra minden, így építészeti téren is.

magyar ember teli szájjal 2011.10.29. 17:36:28

Ami műemlék az rohad. Ennyit tud a hazám. Lásd a gomba a körtéren.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.10.29. 18:49:52

Naponta nézem a lepusztult nagyvásártelepet és naponta látom ahogy pusztul, ugyanis vele szemben áll a hajó amin lakom. Pár éve még megvoltak a nagy csarnoképület ablakkeretei, de aztán fémgyűjtők kiszedték ami könnyebben volt elérhető. Szóval karikaV43 ne aggódjon a fiatalság itt is és él társasági életet, az idősebb fiatalok lopják a fémeket, a fiatalabb fiatalok graffitiznek. A négy terrakotta szobrot még pár éve lefényképeztem a szép bauhaus irodaépület bejáratánál, azokat nem lopták el, mert nem fémből vannak, benne is van valahol a amapola.blog.hu hajónaplómban. Amúgy hatalmas terv volt a "Dunacity Project" már 2008-ra ígérte a beruházó a luxusapartmanokat, jachtkikötőt, szállodá(ka)t komferenciaközpontot. Aztán bejött a krízis és gondolom senkinek nem volt kedve belerakni a projektbe azt a pármilliárd eurot. Ez se működik, mint semmi az országban a kábításon kívül. Merthogy ugye itt lesz majd az olimpiai falu, ahogy legutóbb hallottam a pletykát. Amint megrendezzük az olimpiát. Addig meg....rohad tovább. Nemcsak ez...

GGG77 2011.10.29. 18:57:47

@HgGina: Szerintem a te ízléseddel lehet gond, ha szerinted egy városhoz nem lehet hozzányúlni. Miért kéne rögzítenünk a 19. századi állapotot? A CET egy remek épület, a Szépművészeti felújítása sajnos nem valósulhatott meg néhány (ál)konzervatív seggfej miatt.

Ajánlott fotók, hogy milyen lehetne ez a környék pl (bár lehet, hogy neked ez sem tetszik):

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/08-14-05_Royal_Victoria_Dock.jpg

upload.wikimedia.org/wikipedia/en/9/90/Canary_Wharf_at_Sunset.jpg

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/dd/Millennium_Dome_from_Greenwich_Docks.jpg

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.10.29. 18:58:06

@¡Viva La Onda!: Nemcsak a flottát. A hajóépítést a hajójavítást ami ezreknek adott munkát (érdekes módon a "buta tótoknak" remekül működik Komarnoban mindkettő)Angyalföldön Óbudán. Van helyettük Plaza. És nem szétverték. Szétlopták. Csak apróság, ha megépültek volna a magyar dunai szakaszon az erőművek, akkor a Cspeli Szabadkikötő lehetett volna Közép-Európa legjelentősebb átrakókikötője. De hát ezek nekünk nem szempontok.

Walter Hartwell White 2011.10.29. 19:31:55

@A Tengerész: A 'szétverték'-ben benne foglaltatott kimondatlanul a 'szétlopták' is, sajnos...

F173 2011.10.29. 20:24:53

Jó a poszt csak az nem derült ki számomra hogy a Gropius csődje után mi lett a terület tulajdonjogával...

alternat 2011.10.29. 20:41:29

"A Tengerész"
Először a dunai gátak. A Nagymarosi erőművet volt szerencsém építeni is és bontani is. Azt hiszem ez ritka egy ember életében, hogy egy ilyen 100 évekre készülő műtárgyat építhet is és bontásnál is ott lehet. Pedig nem vagyok 100 év felett.
A Duna kör már tíz embere annak idején elérte, hogy az állam rúgja fel a szerződést és bontsa vissza az építményt. A bontás 18% kal kerűlt többe mint az addigi építés!!!
A nagyvásártelepet is volt szerencsém bontani!
A földalatti részt és teljesen megtisztítottuk, a megmaradó épületekben a lebontandókat kézi erővel szedtük szét, hogy a megmaradó rész ne sérűljön. Mikor levonultunk zárható ajtóval tisztán adtuk át az épületeket.
A hasznosításról már akkor is vita volt, vitatkoztak a beruházók, az építési osztály sem volt a helyzet magaslatán, nem tudtál, hogy mit akarnak oda engedi építeni.

DunaCity 2011.10.29. 23:00:38

A dolgozat szépen ismerteti az egykori Nagyvásártelep történetét. A jelennel és a jövővel azonban nem foglalkozik ilyen mélységben. Megkeresés esetén szívesen adtam volna felvilágosítást, hiszen hetedik éve dolgozunk a terület reintegrációján Dél-Budapest megújuló városi szövetébe.

üdvözlettel,
a terület tulajdonosa

futura 2011.10.29. 23:07:50

@A Tengerész:
Tanúsíthatom szavaid, mert én is naponta járok arra kerékpárral a Gubacsi híd felé (ez az Európa 5-nek becézett kerékpárútszerűség is megérne egy misét!), a folyópartot úgy-ahogy rendben tartják, de a volt nagyvásártelepi területen elképesztő állapotok uralkodnak. A kerítés már nagyjából eltünedezett, a fotón szereplő csarnoképületekkel szemben volt egy kétszintes, ugyanilyen hosszú raktárépület, amit jó pár éve elbontottak. A kilencvenes években sokat vásároltam, az itt kialakított nagy- és kisker cégeknél.
Most a helyén hatalmas sitt halmok, és döglöttbeton kupacok éktelenkednek. Ezeket nem egy éjszaka suttyomba pakolták le.

Tengerész! Neked van igazad. Rendszerváltás idején bősz Duna-kőr támogató voltam, de kénytelen vagyok így utólag beismerni (talán a "papírtigris" óta)hatalmas baklövés volt a tevékenységük. Azóta már többször végigjártam az egész rendszert Bőstől Pozsonyig, az idő a szlovákokat igazolta.(Mi szerződésszegők vártunk még megértést tőlük!)Sajnos a jelenlegi politikai rendszernek, még mindig ez adja, az egyik "erkölcsi" alapját, ... úgyhogy megette a fene az egészet.

Kuruttya 2011.10.29. 23:36:50

@DunaCity: szerintem egy rövid összefoglalót senki sem bánna itt a kommentekben :D Például, hogy akkor most lesz-e valami azokból a szép tervekből, vagy ezt is megette a válság mumus..

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2011.10.30. 01:57:04

@DunaCity:

Nem tudom, mi tart hét évig, de egy objektív tájékoztatást szívesen elolvasnék róla.

Hegseztő Hegesztő 2011.10.30. 02:15:18

Diákkoromban volt szerencsém itt dolgozni, 1961 nyarán Csepel D teheratókkal szállítottuk ki a zöldséget, gyümölcsöt, krumplit vöröshagymát stb.. Deklasszált doktorok és katonatisztek is voltak a munkatársaim között. Voltak persze rendes, egyszerű, de végtelenül szorgalmas emeberek is. Szörnyű nézni ezt a pusztulást fényképen és valóságban.
De ugyanezt az eszetlen rombolást látjuk és látja a világ az Üllői úton is, homok és kősivatag az Akadémia helyén. Mi a fenének kellett lebontani, ha semmi sem épült helyette. (plusz értelmetlen halálos baleset a bontáskor)
Feri totálisan lerombolta a Nyugati mögötti területet is , a un. kormánynegyed helyét. Mi a fenének kellett ezt is letarolni.
A vizierőművel vitatkoznék, mert azt el sem kellett volna kezdeni. Szlovákoktól sohasem tudjuk meg az igazságot. Mit költenek a karbantartásra, mennyi az áramtermelésük stb Az osztrák helyzet teljesen más. Ott 20 km-ként van erőmű, olyan kedvező a magasságesés. Töltéseket sem kellett építeni, sziklák között folyik a víz.
A hajózás meg szintén elhanyagolható a Dunán,sajnos. Nincs fizetőképes kereslet.rá, A nemzeti iparok megszünése , a délszláv háború kialakulása és a közúti forgalom javulása miatt.
A szlovákok valóban szépen kezelik a csatornát és környékét. És jónéhány olimpia érmet is hozott nekik a vadvizi sportág, amelyhez szép pályákat építettek ki.

Hegseztő Hegesztő 2011.10.30. 02:18:46

@DunaCity:
szívesen olvasnám a pozitív eredményeket...ha lehet kérni..

alternat 2011.10.30. 05:01:05

@DunaCity: Én szeretném, ha az összes elképzelés elérhetőségét feltennéd ide.
Én emlékszem egy másik elképzelésre ahol a Kvassay felől négy hasáb épülettel kezdődött a látványterv.

Kis ember 2011.10.30. 07:02:03

@DunaCity:

Ebbe a munkába az őrzés is beletartozik?

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.10.30. 07:22:06

@Hegseztő: "...A vizierőművel vitatkoznék, mert azt el sem kellett volna kezdeni...." A vízerőművet 30 évvel korábban kellett volna megépítenz áramtermelés csak másodlagos szempont. Első a vízgazdálkodás, mellékesen a hajózás , az olcsó áruszállítás. Amit a sötétzöldek hangoztatnak, hogy "sekély merülésű hajókkal" kell megoldani az áruszállítást az azt jelenti, hogy azonos ráfordítással fele annyi árut szállítani. Szóval duplájáért! Szigetköz kiszáradt a MI hülyeségünk miatt. A vizet meg ahelyett hogy megfognánk és öntözésre a mezőgazdaság felvirágoztatására használnánk elengedjük. Egy olyan országban élünk ahol ezer éve a hülyék dirigálják az okosakat. Tegnap még érettségitől, filozófia szigorlattól rettegő diák, ma már nagyhangú közvéleményt dirigáló médiamegmondóember. A mérnök a szakember meg állami állásban rettegjen az aktuális politikai iránytól és hajbókoljon, a multinál meg kussoljon, hogy megtartsa az állását és eltartsa a családját.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.10.30. 07:35:37

@DunaCity: Én csak ezt www.dunacity.hu/container4.html találtam a neten. Lehet, hogy van ennél konkrétabb is, mert ez csak egy reklámfilm, de én nem találom azt az anyagot ami úgy 5-6 éve még fent volt és nem emlékszem pontosan, talán 2010-re már kész épületeket, városi parkot vizionált. Persze jött a válság és talán az is nagy szó, hogy van annyi pénz a projekthez, hogy azt a néhány embert ki tudja fizetni a cégük akik a kaput őrzik. Mert ahogy nézem sem a terület rendbentartására, sem az őrzésére nem elég. Szóval az nem jövőterv, hogy "majd ha lesz pénzünk akkor belekezdünk valamibe". Olyan terv van, hogy ennyi és ennyi a pénzünk, ez erre és erre elég és ekkor meg ekkor kezdjük? Félreértés ne legyen nem gúnyolódom, megértem a helyzetüket, de konkrétan ha lehetne. Nem kell megvárni amíg "megkeresés" esete fog fennforogni. Itt a net, ott a honlap tessék idekopyzni a linket!

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.10.30. 07:50:43

@futura: Hehe. Mindig is "zöld" voltam én is. De! Amikor elkezdődött a szórólapkampány a "Dunaszaurusz" ellen, volt annyi eszem, hogy elmentem a Szilvássy Zoli, már akkor is nyugdíjas, tehát a "vízügyi lobby"-ban (mintha lett volna ilyen!) már nem érdekelt tudós barátomhoz és kicsit tájékozódtam. A medermélyüléssel, a mellékágak kiszáradásának veszélyével, a talajvízszint süllyedésével kezdte (azóta mind szó szerint bekövetkezett)és negyed óra alatt meggyőzött az ökoterroristák (szóval akkori tenmagad)tökéletesen helytelen álláspontjáról. Erre a negyedórás tájékozódásra nem volt képes se az Antall József (pedig neki a sógora volt a Mosonyi Emil!), se az utána következők egyike se. Tízezrek vonultak az utcára "Lakást építs ne gátat!" jelszót skandálva. Most nincs gát, a lakásokból meg éppen most lakoltatják ki az adósokat. Qrvára megérte! Így mulat egy magyar...ország.

DunaCity 2011.10.30. 07:56:01

A Gropius 2003-as megjelenését követően, a jelenlegi tulajdonos (nem csak a Gropius, hanem a Quaestor Zrt-vel közösen alkotott konzorcium) 2005-ben szerezte meg a terület központi részét, amelyen a két műemléki épület található. Az elképzelés egy olyan komplex város rehabilitációs program, amely Budapest déli fejlődésével összhangban, a 21 század elvárásainak megfelelő új városrészt hoz létre. Ennek érdekében neves, városszociológiával foglalkozó nemzetközi szakembereket kértünk föl, akik számos elem figyelembevétele mellett meghatározták azt az optimális funkció mixet, amely a DunaCity-t egy vegyes városias, új típusú életminőség központjává tudják tenni. Ez fontos momentum, mert 32 hektár fejlesztése komoly felelősség a város jövője szempontjából, nem lehet csak úgy gyenge minőségű lakóparkként beépíteni! Az építészeti tervpályázat győztese a nemzetközileg is jegyzett, azóta hazánkból már vitatható körülmények között kivonult Eric van Egeraat volt. A megálmodott funkciómixnek megfeleltethető, 1:500-as építészeti terveket is az ő irodája készítette el. Ezzel párhuzamosan Szabályozási Tervet kellett készíteni a területre, amely a legnevesebb szaktervezők bevonásával is évekig tartott, hiszen a Kerülettel és különösképp a Fővárossal is egyezségre kellett jutnia menet közben a beruházónak, a közérdekű infrastruktúra fejlesztés tekintetében. A megállapodások megszülettek, ennek keretén belül a fejlesztő milliárdos nagyságrendet költött a környező közút és közmű hálózat fejlesztésére. Ilyen például a Kvassay út kétszer három sávos kibővítése, a Kvassay – Hajóállomás csomópont megépítése, a Hungária körútra való kijutás lehetőségét biztosító un. Kvassay áttörés kialakítása. De ide tartozik a Kelebia vasútvonal alatt a Beöthy utcánál kialakított aluljáró, vagy a Csepeli HÉV egyetlen MÁV összekötését biztosító iparvágány és vasúti felüljáró elbontása és a csepeli szabadkikötő területén történő újraépítése.
Ezzel párhuzamosan gőzerővel zajlott a terület újra felvásárlása. A rendszerváltás hajnalán ugyanis a valaha egységes Nagyvásártelep 37 különböző tulajdonoshoz került. Voltak köztük működő raktár vállalkozások, külföldi multik és felszámolás alatt álló hazai cégek. Az időben legnagyobb problémát azonban a menetközben a MÁV-hoz, a kincstárhoz, vagy éppen az Önkormányzathoz került telkek tulajdoni státuszának rendezése okozta.
Mind e közben el kellett bontani több százezer négyzetméternyi városképileg romos épületet. Ezek nem keverendőek a két műemléki épülettel! A nyolcvanas, kilencvenes években épült beton alapú, de jellemzően bádog raktárak már évek óta üresen álltak. A bontásból, tereprendezésből álló hulladék elszállítása és a jogszabályoknak megfelelő elhelyezése szintén nem volt egyszerű feladat.
A két kulturális örökségvédelem alatt álló épület – a csarnok és az irodaház – végig szervesen a projekt részeként voltak kezelve. Bár a Münich Aladár tervei alapján készült klinker borítású épület statikai állapota erősen vitathatóvá teszi a védettséget, mégis a tervezés minden fázisában megőrzendő értékként került figyelembevételre.
Bár a 2008-as válság szinte kivétel nélkül valamennyi hazai ingatlanfejlesztést térdre kényszerítette, a DunaCity fejlesztői továbbra is eltökéltek az egykori Nagyvásártelep megújítása mellett!
A műemléki épületek állagmegóvása nehéz, hiszen a Kén utca környékén sokszor még a saját lakásukból is ellopják a fém tartó elemeket a mélyszegénységben élő helyiek. Az ő kedvelt megélhetési terepük lett a Nagyvásártelep egykor szebb napokat is látott épületei. Történik mind ez úgy, hogy őrzésre és az épület után fizetendő adókra évi több tízmilliós összegeket áldozunk! Ennek ellenére mindent elkövetünk a fő tartószerkezeti elemek állagának megóvása érdekében, és a tervek továbbra is a két épület rehabilitációjáról szólnak.
A városi szövet ugyanis folyamatosan változik. Azt a szerepet, amelyet a régi Nagyvásártelep töltött be, most modern logisztikák szolgálják ki az autópálya csomópontoknál. Az egykori ipari területek mostanra szinte a belvároshoz tartozó rozsdaövezetekké váltak. Megújulásuk természetes folyamat. Az értékek megőrzése azonban valamennyi fejlesztő felelőssége! A hamburgi HafenCity-től a Ruhr vidéken át, londoni Dockyard-ig számos pozitív példát találunk. A DunaCity célja továbbra is az, hogy a fentiekhez hasonló, sikeres megújulási projektet vezényeljen le, még ebben a gazdaságilag bizonytalan helyzetben is!
Bízunk benne, hogy Ráckeve-Soroksári Duna-ág első másfél kilométeres szakasza lassan, de biztosan visszanyeri majd központi szerepét a város életében, és az egykori Nagyvásártelep méltán neves épületei újra régi fényükben ragyoghatnak majd!

F173 2011.10.30. 08:15:31

@Hegseztő: "A vizierőművel vitatkoznék, mert azt el sem kellett volna kezdeni. Szlovákoktól sohasem tudjuk meg az igazságot. Mit költenek a karbantartásra, mennyi az áramtermelésük stb Az osztrák helyzet teljesen más. Ott 20 km-ként van erőmű, olyan kedvező a magasságesés. Töltéseket sem kellett építeni, sziklák között folyik a víz.
A hajózás meg szintén elhanyagolható a Dunán,sajnos. Nincs fizetőképes kereslet.rá, A nemzeti iparok megszünése , a délszláv háború kialakulása és a közúti forgalom javulása miatt."

Ezzel viszont én vitatkoznék! A Nagymarosi vízlépcső meg nem építése hatalmas károkat okozott a magyar gazdaságnak és környezetvédelemnek. Milyen konkrét károk keletkeztek:

1. Lemondtunk egy hatalmas megújuló és CO2 mentes áramtermelési módról.
2. A Pilisben építendő tározóval együtt ez lett volna a környék legnagyobb szivattyús tározós erőműve, amellyel ki lehetett volna egyenlíteni a Paks és a szélerőművek rugalmatlanságát! (A jelenlegi kormány fog építeni ilyen erőművet egy valószínűleg sokkal kevésbé hatékony helyen)
3. A vízerőművek és gátak szabályozzák a folyó vízszintjét, ami a hajózhatóvá tehette volna a Dunát is egész évben! Ez a legnagyobb probléma a dunai hajózással, hogy kiszámíthatatlan és a megbízhatatlan és ezért a kereskedők inkább a jóval környezetszennyezőbb és drágább közúti fuvarozást választják!
4. A szigetköz vízszintjét és jobban lehetett volna szabályozni!

F173 2011.10.30. 08:24:42

@DunaCity: És a jövőről mit lehet tudni? Van-e olyan tőkeerős befektető, aki belevágna a projektbe? Szabályozási szinten van-e olyan dolog, amit meg kellene változtatni (felhőkarcoló építése stb?)

F173 2011.10.30. 08:51:55

@negatív panda: "ez valóban nagy dilemma. De azért nem szeretném, ha pl sok Lehel Piac épülne, mert az tetszik a háziasszonyoknak. "olyan szép színes"."

A Lehel Piac valóban meghökkentő, de legalább annyira meghökkentő és színes Párizsban a Pompidou központ. Ilyen épületekből pont az a pláne, hogy nem szabad sokat építeni, mert megszűnik a meglepetés ereje!

DunaCity 2011.10.30. 09:13:26

@F173: A Quaestor Zrt. mint meghatározó magyar befektető továbbra is a projekt mögött van. Jelenleg a funkció mix újragondolása zajlik, hiszen nem szeretnénk szellemvárost építeni. Az egyes konkrét magasépítési munkálatok csak az iroda, lakás és kereskedelmi ingatlanok piacának felélénkülését követően fognak megkezdődni. Hogy ez 1-2 vagy pedig 4-5 év, véleményem szerint még nem megjósolható.
A projekt mind infrastrukturálisan, mind építészeti tervek szintjén előkészített. A Szabályozási Terv módosítása már nem szükséges, hiszen a jelenleg hatályos más kezeli az időközben műemléki védettséget kapott épületek kérdését.
A magasházak (felhőkarcolók?) jelenleg nincsenek napirenden. Ehhez az Építési Törvényt, a BVKSZ-t és az FSZK-t is módosítani kellene. A vita azonban jelenleg még csak elméleti, és nem is aktuális. Az ingatlanpiaci expanzió idején (2008 előtt) volt olyan elképzelés, hogy kizárólag Pesten, ott is a Hungária körgyűrűtől kifelé, és első sorban a sugárutak metszéspontjain (Váci út, Kerepesi út, Üllői út, Soroksári út, stb.) lazítanának az építmény magasságra vonatkozó szabályozáson. Magam is részt vettem olyan kerekasztal megbeszélésen, ahol a Főváros, az építészek és a fejlesztők vizsgálták ennek a lehetőségét. Schneller professzor úr azonban ellenezte, és az őt követő Beleznay Éva mint megbízott főépítész sem vállalta fel egyértelműen a toronyházak támogatását.
A „felhőkarcolókról” azonban tudni kell, hogy üzletileg nem egyértelműen megtérülő presztízs beruházások. Magyarországon az ingatlan árak soha nem voltak annyira magasak (mint mondjuk New Yorkban), hogy a magasépítészet technológiája okozta bekerülési többlet árat kompenzálják. Ilyen beruházás csak egy nagyobb ingatlanfejlesztés szerves részeként merülhet fel, ahol a többi épület „elnyeli” a fajlagos költséget.
Arról nem is beszélve, hogy a „magas építészeti minőség” nem egzaktul szabályozható kategória, márpedig egy toronyház esetén ez kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen jellegénél fogva az egész város képére hatással van.

karikaV43 2011.10.30. 09:50:32

@DunaCity: nagyon korrekt tájékoztatás.Én speciel szívesen látnék magas épületet a fővárosban.Bár az ellene felhozott érvek is helytállóak.Az építőiparnak jót tenne egy-két ilyen beruházás.Örömmel dolgoznék a medvalósításán.

alternat 2011.10.31. 20:18:44

DunaCity! Kösz a kimerítő információt. Nagyon várom a megvalósulást. Nekem tetszenek amit láttam a területről. Én szeretném, ha egy 50 emeletes épöület is kerűlne a területre.

Ha megvalósul a projekt, bízom benne, hogy szebb lesz mint amit a Borűsoss tártől a Lágymányosi hídig építettek.

Hegseztő Hegesztő 2011.11.05. 01:40:59

@F173:

Mind a 4 ponttal egyetértek, azok helyénvalók.
Csak ott a "bibi" hogy a szlovákok sem tudnak kivenni 250MW-t nál többet, éves átlagban. A kelnföldi hőerőművet tudomásom szerint 80MW-al bezárták. Az angyalföldierőmű, igaz kisebb, de már csákány alatt van. (Lehet bontási téglát venni, ott)
Nagyon nehéz szembesülni azzal, hogy amit szeretnénk, azt mégsem lehet megépíteni még, mert gazdaságtalan. Vagyis a kiadás több, mint a bevétel. Ma, Paks egyetlen blokkja kb.2x többet tud, mint a szlovákok büszkesége, de mint mondtam, sohasem fogjuk ezt megtudni pontosan.
Nincs elegendő víz ugyanis a Dunában, mert már erdők sincsenek, csak sípályák. Repülőről egyértelműen nyomonkövethető az erdőpusztítás. A víz pillanatok alatt lefolyik hozzánk.
Most az a helyzet, vagy van víz, de akkor sok, vagy nincsen, mint például most, a Dunába.
Ezen úgy lehetne segíteni, ha kb 100-150km-enként egy duzasztóművet és vizierőművet építenének, amelyel modulálni lehetne az áradásokat és a szárazságokat. (Lehet, hogy majdan megvalósul ez, mert terv van már rá.)

És itt a jövő energiatermelői, a szélerőművek. Meg a napkollektorok. A vízenergia az I.vil.háború technológiája, az atom a II. vil. háború technológiája.

A 21. század viszont a szél és Nap technológiája. Tehát bármennyiere vízerőmű-pártiak vagyunk, a mindenkori gazdaságosság mindent felülír.

És a hajózás persz: hogy néha, néha elúszik egy hajó a Dunán nálunk? Emiatt senki sem fog medert kotorni, gátat építeni. Vannak országok, ahol rendkívüli a belvizi hajó és csatornaforgalom.Németország, Hollandia, belgium, Franciaország, Anglia. De ott a csatornákat már a kapitalizmus hőskorában kiépítették. Folyókat, tavakat megzabolászták. Az ipar és kereskedelem kikényszerítette. Nekem volt szerencsém egy nagy német gyár ablakából évekig megfigyelni, hogyan úsznak el a 100méter hosszú hajók 5 percenként, megrakodva, télen, nyáron, hóban, fagyban, esőben és ködben az ablak alatt. Ha kellett, olyan emelőműveket építettek egyes helyeken, (ma is működtetik) amely 30-40 méter szintkülönbséget, magasságot zsilipel át Irígykedtem is, bevallom.
Ez gazdasági ágazat fentartása nyilvánvaló úgy lehet, hogy van rá igény. A belvizi hajózás nem csak ígényli, hanem el is tartja a viziútat gátastól,erőművestől mederkotrástól és fejlesztétől együtt. Nálunk ilyen fejlett belvizi hajózás nem létezik, de a körülöttünk lévő országokban sem.
De amig erre a fuvarozási formára nincs (tömeges)ígény, addig marad a sekély meder, a zátonyon felakadt uszály...
Úgy hallom, a vasúti teherszállítás is küszködik megrendelés hiánya végett, de az autópályafentartó is szeretné megduplázni bevételét teherforgalomból, mert kapacitás van bőven. A pécsi M6-nak nincs forgalma, egyelőre nagy a ráfizetés..

Ezért gondolom úgy, jobb megoldás egy jó focicsapatot előbb összehozni és a bíztató fociéletet felépíteni, és csak azután egy korszerű stadiont számukra megépíteni. Mert könnyen megesik fordítva, hogy a drágán megépített stadionban nincs kellően jó csapat és üresek lesznek a lelátok.
Én úgy gondolom, hogy bármennyire fontos az elektromos áram, egy kb, 300MW-os rendszerhez luxus lenne többszáz km parti gátrendszert, duzasztóműveket ,hegyi tárolót, csúcserőművet zsiliprendszerekkel kiépíteni.

Végül megismétlem az örök igazságot: a rentabilitás igen nagy úr!..

Hegseztő Hegesztő 2011.11.05. 02:04:33

@F173:
Javított kiadás:

Mind a 4 ponttal egyetértek, azok helyénvalók.
Csak ott a "bibi", hogy a szlovákok sem tudnak kivenni 250MW-nál többet, éves átlagban. A kelenföldi hőerőművet tudomásom szerint 80MW-al bezárták. Az angyalföldi erőmű, igaz kisebb, de már csákány alatt van. (Lehet bontási téglát venni, ott)
Nagyon nehéz szembesülni azzal, hogy amit szeretnénk, azt mégsem lehet megépíteni még, mert gazdaságtalan. Vagyis a kiadás több mint a bevétel. Ma, Paks egyetlen blokkja kb.2x többet tud, mint a szlovákok büszkesége, de mint mondtam, sohasem fogjuk ezt megtudni pontosan.
Nincs elegendő víz, ugyanis a Dunában, mert már erdők sincsenek, csak sípályák. Repülőről egyértelműen nyomon követhető az erdőpusztítás. A víz pillanatok alatt lefolyik hozzánk.
Most az a helyzet, vagy van víz, de akkor sok, vagy nincsen, mint például most, a Dunába.
Ezen úgy lehetne segíteni, ha kb. 100-150km-enként egy duzzasztóművet, és vízierőművet építenének, amellyel modulálni lehetne az áradásokat és a szárazságokat. (Lehet, hogy majdan megvalósul ez, mert terv van már rá.).

És itt a jövő energiatermelői, a szélerőművek. Meg a napkollektorok. A vízenergia az I.vil. háború technológiája, az atom a II. vil. háború technológiája.

A 21. század viszont a szél és Nap technológiája. Tehát bármennyire vízerőmű-pártiak vagyunk, a mindenkori gazdaságosság mindent felülír.

És a hajózás persze: hogy néha, néha elúszik egy hajó a Dunán nálunk? Emiatt senki sem fog medret kotorni, gátat építeni. Vannak országok, ahol rendkívüli a belvízi hajó és csatornaforgalom. Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Anglia. De ott a csatornákat már a kapitalizmus hőskorában kiépítették. Folyókat, tavakat megzabolázták. Az ipar és kereskedelem kikényszeríttette. Nekem volt szerencsém egy nagy német gyár ablakából évekig megfigyelni, hogyan úsznak el a 100méter hosszú hajók 5 percenként, megrakodva, télen, nyáron, hóban, fagyban, esőben és ködben az ablak alatt. Ha kellett, olyan emelőműveket építettek egyes helyeken, (ma is működtetik) amellyel 30-40 méter szintkülönbség, magasság „zsilipelhető”. Irigykedtem is, bevallom.
Ez gazdasági ágazat fenntartása nyilvánvaló úgy lehet, hogy van rá igény. A belvízi hajózás nem csak igényli, hanem el is tartja a vízi utat gátastól, erőművestől, mederkotrástól, fejlesztéssel együtt. Nálunk ilyen fejlett belvízi hajózás nem létezik, de a körülöttünk lévő országokban sem.
De amíg erre a fuvarozási formára nincs (tömeges) igény, addig marad a sekély meder, a zátonyon felakadt uszály...
Úgy hallom, a vasúti teherszállítás is küszködik megrendelés hiánya végett, de az autópálya-fenntartó is szeretné megduplázni bevételét teherforgalomból, mert kapacitás van bőven. A pécsi M6-nak nincs forgalma, egyelőre nagy a ráfizetés..

Ezért gondolom úgy, jobb megoldás egy jó focicsapatot előbb összehozni és a bíztató fociéletet felépíteni, és csak azután egy korszerű stadiont számukra megépíteni. Mert könnyen megesik fordítva, hogy a drágán megépített stadionban nincs kellően jó csapat, így üresen maradnak a lelátok.
Én úgy gondolom, hogy bármennyire fontos az elektromos áram, egy kb., 300MW-os rendszerhez luxus lenne több száz km parti gátrendszert, duzzasztóműveket, hegyi tárolót, csúcserőművet zsiliprendszerekkel kiépíteni.

innovation 2013.01.09. 10:58:25

@GGG77: Azért a Múzeumnak is lehetett volna jobb megoldása is a kockán kívül.

Egyébként amit részemről nagyon sajnálok, az a Városház Projekt meg nem valósulása. A holland tervező igencsak kitett magáért és egy látványos, szellős, de mégis közösségi teret álmodott meg a most hajléktalanok által WC-nek használt terület helyére.

Sőt, még a Szervita téren is jobb lett volna a modern épület, a lepukkant parkolóház meg nemtommivanmégott helyett. (A templom melletti kocka is borzalmas.)

AMi pedig a Duna Projektet illeti. Ennek örülnék. Ahogyan az olimpiai helyszínnek is. Oda el tudnék képzelni magas(abb) házakat, de nem a Belvárosba. Reméljük, ennek a mesterségesen gerjesztett válságnak hamarosan vége és végre kezdődhet az újabb fellendülés. Rá is fér a városra.
süti beállítások módosítása