Idén 155 éve, hogy beindult az első pesti gázgyár, és ezzel megjelent az ipari szintű gáztermelés Magyarországon. Ez alkalomból áttekintjük a gázszolgáltatás kezdeteit és a hálózat kiépítésének történetét napjainkig.

1815-ben Széchenyi nyugat-európai utazásai során jutott el Angliában, ahol egy "gázgép"-et is tanulmányozott, majd a készüléket meg is vásárolta. Nagy izgalommal hozta el a modellt - ezért a csempészésért akkoriban halálbüntetést is kaphatott volna! Az elhozott modell alapján Cenken építette fel az ország első gázfejlesztő telepét, bár a nagycenki kastélyban csak később, 1867-ben jelentek meg az első gázlámpák.

1816-ban Tehel Lajos saját készülékben előállított gázzal világított. Később a Nemzeti Múzeum őre lett, az ő feladata volt a múzeum oldalán elhelyezett gázlámpa kezelése. 1826-ban már egy gazdag bankár, Kappel Friderik házán is megjelent a gázlámpa. Az 1837-ben - a mai East-West Business Center telkén - megnyíló Nemzeti Színháznak már saját gázfőzője volt: tűzön főzött gázzal világították meg a színházat. Ez olyan jól sikerült, hogy később már értékesíteni is tudtak a gázból. 1857 után viszont már a józsefvárosi gáztársaságtól vettek gázt: naponta két nagy ballon gázt két munkás cipelt el a színházig. (A különleges szállítmány mindig jókora derültséget váltott ki a járókelőkből...) A Józsefvárosi Gázgyár volt az első ilyen profilú cég Magyarországon: 1856 december 23-án kezdték meg a gáz termelését. Délután 5 órakor kigyúlt a Kerepesi út és a Belváros 838 gázlámpája. A cég Stefany Lajos vezetésével a Lóvásártéren (később Köztársaság tér, ma: II. János Pál tér) működött. Aki járt már a Fővárosi Gázművek ügyfélszolgálatán, az tudja: ma is itt van a gázszolgáltatás fővárosi központja. A gázgyár 1855 és 1881 között épült ki, három retortával, azak kokszoló kemencével. 

A gázgyár építésével egy időben megjelentek a gázkészülékek is. Egy korabeli hirdetésben olvashatjuk: "Mindennemű gázvilágítási tárgy lerakata Kishíd-utca, Angol királynő Szálloda. Gázcsillárok, falikarok, girondolok, kandelláberek, utcai-, udvari-, előtér és kijárati lámpások, valamint a legújabb alpakka, pakfon csillárok és falikarok, szállodák, vendéglők és kávéházak részére." 1857 elején már az első üzemzavar kapcsán írt Gáztársulat-közleményt is lehozta a Pester Lloyd: "A termelő üzemben hirtelen beállott üzemzavar következtében sajnálatunkra nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ma és a következő napokon a teljes gázszükségletet kielégíthessük. A szükséges intézkedéseket megtettük, hogy az utcákon és tereken a gázvilágítás olajvilágítással pótoltassék és ezáltal a beállott hiányosság a nyilvános közlekedést hátrányosan ne befolyásolhassa. Amidőn a város közönségét és különösképpen igen tisztelt fogyasztóinkat erről értesítjük, egyben biztosítjuk közönségünket, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az éppen úgy nem várt, mint hátrányos zavart a lehető leggyorsabban megszüntessük." Az üzemzavart - melyet a füstjáratok eldugulása okozott -, január 30-áig elhárították, baleset nem történt.

1856 karácsonyán megjelenhettek az első gázlámpák is - Nyugat-Európához képest úgy egy évszázados késéssel. (Bécsben például már 1689-től létezett közvilágítás - igaz, kezdetben még olajlámpásokkal.) A Pesti Napló szerint "Az utcai gázvilágítás végre-valahára beköszöntött." Először a Belvárosban, Lipótvárosban és Józsefvárosban vezették be a közvilágítási rendszert. 1858-as állapot szerint már 1460 köz- és 11861 magáncélú gázlámpát üzemeltettek. Természetesen Buda sem akart lemaradni, így 1862-ben a Lánchídon átvezettek egy gázvezetéket. Négy évvel később a mai Margit körúton már egy kis gázgyár is működött, ahonnan még Óbudának is szállítottak gázt. 1872-ben a Váci út és a Zsilip utca sarkán nyílt meg a harmadik gázgyár Újpesten. 1884-ben a Ferencvárosi Gázgyár volt a negyedik a sorban. 1857 és 1907 között fél évszázad alatt a gázfogyasztás 1,7 millió köbméterről 50 milliósra nőtt évente. 1907-ben már 370 ezer gázláng égett a városban.


Az egykori Ferencvárosi Gázgyár

1909-ben a főváros a gázgyárakat előbb saját kezelésbe vette, majd a következő évben megvásárolta őket az Általános Osztrák-Magyar Légszesztársaságtól. Ezzel alakult meg Haltai Ferenc igazgatósága alatt a "Budapest Székesfőváros Gázművei" vállalat. Haltai vetette fel egy új, modernebb gázgyár építésének gondolatát, melynek eredménye lett később az Óbudai Gázgyár.

(Folytatjuk)

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!