Szeptemberre megszépül egy tűzfal a Király utcában. Ott, ahol egy kicsit kiszélesedik, és egy foghíjtelken játszótér áll, van egy óriási tűzfal is. Ennek dekorálására hirdettek pályázatot. A helyi lakóközösség június óta voksolhatott, és a 4. változat kapta a szavazatok döntő többségét.

Még a Múzeumok Éjszakáján volt egy fényfestős program a helyszínen, ott mutatták be a pályaműveket. A több mint egy hónap alatt csaknem 200 szavazat érkezett a kihelyezett gyűjtőládákba és az interneten is. A lakók szavazatai alapján szeptemberben a legkékebb festmény teszi barátságosabbá a most még zord falfelületet. Elég egyértelműen ez győzött: az öt kép közül erre érkezett a szavazatok közel fele.

Taskovics Éva és Ocztos István, az Élő Tűzfalak Budapest Csoport alkotói elsősorban Erzsébetváros tűzfalait újítanák meg a Király utcaihoz hasonlóan, de a jövőben barátságosabbá tennék a külső kerületek zord falfelületeit is. Ocztos - az Élő Tűzfalak Budapest Csoport vezetője - több éve rajzol gyerekeknek készülő műalkotásokat, kifestőket és verses könyvet is. Rendszeresen részt vesz gyerekprogramokon, ahol együtt rajzol és színez a kicsikkel. Legutóbb (július 28-án) a Klauzál téren vett részt egy jótékonysági kézműves foglalkozáson. Ezért is választotta a játszótér melletti tűzfalat a legújabb festési projektjéhez. "Szeretnénk, ha a Király utcai alkotásunk példaértékű lenne minden kerület számára, hiszen amellett hogy az adott városrész utcaképe is vonzóbb lesz, az ottani lakások használati és élvezeti értéke is nőni fog" – mondta az eredmények összegzése után Ocztos István ötlet- és projektgazda.

A Király utcával kapcsolatban egy másik hírről is hallhattunk: elkészült a "design utca" térképe, amely nagy felbontásban letölthető itt.

Cikksorozat Finta Józsefről

A szálloda 1980-82 között épült a Déli pályaudvar szomszédságában. Akkoriban még nagyobb tervek voltak a területre, szállodák mellett bevásárlóközpontot is álmodtak ide. Mivel a terület egy részét autóparkolónak jelölték ki, nagyon szűk méretű telek maradt a szállodára - ez a kívánt szobaszámmal együtt meg is határozta annak magasságát és kis mélységét is. 400 szoba áll rendelkezésre, a teljes bruttó terület 22 200 négyzetméter. Emellett az osztrák hitelkonstrukcióban épült szállodánál még azt is előírta az osztrák kivitelező, hogy a szerkezet és a homlokzat a Novotel-lel azonos megoldású legyen. A kis telekméretből az is következett, hogy az összes közösségi tér bekerült a szobák alá - így a teherviselő szerkezetek átlyuggatják ezeket a tereket, ami nem éppen ideális megoldás. Ezt Fintáéknak úgy sikerült oldani, hogy egy sorra fűzték fel ezeket a tereket. Egy központi "télikert" kötötte össze az uszodát, a földszinti előcsarnokot, a coffee shop-ot, az emeleten pedig az üzletek és az eszpresszó tereit. A ház északi oldalán az alagsorban egy kis udvar nyílik, innen közelíthető meg az uszoda, a bár, az étterem és söröző. Finta így írt az épületről 1997-ben: "Noha a Penta - 1982-ben - meglehetősen értelmetlen beépítési kényszer hatása alatt született, s vált olyan kemény, határozott tömegűvé (amiért kapott is némi kritikát születése idején), én őszintén szeretettem ezt a házat. Éppen tőmondatos megjelenéséért s összetett, egymásba fonódó, karakteres, vertikális rendszert alkotó belső tereiért." Később Finta több fejlesztési javaslatot is kidolgozott, ám ezekből végül nem valósult meg semmi.

A szálloda egy sor képzőművészeti alkotással is gazdagodott átadásakor: Rékassy Csaba és Gross Arnold képeivel az étteremben, Ágotha Margit festett plasztikáival a hallban, Kiss Sándor szobrászművész régi kávéházi portál-imitációjával a télikertben, és a Berczeller Rezső tervezte réz életfával a ház északi oldalán. A szálló homlokzatának szürkés színe környezetével akar rokonulni, ezekhez narancssárga feliratok, ablakkeretek, szellőzőkürtők stb. társultak. Ma Mercure Buda néven fut, így a Mercure lila színei is helyet kaptak az épületen, bár a narancs ablakkeretek is megvannak még.

Sőt, pontosabban a Széchy-ben. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítését ugyanis róla nevezték el. És itt lesz szerdán, 4-én az Úszó EB megnyitója. Mini képriport következik a megnyitó előtt.

Paravánok felállítva, jobbra ideiglenes állványzatú üléssorokat emeltek. Nagyon kulturáltan: a fákat megkerülik az üléssorok. A medencében az olasz szinkronúszók gyakorolnak éppen.
 

Nagyon tuti közvetítésnek nézünk elébe ezzel a kamerával: a medence négy sarkán álló egy-egy óriás-kandeláberre rögzítették ezt a kamerát. Négy dróton lóg, ezeket lehet húzni-engedni. És persze a fekete egység is pörög-forog mindenfelé. Állítólag annyira közel tudnak menni az eseményekhez, hogy egyszer egy szinkronúszó bele is rúgott egy ilyenbe valahol a gyakorlata közben.
 

A RAI Sport is közvetít. Olaszok mindenhol :-)
 

A fákat megkerülő üléssorok - a szerencsések még árnyékra is lelhetnek majd.
 

Kameraállvány - tudtad, hogy pontosan ugyanolyan súlyokkal egyensúlyozzák ki, mint amivel a konditeremben találkozhatsz? Az "Atlas Sport 20 kg" felirat elárulja.
 

Paraván a magasugró medence oldalában.
 

Keeeeezzzzdőőőőőődik! A megnyitóra jön Shmitt Pál, Bangó Margit és a 100 tagú cigányzenekar is. Állítólag Shmitt Pál egy delfin hátán érkezik majd! :-)

És végül egy kis ízelítő szinkronúszásból: az olaszok gyakorolnak az alábbi kis videón. Az igaz, hogy ha az egyik szinkronúszó meghal, akkor a többi is meghal?
 

Július elején röppent fel a hír: már csak az engedélyeknek kell megjönniük, és beindulhat a Csipak Művek beruházása, az Új Városközpont építése. Aztán jött egy sor csakhogy, de, valamint hoci, és most úgy néz ki, hogy ez itt és így nem fog felépülni.

A tervek szerint egy sokemeletes új épület húzódott volna végig a Bécsi utca egyik oldalán, 5 ház helyén. A tetejére egy íves, hosszúkás egységet álmodtak, amely tetőteraszos, 120 szobás butikhotelnek adott volna otthont. Erről a részről kapta a "Léghajó", ill. "Zeppelin" beceneveket a projekt. A léghajó alatti szinten pedig lifttel ingyenesen megközelíthető közpark létesült volna. A tervek akkor kerültek nyilvánosságra, amikor az Országos Építészeti Tervtanács már áldását adta rájuk. Az épület tervezője sir Norman Foster - a sztárépítész olyan referenciákkal bír, mint a Reichstag újjáépítése vagy a Millau-i Völgyhíd. A fejlesztés első hallásra egészen jól is hangzik: új épület, tetőterasz, sztárépítész, a Fashion Street folytatása stb. Csak egy bibi volt: a helyszín már "foglalt" volt.


Korai, nem végleges látványterv

A hg.hu portál szedte össze egy hosszabb cikkben, hogy milyen épületek álltak az új útjában. A Bécsi utca 10 alatt egy elég behemót küllemű, lerobbant homlokzatú ház áll - ez volt valamikor Fischer Simon kereskedő áruháza, Budapest első nagyáruháza. Nagy vitát váltott ki, hogy a kerület kérésére a főváros - igaz, sok vitát követően - megszüntette az épület védettségét. Szomszédja egy Kallina Mór tervezte lakóház, melyet 1921-ben két szinttel megmagasítottak. A 6. szám alatti ház eredetileg egy eklektikus bérház volt, de ez a második világháborúban súlyosan megsérült. Maradványait felhasználva 1949-re készült el a ma (még?) látható hétemeletes irodaház, amely évtizedeken át az IPARTERV székházaként funkcionált. Érdekesség, hogy több kiállítását is ide szervezte az a hazai avantgárd művészcsoport 1968-69-ben, amely aztán az épület után az Iparterv nevet kapta. A Bécsi utca 4. alatti ház pedig Gulyás Zoltán (1930-2000) tervei alapján készült el 1960 körül. A szocreál zubbonya után ez volt az egyik első kiemelkedő kortárs ház. Eredetileg az Erzsébet híd bontásából származó szürkés gránittal burkolták - akkor még Chemolimpex székház néven futott. 1988-89-ben az OTP használatára átépítették: ekkor kapta a ma is látható vörös "köpönyegét", és üvegpiramisát. Az épület ma is az OTP-é, de eladásra kínálják. Végül, a 2. szám alatti ház egy keskeny telekre épült eklektikus bérház a 19. század második feléből. Tervezője, Bukovics Gyula jegyzi a Földművelésügyi Minisztérium, a Kodály Köröndön álló Andrássy Udvar és a turai Schossberger-kastély épületeit is. Ez lenne az az öt épület (Bécsi út 2.-4.-6.-8.-10.), amelynek mennie kellene ahhoz, hogy az Új Városközpont megépüljön.
"Ez a város mindig akkor fejlődött lendületesen, amikor új dolgokat csinált. Tehát, amikor a XIX. század végén itt készült másodszorra a világon kisföldalatti, amikor itt készült először fogaskerekű, amikor több olyan új rendhagyó megoldás volt, ami miatt figyelt Budapestre a világ. Én azt gondolom, erre a változásra Budapestnek mai is szüksége van, hiszen az elmúlt 20 évben csak toldozgatták-foldozgatták a várost. (Rogán Antal nyilatkozata. Forrás)
Az építésziroda a Chemolimpex székháznál azzal érvelt, hogy a belső terek annyira szűkösek, összenyomottak, hogy így nem lehet magas színvonalú funkciót telepíteni ide, ezért javasolják az épület lebontását. A tervtanácsi ülésen az opponensi véleményt prezentáló Gunther Zsolt négy épületet bonthatónak ítélt, egyedül a Chemolimpex-székháznál voltak fenntartásai. Rogán Antal és Cselovszki Zoltán a kerület részéről azt hangsúlyozták, hogy a cél egy "kortárs építészeti jel" megalkotása, amely a 21. század javát hozza el a város szívébe. Finta József többek között azt firtatta: szabad-e régi értéket újért lebontani? - mindazonáltal nem vitatva az új épületben rejlő lehetőségeket. Aztán jöttek a tiltakozók: többek között Orkutay Miklós, Ferkai András és Cséfalvay Gyula is a még álló épületek, elsősorban a Chemolimpex-székház és a Fischer-áruház megőrzése mellett szólalt fel. Érdekes, de a bontások ellen oly sokszor tiltakozó Ráday Mihály igennel szavazott az új tervre, amelyet feltételekkel, de elvi engedélyezésre javasoltak az ülés végeredményeként. A kerületi önkormányzat még két feltételt támasztott: egyrészt a beruházónak rendeznie kell a Brit Nagykövetség előtti biztonsági oszloperdő jelentette áldatlan állapotot, másrészt közterületet kell növelnie. Előbbire ígéretet kaptak, utóbbit az épület tetején építendő közparkkal akarják teljesíteni.


Jókora szivart kapnánk

A tervek nyilvánosságra kerülése után pár nappal beindult a nyilatkozat-özön. A Magyar Építészkamarának címzett levélben öt építész tiltakozott a bontások ellen, mondván: "...elfogadhatatlan, hogy a városrombolást, kétes és kommersz megoldásokat, álértékeket a fejlesztés, jelkép-teremtés, Budapest-brand jelszavaival próbáljanak legalizálni." Noll Tamás reagált a MÉK nevében: "A MÉK elnöksége (...) felkérte a két tagozat elnökét, hogy a 2010. július 30.-i elnökségi ülésre az anyagok tanulmányozása után készítsenek szakvéleményt, amelyben részletesen elemzik a helyzetet és a kamara teendőit." A Központi Építészeti - Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács együttes ülésén született tervtanácsi vélemény szerint az új épület "példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében", de az épületek értékeit tovább vizsgálandónak tartja, különösen a Chemolimpex-székház esetében. Az aláíró Fegyverneki Sándor országos főépítész volt. Bardóczy Sándor tájépítész mérnök arra mutatott rá: ha a Budapest Szíve programban hangoztatott elveket tényleg komolyan venné a város és a kerület vezetése, akkor egy ekkora irodaház-komplexum fel sem merülhetne. Az IPARTERV elnök-vezérigazgatója, Borostyánkői Mátyás pedig a volt Chemolimpex-székházzal kapcsolatban arról számolt be, hogy 2007 során ők már készítettek egy tanulmánytervet az OTP-nek az épület újbóli hasznosítására, azaz létezik olyan terv, amely az épület lényegének meghagyása mellett adna neki új funkciót. Magyarul: az épület megtartása mellett is létezik gazdaságos, rentábilis megoldás. Az ICOMOS (az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete) magyar szervezete szerint "a pesti Bécsi utcában, a Harmincad és a Deák Ferenc utca között tervezett radikális bontás és a tervezett új épület nincs tekintettel a történeti településszerkezet védelmére, az ott álló épületek értékére, és így a világörökségi terület látványának védelmére sem". A július első napjaiban bejelentett nagy projekt a hónap végére már ezer sebtől vérzett. A Magyar Építőművészek Szövetsége "kiemelten fontosnak tartja a Gulyás Zoltán Chemolimpex-irodaház és a Fischer-féle ház műemlékké nyilvánítását." A MÉSZ támogatását is felajánlotta egyben, egy a fenti kérdéskörrel foglalkozó, programalkotó fórum illetve folyamat létrejöttéhez. Többen hivatkoztak Csipak Péter másik beruházására, a Fashion Street-re is: ha ott sikerült bontások nélkül, a meglévő épületekkel újat létrehozni, akkor itt miért nem lehet?

Ennyi tiltakozás hatására - biztos vagyok benne -, ez a projekt megy Zaha Hadid irodaháza és a Kormányzati Negyed után: a "meg nem épült Budapest" című fiókba.


Források:
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/valora-valik-a-budapesti-alom-2022320
http://epiteszforum.hu/node/16291
http://hg.hu/cikk/epiteszet/9835-becsi-utca-agyo
http://index.hu/belfold/budapest/2010/07/02/rogan_barikadmentesitest_kert_a_leghajo_hotelert/
http://tervlap.hu/index.php?id=201007071751budapest_belvarosi
http://epiteszforum.hu/node/16523

Hol készült a kép?

Cikksorozat Finta Józsefről


A Novotel szálloda tervezése 1977-ben kezdődött, az átadásra 1982-ben került sor. 324 szoba van a 22000 nm-es szállodában. A tervezéskor még az volt a terv, hogy a Móricz Zsigmond körtértől egészen a Moszkva térig haladóan egy új városközpont jöjjön létre, élelmiszer- és iparcikk áruházzal, uszodával stb. Az akkori terv nem valósult meg - bár a terület kétségkívül felértékelődött. Azóta a több évtizedes álom a Sportmax-szal, az Alkotás Point irodaházzal és a MOM Park-kal 21. századi köntösben látszik megvalósulni. A szállodára először egy házgyári nagypaneles változat készült el a korábbi szállodák mintájára. Ám mivel a szálloda az osztrák hitelprogram része volt, az engedélyezési terv már az osztrákokkal egyeztetve módosult.

A szálloda korábbi társainál tagoltabb tömeggel épülhetett meg: a felsőbb emeletek visszalépcsőzése bármelyik oldalról jól érzékelhető. Mivel a terep 4-5 métert lejt, a gépkocsiforgalmat sikerült lényegében az első emeleti bejárathoz vezetni, miközben a park felőli oldal védett maradt a forgalomtól. A főbejárat tehát az emeleti szinten kapott helyet, innen egy kis uszoda-rész felé van átjárás az egyik irányban, míg a másik irányban egy háromszög alaprajzú éttermi részhez érkezünk. Ez az üvegfalú étterem a szálloda egyik legszebb része: két szintes, és remek kilátással bír a park felé.

A Novotel barnás színe eredetileg sötétebb tónusú volt. Ez abból az igényből született, hogy a közlekedési csomóponttal ellentétben, attól vizuálisan is elhúzva álljon az épület, és inkább a parkhoz idomuljon, annak színvilágába igyekezzen ilyen módon beleolvadni az óriási épületegyüttes. De a sötét színválasztás abban is segít, hogy a homlokzat koszolódása, kopása ne legyen olyan szembetűnő. Mai festése sokoldalúbb: sötétebben hagyott részek váltakoznak világosabb, sárgásabb részekkel. Ez talán jobban kiemeli az épület kubusait.

A belső és külső tereket műalkotások hosszú sora díszítette, ezek nagy része ma is megvan még: Segesdy György acél plasztikája az Alkotás utca sarkán, Buczkó György üveg világórája a hallban, Stremeny Géza cégérei a vendéglátó terek bejáratainál, Szilasy Anna textíliája az étterem falán, Fajó János festett eternitburkolata az emeleti parkoló felülvilágítóján és a szentendrei műhely grafikái a szobákban.

Bár az építtető Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat terve is a bővítés volt, tulajdonképpen politikai megrendelésre született a Budapest Kongresszusi Központ ötlete. Korábban a MÉMOSZ-székház 1200 fős nagytermét használták ilyen célokra. A Zeneakadémia nagytermét kinőtte a zenehallgató közönség. Az Erkel színházat az Opera foglalta el. A Vígadó háta mögötti területre tervezett belvárosi hangversenyterem koncepciója megdőlt, helyére az Elizélt Palotának csúfolt irodaház került. (Pár éve meg a Vörösmarty1.) Nagy igény mutatkozott tehát egy új, kongresszusokat és egyéb rendezvényeket befogadó épületre Budapesten. És amikor ez az igény a politika szintjén is jelentkezett, beindult a motor.

Egy pártkongresszus igényeit kellett kielégítenie a megtervezendő új központnak, erre szólt a megbízás. A tervezést és kivitelezést emiatt meglehetősen gyorsan kellett elvégezni. Ez 1983-84-ben le is zajlott, az épületet 1984-ben adták át.

A park felőli homlokzat egy posztmodern "geggel" kezdődik. A kicsit nosztalgikus hangulatú árkádsor ívei egy kicsit ironikusak is. Finta így írt erről: "Abban azonban van bizonyos irónia, hogy a háztól egy kicsit kifordul, el is megy az árkád, a hatalom jelképe. Ez az elválás, elkülönülés, a rátett elem tulajdonképpen nagyon sokat kifejez az adott pillanat, az adott kor furcsa ellentmondásaiból. A hatalom világa és a valóság ekkor már hajmeresztően különbözött."

A beépített összalapterület 10756 nm. Az épület több zónára oszlik a funkciók szerint. A Novotelhez tapadóan és külön bejárattal a szekciótermek zónája áll, a nagyterem előcsarnok-rendszere három szinten szolgál közlekedőként, előtérként, társalgóként egyben, és persze van az 1923 fős nagyterem (Pátria terem) közel 300 nm-es színpaddal, emelőplatókkal, elő- és háttérfüggönnyel, technikai híddal, és van a kiszolgáló helyiségek kétszintes helyiségsora és a pinceszint blokkja. (A tervezés során 500, 1000 és 2000 fős nagyterem lehetősége is felmerült.) A háromszög alakú telekből következően legyezőszerűen kinyiló nagytermet lehetett itt elhelyezni. Ez viszont hangversenyekhez nem jó megoldás, inkább egyetemi előadónak való. Márpedig Finta tovább akarta vinni a koncepciót, és a nagytermet jó akusztikájú térré akarta varázsolni. Végül olyan terem jött létre, amely kongresszusok, konferenciák, hangversenyek, de akár divatbemutatók megtartására is alkalmas. Ma is tartanak komolyzenei rendezvényeket a Pátria-teremben, melynek jól ismert óriási dísze a színpadon Király József életfája. Ez nem csak dísz, a terem akusztikáján is javít.

A központ aulájában található Váró Márton kompozíciója. A mészkő domborművet az ott dolgozók "robbantott nőnek" nevezték el :-) Az összekötő folyosó felé látható a Bacchanália című dombormű-csoport, a tetején egy macskával. (Macsekot találsz a Kálvin téri aluljáróban is, keresd meg!) 

A központ ugyanakkor torzó maradt abban az értelemben, hogy térfogatánál fogva (kb. 50 ezer légköbméter) eltörpül külföldi versenytársai mellett. Szófiai versenytársa ennek közel a tízszeresét tudja nyújtani. Bővíteni kellene ahhoz, hogy versenyképes, jegyzett központtá válhasson. A szekciózónák kicsik, újabb kiállító terek, éttermek kellenének ide - a Novotel és a BKK után egy harmadik ütemben. Az 1800 fős előadóból kiáramló vendégek most mindössze 3-400 fős részletekben tudnák itt megtartani szekcióüléseiket, márpedig a nemzetközi standard az azonos létszám lenne, nem annak az ötöde. Mondhatnánk: így legalább az épület nem nyúlik a fák fölé. Mégis: ma az intézmény - Budapest Congress & World Trade Center néven - túl kicsi térben működik.

Az épülettel szomszédos Gesztenyés park a felszámolt Németvölgyi temető helyén terül el, és rengeteg képzőművészeti alkotásnak adott és ad helyet. Valamikor a BKK előtt állt Paizs László 1980-as kettős gömbje. Mivel megsérült, visszakerült hozzá javításra, ám a szobrász időközben elhunyt, így nehéz megmondani, mi lesz a mű sorsa. A parkban álló legnagyobb mű a fasizmus áldozataira emlékezik - 1984 óta. A nőalak körül macskaköves falazat ad hátteret. Alkotói Somogyi József és Finta József voltak. Ha pedig továbbsétálunk a MOM Kultúrház felé, a park végében egy stilizált bimbót formázó díszkutat kerülgethetünk. Ez Rétfalvi Sándor 1984-ben felállított kútja, de sajnos ma már nem folyik végig süttői márvány felületein a víz. A legújabb alkotás pedig egy új 1956-os emlékszobor lesz, a pályázatot már kiírták.

Sír az egykori Németvölgyi Temetőben

A Novotel és a BKK elhelyezését a mai napig éri kritika: vannak, akik inkább parkot látnának a központ helyén. (Annak ellenére is, hogy 1984-ben több ezer növényt ültettek ki a parkba.) Novotel kategóriájú szállodák a világ más részein inkább reptéri utak mellett találhatók, mint a város belsejében. Mások viszont pont a bővítését hiányolhatják: az épület tulajdonképpen torzó maradt. A szálló és a Kongresszusi Központ áll, ám az 1000-1500 férőhelyes újabb szekciózóna, valamint a kiállítási terek konglomerátuma emelte volna az épületegyüttest európai szinten is jegyzett kongresszusi - kiállítási - kulturális központtá. (A bővítés elmaradása már csak azért is nehezen érthető, mert ez remek üzleti lehetőséget kínálna.) Te mit tennél vele, Nyájas? Lebontanád? Bővítenéd? Újat emelnél a helyére?
 

Idén 20 éves a Hotel Mercure Korona, a Kálvin tér egyik vitatott épülete. Sajnos nem ez az egyetlen vitatott épület a város egyik legsokarcúbb terén.



Talán kevesen tudják, hogy valamikor ez volt a Széna tér. A tér kialakulását az segítette elő, hogy amikor még állt a városfal, itt volt egyik kapuja, a Kecskeméti kapu. Így aztán több út is ide torkollott be az Alföld irányából. Az ide érkező szekereknek pedig szénát is kellett adni - innen jött a tér első neve. (Később a szénapiacot Budára helyezték át, így a Széna tér átköltözött Budára, a pestit pedig a református templomhoz kötődően Kálvinról nevezték el a városegyesítés után.) Az 1794-96 között elbontott városkapu emlékét ma az aluljáróban csupán egy 1983-as vörös mészkő dombormű őrzi - furcsa formája "inadekvát" asszociációkat is kelthet, pedig Illés Gyula alkotása természetesen az egykori kapura kíván utalni. Sajnálatos, hogy a régi kapu maradványainak bemutatása az Astoriához hasonlóan itt is elmaradt. Az egykori tér közepén a Danubius kút állt, amely ma helyreállítva, felújítva az Erzsébet tér parkjában áll. A tér nagyon megszenvedte a második világháborút, sok épület megsérült, a romok eltakarítása után csupasz tűzfalak tövében sorakozó foghíjtelkek maradtak csupán. A tér további "fejlődéstörténete" tulajdonképpen a beépítések, és a közlekedés fejlődésének a története. A legnagyobb átalakítást - a most zajló előtt - 1974-76-ban élte át a tér, amikor a 3-as metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva megépítették a metróállomást és a kapcsolódó aluljáró-rendszert. Az aluljáró-rendszer a 3-as metróhoz kapcsolódva épült ki. Annak idején nagy reményekhez gombolták: úgy volt, hogy már a 80-as évek közepére ideér a 4-es metró, és ide vezetik majd be az összekötött soroksári és csepeli HÉV vonalakat is. A HÉV végállomás a Városkapu Üzletház helyére épült volna fel 1986-ra. Előbbi jókora csúszással, de készül, utóbbiról nincs hír. A motorizáció lázában égő várostervezést azóta igencsak át kellett értékelni: a közlekedési csomóponttá degradált térre újra zöld- és gyalogos felületeket álmodnak.


Amikor még úgy volt, hogy HÉV is lesz a Kálvin téren (Budapest újság, 1974/1.)

A Korona szálló építéséről már egy 1966-os Budapest újság is beszámolt: "Több éve húzódó, sok vitát megélt, igen nehéz városképi probléma megoldására teszünk pontot a közeljövőben, amikor is jóváhagyásra kerülnek a Kálvin tér - Kecskeméti utca torkolatában levő két foghíj beépítésének tervei. Vedres György terve az összes megelőző öt variációhoz képest a legsikerültebb, legszínvonalasabb. A két lakóépület, jól megkomponált, tömegarányával, csatlakozva a Múzeum körút kialakult beépítési magasságához, sikeresen oldja meg az igen bonyolult feladatot." Ezután viszont évtizedeken át nem történt semmi.







1987-ben már arról számoltak be, hogy Csontos Csaba építész (KÖZTI) tervezi a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából az új szálloda terveit. 400 szobás szállodát kértek, ehhez a Kecskeméti utca torkolatánál található mindkét foghíjtelket be kellett építeni. Ez azt az előnyt is kínálta, hogy egységes képű épületsor valósulhatott meg - más kérdés, hogy a lehetőséget igencsak elbaltázták. A Kálvin tér felőli tömbbe 150, a Múzeum körút felőli tömbbe 250 szobát terveztek - végül összesen 421 szoba épült meg. A két részt egy híd köti össze a Kecskeméti utca torkolata felett - a tervezők ezzel a régi kaput is meg kívánták idézni, bár valószínűleg ez a tantusz ma senkinek nem esik le. Az épület magassága követi a környező házakét, ám az illeszkedés ezzel lényegében véget is ér. A beruházás részeként épült meg a Magyar utca felől egy 180 főt befogadó parkolóház is. A szálloda főbejárata a Kecskeméti utcába, a nagyobbik tömbbe került, itt van a recepció, a hall, és ide került a reggeliző-étterem is. Összesen 2 bár és 2 étterem, valamint uszoda, szauna, és konferenciatermek várják a látogatókat. A Múzeum körúti szárny elé egy olyan előteret terveztek, amely a vendégek autóbuszait fogadja.
Csontos Csaba 1940-ben született Budapesten. A Műegyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. 1963-tól a KÖZTI munkatársa, majd 1974-től műteremvezetője lett. Nevéhez fűződik a piszkéstetői csillagvizsgáló kupolájának terve, majd a 80-as években egy sor szokványosabb épület a Diana úti általános iskolától a Korona szállóig. A keszthelyi Festetics-kastély helyreállítási munkáiban való részvételéért Ybl-díjban részesült.
A főváros úgy adott építési engedélyt, hogy feltételül szabta: a két telket egyszerre kell beépíteni. Csontos Csaba javasolta, hogy a Magyar utca és a Képíró utca közötti középső, legrosszabb épületek bontásával teremtsenek helyet egy 6-8 emeletes mélygarázsnak, felette létesítsenek közteret, és a Kecskeméti, illetve a Királyi Pál utca frontján megmaradó épületek tűzfalát oldják meg egy-egy takaró traktussal. De ezt a javaslatot senki sem karolta fel. Végül három szomszédos telek összevonásával jött létre a parkolóház telke. A szállodával egy időben beépült a Bástya utca egyik foghíja, megújult a Képíró utca - Bástya utca közötti második épület, a 90-es évek elején pedig felépült egy irodaház a Magyar utcában is, az IKV egykori telephelyén.


Alaprajz (Forrás: Magyar Építőművészet, 1992/2-3.)

A földszinten eredetileg több irodahelyiség is helyet kapott. Ezeket már az átadás után elkezdték átalakítgatni, így egyre több üzlethelyiség jött létre a pinceszinten és a földszinten. Ám ezek az átalakítások sem tettek jót az épületnek, a szálloda architektúrája így is az NDK-beli elit-panel világát (pl. a berlini FriedrichstadtPalast-ot) idézi, semmint hogy méltó folytatása lenne a tér korábbi építészetének.

Néha azért jó hírek is jönnek Budapest szobrainak ügyében. Többnyire akkor cikkeznek róluk, ha ellopnak vagy megrongálnak egyet, vagy nem kap engedélyt a felállításra. Most viszont ellopott szobrok helyreállításáról számolhatok be. A Gellért-hegyen, a víztároló feletti parkos részen helyreállították a Filozófiai kertet.


A szobrok elhelyezkedésének ábrája

A szoborcsoport Wagner Nándor Japánban élő művész ajándéka volt Budapestnek még 1997-ben, amelyet 2001 október 18-án avattak fel, "Egymás jobb megértéséért" felirattal a kiegészítő kőtáblán. 2006 október 16/17 éjszakáján elloptak három alakot. 2010-re ezeket a Fővárosi és a Budavári önkormányzatok forrásaiból pótolták, így most ismét együtt a teljes mű. Öt alak - Ábrahám, Ekhnaton (IV. Amenhotep), Jézus, Buddha és Lao-Ce - a világmindenséget, a közös Istenséget jelképező kör alakban, egy fénylő gömb felé nézve nyertek elhelyezést. Ez a közös pont a vallásokban: nevezzük Allahnak, Istennek vagy Kamiszamának, a mindenségről, a legfelsőbb világról van szó. Mellettük kapott szobrot Asszisi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi - elhelyezésük egyenlő oldalú háromszöget alkot. Wagner szerint ők azok, akik elérték a szellemi megvilágosodást és ennek eredményét saját társadalmuk gyakorlatában meg is valósították. (Ez utóbbi három alakot lopták el, és állították most helyre.) Az öntőformát Akiyama Chiyo asszony, a művész özvegye bocsátotta rendelkezésre - Wagner Nándor már a 2001-es felállítást sem élhette meg.


A nyolc szoboralak 2010 júliusában

Örülök, hogy ezt a valóban különleges művet - amelynek valószínűleg nincs hasonmása sem a világban - végre helyreállították. Tessék újra felzarándokolni a hegyre!


Források:
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/6/4&pg=hir16
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/7/1&pg=hir02
http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2001-4.pdf
http://www.szoborlap.hu/1873_filozofiai_kert_budapest_wagner_nandor_2001.html?l&nr=1

"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát gyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)

Cikksorozat Finta Józsefről 

A Duna Intercontinentalt egy sor szálloda követte: a budapesti Volga Szálló, a pozsonyi Hotel Bratislava és a brnói Hotel Voronyezs, valamint több pozsonyi munkásszálló. Ebben az is szerepet játszott, hogy Csehszlovákia építészei nehezebben és később találtak magukra, így a magyar tervező külföldi projektekhez is hozzájuthatott - persze KGST-kereteken belül. Finta pedig vérrel és verejtékkel, de beletanult a munkába - ő lett az az építész, akihez kockázat nélkül fordulni lehetett Budapesten, ha valaki több milliárd forintot kíván egy épületbe beruházni. A hetvenes években már ő a tervező az ún. osztrák szállodaépítési hitel épületeinél: jön a Forum Szálló, a Novotel, a Penta, a Kongresszusi Központ és a Váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ.

Az osztrák hitel szállodái úgy épülhettek fel, hogy Ausztria az ottani építőipar fellendítésére úgy adott Magyarországnak hitelt a szállodákhoz, hogy kötelező volt osztrák kivitelezőt választani a megépítéshez. A hitelt szállodaépítésre (Sofitel, Intercontinental, Novotel, Hotel Buda Penta, Béke, Grand Hotel Hungaria), a hegyeshalmi határátkelő felújítására és Ferihegy 2 megépítésére fordították. Ma sem tagadja: a színvonal ezeknél bizony nem volt tökéletes. Óriási feladattömeg zúdult rá, és egészségi állapota sem segítette. Az Intercontinental után a Forum szálló sem kapott Korzót, csonka maradt a Duna partjának felélesztése. Később kialakult ugyan egy gyalogos zóna, ám a villamos és a rakparti "autópálya" ma is elvágja a folyótól az embereket.

A szállóra előtervek már 1972-től születtek, ám a konkrét épületterv 1978-79 fordulóján született meg. Eleinte még olyan ötlet is volt, hogy ezen a területen, a Forum és az Atrium Hyatt telkeire kerüljön az Akadémia új könyvtára - ehhez azonban valószínűleg túl értékes volt a dunai panoráma. A kivitelezés 1979-1981 között zajlott le, az átadást '81 novemberében tartották. A 408 szobás szálloda alapterülete bruttó 36 ezer négyzetméter.

A tervezéskor még az volt a koncepció, hogy a Vigadó felőli szomszéd épületet, a Thonet-házat lebontják. (A szálloda helyén állt Ritz szálló a második világháborúban pusztult el.) Így a Forum lépcsőzését egy újabb szálloda tükrözött irányú lépcsőzése folytatta volna, ezzel egységes, új képet adva a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasznak. Aztán a Thonet-ház megmaradt, a folyó felőli kép pedig vegyes maradt: különböző korszakok különböző épületmagasságai keverednek itt. A szálloda vége is szinte az utolsó pillanatban alakult a mai képére emiatt, így a végfal kicsit sematikus, elnagyolt lett. Mintha egy tűzfal-szerű lezárás emlékezne arra, hogy ide valamikor új házat álmodtak folytatásként. Az Apáczai utca felé eredetileg üzletsort terveztek, ez azonban csak töredékesen valósult meg, szinte végig burkolt fal mellett sétálhatunk, fejünk felett a szemközti épületeket visszatükröző hátsó homlokzattal. Bár néhány üzlethelyiség megnyílt, bevásárlóutca helyett inkább csak egy hátoldal jutott ennek az oldalnak. Fintának volt egy bővítési javaslata is, eszerint az épület hátsó sarkán, ahol az csak 1 emelet magas, a "lepényre" rá lehetne építeni egy bővítményt, amiben uszoda, vagy konferencia-központ kaphatna helyet. Ez azonban nem valósult meg.

A ház tervezésekor Venturi építészete adott ihletet. A Duna felőli oldalon mutatkozik meg igazán a függönyfal színe, a homlokzat törtsége. Érdekes kettősség van ebben: a szögletes síkokat az épület lépcsőzése oldja. A kivitelezés, az anyagkezelés és a részletek valóban high-tech színvonalon valósulhattak meg. (Persze az akkori high-tech-et értve ez alatt.) Ennél a szállónál már nem fordul minden szoba a Dunára, így egy egyszerűen szerkesztett, középfolyosós alaprajzi rendszer épülhetett meg az emeleti szinteknél.

A szálló grafikai arculati tervét 1980-ban készítette el Tarnóczy Balázs. A Fórum szállóban az átadáskor egy sor művészeti alkotás is helyet kapott, ezek jó része ma is megvan:
-Váró Márton: Ornamensek (római travertin dombormű, 1980)
-Kiss Sándor: faszobrok (1980)
-Daróczi Péter szövetei (?)
-Kő Pál: A bécsi cukrászda domborművei (Péterffy Gizellával, fa, 1983)
-Pászthy Magda textiljplasztikája (1981):

Ez a textilplasztika már nincs meg

A szálloda oldalán egy emléktábla emlékezik az egykor itt állt Ritz szállodára:
ITT ÁLLT EGYKOR A RITZ SZÁLLÓ AHOL PORTUGÁLIA BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE MŰKÖDÖTT E TÁBLA SAMPAIO GARRIDO ÉS CARLOS BRANOUINHO PORTUGÁL KÖVET, ILLETŐLET ÜGYVIVŐ EMLÉKÉT ŐRZI, AKIK 1944-BEN, MAGYARORSZÁG NÁCI MEGSZÁLLÁSA ÉS A NYILASURALOM IDEJÉN EZERNÉL TÖBB FAJI VAGY POLITIKAI OKOKBÓL ÜLDÖZÖTT MAGYAR EMBER ÉLETÉT MENTETTÉK MEG.
MAGYAR-PORTUGÁL BARÁTI TÁRSASÁG
FELAVATTA 1998. MÁRCIUS 20-ÁN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE

A Lakóterves csapatban Fintáék nem csak az épületet, de a belsőépítészetet is megtervezték. A közös terek száma viszonylag kevés, és a keskeny telken erre nem is nagyon nyílt több lehetőség. Az átadáskor a hall mellett Grill étterem és bécsi kávéház nyílt. Büszkén emlegették annak idején a Bécsből hozatott bútorzatot - ez nagy szám volt akkoriban! Nagy, mahagóni falburkolatok épültek be, több helyen tükrös mennyezetet építettek be. A Bécsi Kávéházban íves fa és üveg boxok, Otto Wagner-i ihletésű tapéta és Thonet-bútor várta a vendégeket, az oldalfalon pedig Kő Pál szecessziót idéző plasztikáján még az építész is megjelent, hogy felajánlja művét.
 
A szállodát ért legfontosabb kritika, hogy az Intercontinentalhoz hasonlóan nagyon a Dunára fordul. Ez persze érthető és logikus, ám ennek következményeként a szálló a Roosevelt tér felé semmilyen arcát nem mutatja. Főbejárata bár a tér felé esik, a kapuzat elléggé jellegtelenül, hangsúlyos elem nélkül bújik meg az épület alján. Más "nyílás" a tér felé nincs is az épületen. A Forum és az Atrium Hyatt a tér többi épületével ellentétben nem zárja le a tér adott részét, inkább a foghíj kellemetlenségével jelennek meg a téren. Mégis, a kort hűen tükröző, és magas színvonalon kivitelezett, rossz kompromisszumoktól mentes szálloda épült ide.

Kissé megkésett beszámoló következik a Múzeumok Éjszakájáról. Én aznap dolgoztam, úgyhogy csak két helyszínt jártam be este. Az első az egykori Szikra, majd Metró mozi volt, a másik pedig a fényfestészet a Nemzeti Galéria homlokzatán.

A Metro mozinál kapásból ki lehetett akadni egy kicsit. A rettenetesen rossz szervezésnek köszönhetően vagy egy órát csúsztak a kapunyitással, és még sűrű bocsánatkérésekkel sem halmozták el a nagyérdeműt. Pedig a hely ennél jóval többet érdemelne.

A mozi 1923-24-ben épült Bauer Emil tervei alapján - az ő nevéhez fűződik a Corvin mozi épülete is. 1926-ban még a német UFA egységeként nyitották meg. Az épület két MÁV-tulajdonú épület közötti utca helyére, egy gépcsarnok fölé került. A megnyitó napján Karinthy Frigyes Prológusa után magyar és UFA-filmhíradót, majd a Charley nénje és a Varieté című filmeket vetítették. 700 főt tudtak egyszerre fogadni a pazar, olasz barokk díszítőelemekkel historizáló nagyteremben. A korszerű technika része volt az eltolható tető, a mechanikus kapcsolószerkezetek, az elektromosan mozgatható függöny- és tetőnyitás és a többszínű neonvilágítás. Még saját orgona és zenekar is működött itt! 1931-ben az UFA helyett az amerikai Metro-Golwyn-Mayerrel kötöttek szerződést, akkortól Scala-Metro néven üzemelt tovább. A kommunista hatalomátvétel utáni átalakulások részeként váltott Szikra névre. Az 1970-es években jelentősen felújították: onnantól kezdve egy új kisteremmel gazdagott a mozi. Ugyanakkor a régi lépcsőházat elbontották, a padlóburkolatokat még a nagyteremben is jellegtelenre cserélték: kerámia- és gumilapok kerültek be. A mozi a régi értékeket igencsak elvető átalakítása dacára ekkor élte fénykorát: a hatvanas-hetvenes években napi hat teltházas előadást is megtarthattak. 1990-2000-ig Metro mozi néven működött. 2000 júniusában a mozi bezárt - ebben jelentős szerepe lehetett az 1999-2000-ben megnyitott szomszédos bevásárlóközpont többtermes mozijának. Később Ruttkai Éva színházként nyitott újra, de hamarosan ők is továbbálltak, így a mozi most üresen áll. És kissé kifosztva is: a széksorokat már kiszedték, helyükön tágas "préri" húzódik. A kisterem mellett még az egykori FŐMO tanácsi vállalat műszaki osztálya és nagy raktára is az ingatlanegyütteshez tartozik - úgyhogy a remek lokációval együtt már érthetetlen, hogy miért nincs itt semmi. Még az is felmerült, hogy ezekben a helyiségekben mozitörténeti kiállítást rendezzenek be - bár erre az Átrium mozi neve is felmerült már, és abból sem lett semmi. Az persze érthető, hogy a Westend multiplex - Metro mozi - Kossuth4 mozi hármasa sok lehet egy téren, de hogy pont ennek az épületnek kell üresen állnia, ez döbbenet. Jelenleg közös tulajdonban van a szomszédos, Teréz krt. 62 alatti irodaházzal.



A legújabb hírek szerint Kalmár Péter rendező nyithatja újra a lassan 10 éve üresen álló mozit - az ő nevéhez fűződik a Moulin Rouge 1998-as megnyitása is. "Alternatív művészeti bázist és szórakozóhelyet" szeretne létrehozni, de részleteket még nem árult el. Júniusban a Múzeumok Éjszakája kínált lehetőséget a belépésre: egy éjszakára kinyitották a kapukat. A rendezvény arra is rávilágított: filmvetítésen kívül akár divatbemutatók vagy akár nu school partik is megrendezhetők itt. Belépve az előcsarnokban projektorral vetített színes fények villództak - kábé olyan volt, mint egy varangyosbéka háta, vagy a hányása. Továbbhaladva a lépcsőház tövében egy kis pult fogadott, szemben vele pedig a falon egy kis mozitörténeti kiállítás. A képek megerősíthették a nézőben: döbbenetes változás történt a mozipiacon az elmúlt 20 évben. Főleg a külvárosi moziknak lett annyi, de a belsőbb kerületekben is sorra szűntek meg, a Royal szállóban volt Apollo mozitól a csupa vastag nagybetűs Bástyáig. A kis kiállítás után felmentem a lépcsőházban az emeletre. Itt voltak a vendéglátós pultok, erős márkaimage-építési hangsúlyokkal, és további fényvetítésekkel. Jól látszik a lépcsőházon és a fenti előtéren, hogy a szocializmus is rendesen rajta hagyta a nyomát a mozin. A fő attrakció persze itt maga a terem. Hatalmas terem, amelynek nagyságát csak növelte, hogy a széksorokat eltávolították, így a földön ülve lehetett mozizni, szürcsölni, összebújni. A vászon előtt kifutós színpad áll most - jó volt fotóállványnak :-) A terem régi díszítményeinek zöme még megvan, és ami igazán különlegessé teszi a mozit: a tető még mindig nyitható-zárható. (Ennek kapcsán azon is elmerenghetünk, hogy az egykori kertmozik is kihaltak mára.) A mozi kisterme most nem volt látogatható.





Innen a Várba vezetett az utam. A Nyugatitól lementem a Deák térre metróval, ott meg a 16-os busszal gondoltam felmenni a várba. Szerencsém volt: pont arra járt a múzeumi buszjáratok egyike is, és elég sűrűn is járt. Ehhez képest mint a heringek egy üvegfalú fémkonzervben, úgy utazhattam fel vagy 150 utastárssal. A tömeg odafent teljesedett ki csak igazán: a Nemzeti Galéria előtti térség csurig megtelt. Az egyik nagy-nagy vizuáltechnikai cég szervezésében rendeztek itt fényfestészeti fesztivált Paintup! címmel. Ez a műfaj olyan 4-5 éve indult be, amikor megjelentek a hatalmas, 20-30 ezer ANSI lumenes fényerejű projektorok. Kellett is a fényerő, hisz vászon helyett a Nemzeti Galéria B épületének Hunyadi udvar felőli középső homlokzatára kellett vetíteni kb. 31x18 méteres felületre, legfeljebb 3 perces terjedelemben.


Ide kellett vetíteni (Kép: http://paintup.visualpower.hu/)

Néhányat sikerült is rögzítenem - igaz, csak egy kompakt fényképezőgéppel, úgyhogy ne várjatok HD minőséget:

1) Bessenyei Kati: Portugál éjszaka



2) Korán Gabriella: Goulash



3) Élő Tűzfalak: Turtle Love Song



És a díjnyertes mű, "matando125" videóján Lóránt Demeter: Variációk c. hárompercese:



Az összes pályamű megtekinthető itt. Legyünk rájuk büszkék - mégiscsak ez volt a világon az első épületfestő verseny! A honlap szerint lesz jövőre is Paintup - érdemes lesz elmenni!


Források:
-a Metro mozihoz:
http://hg.hu/cikk/epiteszet/8784-rekviem-budapesti-mozikert
http://mozivedok.uw.hu/2003/mozit.htm
http://www.freeweb.hu/veve0422/mozitortenet.htm
http://adatlap.ingatlanonki.hu/piramis/9176
Mobil a tető, mobil a nézőtér - Budapest újság, 2006 május
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kj/0/30001/1
http://mno.hu/portal/78573
http://index.hu/kultur/showbiz/2010/06/18/osszmuveszeti_buli_a_bezart_szikra_moziban/


-a Paintup-hoz:
https://www.youtube.com/watch?v=UXZfMB6Cb_s
http://hg.hu/blog/9785-megvannak-a-vilag-elso-virtualis-epuletfesto-versenyenek-helyezettjei