A YouTube-on leltem rá a budapesti autóbusz-közlekedés 75. évfordulója alkalmából 1990-ben készített kis filmre. Remek, pláne ha figyelembe vesszük, hogy azóta 20 év telt el, de a buszok jó részét még mindig látjuk. Az Andrássy út - Bajcsy Zsilinszky út sarkától indult el egyébként az első autóbuszvonal Budapesten - az 1-es busz. 1915. március 1-ét írtak. Két buszt állítottak akkor forgalomba. Idézetek a filmből:
 
"...egyes buszainkon a hagyományos dízelmotorokat tökéletesebb égést biztosító turbó feltöltő rendszer alkalmazásával kombináljuk"
 
hirdetés egy busz oldalán: "kiemelt fizetéssel keresünk autóbuszvezetőket"
 
"Az autóbuszforgalomnak előnyt biztosítva a főváros egyes útjain úgynevezett buszsávokat és speciális forgalmi jelzőlámpákat alakítottunk ki."




Források:
https://www.youtube.com/watch?v=IUw7qUmRt7w&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=l44H-vYk7qs&NR=1

2. Hogyan folytatódik a sorozat?
Ú, Ú, Gy, F, Á, D, ?

"A totálisan technizált építészeté a jövő,
és ez a jövő lehet csodálatos is."
(Finta József 1972-ben)

Cikksorozat Finta Józsefről 


Az egykori Volga szálló ma Hotel Ibis néven ismert a Dózsa György úti metróállomásnál. 1970-ben érkezett a megbízás egy 700 ágyas szálloda tervezésére. Elég későn: a cél ugyanis az volt, hogy 1971 nyarára, a Vadászati Világkiállításra már legyen is kész a szálloda. Ez azt jelentette, hogy néhány hónap tervezés után alig egy év alatt kellett eljutni az alapoktól a szalag átvágásáig. A beruházó azt is előírta, hogy az épületet az 1. sz. Házgyár paneles technológiájára kell tervezni. A szálloda "képlete" néhány nap alatt, az első vázlatterv néhány hét alatt készült el. 1970 novemberére már megvolt a komplett tervdokumentáció. A tervezők megfeszített ütemben dolgoztak, de tartották a határidőket: a tervezés megkezdésétől az átadásig mindössze 13 hónap telt el! A Vadászati Világkiállítás 1971 nyarán megnyitott. Akkor épült egyébként a visegrádi Silvanus szálloda, és a dobogókői Nimród hotel is.

A Váci út felől nézve a fő tömböt, csupa kétágyas szobát láthatunk, mindegyik szobához erkély is tartozik. Az eredeti terv szerint kétoldalt nútolt felvonótornyok álltak volna, de ezt a kivitelező elvetette (sic!). Az általános emeleti szinteken 150 cm széles középfolyosókról nyílik 20 db 2 ágyas, loggiás és 12 db 3 ágyas, loggia nélküli szoba (szintenként). A külső homlokzatokon a szerkezet, az épületet alkotó panelek láthatóak maradtak, csakúgy mint a csatlakozó lepényépületek acélszerkezetei. Így, a szerkezet megmutatásával igyekeztek a kétféle épületrészt egymáshoz igazítani. Ezt a kiegészítő szerkezetet Dénes Lóránt statikussal találták ki. Félig acélszerkezet, félig egyedi előgyártott vasbeton homlokzati és födémpanel rendszer alkotja a toldalékokat. Ezekben van az előcsarnok a recepcióval, mellette eredetileg egy 120 ülőhelyes eszpresszó nyílt.

"Az épület oldalszárnyának és közösségi helyiségeket magába foglaló kétszintes részének diszponálása mind forgalmi, mind városképi, mind pedig esztétikai szempontból kifogástalan. A két rész szerkezeti egysége az egész épületegyüttes megjelenésének összhangját biztosítja." - írta Virág Csaba a Magyar Építőművészetben 1972-ben. A szálloda (és gyors megépítése) hamar ismertté vált a szomszédos országokban is, ebből aztán újabb megrendelések is születtek: a Brno-ban megépült Hotel Voronyezs, a pozsonyi Hotel Bratislava és a szintén csehszlovák SLOVNAFT munkásszállók, a Hron és a Nitra.

A rendszerváltás után az Accor lánchoz került a szálló, azóta Hotel Ibis a neve. Azóta az eredeti dekoráció zöme megsemmisült. Rékassy Csaba képei a drinkbárból a szemetesbe kerültek, Ágota Margit faliképét százas szögekkel verték át az átalakításkor.

(A kép forrása: www.fintastudio.hu)

2009-ben dolgozták ki a fenti képen látható új épület vázlattervét, amely a jelenleg is álló épület helyére kerülne. A terv az Accor-Pannonia Hotels által kiírt pályázaton első díjat nyert. A cég ugyanis a régi épület elbontásával új szálloda-irodaház komplexumot szeretne látni a telken. "Választott beépítésünk egy egyedi kontúrú, önmagába visszaforduló kristályszerű U forma, amely nagyszerűen biztosítja az IBIS külön telkét és külön életét; egyben zömök, semmihez sem tapadó szobor-testének homlokzati felületeivel, ugyancsak homlokzati zöld-falaival, az irodaépület intenzív zöld átriumával, vagy az irodaszárny fénylő, összefogott fémrács-bőrű tömegével, ill. az IBIS egyedi - szintén kissé homogén rács-szerű megoldásaival, s a ház 36 m-re felugró váci úti sarkával az adott hely jelévé válhatna!" - olvashatjuk a www.fintastudio.hu-n. A telken sok zöldfelületnek ma sincs hely, ám a hátsó tűzfalak függőleges zöldfüggönynek adhatnak helyet, illetve a teljesen beépített -1 szint felett is kialakítható egy tetőkert kategóriájú zöldsáv. A Dózsa György út felőli oldalon alakítják ki a nyitható ablakos szállodai részt, míg a zárt, függönyfalas szárnyban irodák kapnak majd helyet.

Elnézést kérek Kálmán Imrétől és Veres Gábor szobrászművésztől is, de ezt az összehasonlítást nem bírtam kihagyni.

Megnyílt az egykori Hungária fürdő és Continental szálloda romjaiból újjáépülő szálloda, a Continental Hotel Zara****superior. A korábbi bejárásról cikk a hg.hu portálon olvasható. Most pedig dokumentumok következnek az egykori Continental szállóról és Hungária fürdőről. De kezdjük talán a hely történetével!


Romosan, látványterven, készülőfélben és átadás előtt egy hónappal - képhegyek a szállóról

A Dohány utca - Klauzál utca - Wesselényi utca - Nyár utca által határolt területen 1827-ben nyílt meg az első fürdőépület, amely később kibővült: a Nyár utca felől kő- és gőzfürdő, a Klauzál utca felől népfürdő volt benne. A Nyár utca 7-ből lakóház lett. Ágoston Emil tervei szerint 1908-09-ben épült fel a szecessziós fürdőcsarnok, amely a 20-as években aztán mozivá alakult át. A Klauzál utca - Dohány utca sarkán álló épület helyére Vágó László tervezett lakóházat, amely 1928-29-ben épült fel. Ekkoriban vált a Dohány utca - Nyár utca sarkán álló ház Continental szállodává. A fürdő épülete 1955 után még Tarka Színpad, illetve Bányász Színház néven színpadként működött néhány évig, majd a fürdő 1963-ban, a Contintental szálló 1970-ben bezárt. A 80-as években már csak az fürdő egy része volt lakható. A Continental épületét 1990-ben bontották le, miután hagyták az életveszélyességig leromlani. 1996-ban privatizáció útján kerültek a maradványok a Beverly Hills Kft. birtokába - de ők nem a felújításra, hanem a bontásra, a telek megszerzésére játszottak. 2002-re szinte csak az utcai szárny maradt állva az évről évre lassan elbomló tömbökből. 2005-ben nyilvánították műemlékké a maradványokat. 2006-ban azt tervezték, hogy lakó- és irodaházat építenek ide, de a lakók ellenállására (bírósági per eredményeképpen) végül a tervből nem lett semmi, az ingatlanegyüttest eladták a Zeina Hotel Szolgáltató Kft.-nek. A jordán tulajdonú cég vezetőjének érdekeltsége a ZaraHotels szállodalánc, amely itt második fővárosi egységét terveztette meg. A munkálatok 2008 októberében indultak el a helyszínen, az új épület alapkövét 2009 április 7-én rakták le. A határidőket példamutatóan tartották: 2010 nyarára ígérték a megnyitást, és 2010. június 15-én meg is nyitottak.


Régi képek a szállóról - válogatás a Continental Hotel Zara gyűjteményéből

Az új épület vezető tervezője, Hegedűs Péter (Petur stúdió) 272 szobás, 4 csillagos szállodát álmodott a telkekre, míg Vékony Péter (nirmana építésziroda) a kevés maradvány szakszerű, precíz helyreállításán dolgozott. A restaurátori munkákat Bor Ferenc (H-Y Kft.) művészettörténész koordinálta.

A homlokzatot az eredetinek megfelelően állították helyre: a kőburkolat visszanyerte eredeti színét, a nyílászárókat és a fémdíszítményeket archív fotók alapján állították helyre, a fürdő Zsolnay-kerámiából készült feliratát restaurálták, a kapu feletti domborművet díszítő kerámiaszemeket egytől-egyig újragyártották. A homlokzat egyik betétjén újra olvasható a felirat: "Corpora sana dabunt balnea", azaz "egészséges testet biztosít a fürdő". A díszes, rézveretes forgóajtón belépve hatalmas csarnokba érünk: ez a recepció tere. Egy csobogó emlékeztet csak arra, hogy itt valaha fürdő állt. A csarnok íves mennyezete alatt egy galériaszint is található, ez kávézóként funkcionál. Balra francia konyhás design étterem, az ARAZ kínál ínycsiklandó falatokat. Az étterem a nagyközönség számára is nyitva áll, az utcáról is be lehet menni. Az étterem színvilágát a markáns arany és a fekete kombinációja határozza meg. Akác parketta, botticchino mészkő lapok, Tom Dixon egyedi formavilágú lámpatestei, Catellani design lámpák és az oszlopokat borító SICIS mozaik teszik lenyűgözővé a belső tereket. Az étterem szomszédságában egy koktélbár is nyílt. Mindkét helyen, és a szállodai részen is a koncepció része volt, hogy szecessziós, illetve főleg art deco stílust idéző elemekkel illesszék harmóniába a régi és az új épületrészeket, összességében egységes megjelenést biztosítva a hatalmas komplexum sok-sok terének. Az épület tetejének egy részén 150 négyzetméteres tetőkertet és fitnesz központot alakítottak ki. Remek innen a kilátás a Dohány utcai Zsinagóga tornyaira és a budai hegyek felé. A felső szinten, az eredeti vasbeton ívek alatt egy medencés fitnesz részleget is kialakítottak Boutique Spa néven. Külső és belső medence, pezsgőfürdő, valamint finn és infra szauna biztosítja a kényeztető kikapcsolódást. A recepció tere mögötti kis belső udvarra néz az új építésű konferenciaterem blokk is. A termek a belső udvarra néznek, ahol teraszt, vízfelületet és sok növényt helyeznek el. A ház másik belső udvara is kertes kialakítású.

A szálloda marketingesei szeretnék a régi anyagokat is összegyűjteni. A volt szállodaigazgatótól, Duli Lászlótól szép adományként megkapták a Continental régi vendégkönyvét, és már több régi hirdetés, képeslap, fotó stb. is a csapat birtokában van. Most ezekből szemlézünk:

Képeslap - Adél rettenetes helyesírásával :-)


"Hungaria-fürdő
Buffet a férfi osztályon"


Logótervek a huszadik század második feléből. A harmadik egy szalvétán is felbukkant


Dokumentum, mely bizonyítja, hogy Hesz Vanda szabadúszó lehetett, olyan jól tudott úszni. Figyeljük meg Lázár Mór négyjegyű telefonszámát!

"Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana,
Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus."

"A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet,
De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem."


A Continental szálló épülete teljesen eltűnt, a régi világot az új szálló sarkának hasonló kialakítása őrzi csupán


K.M.A.C.: Királyi Magyar Automobil Club, a mai Autóklub elődje. A telefonszámok 5 jegyűek, a József talán a Horváth Mihály téri egykori József telefonközpontra utal?
 

Hallja, ilyen volt a szálloda hallja!


Ez a levél (pálmaág?) dekoráció lehetett valamikor, kemény papírból készült. Hátulján az alábbi felirat áll: "Hungária fürdő (Tarka színpad) Dohány utca 42-44."
 

Az egykori Hungária fürdő

Megnyitás utáni képek a Facebookon itt láthatók. Képgalériák a szálloda honlapján, azon belül itt találhatók.

A képekért nagy köszönet a Continental Hotel Zara dolgozóinak, Varga Kittinek és László Angélának!

"Hazai építészetünk tragédiája, de létezésének, ez ideig
elért színvonalának pozitív megalapozottsága is, hogy oly
sokszorosan kicsiny nemzeti jövedelemarányunkkal
szeretnénk lépést tartani olyan építészetekkel, amelyek
mögött léptékekkel nagyobb pénzügyi lehetőségek, s e
lehetőségekkel arányos igényrendszerek állnak."
(Finta József)

Cikksorozat Finta Józsefről

Finta József neve megkerülhetetlen az elmúlt évtizedek hazai (és fővárosi) építészetében. Szinte akárhová nyúlunk, ott egy Finta-pályázati anyag, szinte minden belsőbb kerületben ott áll egy vagy több épülete. Mégis, siker helyett sokszor maró kritika jut neki. Honnan ez az ellentét? Vajon hogy fogja majd az utókor értékelni Finta életművét? A most induló cikksorozat Finta József főbb fővárosi munkáit mutatja be. Akit ezúton is köszöntünk 75. születésnapján!

Finta József - bár ezt talán Makovecz-cel szemben nem sokan sejtik róla - erdélyi származású. Kolozsvárról hatévesen, Nagyváradról 9 évesen állt tovább családjával. Bár Nagyvárad után már végig Budapesten lakott és lakik, szívében máig erdélyi is maradt: gyakran jár vissza, bár idővel már egyre kevesebb az élő rokon és ismerős. Hét éven kersztül járt a Lónyay utcai református gimnáziumba. Ezután a Műegyetemre került, az Építész Karra. Pont abban a korszakban, amikor éppen megszűnt a szocreál kötelező volta, és a magyar építészet újra visszatalált a modernhez. Az egyetemen jól tanult, az így megszerzett ösztöndíj pedig a politikai támadásoktól is megvédte. Itt ismerkedett meg többek között Rimanóczy Jenővel és Szaktilla Imrével.

1958-ban diplomázott, és tervét Janáky István javaslatára nem kellett megvédenie - ez segítette őt, hogy a Lakótervhez kerülhessen. Janáky a Mesteriskolába is besegítette a még kezdő építészt. Két év alig telik el, és már áll az első Finta-féle épület. A tiszalöki kulturház az, amit Finta kicsit meg is tagad: annyira átépítették, annyira nem az ő gondolatai érvényesültek, hogy e ház helyett inkább az 1961-es dunaújvárosi garzonházat tekinti első művének. Ez a ház 1965-ben Ybl-díjat hozott neki - amit azóta díjak, elismerések hosszú sora követett. A garzonház a Vasmű út - Építők útja - Siklósi út találkozásánál kapott helyet. 10 szintes tömege a csomópont vertikális hangsúlya lett, és az itt kezdődő lakótelepnek is központjává vált. 8 lakószinten 80 db 1-1,5 szobás lakás található a házban, az alsó két szinten a kiszolgáló helyiségek mellett fodrászat is nyílt, a tetőre pedig rádiós klub került annó. A toldalékának tekinthető hosszú lepényépület pedig ABC áruháznak adott helyet. Mindkét tömb monolit vasbeton szerezettel épült meg.

Ezt a házat két lakóház követi. Az első a Pannónia utca - Muk Lajos utca (ma Thurzó utca) sarkán álló OTP lakóház 1965-66-ban, a másik ugyanezekből az évekből egy Hűvösvölgyi úti lakóház. Az Apáthy-sziklára néző házaknál evidens volt, hogy a természet felé kell fordulni - ezt a célt nagy loggiák szolgálják. A belső terek tervezését már elbukta: a kivitelező és a lakók önkényes változtatásai miatt ezek nem az eredeti terveknek megfelelőek. A telek lejtését kihasználva telepítettek garázsokat legalulra, legfelül pedig tetőterasz épült. A ház külseje sem az eredeti: először előregyártott műkőlapokat terveztek, de végül vasbeton felülettel kivitelezték. Ez viszont annyira gyatra lett, hogy végül cementes vakolattal fejezték be az épületet. A tervezői álom belebukott a gyenge kivitelezésbe. Ezzel együtt ma is jól lakható lakások vannak itt. A két ház után jött a salgótarjáni Pécskő Áruház (épült 1968-69-ben), majd a szintén tarjáni Csillagházak (1969-72-ben).

Az igazi hírnevet nem az Ybl-díj, hanem egy pályázati siker hozta meg. 1963-ban pályázatot írtak ki a pesti Dunapart rendezésére, és ezen olyan sikerrel szerepelt, hogy Lakótervesként kiütötte a KÖZTI pályázatát. Így ő kapott megbízást a Duna Intercontinental tervezésére. (A szállodáról szóló cikk itt olvasható.) A megbízás különleges, a korszellemtől kissé elütő volt: a szocializmus kereteiben kellett igazi kapitalista beruházást lebonyolítani. Ráadásul a politika kiemelt ügyként kezelte a szálloda építését, ezzel is bizonyítva nyitottságát.

Finta személye körül nagy indulatok forrongtak (és forrongnak ma is) - hol építészeti kritika, hol személyeskedő támadás formájában. Érdekes, de a 80-as évek közepéig az építész társadalomban egész népszerűnek számított. Aztán az évtized második felében egyre erősebb támadások érték: kiszorították a Mesteriskolából, sok megépült épületét elirigyelve azzal vádolták, hogy minden pályázatot elrabol kollegái elől. Aztán jött 1989. Készülni kellett volna már nagyon az 1996-ra tervezett Expo-ra, de nagy volt a lemaradás. Így aztán amikor az Expo párizsi igazgatója bejelentette látogatását, sebtiben kellett valamit összedobni, hogy megmutathassák: nagyon is készülünk, nincs itt nagy gond. A kiállításon főleg Finta-terveket állítottak ki - mert nála volt egy csomó ilyen. Ezt a kiállítást aztán a szakma egy része félreértette, és azzal vádolta meg Fintát, hogy az Expót magának akarja lenyúlni. És ilyenkor egy utólagos cáfolatnak persze már nincs akkora ereje. Másrészről érdekes a másik országos hírű építészünkkel, Makovecz Imrével (és az organikus építészekkel) való kapcsolata is. Az elmúlt rendszer évtizedeiben rengeteg volt a szakmai vita közöttük, az építészetről vallott elveik eltérő volta okán. Ám ez a szembenállás nem maradt meg. Ahogy írta: "...örömömre szolgált és szolgál, hogy Makovecz Imre azóta személyes jóbarátom lett, Csete Györggyel időnként jólesik beszélgetnem, Ekler Dezsővel pedig együtt tudtam dolgozni az Expo-terveken." Aztán 2009 májusában Finta és Makovecz együtt lettek tiszteletbeli mesterek a Műegyetemen.

A Wérgida blog így írt Finta humoráról: "Ahogy kivettem a szavaiból, hasonló módon szívatgatják egymást Makoveczcel. Már nem emlékszem a pontos szavakra, de amikor átadták Makovecz Imre paksi templomát, Finta így fordult hozzá a Művészeti Akadémián: -Te Imre ez gyönyörű. Tudtam, hogy szépen rajzolsz, de azt nem, hogy házat is tudsz tervezni!"

1995 január 1. óta létezik a Finta Studió, ahol Finta körül 30-40 alkalmazott dolgozik, köztük Guczogi György, Fekete Antal, Havas Anikó és Szabó Tamás.

Finta József ma 75 éves. Boldog születésnapot!
 

"Eltévedni nem tudsz, a sűrűjében kutatsz,
Káoszban a pénz mindent megmutat.
A rendőrök soha nem szaroznak,
50 méterenként bandákba botolnak.

Mindenki tudja, hova tartozik,
Nyóckerületben minden pali strici.
Jön egy másik menő, ő legyen a vezér
Kell egy tizes! Neki ennyit megér.

Az állam ide mindenfajtát bebasz:
Kínai, arab, cigány és paraszt!
Így áll a vár, mely kívülről csak szemét,
Kiveszel egy lapot, összedől az egész."

(Nyócker. Részlet. Írta: László Viktor. Szerző: Olgi-G)

Vajon a városi rehabilitáció mintaképe a Corvin Sétány (korábban Corvin-Szigony projekt), vagy a város elrontásának újabb minősített esete? E két végpont között hová helyezhető az új városrész? Erre a kérdéskörre kereste a választ a KÉK Tálaló sorozatának 2010. május 20-iki új fejezete.


A tárgyalt terület a Google Earth felvételén

A Corvin mozi háta mögötti terület évtizedeken át a város szégyenletes, elszlömösödött része volt, Józsefváros egyik leglerobbantabb területe. A régi házak nagy része az 1920-as években épült ki, és sokukat megépültük óta egyetlen egyszer sem újították fel - ebből az is elképzelheti, hogy milyen állapotok voltak itt, aki nem járt a területen. Nagyon sok lakásban 18-20 négyzetméteren zsúfolódott össze egy egész család, vécé pedig csak a folyosó végén volt egy. Palócz Antal már 1904-ben arról írt, hogy itt van Európa leguzsorázottabb telek-beépítése.


Bejárat a Corvin mozi háta mögött

Nem csoda, hogy a kerület kiemelt fejlesztési területté emelte. (A másik nagy kerületi projekt a Magdolna-negyed rehabilitációja, egészen más eszközökkel.) 2006-ban még az is felmerült, hogy a projekt területén épüljön meg a kormányzati negyed, ám végül a negyed más kiválasztott helyen nem épült meg. A 22 hektáros területű Corvin Sétány projekt 2.800 új lakást, 150.000 nm új irodát, 10.000 nm-nyi új közterületet és egy egyedülálló K+F központot is magába foglal majd. Mindezért 1130, többségében nagyon alacsony komfortfokozatú és állagú lakást bontottak le. De jó lesz-e mindez nekünk?

A képek 2009. május 29-én készültek

A projekt beindításához volt a kerületnek egy óriási mázlija: a területre korábban változtatási tilalmat rendeltek el, így a lakások többségét nem adták el. Az önkormányzat úr maradt a területen, nem kellett kismillió tulajdonos között szétforgácsolódnia. Korábban is volt már egy rehabilitációs kísérlet: 1965-ből maradt fent egy terv, amely paneles lakóteleppel váltotta volna fel a már akkor is rehabilitációra szoruló területet. Az akkori nagy álmokból végül csak a Szigony utca, Práter utca néhány panelháza épült meg.


Már a korábbi rehabilitáció is rehabilitációra szorul

A 90-es években Perczel Anna dolgozott ki egy koncepciót a területre. Ő házról házra járta végig az értékeket, a házak történetét, és erre alapozott egy részletes tanulmányt a felújításról. Csakhogy ennyire részletes forgatókönyv szerint senki nem akart dolgozni, nem lehetett befektetőt találni a koncepcióhoz. 1996-97-ben már az önkormányzat is kidolgoztatott egy tanulmányt a területre - ami a néhány évvel későbbi beindulás kiindulópontjává vált. A jelenkoris koncepció atyja Robert Townshend angol tájépítész, akinek magyar oldalról a Land-A Kft. lett a partnere. Elképzelésük szerint az üvegtetővel fedett sétányon (ld. a légifelvételen fentebb) egyáltalán nincs autóforgalom, és a környező utcák is forgalomcsillapítottak. Meg lehet tenni, hisz a "határoló" Baross utca és Üllői út együttesen óriási forgalom elvezetésére képes. Az üvegtetős rész a Futó utcáig tart, ezt követően a sétány 36 méter szélesre nyílik ki. A projektterület külső végén létesül a Tudásközpont, a Klinikák egyetemi tömbjeihez kapcsolódva. A szélesebb szakaszon átlós gyalogpasszázsok szelik majd át a sétány középső részét, így a zöldfelületek háromszög alakú ágyások sorává állnak majd össze. Így válik majd 3 nagy csoportra a sok új épület: bent kereskedelmi és irodai funkció, kijjebb lakóházak és üzletsor, még kijjebb pedig oktatási-tudományos funkció létesül.



A sétány első fele már elkészült

A projekt 2000 körül indult be, majd 2002-re született meg az első rendezési terv a területre. (A következő években több variáns is készült.) Az önkormányzati tulajdonú Rév8 Zrt. képviseletében Alföldy György vezérigazgató elmondta: az önkormányzat először a célok felállításával kezdett a projekthez. A feladat nehézségét mutatta, hogy nem a befektetők között kellett válogatni, hanem megfelelő befektetőt kellett találni a programhoz. A Rév8 adta a projektbe "az álmokat". Ezek az alábbiak voltak:
-gazdasági célok: az ingatlanpiac feltámasztása a területen, és az önkormányzati tulajdonú lakások állományának javítása
-társadalmi célok: jobb lakáskörülmények teremtése, illetve áttekinthető, fair eljárás mindenkivel
-környezeti célok: a közterületek rehabilitációja, a sétányon jelentősebb városi zöldfelület létesítése.

Az önkormányzat úgy vélekedett (és vallja ma is): ahhoz, hogy "beinduljon a motor", nagyot kellett lépni. Egy-két ház felújításával, vagy lebontásával nem változott volna semmi, nem lehetett volna eladni az új lakásokat. Nagy területen nagyot kellett bontani. A kiürítéseket a Rév8 vállalta magára. A sokszor 18-20 négyzetméteres, vécé nélküli lakásokból kiköltözők több lehetőség közül választhattak: a Práter utcai (barna csempés borítású) vagy más önkormányzati bérlakásba költöztek, vagy máshol cserelakást kaptak. Pénzt csak akkor kaptak, ha bizonyítani tudták, hogy a jövőben is lesz hol lakniuk - így akarták elkerülni, hogy valaki néhány millió forinttal a zsebében az utcán kössön ki. Érdekes módon - korántsem csak anyagi okokból - a lakók zöme a kerületben akart maradni.


A Tömő utca 5 udvarában az önkormányzat újít fel éppen. A ház leromlottsága riasztó, de a beépítés foka, a belső udvar elgondolkodtató...

2004-ben került a projekt befektetői oldalról a Futureal csoporthoz, akik a négy vállalatot tömörítő Corvin Rt.-től vették át a fejlesztés jogát. Ők jeles építészeket kértek fel a házak megtervezésére. A Futureal vezérigazgatója, Futó Péter a KÉK rendezvényén úgy mesélte, hogy először eredmények és tervlapok helyett "vér folyt ki" abból a képletesen említett szobából, ahová az építészeket "bezárták". Óriási nagy vita kerekedett arról, hogy építészetileg mi a jó megoldás. Végül azért csak összeállt a projekt Építészeti Kézikönyve. Alföldy György elmondása szerint nem trendi, "landmark" házakat, hanem megvalósítható, reális épületeket szerettek volna a területen látni. 2006-ban már intenzíven folyt a lakások értékesítése: 2006-2008 között minden évben a Cordia adta el a legtöbb új lakást Budapesten. 2007 júliusában érték el az 500. eladott lakást.


Remek lakások, remek hirdetés :-)

A projekt épületei az első ütemben:


-Cordia Premier Ház: az első lakóház alapkövét 2006 augusztus 30-án tették le, a 180 lakásos házat 2009 februárjában adták át. A Bálint és Társa iroda által tervezett házról bővebben itt.


-Fontana Ház: A ház érdekessége, hogy 60 lakásában geotermikus energiával hűtenek-fűtenek. Összesen 240 lakás épült a házban. A vezető tervező Juhari Katalin (M-Teampannon) volt.


-Cordia City Garden: A ház alapkövét 2008 május 27-én rakták le. A 346 lakás zöme hamar elkelt, dacára annak, hogy közben a négyzetméterárak 300 ezer forint körüliről 400 ezer körülire emelkedtek. A vezető tervezők Csomay Zsófia és Lente András (CET Budapest Kft. - Archiflex Stúdió) voltak.


-Cordia Art Residence: A legkisebb lakóház-projektben 54 lakás épült a Nagytemplom utcában. A ház homlokzatán Kelemen Zénó műalkotása, a Madárka látható.
Corvin Irodák. A videó forrása: Cordia.hu

-Corvin Irodák: 2006 szeptemberében mutatták be az új, 150 ezer négyzetméteres, A kategóriás irodaház terveit. A komplexum alján egy hosszú folyosó mentén üzletek, az emeleti szinteken irodák kerülnek kialakításra. A Corvin Irodák I. 19 ezer négyzetméteres irodaházát 2008 március 31-én adták át. A Stúdió 100 Architects Kft. építészei által tervezett 7 emeletes irodaház 3 szintes mélygarázsában 342 parkolóhely mellett közel 1.000 nm raktárterület, kerékpáros és motoros beállóhelyek, illetve a bicajosoknak öltöző-zuhanyzó blokk is kialakításra került. A háznak a Futó utca és a Vajdahunyad utca felől is van bejárata. A Corvin Irodák II. épülettornyainak tetejéről a sétányra és a Gellért-hegyre is kilátás nyílik. A tervező a Mérték Építész Stúdió volt. A szerkezetkész állapotot 2009 márciusában érték el. Az utolsó irodaház átadását 2012-re tervezik.
-Corvin Atrium: 2007 szeptemberében beindult a kereskedelem fejlesztése is. Az üzleteket két nagy csoportba sorolhatjuk elhelyezkedésük szerint: a Corvin Atrium fedett sétáló- és bevásárlóutca lesz, a Corvin Sétány üzletei pedig több ütemben épülnek az Atrium-hoz és a sétány épületeihez kapcsolódóan. Az így létrejövő több mint 60 ezer négyzetméternyi üzlethelyiségből először az Atrium készül el, 4 szinten összesen 34600 négyzetméternyi bérbe adható területtel. Egy szinten csak étterem és szórakozóhely lesz, egy szint pedig mélygarázs. A sétányon nyíló vendéglátó helyek a Liszt Ferenc téri kínálat háromszorosát nyújtják majd. A második ütemben pedig a főváros legnagyobb fitnesz központja és 6200 négyzetméternyi vendéglátó- és üzlethelyiség is felépül majd.
2006 végén a Corvin sétány akkori fejlesztője, a Futureal Csoport új lámpatesteket adományozott a városnak: az Üllői úton látható színes kandeláberek valóban egyediek, még ha megjelenésük, esztétikájuk vitatható is. A lámpatestek egyediségét az adja, hogy belsejükben speciális plexi-osztó lamellákkal élfényeket hoztak létre, valamint a kék, narancs és piros színű búrafelsők pillérenként 1 állással elfordulnak.De vajon jó lesz az új negyed? Hogy a réginél jobb lesz, az nem vitás. Annál gyakorlatilag még egy szekértábor is jobb. Nézzük, milyen kérdések, problémák merültek fel a projekt értékelésekor:
1) Hogy lehet az, hogy egy bevásárlóközpont kedvéért egy utcát kettévágnak a területen? - kérdezték többen is a vitaesten. És tényleg, ez megtörtént a Vajdahunyad utcával. A fenti légifelvételen is látszik: a bevásárlóközpont üvegteteje nem törik meg az utcához érve.
2) Én úgy látom, hogy az új negyed fő baja a túlzsúfoltsága. (2009-ben jártam is bent a Fontana Házban egy lakást megnézni. A belső udvar olyan szűk a ház magasságához képest, hogy érzetre olyan, mintha egy gödör falában lakna az ember. Túl sok a sötét lakás.) Erre azzal válaszoltak befektetői oldalról, hogy a szintterületi mutató itt 4,5-es (korábban 4 körülit terveztek), miközben a főváros 5,5-et engedélyez a területre, ráadásul - amivel ez a mutató nem számol - az utcák is kiszélesedtek, és a központi sétány is létrejött. (Futó Péter elmondása szerint a Futureal az ingatlanok árnövekedésének egy részét arra használta fel, hogy az egyre inkább kivonuló főváros helyett nagyobb részt vállaljon a közterületek kialakításában.) Ugyanakkor éles ellentét mutatkozik a Tömő utca elején felhúzott 9 emeletes Premier Ház és a szemközti Grund játszótér régi kis háza között. Az új házak egyáltalán nem követik a régiek léptékét, az egyensúly felbillent.
3) Ide kapcsolódik a célok ellentmondásossága is. A régi házak léptéke, a közlekedés problémái affelé mutatnak, hogy ne épüljön túl sok lakás a területen. Miközben állami szinten mindenki arról beszél, hogy épüljön minél több új lakás. Ezek a célok az adott területre vetítve ellentmondásosak.
4) Ahhoz, hogy a telepített üzletek megfelelő forgalmat vonzzanak, el kell érniük egy kritikus tömeget - jelen esetben 100-120 üzletet. Viszont a projekt sehol sem ér ki egyik főútvonalra sem (Üllői út, József körút, Baross utca), így nagyon nehéz megmutatni, hogy "ott bent" valami egészen új várja az embereket. (Most az Üllői út lehalt üzletsorának felélesztésével szeretnének "ablakot nyitni" a projekt számára.) Az üvegtetős átrium szerepe a tervezők szerint az, hogy a Corvin köz irányából a sétányra húzza a forgalmat, ám félő, hogy az itt meg is reked, és nem ér ki a sétány nyitott részére. Ezt most úgy próbálják megakadályozni, hogy az átriumos rész kapuit kötelezően nyitva tartják a nap 24 órájában.
5) Történt-e rehabilitáció a területen? Koszorú Lajos városépítész szerint - aki a projekt kezdeti stádiumában vett részt - nem történt, míg Kis Péter, a Práter utcai bérház tervezője szerint történt. Kérdés, hogy rehabilitációnak tekinthető-e a gyakorlatileg teljes ház- és lakócserével járó projekt, vagy egyszerűen csak új építkezés zajlott? Az tény, hogy a Nyócker! filmből megismert világ eltűnt, maradékai "szétszóródtak" az új házak körül.
6) És ha már új épült, miért nem a 21. századnak épült? A közlekedési kérdéseket miért csupán mélygarázsok építésével kezelték? Fenntartható energiaforrással mindössze 60 lakás büszkélkedhet, a fűtés még mindig földgáz alapú. Napkollektort nem látni a tetőkön.
7) Az Andrássy út belső torkolatának semmilyenségét hozták fel példának arra, ami itt is hibának tűnik. A Corvin mozi zárt hátsó falához nem lehet, nem is tudták illeszteni a sétány indítását, és az sem látszik, hogy a túlsó végén milyen lezárást kap majd. (Igaz, a mozi átépítésére korábban jelent már meg egy látványterv.) Karinthy észrevétele volt, hogy az Andrássy út a Hősök terénél kezdődik, és egy kalapboltnál végződik. Ez a hiba ismétlődhet meg a Corvin sétányon is. A sétány lezárására felkért tervezők - így például a Zoboki-Demeter iroda, a Mérték Építész Stúdió és a Finta Stúdió - nehéz feladatot kaptak.

Régi, új, és a jövőben beépülő

8) Kétségkívül óriási eredmény, hogy ott, ahol korábban senki nem akart még ingyen se lakni vagy üzletet nyitni, most bevásárlóközpontot töltenek meg bérlőkkel, és 400 ezer forint körüli négyzetméter áron árulnak lakásokat. Ám félő, hogy az új tömbök zárványként, falanszterként ékelődnek majd a régi házak közé. Hogy milyen kapcsolatba kerülnek a régi házak az újakkal, az a következő években fog eldőlni - ám félő, hogy túl nagy a szakadék a régi és az új lakók között. Az új irodaházak és üzletek, a jobb szomszédság képes lesz felfelé húzni azokat a környező házakat, amelyekben most vécé csak a folyosó végén van?

A felmerült kérdésekre a válaszokat a következő évek adhatják majd meg. 2010. októberében nyit az üzletközpont, majd 2011 tavaszán a sétány üzletei. A projekt várhatóan nem az eredetileg 2012-re, hanem csak 2014-re fejeződik csak be - elsősorban nem a beruházó vagy a kivitelezés késlekedése, hanem a nehezebb hitelhez jutás és értékesítés miatt. A sétány azért épül tovább, immár a Nagytemplom utca és a Szigony utca közötti szakaszon épül majd 2-2 új lakótömb, és a végére a lezáró tudományos-oktatási tömb úgy 2015 környékén. Most úgy számolnak, hogy a végére 205 milliárd forintot költenek el a gigaprojektre.

Források:
http://www.metropol.hu/mellekletek/lakoter/cikk/250122
http://www.nol.hu/budapest/cikk/489869/
http://hg.hu/cikk/epiteszet/2838-bevasarloutca-epul-a-corvin-setanyon
http://hg.hu/cikk/epiteszet/7616-bejartuk-az-epulo-corvin-setanyt
http://epiteszforum.hu/node/14049
http://www.octogon.hu/archinfo/uj+epuletek/a+corvin-szigony+projekt+merfoldkovei+2.html
http://epiteszforum.hu/node/811
http://epiteszforum.hu/node/8897
http://epiteszforum.hu/node/9464

Hol készült a kép? Az épület nevét kérném hozzászólásba 1 percen belül!

További rejtvények itt.

Az Urbitális Majális programsorozat keretében alkalmunk volt meglátogatni a Dózsa György út és Váci út sarkán felépült Capital Square irodaházat és kertjeit.

Az irodaházat a Hochtief Development Hungary Kft. megbízásából a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervezte, a felelős tervező Guczogi György volt. A környezettervező Torma Sarolta volt a Landa-A Kft.-től, ő vezette körbe kis csoportunkat az épületben. A Land-A referenciái között említhető a WestEnd, a MOM Park, a Graphisost Park és a Dorottya Udvar környezetrendezési terve is.

Az épület alaprajza 6 L alakból áll össze - ennek köszönhetően "levegősebb" térszerkezet jött létre, ami természetes fénnyel jobban ellátott belsö tereket eredményezett. Az L alakok beugrói kertként, találkozóhelyként funkcionálnak. Az épület homlokzata a környékre jellemző sémáktól eltérve Magyarországon még ritkán használt, hőszigetelést elősegítő üreges égetett kerámia elemek váltakoznak az üvegfelületekkel. Az energiatakarékosság nagy hangsúlyt kapott: külső árnyékolórendszer, helyenként mozgásérzékelő világítás, előkezelt friss levegő ellátás és hőrotációs megoldások segítik a takarékos épületfenntartást. A megnyitót 2009. június 4-én tartották.

Az épület kialakításakor nem egy "trendi", divatos kialakításra törekedtek, hanem inkább egy időtállóbb, klasszikus megjelenést alakítottak ki. Érdekesség, hogy a ház kerámai homlokzati elemei más színben, de azonos anyagból felbukkannak a berlini Potsdamer Platz egyes épületein is.

A telek beépítésekor előírás volt, hogy a házat beljebb kell húzni a Váci úttól. Így a főhomlokzat és a forgalmas út között egy, az ottani viszonyokhoz mérten tágas magántulajdonú, de közhasználatú tér jött létre. Ez alkalmat adott a tervezőknek arra, hogy egy megemelt növénysorral válasszák el a teret a főút forgalmától, zajától. Az is előírás volt, hogy ezen a területen 20% zöldfelület és 10% vízfelület jöjjön létre. Utóbbit azért volt különösen nehéz teljesíteni, mert a 3-as metró megépítésekor a Váci útnak pont erre az oldalára telepítették át az összes közművet, így óriási a zsúfoltság a felszín alatt. Így csak közvetlenül az épület előtt találtak helyet egy kisebb medencének, amibe világítótesteket és szökőkutat telepítettek. Ez éjszaka ad érdekes képet, amikor a hátteret az irodaház üvegfalain átszűrődő fény adja.

Az irodaház L alakú tömbökből építkezik, ebből adódóan keletkezett egy nagyobb és egy kisebb belső udvara. Mindkettőt az irodaház emeletei veszi körbe, így ezekbe árnyéktűrő növényeket kellett telepíteni. Ezeken a tereken át zajlik a ház lépcsőházai közötti gyalogos forgalom is, így a bejáratok között egy szélesebb díszkőburkolatos sétány húzódik. Ezek mellett növényi ágyás húzódik, két sávban. A növények kazettáit megemelték, így annyi föld kerülhetett ezekbe, hogy fákat is tudtak ültetni a 3 teremszint fölé. A belső udvar fái oszlopos gyertyánok. A járószinten kb. fél méteres földvastagság volt elérhető, ehhez még kb. 75 cm-t ad hozzá a növénykazetták kiemelése. Az ágyások mindenhol a teherhordó pillérek fölé kerültek. A növények közé padokat is el lehetett helyezni, a kávézó pedig saját belső teraszt is kaphatott.

A Pulszky utca felől a szomszédos házsorok közötti zöld terekhez igazodva az irodaház is beugrik, így két újabb földszinti kert jött létre. Az egyik az utcáról is megközelíthető, néhány lépcsőfokon fel lehet menni - itt van ugyanis az étkezde terasza is, amely nem csak a bérlők, hanem a város közönsége számára is nyilvános. A teraszon nemesített meggyfák árnyékában költhetjük el ebédünket. A Visegrádi utca felől a meglévő fasort megtartották, a hiányokat újabb fákkal pótolták. Ezen az oldalon a növényi ágyások emelkedése mutatja, hogy a telek mintegy másfél métert lejt.

Az épület legfelső szintjei úgy lettek kialakítva, hogy kétszintes, panorámás irodák is bérelhetők benne. Itt még jobban fellazul a beépítés foka, ami tetőkertek kialakítását tette lehetővé. Így a legexkluzívabb irodákhoz saját kert is dukál. Ezeknél a növényi ágyásokat úgy alakították ki, hogy közöttük ne csak közlekedni lehessen, de le is lehessen ülni - dohányozni, beszélgetni, vagy akár egy nem hétköznapi tréninget megtartani. Eredetileg néhány fát is terveztek a tetőkertekbe, ám az üzemeltető végül ezeket elvetette - a lehetséges erős szélre hivatkozva. Helyette törpefenyőket, tiszafákat, fekvő tujákat ültettek. Az ágyásokat úgy alakították ki, hogy egyik végükön kiemelkedjenek - a kimagasodó végükbe lehetett volna a fákat ültetni. Szemközti végükön 3-3 lámpatest található, melyek fénye végigsuhan az ültetett növényeken, egészen a kiemelkedő részig.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az A kategóriás irodaházaknál már nem csak a négyzetméterek és bérlői szolgáltatások jutnak fontos szerephez, hanem az épület zöldfelületei, klimatizálása és minél alacsonyabb energiafelhasználása is. Mindez pedig egy zöldebb és környezetbarátabb város felé mutat.

A Hősök tere kicsinyített mása is szerepel abban a kínai kalandparkban, ami elég hamar becsődölt. A Global Paradise nevű helyen a világ sok híres épületének másolatát húzták fel, 90 százalékos méretben. Amit mondjuk baromira nem értek. Most ez a 10 százalék mire volt jó? Nem lett volna jobb, ha az eredeti méretet alkotják meg? Mondjuk így sokkal rövidebb idő alatt el lehet jutni a Hősök teréről a Brandenburgi kapuig. Pláne, ha valaki Kínából indul, ugye. Amúgy a projekt elég hamar becsődölt, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy Shanghai-tól 32 kilométerre van a helyszín, és elég drága volt a belépő is: 100-150 yüan. (100 yüan ma úgy 2800 forint.) Érdekes véletlen, hogy a park millecentenáriumi évünkben, 1996-ban nyílt meg. És nem is kis hazánkban élnénk, ha egy blogger anyagát le nem nyúlta volna egy szép nagy tévé.

1. Budapest az apokalipszis után. 2. Kína. (Forrás)

Források:
http://www.varosvedo.hu/cikk.bve?id=312
http://index.hu/kultur/eletmod/hos/
http://www.azsia.net/index.php?module=News&func=display&sid=7133