Korábban már volt szó a ma is zajló vitáról: épüljenek-e magasházak, felhőkarcolók Budapesten? Ha nem, miért nem? Ha igen, hol és milyenek? Először egy részlet egy Schneller Istvánnal, Budapest korábbi főépítészével készített interjúból:

"-Magasházak, felhőkarcolók miért ne épülhetnének Budapesten is? Miért 55 méter a határ?
-Az 55 méteres határérték megállapítását 2 év előkészítő munka előzte meg. Első lépésben a városnak végig kell gondolnia saját magát, hogy mit is akar, de felhőkarcolóra biztosan nincs szüksége. De ha valaki mégis akar, azon el lehet gondolkodni. Ez a világ egyik legszebb elhelyezkedésű városa, a domborzata pótolja, amit más városnál a magasház. Magasházakat sík helyen szoktak építeni, lásd Berlin, Manhattan. Budapest csodálatos város, amit tagol a Duna, egyik oldalán magas hegyek, természetes magassági különbésgek vannak. Másik oldalán viszonylag laposabb városrész terül el, de ott a megmaradt eklektikus városmagot csodálják a külföldiek. Ráadásul Pestet is körbeveszik a dombságok. Szerintünk, ha természetföldrajzilag nézzük, akkor a Csepel-szigeten épülhet magasház.
-Az európai városokban azért akad példa magasházakra.
-Végignéztük az európai városokat. Az egyik jó példa Frankfurt, a másik a párizsi La Défense, ami a város közigazgatási határán fekszik, olyan, mint nálunk Budaörs. Párizsban nem lehet magasházat építeni, mert mikor megépítették a Belvárosban a Tour Montparnasse nevezetű tornyot, fogták a fejüket. Most 37 méter a magasságkorlát. A szabályozásban azt mondtuk, hogy próbáljuk meg Párizs útját járni. Bár én nem tartom teljesen jó megoldásnak a La Défense-ot sem, de ott egy komponált, új városrészt kreáltak, ahová kivitték a metrót, megépítették a csomópontokat, az autópályát. Azt mondták, ez lesz a mi kis Manhattenünk, és magas szintű építészeti pályázatokon keresztül felépítették a magasházakat. Bár messziről nézve nagyon szépek, gyönyörű festői sziluettet láthatunk, de ha benne állunk, rendkívül üres, pangó érzetet ad. Visszatérve Frankfurtra, egy sík városról beszélünk, amit a világháború végén lebombáztak, majd az amerikai megszállási zóna központja lett, egyben a német központi bank székhelye is. Kis alapterületű városról volt szó, sok munkahellyel, óriási gazdasági fejlődéssel, ezért az újjáépítés során a kibombázott régi városrészek helyén magasházak épültek. A történelmi házak melletti felhőkarcolók érdekes feszültséget keltenek, ami szinte "posztmodern" izgalommal tölti el az embert. Budapestet nem bombázták le hála istennek, ezért az a lehetőség maradt, hogy csoportosítsuk egy helyre a magasházakat. Ezt nem fogadták el. Végül abban maradtunk, hogy a barnazónában, a város történelmi részét körülövező ipari területeken 55 méter lehet a magassághatár, ez ugyan nem felhőkarcoló-méret, de lehet játszani a magassági különbségekkel. Ha Csepelen akarnak egy ilyen negyedet, akkor meg kell tervezni hozzá előre a közlekedést, oda kell építeni az 5-ös metrót.
-Mi a tendencia ez ügyben Európában?
-Most az a folyamat zajlik, hogy bontják le a magas lakóházakat. Rájöttek, hogy társadalmilag elviselhetetlen, elszlömösödik, terjed a bűnözés és a drog. Egy magasházban totális az elidegenedés, a liftet lehasználják stb. 3-4 szintes házakban jobban lehet élni. Németországban a magasházakban dolgozók 30 százalékát pszichológusok kezelik, mert tériszonyuk van. Budapest tele van kilátópontokkal és üres telkekkel. A Távol-Keleten azért építenek felhőkarcolókat, mert a népességrobbanás következtében sokan élnek kis területen. De London is 12 milliós város. Nálunk fogy a lakosságszám. Kinek az érdeke? Csupán 1-2 banknak. Megépítenének kettőt, aztán kifulladna az ügy. Hangsúlyozom, hogy én nem vagyok általában magasházellenes, de legyen rá valós társadalmi szükséglet."

És még egy mondat ugyanebből az interjúból: "Mindenki megpróbál a saját beruházási területén egy szinttel magasabbat építeni, és nem veszik észre, hogy menekülnek az emberek a városból."

(Magasház terve az Etele térre. A kép forrása)

Budapest jelenlegi főépítésze nem ellenzi, hogy Kelenföldön toronyház épüljön. A Futureal csoport (az Akronnal együttműködésben) az M1-M7 bevezetője és az Etele tér közé építene fel egy 4-6 magas épületből álló irodaház-komplexumot Őrmező Iroda Park néven, amiben lenne egy 150 méter magas is. Ők is azzal érvelnek: ha vékonyabb és magasabb épület épül, akkor több hely marad zöldfelületeknek. (Nota bene: Arról persze hallgatnak, hogy erre a zöldfelületre hány ember és hány jármű jut.) A dél-budai irodakínálatot 100 ezer négyzetméterrel gazdagítanák, az építkezés már 2009-ben elindulhatna, az első épület átadása 2010-re várható. Fegyverneky Sándor országos főépítész sem ellenezte a tervet, amikor felszólalt a Futureal által szervezett sajtórendezvényen. Az engedélyezett maximális épületmagasság Budapesten a Hungária körgyűrűn belül 30, azon kívül 55 méter.

És akkor elképzelem, hogy ha eddig az M1-M7 közös szakasza milyen szépen bedugul minden reggel, akkor mi lesz plusz 100 000 nm irodaház átadása után. Mert ezekbe az irodaházakba zömében "természetesen" (ez egy külön esszé lehetne...) nem a 4-es metróval fognak majd az emberek kijárni a városból vagy busszal bejárni az agglomerációból, hanem autóval.

(A Raiffeisen magasház-terve Árpád híd, metróállomásnál. A kép forrása)

Az Árpád-híd, metróállomás környezete is megváltozhat a következő években. Egy ötletpályázat már le is zajlott a terület rendezésére - azaz jobban mondva további beépítésére. A Police Palace melletti telken pedig a Raiffeisen építene irodaházat. Az két torony egyike 110-120 méter magasra nyúlna az égbe, ami a jelenlegi szabályozást jelentősen meghaladó magasság. 60 000 nm iroda épülne, benne természetesen a Raiffeisen központjával, azaz 1500 dolgozóval. 2006-ban a Finta stúdió már készített is egy vázlatos tervet a Raiffeisen megrendelésére. A XIII. kerület főépítésze, Arató György a megvalósítás mellett érvelt, szerinte Pozsony és Bukarest is "elhagy minket", amikor a budapestieknél nagyobb tornyokat épít. Közben a környéken lakók a panorámájukat féltik, a Levegő Munkacsoport pedig elsősorban a növekvő légszennyezés miatt aggódik. Talán ennek is köszönhető, hogy a Raiffeisen Ingatlan Zrt. kommunikációja időközben elapadt, idei sajtóközleményt nem is találtam a honlapjukon a témában - pedig az épületbe eredetileg 2009-ben terveztek beköltözni. A Finta Stúdió továbbra is bizakodó - naná, várják a megrendelést.

Források:

http://www.ingatlanmagazin.com/4399/Hogyan_lehet_kordaban_tartani_a_befektetoket
http://index.hu/gazdasag/magyar/torh080613/
http://archilink.hu/hir-szakma/ceges/3-cegek/2019
http://www.ingatlanmagazin.com/3722/Sipalya_formaju_vagy_bumszli_felhokarcolo_epulhet_az_Arpad_hid_pesti_tovebe
http://www.ingatlanmagazin.com/4424/Allni_fog_a_150_meteres_toronyhaz_Budapest_kapujaban
http://www.ingatlanmagazin.com/read/4430
http://epiteszforum.hu/node/9692
http://www.ingatlanmagazin.com/3385/110_meteres_toronyhaz_Pesten_mar_teszteltek_de_miert_nem_epitik
http://www.ingatlanmagazin.com/3722/Sipalya_formaju_vagy_bumszli_felhokarcolo_epulhet_az_Arpad_hid_pesti_tovebe
http://hvg.hu/itthon/20080612_budaifelhokarcolo.aspx
http://www.epiteszforum.hu/node/220
http://www.ingatlanmagazin.com/4620/Fegyverneky_tornyok_felhokarcolok_magashazak_igen_vagy_nem
 

Korábban már volt szó róla, hogy a Raiffeisen bevásárlóközpontot építene a Mexikói úti FAV-végállomásnál. A Raffeisen vállalná, hogy felújítja a végállomást és egy új BKV központot, ha megépíthetné a bevásárlóközpontot - amelynek eredeti tervei még 30 méteres épületről szóltak.

(A Raiffeisen első terve. A kép forrása)

Úgy értesültem, hogy a projekt beindulása előtt a maximális engedélyezett magasság 18 méteres volt, és 50% telek beépítési arányt írtak elő. Ennél sokkal erőteljesebb beépítéssel számolt a beruházó, és a főváros tavaly év végén el is fogadta a Fővárosi Szabályozási Keret Terv módosítását. A civilek ellen-tervet is készítettek, hogy megmutassák: nem építés, hanem túlépítés ellenesek.

A polgármester álláspontja is megváltozott a civil mozgalom nyomására. Weinek Leonárd egyeztetéseket szervezett a civilek, a beruházó és a tervezők részvételével, ezen keretek között végül az a döntés született, hogy a beruházó által elvégeztetett hatástanulmány mellett független vizsgálatot is meg kell rendelni. (Teljes őrület, de ma a beruházó rendeli meg a hatástanulmányt. Találd ki, hogy találtak-e súlyos aggályokat a bevásárlóközponttal kapcsolatban...) A polgármesteri javaslatot a kerületi frakciók viszont csak akkor támogatták volna, ha a beruházó fizeti a független vizsgálatot. A Raiffeisen persze jelezte, hogy majd ha piros hó esik (persze nem szó szerint így :-) ), akkor finanszíroz ő még egy vizsgálatot, ha egyszer az nem törvényi kötelezettsége. A polgármesteri hivatal is elég érdekesen állt a kérdéshez. Lakossági felmérést végeztetnek, az alábbi kérdésekkel:

"Egy befektető cég felújítaná a régóta pusztuló Mexikói úti földalatti végállomás környékét, ahol a parkolóház, park és egy szolgáltató-, üzletközpont építését tervezi. Civil szervezetek szerint a környéken lakókat hátrányosan is érintheti a létesítmény, a környező kis utcák pedig megfelelő forgalmi korlátozások nélkül nem győznék a megnövekvő forgalmat. Ön szerint:
1. inkább maradjon így a végállomás és környéke, de ne bolygassák meg a környék nyugalmát!
2. épüljön meg a létesítmény, de tegyék rendbe a végállomás környékét, és gondoskodjanak a megfelelő forgalmi korlátozásokról!"

A polgármester a képviselőtestület elutasító álláspontja után újabb tárgyalásokba kezdett a Raiffeisen Ingatlan zéertével, hogy talán mégis finanszírozzák már azt a független hatástanulmányt. Léci. A Raiffeisen pedig végül igent mondott. Ezután a következők történhetnek: a szabályozási terv módosításait 30 napra közszemlére teszik, ehhez lehet javaslatokat, észrevételeket tenni, amit a képviselő-testület a végső döntésnél mérlegelhet. (És ez fontos: semmilyen kötelezettség nem keletkezik.)

Ami szép, hogy a hivatalos kerületi kommunikáció nagyon finoman, úri módon arra van kihegyezve, hogy jönne a beruházó rendet tenni, (sz)építeni, hogy ne maradjanak itt ezek a csúnya-csúnya, balkáni állapotok. Az fel sem merül, hogy bevásárlóközpont építése nélkül is rendezhető a terület? Hogy a terület jó karban tartása pont az önkormányzat feladata lenne? Hogy 20 év ígérgetés után fel lehetne végre húzni egy zajvédő falat az M3 mentén?

A Civil Zugló Egyesület szervezésében múlt hétvégén újabb aluljáró festés volt. Ők tették rendbe azt az aluljárót is, ami a 70-es troli végállomása és a Trófea étterem között a vasúti sínek alatt megy át. A Raiffeisen nyilván nyomul tovább, hisz építeni akar, de ezt elég csendben teszi: a honlapjukon rákerestem a "Mexikói" és a "Zugló" szavakra is, egyikre sem kaptam egy találatot se.

A civil mozgalmak az utóbbi időben egyre több helyen ütik fel a fejüket. Sajátos helyi ízt az ad ennek, hogy általában nem jókedvükben, hanem valami elleni felháborodásukban találnak egymásra az emberek. Ez történt korábban a Nagymező utcai mélygarázs ügyében, a Kőbánya-Kispest végállomásra tervezett bevásárlóközpont ügyében, és a Hunyadi téri csarnok ügyében is.

Én a civileknek szurkolok. És te?

Források:
Vita után mégis lesz együttműködés a bevásárlóközpont ügyében. In: Zuglói Lapok, 2008/11
http://www.civilzuglo.hu/
http://www.zuglo.hu/
http://hvg.hu/itthon/20080611_zuglo_onkormanyzat_ingatlan.aspx
 

2008. június 17-én, kedden döntött a főváros két villamosvonal meghosszabbításáról, és ehhez kapcsolódóan új villamosok beszerzéséről. A finanszírozás döntően EU-s finanszírozásból lesz lehetséges, és 2011-ig meg is valósulhat. A 44 milliárd forintos összköltségből 33,8 milliárdos EU-finanszírozásra pályázik a főváros. Az 1-es villamost a Lágymányosi hídon át a Budafoki útig 1000 méterrel és 2 megállóval, a 3-as vonalát pedig a pesterzsébeti HÉV-állomásig 720 méterrel és 3 megállóval hosszabbítanák meg. A két vonalra összesen 16 új villamost vennének, a budapest.hu-ról letölthető ppt fájl alapján 7 db 54 méter hosszú villamos az 1-es vonalára kerülne (jé, ez pont egy Combino hossza), a 3-asra pedig 33 méter hosszú (ez a "hannoveri" TW6000-esnél valamivel hosszabb) villamosokból vennének 9 darabot. A két vonalon jelenleg napi 150 ezer utas utazik naponta. A hosszabbítás és a járműbeszerzés mellett a meglévő megállókat is felújítanák. Ez szükséges is: az 1-es 27 km hosszú vonalán például már 8,5 kilométernyi szakaszon van sebességkorlátozás a pálya rossz állapota miatt.

Források:

http://www.mfor.hu/cikkek/Meghosszabbitjak_az_1_es_es_a_3_as_villamos_vonalat_a_fovarosban.html

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1061090

http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=78756

http://www.budapest.hu/resource.aspx?ResourceID=villamos_korszerusites

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20080610-cikk-kozlekedesi_beruhazasok
 

2008. június 12-én fontos ponthoz érkezett az 1860 méter (más forrás szerint 1862, de ezen igazán ne vesszünk össze) hosszú M0 híd építése: beemelték az utolsó, 51. elemet is a híd szerkezetébe. Ez az elem 12 méteres és 150 tonna tömegű. A híd tulajdonképpen két híd, de ez a legszebb, leglátványosabb rész, az itteni rész ferdekábeles kialakításának köszönhetően. A pilonok egyenként 44, műanyagborkolatú acélkábellel tartják az alattuk lévő hídtestet és 100 méter magasak (több mint kétszer magasabbak az Erzsébet hídnál), így messziről is jól látszanak. Ezért szerencsés, hogy már a híd megépítésével egy időben kiépül a híd díszkivilágítása is - méghozzá a legkorszerűbb LED-es technikával.
 

A híd 2 híd és annak összekötő részeinek láncolata Budakalász és Újpest között. Az "ára" közel 62 milliárd forint lesz - ami jobban érthető akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a felhasznált 12 ezer tonna acélból és 100 ezer köbméter betonból közel háromszor kijönne a Nyugati Bevásárlóközpont! A tervezés már a 90-es években (!), az építés 2006-ban kezdődött, és szeptemberre át szeretnék adni a forgalomnak. Ha az M0-ás és a Szabadság híd is átadásra kerül, szinte abban a pillanatban lezárják a rendkívül rossz állapotú Margit hidat.

(A videó forrása)

(A videó forrása)

A Megyeri híd az ország első olyan közúti hídja, ahol a 2x2 sáv mellett még leállósáv, kerékpárút és járda is lesz. A leállósáv, ha a forgalom később indokolja, harmadik forgalmi sávvá alakítható - így a jövőre is gondoltak, ami, valljuk be, nem túl gyakori manapság. (Az M31-es gyorsút, ami az M0 és Gödöllő gyorsforgalmi összekötését teremti meg, várhatóan csak 2010 május 31-ére készül el. 110-zel lehet majd rajta hajtani - hivatalos indoklás szerint a domborzati viszonyok miatt.)
 

Egy Index videó 2008 márciusából:

A híd kapcsán nagy vita folyt egy másik hídról is. Ezt a Szentendrei-sziget lakói kapják. Az M0-ás pillérei Szigetmonostor külterületén állnak, ezért a település is beleszólhatott, ők pedig maximálisan élni is akartak a lehetőséggel. Nagy vita alakult ki a híd helyéről: a vízművek minél északabbra szerette volna látni a hidat, hogy az a védett területektől minél távolabb legyen, a túlsó oldalon Szentendre viszont minél délebbre, hogy a hídon átérkező forgalom ne a várost terhelje. Végül a két település és a Vízművek között kompromisszumos megoldás született: a szentendrei strandtól 300 méterrel délebbre lesz majd a híd.

Az M0 híd kapcsán azért emlékezzünk egy igen vidám mozzanatról is: a híd honlapján lehetett szavazni a híd nevéről. Először a Chuck Norris név lett nagyon sikeres. Aztán egy humorista, Stephen Colbert a műsorában felkapta a témát, és arra kérte az embereket, hogy szavazzanak arra, hogy legyen Stephen Colbert a híd neve. 17 millió szavazat érkezett be - ez ugyebár 7 millióval több, mint kis hazánk teljes lakossága! Később az ottani magyar nagykövetet, Simony Andrást is elhívta a műsorba, aki közölte vele: a névadás egyik feltétele, hogy a névadó legyen halott. Itt a videó:

A híd szerkezetének "avatásán" egy kis tűzijáték jelezte volna az utolsó elem "beérkezését", ez azonban egy kicsit elázott, így nem lett igazán látványos, a délutáni hordógurítás viszont sikeresen lezajlott. Közben az jutott eszembe, hogy a híd avatására Stephen Colbert-et és Chuck Norris-t feltétlenül meg kellene hívni! :-)

Források:

http://www.piacesprofit.hu/?r=19973

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/15653/1/belfold/Beemeltek_a_Megyeri_hid_utolso_elemet

http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=218853

http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2007/10/20/Gyorshir_az_M0-as_hid_meglatogathato/

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/infrastruktura/hid20080612.html?print

http://index.hu/video/2008/03/27/osszeall_a_nemcolbert_hid/

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080417-ujpest-utat-szeretne-a-megyeri-hid-melle.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/31m080514/
 

Túl magas házak, túl kicsi udvarok.
A Mátyás udvar csak egy példa a sok közül.
A kép persze csak illusztráció. Náluk is, nálam is.

Budapesten egyre népszerűbbek a lakóparkok. Az ötlet nagyszerűen hangzik első hallásra: zárt belső kert a lakóknak, autók a föld alatt, játszótér, portaszolgálat, emelt szintű szolgáltatások, és minden mindenhez közel van, akár autóval, akár tömegközlekedéssel. Körülbelül egy ilyen világ jön le a színes prospektusokból. Érdekes, hogy ez nem mindenhol alakul ki: a lakóparkok olyan helyeken alakulnak ki elsősorban, ahol az állam nem tud, vagy nem akar sok pénzt költeni a közterületek színvonalas karbantartására.
 

Az idilli látványképek egyre jobban eluralják az ingatlanpiaci hirdetéseket. Egy túlzottan idealizált, irreális képet festenek le, ahol nincs szmog, nincs tömeg, nincs forgalmi dugó, viszont minden fa virul és zöldell, mindenki mosolyog, és száz lakóra annyi autó jut, hogy azt még Enver Hodzsa is keveselné. Miért kell lakások eladásához vagy irodák kiadásához ennyire elrugaszkodni a valóságtól? Azt, hogy ezek tulajdonképpen képi hazugságok, szerintem a forgalmazók is pontosan tudják: nem láttam még olyan rajzot, ami ne lenne "csak illusztráció", minden jogi kötöttség felvállalása nélkül. A megfelelő nézőpont megválasztása is sokat segít az ilyen képi hazudozásban: a 9 emeletes tornyok közé beszúrt, a lakásszámhoz képest tenyérnyi belső kertek felülről nézve szép nagyok, míg a tornyok lapos négyzetek lesznek. Nem véletlen, hogy a képek zöme madártávlatból igyekszik bemutatni az épületeket, és nagyon ritka az emberi, földszinti nézőpont. A szomszédos utcák és házak helyén csak zöld foltok, vagy akár erdőnyi fa szerepel, mintha nem is a városban, hanem egy tanya helyén épülne fel az új lakótelep.

De nem csak a rajzokkal van a gond. Egy bejáráson rákérdeztem a teremgarázsok díjaira. Helytől, mérettől függően a Danubio Park nevű lakótelepen egy teremgarázs beállóhely 2,3 millió forinttól indul, de van 3 millióért is - helyétől és méretétől függően. A szomszédos Marina Part is hasonló árakon dolgozik. Ami elméletben föld alá szorított autóparkolást jelentene, az a gyakorlatban eladatlan parkolóhelyek garmadáját jelenti. Mert egy új autó áráért szinte senki nem vesz parkolóhelyet a teremgarázsban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy beállóhely építési költsége még az egy millió forintot sem éri el, tehát 1,5 millióért is szép nyereséggel lehetne árulni ezeket a beállóhelyeket. A teremgarázs helyekre és a felszíni zöldfelületekre hivatkozva viszont nagyon kevés parkolóhelyet építenek a felszínen. Így aztán jön a növényzet kitaposása, a tiltott helyen parkolás.
 
Aztán érdemes megnézni a beépítettség fokát is. Egyre pofátlanabbul, egyre nagyobb házak épülnek szorosan egymás mellé. Szép az üveglapos vagy rozsdamentes acél erkélykorlát, de a szomszédé kb. 20 méterre van a tiédtől. Vagy függönyözöl ezerrel, vagy megszokod, hogy belát mindenki. A beruházónak mindegy, ő minél több pénzt akar kiszedni minél kisebb telekből, és ha megteheti, hát simán "elintézi" az önkormányzatnál, hogy magasabbat is engedélyezzenek a korábbi szabályozás szerintinél. Így aztán egyre durvább beépítettségű területek keletkeznek, miközben a kapcsolódó beruházások rendre elmaradnak. Nincs a közelben új, vagy sűrűbb tömegközlekedés, nem épül még egy kerékpárút se, viszont van jó sok emelet:

(Forrás https://www.youtube.com/watch?v=5CdYKaA6XXA)

Sokszor annyira eluralja a "marketing és pénzügyi" szemlélet a lakóparkok tervezőit, hogy a kívülről jól mutató lekerekítések, beugrók és pengefalak a lakóknak csak bosszúságot okoznak: 35 fokos szögben találkozó falak mentén kellene a lakást berendezni, bútort kellene tenni az íves falhoz, de nincs ilyen stb. Valójában sokszor építészetileg nulla értékű épületek valósulnak meg, amelyek csak a prospektusban mutattak jól.
 
Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a lakópark "szigetszerűen" épül meg. A beruházó ugyanis csak eladható, vagy kiadható dolgokat épít: teremgarázst, lakást, üzlethelyiséget. Így olyan telepek keletkeznek, ahol van egy kis ABC, de nincs oktatás, nincs kikapcsolódási lehetőség, nincs orvosi ellátás. Ha szerencsés vagy, akkor már van ilyen a környéken. Ha nem, ne várd, hogy kapsz. Több helyen ígérnek medencét, uszodát, szaunát - tudni kell, hogy ezek fenntartása különösen költséges, nagyon megnöveli a közös költséget! Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a szintén eladhatatlan folyosó milyen széles. Láttam már elrettentően szűk folyosókat, ahol a lakók úgy dörzsölik be magukat a lakásukig - nap mint nap...
 

Így aztán a beköltözők cirka harmada komolyan gondolkodik azon, hogy miért is költöztek ide ennyi pénzért, miért is fizettek ki 500-600 ezer forintos (vagy még drágább) négyzetméterárakat, miközben a közös költség jóval magasabb, parkolni ugyanúgy nem lehet, a lakás áthallásos, és még jól el is adósodtak úgy 10-15 évre.
 

Ha ilyen lakásba költöznél:

1) Kérdezz rá a szintterületi mutatókra: összesen hány nm lakás épül, és hány nm kert!

2) Kérdezz rá a műszaki leírás részleteire, ne elégedj meg az általánosságokkal! Csak az létezik, amire garanciát vállalnak, a többi csak maszlag és színes kép! A "Tervezzük, hogy..." kezdetű mondatok legyenek gyanúsak :-)

3) Kérdezz rá a teremgarázs árakra akkor is, ha nem tervezel beállóhelyet venni! És ha kicsit szívatni akarod az értékesítőt, akkor kérdezd meg, hogy miért akarnak 100% feletti profitrátával dolgozni, aztán figyeld az arcát :-)

4) Járj utána, hogy mi van a környéken: hol van iskola, kórház, rendelőintézet, mozi, színház, hivatal a környéken!

5) Kérdezz rá a bent élés kérdéseire is! Ki fogja gondozni a zöldfelületeket? Milyen pénzből? Ki fogja figyelni a teremgarázsban álló kocsidat?

Neked mi a véleményed? Mik a tapasztalataid? Írd meg kommentbe!

Olvasnivalók a témában:

Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók - A lakóparkok világa

Csizmady Adrienne: A Lakótelepektől a lakóparkokig

http://reakcio.blog.hu/2008/06/05/lakopark

http://nol.hu/cikk/487355/

http://www.epiteszforum.hu/node/2402

http://www.epiteszforum.hu/node/2695
 

Elnézést a késői posztért, az Aquincumi Múzeum új épülete már 2007 szeptember 15-én megnyílt :-) A Múzeum pedig már 1894-ben. Mentségemre szolgáljon, hogy nem csak én késtem: Budapest Főváros Önkormányzata 1994-ben hozott döntést, majd 1996-ban írt ki pályázatot a bővítésre.
 
Az új állandó kiállításnak a trafóház ad helyet. A terveket 2007-ben a Lehel téri vásárcsarnokot is jegyző Rajk László (és a Köztigon Kft.) készítette, a kivitelező a Hérosz Zrt. volt. Rajkék ötlete volt a trafóház bevonása a múzeumi épületegyüttesbe. Javasolták a Szentendrei út túloldalán található amfiteátrum bevonását is, ez azonban még várat magára. A tervek között szerepel a további bővítés is: Régészeti Múzeum 2500 négyzetméteren, műtárgyraktár, új kiállítócsarnok, parkoló, gondnoki terület, gyalogos felüljáró a Szentendrei út (és a HÉV) túloldalára - szóval vannak még nagy álmok.
 
Tudtad? 2006-ban volt 1900. évfordulója, hogy Traianus császár Aquincumot a római légió állomáshelyévé nevezte ki.

A múzeum honlapja: http://www.aquincum.hu/
 
Forrás:
http://www.hg.hu/cikk/roma_aquincumban
 

Az 50-es busz budafoki végállomásánál, a Balatoni út túloldalán található a Szoborpark Múzeum. A Balatoni úttal párhuzamosan, de a Szoborpark Múzeum túloldalán indul egy utca, ha ezen végigsétálsz, eljutsz az új víztoronyhoz.

20 ezer budafoki háztartást szolgál ki az új torony, amelynek építészeti kuriózuma, hogy a tartóoszlop nem pontosan a víztartály közepe alatt van, így egy aszimmetrikus szerkezet épült meg. A további adatok: 3000 köbméter víz, 42 méteres magasság, vízzel tele kb. 6000 tonna súly. Most ez a torony is benevez arra barcelonai versenyre, amely a jövőben a világ építészetének legrangosabb seregszemléje lehet.
 

Korábban már volt szó egy újpesti projektről: a Városháza környéki tömbök megújulásáról. A napokban egy másik projekt 19 beérkezett pályázati anyagát bírálták el. A projekt neve: Károlyi István városközpont. A helyszín a Váci út - József Attila utca - Attila utca - Károlyi István utca által határolt nagy tömb:

Újpest nagyon is megtanulhatta az elmúlt évtizedekben, hogy a városi sűrűség az életminőség meghatározó eleme. Az új központ megterveztetésénél is fontos szempont volt a beépítettség foka, a használható városi terek létrejötte. Sokarcú, nem monolit tömbös, jól használható teret szeretnének látni, amelyhez a lakók pozitívan tudnak viszonyulni, és ami flexibilisen, emberi módon használható. A pályázat célja ennek megfelelő tervek, ötletek begyűjtése volt, amiből befejezhető a tervezési program. A Károlyi István utca felől már néhány új lakóház meg is épült, az átalakulás tehát itt már meg is kezdődött. És Budapest egészének is jót tesz az ilyen városközpontok létrejötte, mert segíti a decentralizálódást: legyenek erős kerületközpontok is, ne kelljen minden ügyben bemenni a legbelső városrészekbe.
Első helyezett lett az Ásztai Bálint, Bakó Attila, Niczki Tamás és Trummer Tamás nevével fémjelzett terv, 12 millió forintos jutalommal. A bírálóbizottság nagyra értékelte a terv szerint keletkező városi teret, az épületek tagoltságát, és az "orangerie"-nek nevezett növénykert ötletét.



Második helyezett lett az Artonic Design nevével fémjelzett pályamű. Ebben az esetben is többfunkciós épületek jönnének létre, így elkerülhető, hogy egy éjszakára kiürülő irodanegyed, vagy egy nappal kiürülő lakónegyed keletkezzen: lenne itt iroda, lakás, üzlet, közpark - ha megvalósulna. A föld alá szorított közlekedők azonban túl zegzugosak, nem megvalósíthatók. Az épületek nemhogy nem egyformák, hanem túlzottan is sokfélék, egymással nem harmonizálók.

Harmadik helyezett lett az X.Y.Z. Építész Stúdió terve. A tömbök itt egyetlen, hosszan cikk-cakkozó épületsorrá állnak össze. Az ötlet érdekes, ugyanakkor túl kicsi és túl széttagolt köztereket hoz létre. Az összes épület kettős homlokzatú lenne, így két "bőrréteg" fedné az épületsort, ezzel egységes, ám talán kissé egysíkú látványt hozva létre. A gépkocsi és a gyalogos forgalom jól elválik.

Ki volt Károlyi István?
Gróf Károlyi István a reformkor egyik nagy nemesi családjának sarja, a Széchenyiekkel jó kapcsolatot ápoltak. 1840-ben ő alapította meg Újpest községet. Támogatta az ipar fejlődését, az iparosok itteni letelepedését. A megvalósítandó építkezések külső alakjával kiemelten foglalkozott: "... köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik..." Újpest neve korábban Új-Megyer volt. 1907 óta város, de a városiasodás egyértelmű jele volt már 1845-ben a Városháza megépítése - ehhez Károlyi István jelentős tégla adománnyal és 200 pengő ajándékkal járult hozzá. Újpest 1950 január 1. óta Budapest része.

Források:
http://epiteszforum.hu/node/9594
http://epiteszforum.hu/node/9634
http://epiteszforum.hu/node/9596
http://epiteszforum.hu/node/9601
http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2008/05/16/Ujpest_uj_kozpont/
http://www.lakas-ingatlan.hu/
 

Év Adósságállomány (millió forint)

2003 19 608
2004 49 991
2005 65 959
2006 71 650
2007 75 649
2008* 81 747
2009** 86 326
2010** 95 478

*tervezett, ** előrejelzés

(millió forint)

(Forrás: Budapesti 7 Nap, 2008. június 5.)

2008 júniusának végére befejeződhet a kis-hárs-hegyi kilátó felújítása. A kilátó Makovecz Imre tervei szerint készült még a 70-es években. A több mint 6 méter magas, fából készült kilátónál én is jártam még áprilisban, és tényleg veszélyes állapotban volt már: a korlátok oszlopai több helyen kimozdultak a helyükről, a lépcsőfokokat jelentő gerendák kerekre koptak. A felújítás 3,5 millió forintba kerül, ennek felét a fővárosi önkormányzat fizeti. A 362 méteres magasságból szép kilátás nyílik az észak-budai térségre, de tiszta időben egészen a Belvárosig is ellátni. Így jutsz oda:

A Szépjuhásznétól indulj el a zöld "körforgalom" (körbe mutató nyíllal jelölik) jelzésen, majd kanyarolj el jobbra a sárga háromszög jelzésre - ez a kis toldás vezet fel a kilátóhoz. A hűvösvölgyi BKV végállomásról is indulhatsz, ekkor a lépcsőn felérve rögtön fordulj balra, és itt, rögtön az út felett haladva indul a sárga jelzés. Ezen fel kell mászni egészen addig, amíg a sárga jelzés éles jobb kanyart nem vesz, ott ne kanyarodj jobbra, hanem balra fel a sárga háromszögre, és az visz a kilátóhoz.

Forrás:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/493614/