A területet az 1838-as árvíz után kezdték "művelni" árvízvédelmi céllal. 1870-től kezdtek foglalkozni azzal az ötlettel, hogy hajók ki- és berakodásához használják a nyílt víznél védettebb öböl vizét. A Műegyetem építésekor az öböl északi végét feltöltötték. 1937-re három híd is épült a környéken, így a terület jobban megközelíthetővé vált, így jelentősége felértékelődött. A harmincas években az öbölből kikotort földdel töltötték fel az öböl északi végét. Ekkor már téli kikötőként működött az öböl, de szerepet kaptak a vizi sportok is. Előbb Lágymányosi tóként, majd öbölként is több funkciót kapott: strandolás, úszás, horgászás és evezés is helyet kapott itt. Az ötvenes években nagyszabású beépítések és iparosítások kezdődtek a környéken, és a hely sokat veszített fényéből. 2003-ban indult be a terület újjáalakítása.
A legelső épület kettős funkciót kapott: a mostani kis kiállítás helyén kap helyet az új hajóállomás, az épület déli fele pedig a vizirendőrségé lesz. A sziget szinte összes épületéhez hasonlóan ez is egy egyedi formájú fém váz, erre szerelték fel a borítást, a "falakat" adó lemezeket. Sok tégla nincs ezekben az épületekben. Kivételt képeznek a (még épülőfélben levő) nyilvános vécék, ezeket téglából építik. Picit furcsa, de itt elmegy.
A terveket a T2a építésziroda nyerte, a vezető tervező Turányi Gábor volt. Az épület 2 szintes, és a többi épülettel ellentétben fehér színt kapott, így szinte kivirít a környezetéből. Az épület déli felében a földszinten rendőrségi őrszoba és fegyverszoba, az emeleten parancsnoki és helyettesi iroda, valamint egy "eligazító" nevű terem kapott helyett. A vizibusz megálló az épület északi részében kapott helyet, itt utascsarnok, büfé (és csatolt helyiségei) és WC kapott helyet.
Innen körültekintve egy egészen lendületesen fejlődő város képe rajzolódik ki: a panoráma része a most megújuló öböl, a távolban a Szabadság-szobor és a Citadella látszik, majd az Infopark épületei, az 1995-ben átadott Lágymányosi-híd (ennek tövében látszik az ívelt tetős fehér épület, a rendőrörs+hajóállomás), a túlparton a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, végül a Csepel előtti utolsó partszakasz, rajta (a videó végén) a rém randa Vituki-toronyház (1976) a Kvassay úton:
Beljebb sétálva nagyon klassz parkosítást találtam. Az épületek itt is vastag fémvázasak, sok tégla nincs bennük, de ennek ellenére nem néznek ki gagyinak, sőt! Szerintem nagyon is stílusosak, a környezetükbe jól illeszkedők, és - bár igen tarka-barka színűek a külső borítások (pontosabban: "szerelt struktúrájú falszerkezetek") - egymással is összhangban vannak. Ezek az épületek mind a szórakoztatást szolgálják majd: éttermek, szórakozóhelyek (és hozzájuk kapcsolódóan illemhelyek) lesznek itt. Az épületek még üresen állnak, de jövő tavaszra itt már egy új szórakozónegyedet találhatunk majd.
A Budafoki út felöli oldalon még további beruházások jönnek, ide egy új lakópark épül majd - erről még nem találtam részletesebb információt sehol, valószínűleg még nincsenek véglegesített tervek.
A projekt épülését egyébként sok vita (ízlés szerint: botrány) övezte, ezeket itt nem részletezem, mivel ez nem illik a blog profiljába - akit ezek is érdekelnek, olvassa el a bejegyzés alján linkelt Index-es cikket.
Források:
http://www.epiteszforum.hu/hu/node/7089
http://www.epiteszforum.hu/hu/node/6131
http://index.hu/politika/belfold/budapest/motamota6367/
