2009. május 9-én az elfeledett, és újra megtalált budai ciszternába mászhattunk le a föld alá, ennek beszámolója következik, exkluzív YouTube képgalériával. Ezen a helyen nyolcvan-száz éve nem járt senki, amíg 2009 márciusában rá nem találtak a bejáratra.
A látogatáson képviseltette magát a rakparti csatornázást kivitelező Strabag, a Budapesti Történeti Múzeum és a Kulturális Örökség Hivatala is. A helyszínen rövid előadást hallgathattunk meg arról, amit ma tudni lehet a régi rendszerről.
A BTM régészei hivatalból voltak kint régészeti feltárást végezni, így már az első termek előkerülésénél sikerült dokumentálni a feltárást. A bejárt ciszterna alapterülete kb. 15 x 9 méter (jó kis lakás lenne nekem egy ilyen méretű hely :) ). Közepén található az a nyílás, amin lemehettünk, és ami a terület 20. század eleji feltöltésekor került a föld alá. A ciszterna beltéri magassága most nem túl nagy, de ez annak köszönhető, hogy fel van töltve sóderrel. A kavicsos feltöltéssel a beltéri magasság 2-2,5 méter, anélkül kb. 4 méter. A kavicsréteget annak idején a víz szűrésére használták. A rendszer a Várbazárral és a Várkioszkkal együtt, 1874-1882 között épülhetett, és Ybl Miklóshoz köthető a tervezése. A Várkioszk (ma kaszinó van benne) pompás kis épülete volt egykor a gőzgépes szivattyúház, innen nyomták fel a vizet a Várba. Ezért van tornya - annak idején az volt a kémény. Mi csak egy teremben járhattunk, de az eddigi feltárások alapján 6 teremről tudni, plusz a kapcsolódó alagutakról, csatornákról. Három méretben készültek a bolthajtású termek: van két nagy, amelyik ötször három boltszakaszos (egy ilyenben jártunk), a közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. Magyar Károly, a BTM régésze szerint "Nagyon hasonló struktúrájú, ugyancsak földalatti építmény került elő jóval délebbre, a Döbrentei térnél a főgyűjtőcsatorna építésekor, a vezeték földalatti sajtolása során ütköztek bele. Tüzetesebb vizsgálatára nem volt mód, de a szerkezete nagyon hasonlított, csak kisebb volt. Utólag, a most felfedezett földalatti víztározó fényében szinte bizonyos, hogy az is ciszterna volt". A közelben, a Várkioszk mellett két, a Dunához vezető alagútra is rábukkantak, ezeken jött be a víz a Dunából. A kisebbikről eddig is tudtak, mivel ezen keresztül vezették ki a rakparti kikötőhöz a szükséges közműveket. A nagyobbik is a Várkioszkhoz vezetett, csakhogy arról már elfalazták. Az utat egy hatalmas vasajtó zárja el. Kellett lennie még egy nagy gyűjtőmedencének is a ciszternáktól délre, de ennek helyét még nem sikerült meghatározni. Az építmények úgy maradtak rejtve, hogy a park kialakításakor több mint egy méteres feltöltés került a területre, így a lebújónyílásokat is föld borította. És hogy milyen magas színvonalon folyt a kivitelezés, azt mutatja, hogy ma is sértetlenek a falak, és alig-alig hiányzik a terem falairól a vízhatlan, kemény vakolat.
A létesítmény a modern vízvezetékrendszer kiépítésével kerülhetett használaton kívülre. Azaz talán száz éve nem járt lent senki. Hogy mi lesz vele? Még nem tudni, de a KÖH elnöke, Mezős Tamás már lelkesen mesélt lent egy olyan ötletről, hogy a Várbazár helyreállításával együtt ez a hely lehetne a Vár új bejárata és turistaközpontja, innen lehetne a föld alatt átmenni a Bazárba. A hasznosításról, esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi önkormányzat határozhat, akik első körben egy informatikai céget bíztak meg a létesítmények 3 dimenziós szkennelésével. A védetté nyilvánítás és annak mikéntje sem eldöntött még. És persze az egészhez elengedhetetlen lenne a Várbazár helyreállítása is, amihez ha nem kezdenek hozzá néhány éven belül, akkor visszafordíthatlan károk keletkeznek az épületben, azaz már nem lesz mit megmenteni. A medencesor szerencsére megmarad, az új főgyűjtő-csatorna kikerüli.
Ami az egészben a döbbenet: úgy feledésbe merült ez a komoly rendszer, hogy 2009 márciusáig nem is tudtak róla! Némi leírást találtak a BTM és a KÖH munkatársai, de a rendszert leíró eredeti tervrajzokkal még senki nem rukkolt elő. Hogy lehet az, hogy mindenki tudja, hogy a Kioszk valamikor a víz felszivattyúzását végző gépház volt, de senki nem kereste a kapcsolódó csatornahálózatot? Elképesztő ez a város, hogy egy ekkora rendszert egyszerűen el lehet felejteni!
Források:
http://www.muemlekem.hu/magazin?id=8
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=23820
http://nol.hu/archivum/lap-20090511-20090511-39
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24344
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24432
