Ferihegy cikksorozat

Idén 30 éve, hogy elkezdték építeni Nieder Iván fő művét. Az ő neve valószínűleg kevés olvasónak ismerős, pedig a Ferihegyi repülőtér két "lábon" álló forgalomirányító tornya - amelyről most szó lesz - a reptér egyik emblematikus épülete.

A repülésirányító toronyból nem a teljes hazai légteret, hanem a reptér 10 kilométeres körzetét és a reptéri repülőgépek és kiszolgáló járművek földi mozgásait irányítják (ún. közelkörzeti forgalomirányítás). Ehhez előírás szerinti szögben el kell látni a kifutópálya végéig, ez határozta meg a speciális építmény magasságát. Elhelyezését is ez döntötte el: egy kisebb dombra, kimagasodó pontra telepítették. A tervezés során tanulmányutakra is elmentek, többek között Frankfurt, Helsinki és Burgas repterein jártak.

A torony makettje

A földszinti talapzatba telepített akkumulátorok és generátorok áramkimaradás esetén is üzemben képesek tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a két lábról érkező terhelést, másrészt ellenáll az esetleges szeizmológiai mozgásoknak. A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel. A pilonok kúszózsalus eljárással készültek: minden szakasz megkötése után kétfelé vették a zsaluzatot, daruval feljebb emelték, újra összeszerelték, és így jött a következő szakasz. A pilonok 30 cm vastag betonozással készültek el. Az épület tetején látható gyémánt formájú rész tartalmazza a forgalomirányítók helyiségeit. Ebben van az ún. guruló radar is, amely a pályán levő mozgásokat - az előterek, gurulóutak, kifutópályák földi mozgásait - kíséri figyelemmel, miközben másodpercenként egyet fordul. A radar által keltett rezgéseket súlyos vasbeton lemez veszi fel az üvegezett, bordákon álló kabinszerkezet felett. A gurítóradart műanyag gömbkupola, ún. radom védi. A forgalomirányítók helyiségeit Mannheimből hozatott speciális, 3 rétegű üveggel kellett hangszigetelni. Kívül akár fülsiketítő 100 dB is lehet a zajszint, bent azonban max. 32 dB lehet. Az épület teljes magassága 53 méter. A tervezés 1972-1977 között zajlott, a kivitelezés 1978-ban kezdődött meg. A két pilon közötti szintek beszerelését 1981 március 26-án kezdték el a Vörös Meteor Sportklub alpinistáinak segítségével, és május 15-ére végeztek. Egy-egy szintet hét darab "I" gerenda tart, részben a pilokba illesztve, részben konzolosan a pilon falához illesztve. Ennek megtervezése nem kevés fejfájást okozott a statikus tervező Kékedy Pálnak.


A torony belsejében (Kép: HungaroControl)

A két vasbeton láb közé telepítették a szinteket. Az épület érdekessége, hogy ezeket fentről lefelé haladva építették be. Először a legfelső 3 egység készült el. Minden szint alumínium elemekkel borított a három rétegű üvegezéssel ellátott szalagablakok között. A szintek nagyságát a nagyterem szükséges alapterülete határozta meg, ebből következett a 18x18 méteres négyzet alakú alaprajz. A szintek számát a behelyezett funkciók határozták meg. Az építés első ütemében az alábbi szintek kerültek kialakításra:
-7. szint: épületgépészet, szociális helyiségek
-8. szint: rádiós helyiségek, javítóegységek
-9. szint: az irányító szolgálat járulékos létesítményei és pihenői, meteorológiai műszerek
-10. szint: meteorológiai megfigyelő
-11. szint: irányítóhelyiség a repülőtéri irányítás számára
-12-13. szint: földi irányító radar, légkondicionáló gépek


Épül a torony (a képet Nieder Ivántól kaptam)

Nieder Iván a megrendelői igénynek megfelelően rugalmas kialakításra, bővíthetőségre törekedett, ebből következett a lefele bővíthető kialakítás. 2000-ben még két szinttel "nőtt lefelé" a torony, akkor az irányítókkal közvetlen kapcsolatban álló Repülőtéri Koordinációs szolgálatot telepítették oda. A külső burkolat itt eltér a felsőbb szintektől, ami jól mutatja a későbbi beépítést, ám valamelyest megtöri az egységes megjelenést. A szintek födémgerendái a pilonfalakban kihagyott és acéllemez béléssel ellátott fülkékbe támaszkodnak fel. Összesen 10 födém építhető be - így, ha igény lesz rá, a jövőben újabb "fiókokkal" további bővítésre is van lehetőség. A tornyot 1983 augusztus 29-én adták át, a kivitelező a 21. számú Állami Építőipari Vállalat volt. Augusztus 30-án este 8-kor a MALÉV MA881 járata volt az első, amit már innen irányítottak le a földre, a szintén új 2-es kifutópályára.

Nieder Iván az egész épületet úgy tervezte meg, hogy annak kialakítása egyben az ország kapujaként is megjelenjen. Az egyedi megjelenésű irányítótorony a reptér egyik szimbólumává is vált. Az épület nemzetközileg is elismert lett, a német Aufbau például 1986-ban hosszabb cikket közölt róla.

A torony láthatta a 2-es terminálok átadását, II. János Pál, Gorbacsov és Clinton különgépeit, és a légiközlekedés óriási fejlődését az elmúlt évtizedekben. Úgy tartják, hogy ha abban az évben nem a 2-es terminál épülete "viszi el" az Ybl-díjat, akkor az irányítótoronyért Nieder Iván kapta volna. Ám a minisztériumban úgy vélték, hogy ennyire rövid időn belül nem adható ki a reptérre két Ybl-díj, és a reptér tervezője egyben az UVATERV vezetője is volt, így Nieder Iván végül lemaradt a kitüntetésről.

Források:
Nieder Iván közlései
A Ferihegyi repülőtér új irányítótornya. Magyar Építőipar, 1983/3. p. 136.
http://www.bud.hu/budapest_airport/tortenet
A Ferihegyi repülőtér "szeme": az Irányítótorony. (Ismeretlen szerző és év)
http://www.hungarocontrol.hu/

.

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!