Ünnepek alatt állunk. Volt már karácsonyunk, most pedig itt az új év minden új ígérete. Ezt az időszakot emberemlékezet (és az idő években számolgatása) óta valamiféle mitikus felhő lengi körül, az utóbbi kettőezer évben pedig ehhez hozzájött még a római katolikus egyház szokásrendszere, illetve annak fogyasztói társadalommal fűszerezett változata. "Piaca" van tehát a szenteknek és a legendáknak, így hát szobruk is akad jó néhány. Ez a hangulat és vezéreszme lengi be mai összefoglalónkat, ahol megint újdonságok körül szaglászunk.

Értékeljük a művészetet!


(Fotó: Ády, Szoborlap)

"Ez a szobor nem méltó, egyszerűen nem méltó!" – olvastam pár napja egy kommentben. Ugye már sejtjük, melyik alkotásról is lehet szó? Steve Jobs szobrától volt hangos pár napig a média, na meg attól, hogy mennyire nem hasonlít az alkotás az ábrázolt személyre. Tény, hogy nem tökéletes kópia, hanem "naturális stílusban készülő alkotás" - vallja Tóth Ernő, szobrászművész, a december 21-én, a Graphisoft Parkban avatott mű készítője.

Hogyan értékelhetünk egy alkotást?



A bal oldali képen Wachter Klára fotóját látjuk Babitsról, jobb oldalon pedig Rippl-Rónai festményét. Ahogy a képeknél is, a 3 dimenziós alkotásoknál is elmondható, hogy nem az ábrázolás tökéletessége, hanem annak átütő, kifejező szerepe meghatározó. Megragadni egy-egy jellegzetes vonást, és azon keresztül elmondani és nyomatékosítani valami nagyon fontosat az egyénről.

Személy szerint a szobor keze a kedvencem, amivel különös hangsúlyt ad a testtartásnak, ami összességében is jól mutatja be egy ipari mogul meggyőző erejét. Azt hiszem Jobs lényege volt ez a meggyőző erő. Persze mindenkinek saját értelmezése van, és emiatt bárki szabadon állíthatja, hogy a szobor rossz. A fenti képes példámmal csak piszkálgatni szándékozom a magabiztos állításokat és kinyitni néhány szemet arra, hogy a művészet célja nem a másolás.

Most pedig tessék körülnézni a fa alatt, és megszámolni az almás termékeket!

Markolt Sebestyén barokk szobra

November végén avattak egy Nepomuki Szent János-szobrot a II. kerületi Bimbó – Keleti Károly sarkon, ahol 1940-ig volt már egy, de az sajnos eltűnt.

Csak a Szoborlapon 161 db Nepomuki van, 16 a fővárosból, pedig a lapnak eleve nem célja nehezen beazonosítható alkotóval rendelkező szentek felsorakoztatása. Országszerte szinte minden településen áll egy Csehország védőszentjéből, aki nálunk a gyónási titok mártírjaként, de legfőképp az úton és vízen járók védelmezőjeként ismert. Legtöbbjüket a barokk korban emelték, és bármerre járunk, nagyon hasonló jegyeket és elemeket fedezhetünk föl rajtuk.


(Fotó: Siskovits Attila, Szoborlap)

Ami miatt kiemelem a novemberi avatást az az, hogy szerintem ez a mű valamennyire túlmutat a klasszikus ábrázoláson, és ez jó jel. Emberközelibb szentet látunk, letisztult formavilágba, lágy kontúrokba bújtatva.

Persze még mindig távol vagyunk egy áttörést jelentő kortárs ábrázolástól, ahogy ezt például az Olomouc-öt elkerülő autópálya-szakasz feletti magaslaton álló Szent Kristófnál már egészen boldogan jelenthetjük ki. De ne legyünk telhetetlenek, egyszer mi is elérjük majd ezt a nyitottságot, fő az optimizmus!...


(Fotó: Berci, Szoborlap)

Flórián téri szoborcsoport

A fővárosnál tárgyalások folynak a Flórián téri szoborcsoport újraállításáról. Kapcsolódó videó itt érhető el (3. napirendi pont, de csak ilyenféle önkormányzati ülések rajongóinak ajánlott). "Minden nem kötelező feladat kukába kerül" – állítja az ellenzék, de Tarlós kitart az újraállítás anyagi támogatása mellett, és az eredeti 30 milliós tétet 35-re emeli. Na, de ez sem lesz elég, a kerületnek 40 kell! Az izgalmas, fordulatokban gazdag sztorit követni fogjuk, ígérjük.


(Forrás: képeslap a 19. század elejéről)

Most nézzük a szoborcsoport kalandos hátterét. Először is fontos leszögezni, hogy a képen látható együttállás csak 1819-től létezik, előtte külön-külön léteztek a művek, és a szakemberek feltételezése szerint a Zichy-kastély előtt álltak (ma Fő tér 1. belső udvara).

A 18. században Óbuda területe a Zichyek birtokrendszeréhez tartozott, így minden mű hozzájuk köthető. Zichy Miklós valószínűleg az 1739-es pestisjárvány után adott megbízást egy Borromei Károlyt ábrázoló alkotásra. A képen is kivehető talán a térdelő Károly, balon egy angyal, középen a földön pedig a bíborosi kalap.

Miklós gróf 1758-as halálának évében özvegye, Berényi Erzsébet állíttatta a későbbi csoport második tagját, Szent Flóriánt (a korábbi csoportkép bal oldalán). Harmadiknak 1763-ban készült el Néri Szent Fülöp szobra, tekintettel arra, hogy az évben megesett földrengéstől a szent megvédte Óbuda népét.

A műveket valószínűleg egytől-egyig a Zichy család udvari szobrásza, Bebo Károly készítette.

Több mint fél évszázad után, a Vörösvári – Pacsirtamező – Tavasz – Szentendrei utak találkozásánál elhelyezkedő térre került ki kompozíció formájában a három alkotás, „Fogadalmi oltár” néven egyesülve. Kedvelt találkozási és tájékozódási pont volt, és csakhamar „Flórián tér” néven kezdték emlegetni a területet (Pagyulay Imre 1852-es könyvében már így szerepel). Újabb érdekesség, hogy itt működött a Flórián téri emberpiac, ahol az óbudai gazdák béreltek fel sokakat alkalmi munkára az hajnalban összegyűlt pályázók közül.

A szoborcsoport 1956-ig határozta meg a teret, amikor is a növekvő forgalom miatt szükségessé vált úthálózat bővítés és térrendezés során az alkotást elemeire bontották és elszállították. Bár egyes netes források szerint Flórián alakja látható ma a közeli Óbudai Szent Péter és Pál templom előtt, ez a képek alapján egyértelműen tévesnek mondható (bár ennek alkotója is Bebo). Létay Miklós nagyszerű összeállításából kiderül, hogy a darabok először a Zichy-kastély elé, majd a Budapesti Történeti Múzeum raktárába kerültek.

Források:
Steve Jobs szobra: http://www.szoborlap.hu/16679_steve_jobs_budapest_toth_erno_2011.html
Nepomuki Szent János szobra: http://www.szoborlap.hu/16654_nepomuki_szent_janos_budapest_markolt_sebestyen_2011.html
Flórián téri szoborcsoport: Létay Miklós – A főváros régisége / Közterek és magánterek


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!