Az alábbiakban 50 évvel ezelőtti hírekből válogatunk, a korabeli sajtó cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

Április 1: Séták a Várban - Mit lát az idegen. (...) A Kapisztrán téren befejezés előtt áll a Magdolna-torony helyreállítása. A belső lépcsők már épek, de a szentély helyén, ahol Martinovics Ignác apáturat egyházi méltóságától megfosztották, mielőtt a Vérmezőre kísérték volna - még kiszakadt cementzsákok szürke pora csordogál s két ember ácsolgatja egy kis lépcső zsaluzatát (...) Ezt a templomot hagyta meg a keresztény hívőknek a török. A hajó a protestánsoké lett, a szentély a katolikusoké. Az 1602-es ostromkísérlet után a felbőszült nagyvezír elvette, kitűzette rá a lófarkas, félholdas lobogót s attól kezdve - Buda felszabadításáig - ez volt a Győzelmi mecset.



Azért a torony szép lesz, csak úgy ne járjunk vele, mint a Clarissák hajdani kolostorával, amelynek újjáépítését tavaly befejezték, de az építővállalat ottfelejtette az állványokat. Még a törmeléket se takarította el, azután jött az ősz és a tél, az állványzat piszkát csapadékban oldva szépen rákente a friss vakolásra. Most karvastag fekete piszokpatakok csorognak az új vakolaton. (...)

Csak úgy ne járjunk a kecses Magdolna-toronnyal, mint a Hess András téri Miklós-toronnyal, amelyet belül helyreállítottak, kitűnő csigalépcső fut az egri minaret magasságába, a Vár legmagasabb pontjáról páratlan kilátást ígérve a gyöngyszürke ködben úszó Pestre. De a legfeleső szinten gyanús, vörös porban gázolunk. Rossz minőségű, szétfagyott cseréppel fedték be a tornyot, piros permet hull a látogató nyakába. Azaz dehogyis hull... Nem jön ide senki, mert a torony "üzemeltetését" nem tudják megoldani s ha megoldanák? ...Minek? ... A legfelső szinten elfelejtettek ablakot vágni, s ha felkapaszkodik ide valaki, dobogó szívvel állhat a porladozó, egyéves cseréptető alatt, vagy leülhet a porba, mert ülőhely sincs. A panorámát befalazták. (...)

Az elmúlt ősszel a Buzogány-torony alatt - légvonalban nincs is messze, s itt minden szögletet föld alatti járatok kötnek össze - megtalálták a tabáni szőlősgazdák két hatalmas pincéjét. Az egyikben akkora piszkei vörös márványból faragott, címeres boros hordóra bukkantak, hogy hat pár táncolhatna benne. A boltozaton ott vannak a lámpatartó vashorgok, a falban a fülkék, csak be kéne vezetni a villanyt, kiseperni, berendezni s a Szarvas úton megindulhatna erre a látogatók tömött sora. A felfedezést a vendéglátóipar egetverő lelkesedéssel fogadta, szemle szemlébe torkollt, azután rávertek az ajtóra egy nagy lakatot s a pincében mélyen aluszik a csönd, a közöny... (...) (Magyar Nemzet)


 
Április 1: Elkészült az autópálya új szakasza - Ma délelőtt adták át a forgalomnak. Ma délelőtt Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes megnyitotta a bécsi és a balatoni autópálya hét kilométeres új szakaszát, amelyet térképrajzunkon a 6,3 és a 13,3 kilométer között vastag fekete vonal jelez. Az ország első autópályája a Budaörsi út felől közelíthető meg, erre a célra épült kereszteződésmentes csomópontokról. Csak gépkocsik közlekedhetnek rajta, gyalogosoknak az átjárás tilos, életveszélyes, mert az autók óránként 120-140 kilométeres sebességgel is száguldhatnak a tükörsima betonon. A 28 méter széles autópálya két-két nyomtávát négy méter széles zöldsáv választja el egymástól.

Az autópálya tovább épül. A Kelenföld-Ferencváros közötti vasútvonal északi oldalán halad tovább, új közúti Duna-hídon kapcsolódik majd a Hungária-körúthoz. Az utóbbi megoldást a forgalom nagysága ma még nem indokolja. Ezért most az autópálya Budapestre, az Osztyapenko-szobornál épülő, keresztezésmentes, több szintű forgalomelosztó helyszínről halad tovább gyorsforgalmi úton a Budaörsi úti laktanyáig. Ezt a szakaszt most építik. A laktanyától az Erzsébet-híd, illetve a Kosztolányi Dezső tér irányába az utak korszerűsítését, szélesítését a Fővárosi Tanács az idén és jövőre elvégzi. (Esti Hírlap)

Április 1: A korszerűsített Kálvin téri áruház ma délelőtt 10 órakor nyit. Több mint 30 milliós, teljesen felfrissített árukészlettel várja vevőit. (Magyar Nemzet)



Április 2: Felavatták az angyalföldi "Béke és Barátság" emlékművet. Csütörtök délután Angyalföldön, a Béke téren rendezték meg a felszabadulás évfordulója kerületi központi ünnepségét. Az újonnan parkosított téren - a XIII. kerületi Tanács székháza mellett - állították fel a "Béke és Barátság" emlékművet, Kalló Viktor szobrászművész és Skoda Lajos építőművész alkotását. (...) Kónyi Gyula a kerületi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, majd leleplezték, utána pedig megkoszorúzták az emlékművet. (Népszabadság)

Április 2: Gyalogos forgalom a tér alatt. (...) A csúcsforgalom nehézségei miatt sok a panasz; különösen a Baross tér és a Kálvin tér zsúfoltsága nehezen elviselhető. Mit tervez a Fővárosi Tanács közlekedési igazgatósága, hogy megjavuljon a túlzsúfolt csomópontokban a közlekedés?

Elkészültek a tervek

-A leginkább túlterhelt, közlekedési eszközökkel túlzsúfolt terünk - hangzott a válasz - a Baross tér. Gyökeres rendezésének tanulmánytervei elkészültek. Két problémát kell megoldani. Ezek egyike: hogyan építsük ki a gyalogosforgalmat a tér felszíne alatt, hogy ez a gyalogosaluljáró-hálózat egyben majd a metróállomás utasforgalmát is szolgálja. A másik: a közúti forgalom megjavítása, megkönnyítése. Ennek kétféle változatát dolgoztuk ki: az egyszintű és a kétszintű megoldást. Az utóbbi megvalósítása esetén a Baross tér alatt, a Rottenbiller utca és a Mező Imre út között közúti kétszintes keresztezést építenénk. (...)

A Baross téri utasszámlálás megerősítette azt a véleményünket, hogy addig is, amíg a tér teljes rendezésére sor kerülhet, szükség van közbeeső intézkedésekre, például arra, hogy a villamoskocsikat átcsoportosítsuk, és a Keleti pályaudvar indulási vágányánál levő hurokvágányt tehermentesítsük. Tervünk az, hogy egyes járatokat ne vezessünk be a hurokba, hanem a villamosok, bekanyarodás nélkül, egyenesen folytassák útjukat a Thököly út irányába. Ebben május elején döntés lesz.(...) (Esti Hírlap)



Április 3: Felavatták a budapesti Lenin-szobrot. Pénteken délután az MSZMP budapesti bizottsága és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága által rendezett nagyszabású ünnepségen leplezték le a Lenin-szobrot. A zászlódíszbe öltözött Dózsa György úton a magyar és vörös zászlók erdejéből kimagaslott a Műcsarnok mellett épült emlékmű 17 méteres vörösmárvány pilonja. Előtte a talapzaton álló négyméteres Lenin-szobrot fehér lepel borította. (...) A Himnusz elhangzása után Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. (Magyar Nemzet)

Április 3: A mester és modellje. Vaszilij Mihajlovics Golovcov, a gellérthegyi Szabadság-szobor szovjet katonaalakjának modellje, Budapesten tartózkodik. V. M. Golovcov, aki jelenleg egy textilgyárban meósként dolgozik, s a felszabadulás 20. évfordulója alkalmával érkezett hazánkba, meglátogatta műtermében Kisfaludi Stróbl Zsigmondot. (...) (Népszabadság)

Április 3: Befejezték a Várban a gótikus nagyterem építési munkáit. Az építők, akiktől ez a munka nagy szaktudást követelt, vállalták, hogy felszabadulásunk 20. évfordulójára elkészítik a termet. Kovács Imre csoportvezető pénteken délután jelentette, hogy eleget tettek ígéretüknek. (Magyar Nemzet)

Április 3: Négy óriásfelvonó az új Széchenyi Könyvtárhoz. A volt királyi palota helyreállítása rohamléptekben folyik. Legelőször a palotának azt a részét építik, amelyben majd az új Széchényi Könyvtárt helyezik el. A belső falakat betonmerevítőkkel látták el, hogy a hatalmas és súlyos könyvtárt biztonságosan lehessen elhelyezni a falakon belül. Mindent gépesítenek, még a ruhatárakat is. A könyvek továbbítása is gépi erővel történik majd. Arra is gondoltak, hogy a könyvtárt gyorsan meg lehessen közelíteni. Négy hatalmas felvonót terveznek, amelyek a Dózsa térről indulva, másodpercek alatt szállítják majd fel a látogatókat a volt Palota térre, illetve az Oroszlán udvarra. Egyébként gondoskodnak kényelmes gyalogfeljárókról is. (Esti Hírlap)



Április 4: Megnyílt a Belvárosi Kávéház szombaton délután, csaknek egyéves szünet után. Régi hagyományainak megfelelően, stílusát megtartva szépítették meg a patinás vendéglátóhelyet. A földszinten "Caffé-hallt" rendeztek be, elegáns éttermet alakítottak ki, még a galérián délutántól éjfélig működik a tulajdonképpeni kávéház. Elkészült a Belvárosi Kávéház megcsinosított bárja is, amely este fél tízkor nyit. (Magyar Nemzet)

Április 4: Űrhajós háziasszony az Üllői úti ABC-ben. Ma délelőtt az Üllői úti lakótelep Napfény utcája stílszerűen: simogató napfénnyel fogadta az űrhajós házaspárt: Válja Tyereskovát (hiába, így tanultuk meg a nevét az űrrepülés emlékezetes óráiban) és Andrijan Nyikolajevet. A mindig siető, olykor zsörtölődő pesti háziasszonyok mintha egy pillanatra elfeledkeztek volna róla, hogy tulajdonképpen vásárolni indultak a telepi ABC-áruházba, amikor a bejáratnál feltűnt a fényképekről jól ismert fiatal nő alakja, aki most - ha nem is inkognitóban, de mint maga mondta, egyszerű háziasszonyként sétált-nézelődött a pultok között. "Hivatalosan" nem nyilatkozott, de útközben, beszélgetve, elmondta, hogy tetszik neki a már a húsvéti készülődés képét mutató áruház, tetszik az ABC "mindent egy helyen" rendszere. (...) A ma délelőtti talákozás nem az utolsó az űrhajós házaspárral. Tyereskova és Nyikolajev, a kormány vendégeként néhány napot még hazánkban tölt. Megismerkedik Budapest nevezetességeivel, s előreháthatólag ellátogat vidékre is, látogatást tesz katonai alakulatoknál, találkozik munkásokkal, üzemi dolgozókkal. (Esti Hírlap)

Április 4: Felszabadulási emlékművet avattak Pesterzsébeten. Szombaton Pesterzsébeten, a Hősök terén ünnepélyesen felavatták az új felszabadulási emlékművet. Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. A kerület lakosság nevében Bozsik József, a XX. kerületi Tanács vb-elnöke vette át a Munkácsy-díjas Vilt Tibor alkotta emlékművet, amelyet ezután megkoszorúztak. (Népszabadság)

Április 4: Milyennek szeretné látni húsz év múlva Budapestet? Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke: "(...) Teljesen bizonyos, hogy addigra a lakásprobléma megoldódik: nemcsak lakáshoz jut majd minden igénylő, hanem az igényeknek megfelelő lakást tud kapni minden család. Addigra eltűnik a szén- és fatüzelésű kályha a budapesti lakásokból, s a távfűtés váltja fel. De ahová ez nem tud eljutni, és a központi fűtés megoldhatatlan, ott gázzal fűtenek majd. Ez lényegesen megjavítja a főváros levegőjét.

Megváltozik a város képe is. A Belváros tulajdonképpen kihúzódik majd a Városliget széléig, s az ott felépülő új Nemzeti Színház már kifejezetten belvárosi kulturális objektum lesz. Távlati elképzeléseinkben szerepel az is, hogy Budapestet a hétvégi pihenők, víkendházak rendszere övezze, s így a főváros lakóinak nem kell majd a hét végét benn a városban tölteniük, hanem kimehetnek a szabadba, úgy, hogy tulajdonképpen Budapesten maradnak. Megvalósul addigra egy olyan korszerű vendéglátóipari hálózat is, amely lehetővé teszi, hogy bárki olcsón, kulturált körülmények között étkezhessen. Az étkezés alatt mind a három főétkezést értem, ami ugyan ma még nem nagyon bevett szokás, de a kulturált életmódnak ez az útja; az asszonyok házimunka alóli tehermentesítéséről nem is beszélve. Ezzel függ össze a ma még idegennek tűnő, újfajta szórakozási lehetőségek kialakítása is: húsz év múlva minden bizonnyal megvalósul az éttermek, zenés szórakozóhelyek mellett létesített klubok rendszere, ahol kellemes, kulturált körülmények között tölthetik el estéiket a baráti társaságok.

Beszélhetnénk még a kereskedelmi hálózatról is, amely addigra alaposan megváltozik és a szakboltok, valamint a házhoz szállítás rendszerére épül majd, szólhatnánk a közlekedésről, amelyet gyökeresen megjavít az 1970-ben üzembe lépő kelet-nyugati, majd a későbbi években beinduló észak-déli földalatti gyorsvasút; a mozihálózatról, amelyet a televízió már csak azért sem szorít ki, mert addigra minden mozi áttér az útnevezett 76 milliméteres panoráma filmvetítésekre; a világításról, amely akkor már fényárba borítja nemcsak az üzletnegyedeket, hanem a külső peremkerületeket is; a nagy parkosításról, a Dunapart megváltozott képéről stb. (...)" (Népszabadság)

Április 9: A Nemzeti Színház bontása után óriási vasbetonszekrényt szerelnek a Blaha Lujza téren. A Blaha Lujza tér alatt 30-35 méternyire eredményesen dolgoznak a földalatti építői. A mélyállomást három, egyenként 8,5 méter átmérőjű öntöttvas béléssel ellátott alagútból képezik ki, mégpedig úgy, hogy a három alagút egymással szomszédos falait áttörik, s így egy hatalmas föld alatti térség bontakozik ki. A három közül a Rákóczi út felé eső, 120 méter hosszú alagút építése a jövő héten befejeződik. (...) A Blaha Lujza tér felszínén is hamarosan nagyarányú munka kezdődik, építik a földalatti kijáratát. A Nemzeti Színház bontása előreláthatóleg május végéig befejeződik. A helyén óriási vasbeton szekrényt szerelnek össze, olyant, mint amilyen az Astoriánál és a Baross téren épült. Ebbe építik be a mozgólépcső ferde alagútjának felső részét és az egészet a felszín alá süllyesztik. A tervek szerint a szekrény a jövő év márciusáig a megfelelő mélységbe kerül. (Esti Hírlap)

Április 14: Margitsziget, Margitsziget. (...) - A Sziget a budapestiek egyik kedves pihenőhelye - mondotta Török Károly szigeti felügyelő -, s mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy az idén még szebb, korszerűbb és kényelmesebb legyen. Tavaly ősszel elkészült az új Rózsakert, most gombnyomásra működő locsolószerkezettel láttuk el. A zenélő kutat és a halastavi vízezés szivattyúberendezését rendbehozzuk, a Margit-hídnál és a Nagyszállónál ízléses, modern fagylaltozó-pavilonokkal csinosítjuk az utakat. A mozikedvelőkre is gondoltunk: a Vörösmarty kertmozit is újjá alakítjuk.

A felügyelő elmondotta, hogy egy dédelgetett gondolatukról, ötletükről viszont le kell mondaniuk amiatt a néhány felelőtlen ember miatt, aki meghiúsította tervüket, hogy a margitszigeti vadaskertben felnevelt pávák és fácánok szabadon sétálhassanak. A tél folyamán kieresztett 200 fácán közül 100 eltűnt, s a pávák rémülten siettek vissza a vadaskertbe, az emberek elől.

Az idén - úgy, mint tavaly is - az autósok csak a kijelölt parkolóhelyeken állhatnak, s ott is csak parkolási díj ellenében. (...) (Esti Hírlap)

Április 17: Május elején befejezik a Nemzeti Színház bontását. A Nemzeti Színház bontási munkálatai a tervezettnél gyorsabban haladnak. Ezzel lehetővé vált, hogy az amúgy is szűkre szabott határidőt lerövidítsék, és - ha csak egészen váratlan segítség nem jön közbe - május 30 helyett május elején befejezzék a bontást. A törmelékhegyek elszállítása után a területet átadják a földalatti építőinek, akik a Nemzeti helyén egy hatalmas acélszekrényt emelnek - olyat, amilyet korábban az Astoriánál, illetve a Baross téren - és amelyet a felszín alá süllyesztenek. (Magyar Nemzet)


Az Elevátor 1909-ben...


...és a második világháború után

Április 20: Tervek a Duna-part rendezésére - Nagy építkezések a Váci úton és a Flórián téren - Augusztus 20-ig: üde park az elevátorház helyén. Befejezéséhez közeledik a Közúti Hídfenntartó vállalat Közraktár utcai telepe - az egykori elevátorház bontása. Előreláthatóan május közepéig, részben robbantással teljesen eltávolítják az épületrészeket. Az elgondolások szerint a telep helyén már augusztus 20-ig nagy park épül, s ez üde színfoltja lesz a belső Ferencvárosnak.

A szakemberek összegezték, mi mindent kell tenni, hogy a pesti és a budai Duna-part, legalábbis annak a belső, az Árpád-hídtól a Petőfi-hídig húzódó szakasza a főváros látványossága legyen.

A pesti oldalon az egyik legsürgetőbb feladat az Árpád-híd környékének rendezése. A Dagály utca - Népfürdő utca - Váci út - Árpád híd által határolt területen részben felépült az új lakótelep, s ez világvárosivá varázsolta a hídfő északi környékét. A harmadik ötéves tervben az Árpád híd - Dráva utca - Váci út által határolt területen is új lakótelep létesül, néhány oda nem való ipari üzemet kitelepítenek. A környék átalakulása megköveteli a Duna-part szépítését. Már megkezdték és folyamatosan végrehajtják az alsó rakparti raktárak, TÜKER-telepek és egyéb deponiák szanálását. Néhány éven belül az alsó rakpartot az Árpád-híd és a Margit-híd között a pesti oldalon át kell adni a közúti forgalomnak.

A Duna-part rendezéséhez szorosan hozzátartozik a Roosevelt tér foghíjtelkeinek beépítése, amire elkészültek a tervek. A korzó foghíjtelkeit fenntartják szállodaépítésre, oda más nem épülhet, szállodasort kell Budapest egyik legszebb részén kialakítani. Erre már a közeli években sor kerülhet. A MAHART Belgrád rakparti kikötője mostani megjelenésében nem illeszkedik bele a városképbe. A szakemberek úgy vélik, hogy a kikötőépületet korszerűsíteni, esetleg helyére, különösen ha nagyobb arányokat ölt a személyhajózás, újat kell építeni.


Az Árpád fejedelem útja még a 80-as években is macskaköves volt

Óbudán hamarosan nagyarányú építkezésekre kerül sor a Flórián tér és Zsigmond tér között. A városkép megköveteli, hogy az Árpád-hídtól a Margit-hídig a Duna-part és az Árpád fejedelem útja között zöld sávot alakítsanak ki. Ehhez már hozzá is láttak. A viziváros megfiatalításával egyidejűleg a Margit-híd és a Lánchíd között néhány foghíjtelket is be kell építeni. Mind a forgalmi, mind pedig városrendezési okok miatt elengedhetetlen a Clark Ádám tér rendezése. Ennek a problémának megoldása nem húzódhat egy-két évnél tovább. Tisztázni kell az Ybl KIOSZK jövőjét. A Tabánban maradt néhány műemlék-épületcsoport egy-két tűzfala elcsúfítja az egyébként nagyon szép környéket. A tűzfalak mellé, azok eltakarására a városképbe illő lakóházakat kell építeni. A Műegyetem rakpart érdekes városképet nyújt azzal, hogy a régi műegyetemi épület mellett a partot magas épületek szegélyezik, egészen a Petőfi-hídig. (Esti Hírlap)

Április 22: Az ország legkorszerűbb forgalomirányító berendezését szerelik fel a Tanács körúton, a Madách tér és a Városháza bejárata közötti gyalogátkelőnél. A jobb és bal oldali úttest fölé is jelzőlámpákat helyeznek. A gyalogosok tájékoztatására két piros és zöld szín szolgál, sárga nem lesz, mert ez lelassítaná az áramlást. (Magyar Nemzet)



Április 23: Hatalmas lakótelepet építenek Kelenföldön, a vasúti töltés, a Bartók Béla út, a Kelenföldi pályaudvar és az Andor utca által határolt körülbelül 200 hektárnyi terület középső, még beépítetlen részére. Az új lakótelepen úgynevezett épületbokrokat létesítenek, s összesen 44 épületet emelnek. Még az idén megkezdik a tereprendezést, s hozzálátnak a közművek cső- és kábelhálózatának fektetéséhez is. (Magyar Nemzet)

Április 23: Nagy irodaházak épülnek Budapesten. A Fővárosi Tanács koordinációs bizottsága elhatározta, hogy koncentrálja a budapesti irodaház-építkezéseket, s ezzel a népgazdaságnak sok tízmillió forint értékű munkát takarít meg. (...) Az irodák tekintélyes része átalakított lakásokban van. Az igények kialakításakor kiderült, hogy több mint egymilliárd forintot kellene költeni irodaházak építésére. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Kossuth Lajos téren kívánt építkezni, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a Krisztina körúton, a Ganz Villamossági a Mártírok útján, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet a Fóti úton, a Külkereskedelmi Minisztérium az Arany János utcában, az Országos Tervhivatal és az Akadméia a Roosevelt téren, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat a Rákóczi út 70. számú telken, az Erőmű Beruházási Vállalat a Fehérvári úton, a Földmérési és Térképészeti Hivatal Zuglóban, a Bosnyák téren, a SZOT a Váci úton, az ÉM Típustervező Intézet a Budaörsi úton, az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Villányi úton, az egyetem geofizikai intézete a Thököly úton, a Könnyűipari Tervező Iroda a Victor Hugo utcában, a Vízügyi Építő Vállalat a Márvány utcában, az Orvostudományi Egyetem a Nagyvárad téren. A mozgássérültek intézetét a Kútvölgyi úton, a Beruházási Bank irodaházát a Szent István téren, a Gyermeklélektani Intézetet a Népstadion útján, a Központi Statisztikai Hivatal új székházát az Irinyi János utcában kívánják felépíteni. Ezekre az építkezésekre - nem kis részben az építőipar kapacitáshiánya miatt - a legközelebbi években csak részben kerülhet sor. A tervezett irodaházak számára lefoglalt értékes területeken viszont esetleg soha nem építkeznek, mert az évek múlásával a tervek, a beruházások elévülnek. Épp ezért döntött úgy a koordinációs bizottság, hogy részben a telkek jobb kihasználása, részben pedig a beruházási költségek csökkentése érdekében önálló, kisebb irodaházak helyett közös, nagyobbakat építsenek. Elhatározták: visszavonja a tanács azokat a területfelhasználási engedélyeket, amelyeknél a beruházásra öt éven belül nem kerül sor. A koordinációs bizottság döntése - túl a gazdasági hasznon - városképi szempontból is jelentős. Kisebb irodaházak helyett a város képét javító reprezentatív kivitelezésű nagy irodaházakat kívánnak ezentúl építeni. (Esti Hírlap)



Április 23: Tíz napon belül befejezik a Nemzeti Színház bontását. Az építőipari vállalatok számára készült korábbi műszaki terv nyolc hónapra ütemezte a Nemzeti Színház épületének lebontását. Néphadseregünk műszaki katonái a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalattal együttműködve 12 munkahelyet irányoztak elő a munkálatokra, s a jelek szerint ezt a határidőt is lerövidítik. Március 15-én láttak hozzá a bontási előkészületekhez a honvédségi alakulatok, ezen a napon megtelt a munkanapló első oldala: "Szeles idő, a hőmérséklet 12 fok, a létszám 140, a feladat: a színház belső szerkezeteinek, tartozékainak, építőelemeinek kibontása, a pince és a tartófödémek robbantása... Az első robbantás ma 14:30-kor megtörtént..."

A jól szervezett munka eredményeként 11 nappal később a külső falrész megnyitásához is hozzákezdhettek; március 26-án délután 4 órakor a Népszabadság-székház felé eső oldalon több méter szélességben leomlottak a falak. Egy hónap telt el azóta, s ezalatt körülbelül egytonnányi robbanóanyagot használtak fel a bontáshoz: roppant mennyiségű, csaknem 30 ezer tonnányi tégla, törmelék keletkezett a robbantások nyomán, naponta átlag 100-120 nyolctonnás billenőtehergépkocsi-rakománnyal szállították ezt el. A kibontott vasszerkezetek súlya is túlhaladta az 1000 tonnát.

A bontókat egyébként elsősorban a vassszerkezetek eltávolítása állította nehéz feladat elé. A színházépületet az utóbbi években, évtizedekben sokat toldozták-foltozták, s több műszaki rajz nem tüntette fel ezeket a munkálatokat. Emiatt, főleg a főbejárat két szárnyán, a sarkokon következett be, hogy a robbantások után a falak csak megrepedtek, a váratlanul előbukkanó vasszerkezetek összetartották ezeket. A legnagyobb erőfeszítéseket a zsinórpadlás és a süllyesztő bontása követelte meg: 15 katona egy héten keresztül oxigénes lángvágóval darabolta szét a körülbelül 100 tonna súlyú vasszerkezeteket.

A főkapu helyén még látható "tornyocska" szándékosan maradt ki a bontásból; ez az ideiglenesen itthagyott falrész a merevítő cölöp szerepét tölti be; segítségével - és persze a csörlőgép, feszítőkötél révén - érik majd el, hogy a József körúti homlokzat robbantásakor a leomló falak ne az úttestre, hanem befelé dőljenek. Ezt a homlokzatot egyébként három részletben, előreláthatólag ma és holnap, esetleg hétfőn robbantják.

A bontásban részt vevő alakulatok két hét óta három műszakban dolgoznak, s most a vasárnapi munka is előtérbe kerül. Két exkavátor, három nagy teljesítményű bulldózer, egy 180 lóerős különleges vontató, daruk, csörlők, terepjáró gépjárművek, légsűrítő erőközpontok segítik a katonákat. Minden jel arra mutat, hogy tíz napon belül - négy héttel a tervezett határidő előtt - a törmeléktől eltávolított, teljesen nyílt terep marad a téren. (Népszabadság)

Április 27: Új automatát szerelt fel a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság hétfő délután a József körúton, a Baross utca sarkán levő telefonfülkében. Az új készülék érdekessége, hogy nem érmével, hanem forintossal működik. A Posta a Telefongyártól rendelte meg ezt a mintapéldányt. Most néhány hónapig azt vizsgálják majd, hogyan bírja a készülék a "nagyüzemet", a közönség ostromát, s amennyiben beválik, megkezdik sorozatgyártását. (Magyar Nemzet)

Április 28: A Nemzeti Színház robbantásai befejeződtek. Jelenleg már csak a törmelék elszállítása és a durva tereprendezés van hátra. Ezeket a munkákat a tervek szerint pénteken estig szintén bevégzik. (Magyar Nemzet)

 
Április 28: Ősztől: önkiszolgáló villamosok két járaton. Hétfőtől újabb vonalakon közlekednek kalauz nélküli kocsik. Az ünnepek utáni hétfőn, május 3-án bevezetik a részleges kalauz nélküli közlekedést a 23-as, 24-es, 47-es, 49-es és a Ganz gyári G jelzésű villamosokon. (...) Ezentúl a kalauz nélküli kocsik homlokzatán a számjelzés mellett is nagy kerek tábla figyelmezteti az utasokat, KN felírással, hogy a kocsin nincs kalauz. A feljáró lépcsőknél, és az ablakokon nagy KN jelzésű plakátokat függesztenek ki, a megállókban pedig nagy alakú plakátok tájékoztatják az utazóközönséget. Arra a kérdésre, hogy mikor kerül sor jegyárusító perselyek felszerelésére, a Villamosvasút vezérigazgatója elmondta, hogy először az év őszén a 2-es, és a 61-es szerelvényeken helyeznek el minden ajtónál jegyosztó perselyt, amelyet az utas maga kezel. A jövő év végéig mintegy 30 millió forintos költséggel a Villamosvasút valamennyi kocsijára hang- és fényjelző berendezést szerelnek fel, valamint kellő számban elkészítik a perselyeket is. (Esti Hírlap)
 



Április 29: Augusztus 20-án megnyílik a gellérthegyi jubileumi park. Ülést tartott a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. (...) Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a gellérthegyi jubileumi park építéséről szóló bejelentést is. A kertészeti, magas- és mélyépítési munkák tervszerűen haladnak. Több mint tíz művészi kivitelű dísztárgy és építmény ékesíti majd a Gellérthegy lejtőjét, amely a Horváth kerttől a Gellért-szállóig, illetve a Búsuló Juhász vendéglőig összefüggő, reprezentatív park lesz. A dombtető alatti völgyben nagy gyermekjátósztér épül, a lejtős részen színpompás rózsabemutató teraszt alakítanak ki, díszkúttal. A Gellért tér felőli oldalon a magas támfalba illesztett, nagyméretű dombormű a felszabadult főváros életéből vett témákat örökíti meg. A jubileumi park augusztus 20-ára készül el. (Magyar Nemzet)

Április 29: Lőszerraktár a Vár alatt. Ideiglenesen megszüntették a villamosmegállót. Az autóbusz is elkerüli a veszélyes övezetet. - Biztonsági óvintézkedés - mondja a százados, aki a budai Vár hőerőművének építkezésén kalauzol. - A földmunkák során ugyanis nagyobb mennyiségű lőszert és egyéb robbanóanyagot találtunk a földben.

A Dózsa téren dózer forgatja a sárgás talajt. A gépmonstrum után - kezében "keresőpálcával, s fülén hallgatóval - fiatal katona lépked. (...) - A hőerőműnek kijelölt terület egyik sarkában a napokban fedeztük fel az egykori várvédő német haderő egyik lőszerraktárát - mondja a tűzszerész. - Sajnos, nagyon "csalós" a Tabán. Szinte valamennyi építkezésnél kisebb-nagyobb mennyiségű régi robbanóanyagot találnak, elhelyezkedésük rendszertelen, s ez megnehezíti a hatástalanítást... (...) (Esti Hírlap)



Április 29: Pályázat a békásmegyeri lakótelep tervezésére. Budapest Főváros Tanácsa vb és az Építésügyi Minisztérium pályázatot hirdet a békásmegyeri lakótelep tervezésére. A tervpályázat célja, hogy Budapest III. kerületében a jelenlegi korszerűtlen, falusias település helyett ezen az egészséges klímájú, közlekedésileg és városszerkezetileg is jól kapcsolódó területrészen korszerű városrész épüljön. (...) (Népszabadság)


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: