Megnyílt az ezredik KÖZÉRT és az aluljáró a Blaha Lujza téren. Közúti alagutat terveztek a Duna alá. Elítélték a rácz fürdői gyilkost. Ez történt ötven éve Budapesten.



November 3: Vasárnap 0 órakor lép életbe az új közlekedési rend a Nagykörút és a Kiskörút közötti városnegyedben. (...) A fővárosi tanács közlekedési igazgatóságán szerdán délután közös sajtóértekezletet tartott Daczó József, a közlekedési igazgatóság vezetője és dr. Vörös Balogh István rendőr ezredes, budapesti rendőr-főkapitány-helyettes. Ismertették a Kiskörút és a Nagykörút közötti városrészben vasárnap 0 órakor életbe lépő új forgalmi rendet, amelynek értelmében a városrészben a főútvonalak kivételével a legtöbb utcában csak egy irányban közlekedhetnek a járművek. (...)



A Népköztársaság útján a forgalom gyorsítására több helyen megtiltják balra nagy ívben a bekanyarodást a mellékutcákba. A Rákóczi út tehermentesítésére meghosszabbítják a Dohány utca egyirányú forgalmát. (Magyar Nemzet)



November 5: Vasárnap megnyílik a Lenin körúti Csemege Áruház Rákóczi úti része és ezzel az egész áruház önkiszolgáló rendszerűvé alakul át. (Magyar Nemzet)  

November 6: A legmagasabb budai lakóházat a Krisztina tér mellett az Alagút utca és az Attila út sarkán építik. A 14 emeletes házban 82 OTP-öröklakás lesz. Az építési ütemterv szerint a ház alapjait november közepéig kellett volna lerakni, a 42-es Építőipari Vállalat dolgozói azonban a pártkongresszusi versenyben tett vállalásuknak megfelelően már befejezték ezt a munkát. (Magyar Nemzet)

November 6: Két hónappal a határidő előtt átadták az Emke-aluljárót. Befejezték az Emke-aluljáró építését. Az aluljáró alapterülete folyosók nélkül 1610 négyzetméter, folyosókkal együtt 2032 négyzetméter. (...) Az aluljáró terveit a Fővárosi Mélyépítési Tervező Intézet, belső építészeti kialakítását pedig az UVATERV készítette (tervező Dalmy Tibor); közreműködött a Postai Tervező Intézet, a KERTI, a villamospályák elhelyezésénél a MÁV Vasúttervező és a közvilágítás tervezésénél az Elektromos Művek. Az építkezést a Földalatti Vasút Vállalat irányításával a Közlekedési Építő Vállalat, mint generálkivitelező végezte (építésvezető mérnök Forstner Miklós) és 22 vállalat munkatársai és mérnökei szorgoskodtak az építkezésen. Az eredeti tervek szerint december 31-ig kellett volna befejezni a munkát. Az Emke-aluljáró építésénél dolgozó vállalatok munkásai és műszaki dolgozói a szocialista szerződésben előbb december 20-át, utóbb november 30-át jelölték meg határidőül, s elkészült november 5-re. Szombat este 9 órakor, ünnepélyes keretek között megnyitották az Emke-aluljárót. Az avatóünnepségen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács elnöke, dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi miniszter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, valamint a budapesti pártértekezlet résztvevői, politikai és gazdasági életünk sok vezetője és az aluljáró építésében részt vevő vállalatok képviselői. Kiss Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes adta át Budapest lakosságának az új aluljárót. (...) (Népszabadság)

November 6: Épül az új Duna Szálló. Az Emke-aluljáró építése után egy másik nagyméretű beruházás került a fővárosi közönség érdeklődésének homlokterébe: megkezdődött az új Duna Szálló építése a Belvárosban. A lebombázott egykori Hungária Szálloda alapjait már bontják. A fiatal fákat az új Blaha Lujza térre és máshová telepítették. (...) Az épülő új Duna Szálló terveit - ilyen nagy beruházásnál most először - két intézet négyféle megoldásából versenypályázat alapján választotta ki a szakértő zsüri. A LAKÓTERV javaslatára esett a választás, Finta József és Kovácsi László közös tanulmányterveit fogadták el. Így tulajdonképpen a régi vitát is eldöntötték: nem toronyház, hanem középmagas épület kerül a pesti Duna-partra. Ez nem bontja meg a mai városkép egységét és jobban megfelel a szállóvendégek igényeinek is. A 11 emeletes, 600 személyes új Duna Szálló terve, építészetileg újszerű megoldása (...) biztosítja, hogy mind a 360 szoba a Dunára és Budára néz. Képletesen azt mondhatnánk, az új szálló a kilátásra épül. A T betű alsó két szintje "lepénnyé" szélesedik a Duna irányába. (Itt helyezik el az étteremeket, a bárokat, az üzleket stb. szép kilátással.) A kétszintes "lepény" épületrész lapos tetején parkot, japánkertet létesítenek.

- A feladat azért nem volt könnyű - mondja a fiatal, tehetséges építészmérnök, Finta József -, mert viszonylag keskeny Duna-parti sávon olyan korszerű igényeket kielégítő igényeket kellett tervezni, amely számol a régi szállodasor iránti nosztalgiával és messzemenően hasznosítja a forgalmas Belváros páratlan idegenforgalmi értékét, a Gellérthegy, a Tabán, a Vár csodálatos panorámáját. Az építészeti megoldások szerencsésen kielégítik a legmagasabb idegenforgalmi igényeket is. Mivel a vendégek nem szeretik a monumentális termeket, amelyekben szinte elvész az ember, az első emeleten három kisebb, egyenként 150 személyes éttermet létesítenek. A szomszédos 500 személyes hatalmas bankett-terem alakítható falakkal szükség szerint szintén kisebb, intim hangulatú helyiségekre osztható. A földszinti hatalmas hall összképe szintén mozgalmas, bárokkal, apró üzletekkel, üvegfalakkal tagolt. A hallból négy, egyenként 16-20 személyes közös gyűjtővezérlésű felvonó szállítja a vendégeket az emeletekre és a 11. emeleten levő tetőétterembe. Légkondicionáló berendezés biztosítja télen-nyáron egyaránt a kellemes hőmérsékletet, a levegő megfelelő páratartalmát. Az alagsori garázs 110 gépkocsi befogadására alkalmas. (...)

Réder György, a régi Duna Szálló igazgatója 40 éve dolgozik a szakmában, ő az új Duna tervezésének, építésének, berendezésének főkonzultánsa is. - Minden szempontból korszerű lesz az új szálloda - mondja. - A budapesti szállodák rekonstrukciója befejeződött, s a most épülők pedig 2000-ben is kielégítik majd az igényeket. Jelenleg 400-500 személyes, korszerű távolsági utasszállító gépek tervezésén dolgoznak. Az új duna egy ilyen különjárat legigényesebb feladatait is képes lesz fogadni, elhelyezni és szórakoztatni 1970-ben.

- Mi lesz a régi Duna Szállóval?

- Éppen 13 éve vagyok a Duna igazgatója, mégsem tartom ezt peches számnak, noha végleges zárórára készülünk. A négy régi Duna-parti szálloda közül csak egy maradt meg, sajnos, a legkorszerűtlenebb. A városrendezők már régen kihalásra ítélték, 1955 után 1965 lett a második lebontási terminus. Csupán a gépészeti berendezések felújítása 15-20 milliót és egy-két éves leállást igényelne. Nem éri meg az áldozatot, hiszen a mai Duna Szállót érdemben semmiféle rekonstrukcióval nem korszerűsíthetjük. Elég, ha megemlítem, hogy 99 szobánkból 27 néz a Dunára és 47 a belső udvarra. Az igen korszerű új Duna szoba- és ágyszáma viszont egymaga csaknem eléri a régi Duna-parti szállodasorét.

Az első osztályú régi Duna másodosztályú árai vígaszdíjul szolgálnak majd a törzsvendégeknek, búcsúzásképpen december utolsó hetében. Mert 1967. január 2-án megkezdődik a kiköltözés, február 1-én pedig a bontás. A reprezentatív szilveszteri búcsúműsor összeállításán még dolgoznak. A záróra mottója ellenben már ismert: - Viszontlátásra, három év múlva. 1969 szilveszterére, az új Duna Szálló avatásán ismét találkozunk. (Népszabadság)

November 10: Hozzáfogtak a Margitszigeti Nagyszálló újjáépítéséhez - Jövő nyáron újból megnyitják. Határidő előtt készültek el a Margitszigeti Nagyszálló újjáépítésének kiviteli tervei és már megindult az építkezés. Eddig a beomlott épületrész romjainak elszállításával, a bauxitbeton oszlopok és födémek bontásával, a felesleges épületrészek szanálásával foglalkoztak. A Margitszigeti Nagyszálló, amelynek újjáépítésére 18 millió forintot irányoztak elő, a jövő év közepén újból az idegenforgalom szolgálatába áll. Jelentős változások történnek az épületen. Kívülről U-alakú patkóval veszik körül a nagyszállót, ebben az egyszintes új épületrészben különtermeket helyeznek el és részben ennek felhasználásával nagyobbítják az éttermet. A régi épületet a talajszint felett elektromos szigeteléssel látják el, a déli oldalon pedig új légréses műkő lábazatot építenek. Az étterem a nagyobbítás után egyidejűleg ötszáz vendég kiszolgálására lesz alkalmas. Reprezentatív bárt is létesítenek. A szálloda épületét eddig melegített termálvízzel fűtötték. Az újjáépített szállóban olajfűtést alkalmaznak. Malomsoky József főépítész, a KÖZTI mérnökének tervei alapján újjáépülő nagyszállóban 168 szoba, 268 ággyal várja a nyár elejétől kezdve a Budapestre érkező külföldi vendégeket. (Magyar Nemzet)


Petre Ferencné 1965-ben

November 11: Ítélet a ráczfürdői emberölési kísérlet ügyében. A közvélemény "Ráczfürdői Palika" néven ismeri a bűnesetet. Petre Ferencné ócsai lakos 1966. július 11-én a déli órákban a budai Ráczfürdőbe ment, ott titokban a személyzeti mellékhelyiségben szülte meg gyermekét, majd a gyermek száját zsebkendővel betömte és magára hagyta. A bűnesetet a fürdő személyzete fedezte fel, s a gyermek azonnali orvosi ellátásáról is gondoskodott. Az újszülött életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Petre Ferencné emberölési kísérletének bűnügyében csütörtökön hirdetett ítéletet a Fővárosi Bíróság, s a vádlottat, - figyelembe véve családi helyzetét, büntetlen előéletét - háromévi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (Magyar Nemzet)

November 13: Zugló közegészségügyének fejlesztése érdekében az Erzsébet királyné útja 47. alatt új szakosított orvosi rendelőintézet létesül, amelyet már a jövő év első negyedében üzembe helyeznek. A nyolc orvost foglalkoztató szakosított rendelő mellett nagy gyógyszertár is nyílik. (Magyar Nemzet)

November 13: A Nemzeti helye. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében lesüllyesztett aluljáró immár hétköznapi életét éli. Megállás nélkül áramoltatja át magán a négy irányból özönlő tömeget. Most látjuk csak, mennyire a város szíve ez a pont. Az egykori Nemzeti Színház helye. A fehér és fekete márványcsíkokkal tarkított gránit pádimentumon állandó embertenger árad, hullámzik, a kazettás mennyezet tejfehér ragyogásában. A kép ugyan még új, de néhány nap alatt máris megszoktuk. Nem tudjuk azonban semmiképp megszokni fenn a teret, a Nemzeti helyét.

Amikor a városfejlesztésnek útját álló színházat lebontották, örültünk a hatalmasra nyílt tér megjelenésének. Egyszeriben levegőhöz jutott a Nagykörút legforgalmasabb középső íve, de nagymértékben fellazult a Rákóczi út is. Ha valahol, akkor itt, a város két főútvonalának kereszteződésénél, tágítani kellett, széjjel kellett feszíteni a századfordulón kialakult keretet. A lóvasúthoz és az omnibuszhoz méretezett kereszteződésen az utóbbi évtizedben már világvárosi sodrású járműforgalom lüktetett, egyre nehézkesebben. Napjainkra Budapest egyik "legenergikusabb" pontjává vált az EMKE-sarok. A Nemzeti elbontása megteremtette a lehetőséget e közlekedési centrum korszerű kialakítására, s az első pillanatban csak ezt vettük észre, ezt üdvözöltük.

Nemsokára azonban már inkább arra figyeltünk egyre nagyobb viszolygással, hogy mily kiábrándítóan sivár ez a széles, lapos térség. (...) Az egykori kis Blaha Lujza tér méreteihez jól illettek ezek a szerény művészi igénnyel fogant három-, négyemeletes házak; ahogy azonban megnőttek a tér arányai a színház lebontásával, úgy alacsonyodtak le körülötte az épületek, a harmónia megbomlott, zűrzavarrá vált. A parkosítás, a felnőtt fa ültetés nem enyhítette a tér nyomasztó hatását, sőt a horizontális rendezettség csak jobban kiemelte a vertikális rendezetlenséget.

Olyan most ez a háromszög alakú üres tágasság, mint egy vidéki város piaca, leginkább talán a szombathelyi Köztársaság térhez hasonlít; nagysága, formája egyezik, épületei is ugyanolyan nagyságrendűek. De ez itt nyugtalanítóbb, kuszább, s a Rákóczi út vonalába beugró Rókus tagolatlan, piszkosszürke tömege révén külvárosiasabb is. A tér leghangsúlyosabb részébe ékelődik bele ez a börtönszerű kóroda, amely létesítésekor beillett Pest szélső házsorába, a mai városcentrumhoz azonban teljességgel méltatlan. Ezt az eltakarításra régesrég megérett, minden vonatkozásban elavult épületet a Nemzeti Színház a Körút felől jótékonyan takarta, most azonban teljes rútságában tolakszik elénk minden irányból.

A tér másik hangsúlyos épületének, a Corvinnak a homlokzatát most igyekeznek új helyzetéhez igazítani, de már látszik, kevés sikerrel. Az alumínium borítás az áruházat egy üzemi csarnokhoz teszi hasonlóvá, esetleg egy roppant gabonasilóhoz, de van akiben "óriásira nőtt hűtőház" látványát kelti. A világ minden részén csupa ablak, merő üveg a korszerű áruház, a miénket most ablaktalanítják négymillió forintért, import alumíniumból. A Népszabadság székháza az egyetlen épület, amely illő a térhez, s még inkább az volna néhány szinttel magasabban. A körúti és a Rákóczi úti bérházakat illetően nem is ártana megvizsgálni, hol lehetne emeletráépítéssel valamit javítani a tér és a környező épületek arányán. Nem vitás azonban, hogy amíg a Rókus a helyén áll, a Blaha Lujza térből nem lehet méltó külsejű központot formálni. A Rákóczi úti szárny sürgős leamputálásra vár; ez a műtét s a Rákóczi út és az Akácfa utca sarkára tervezett modern épületnek az új tér léptékében történő megépítése már sokat javítana az összképen. (...)

(...) Ha Pest belső részében, a Körút vonalán belül, valahová magasház kívánkozik, akkor ez elsősorban a Blaha Lujza tér. Ide nagy hatású súlypont kell, akár a Rókus telkére, akár az Akácfa utca sarki foghíjra, bár legerőteljesebben nyilván a Technológia helyén hatna, a Népszínház utca szögletén. (...) - Antallfy Gyula (Magyar Nemzet)

November 17: Jó ütemben épül a Vár - Május elsején nyílik a Déli kert - Középkori virágok és török temető. (...) Ezekben a napokban a Fővárosi Kertészeti Vállalat munkásai a Déli kertet rendezik, csinosítják. A kertbe ugyanazokból a virágokfajtákból ültetnek, mint amelyek a középkorban nyíltak itt (az ország legjobb növénykutatói keresték össze a ritkaságokat); érdekes lesz majd az eredeti török sírokemlékekből összeállított minitemető is. A nagyközönség május elsején veheti birtokba a kertet. A Szarvas tér felől a majd 150 évig befalazott, s most helyreállított Ferdinánd-kapun át, gyalogosan juthatnak el a látogatók a Budapesti Történeti Múzeumba, amely a leghamarabb - jövő tavasszal - költözik új otthonába. Megnyitásával a palota egyik legszebb része: a kiásott középkori kert, Zsigmond gótikus kápolnája és a lovagterem kerül a nyilvánosság elé, új idegenforgalmi látványosságot nyújtva, s minden bizonnyal a turisták és a műértők örömére. (...) (Népszabadság)

November 17: Pesterzsébet és Pestlőrinc fejlesztése. Városfejlesztési problémákról tárgyaltak legutóbbi üléseiken a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai. Pesterzsébeten a városközpont megkezdett rekonstrukciójáról tájékozódott a végrehajtó bizottság. A Dózsa György út - Kossuth Lajos utca - Vörösmarty utca - Nagy Sándor utca közötti területen a következő években 1059 lakást emelnek és elkészül néhány járulékos létesítmény is. Az új városközpontnak két ellátási körzete lesz. A Kossuth Lajos utcában, egyedi tervezés alapján készülő lakóépületben több mint kétezer négyzetméter alapterületet foglalnak majd el a különböző kereskedelmi és szolgáltató egységek. Pestlőrincen a Béke tér rendezésének problémájával foglalkoztak. (...) Az elképzelések szerint a hosszan elnyúló peremvárosban a zsúfoltság elkerülésére több központot alakítanak ki. A tervezett jelentősebb létesítmények: korszerűsített mozi, továbbá klub, étterem, büfé, szupermarket, kisáruház, valamint a MÁVAUT-végállomás. (Magyar Nemzet)

November 18: A kelenföldi lakótelep első körzetében, az Etele út elején emelt lakóépület műszaki átvétele megtörtént, további hármat pedig december 31-ig adnak át. A jövő év első negyedére 720 lakás készül el. (Magyar Nemzet)

November 20: Közúti alagút a Duna alatt - A Moszkva tér rendezésének érdekességei. Bár a Moszkva tér rendezési tervpályázatának részletes feltételeit csak január első napjaiban teszik közzé, a tervezők, építészek, közlekedési szakemberek körében máris nagy érdeklődést váltott ki a téma. Az eddigi legnagyobb önálló közlekedési tervpályázat abban is különbözik a korábbiaktól, hogy a benyújtott és elfogadott program első ütemét nyomban megvalósítják. Buda egyik legforgalmasabb gócpontjának, a Moszkva térnek a rendezését sürgetővé teszi az a tény, hogy 1973-ra teljes hosszában forgalomba helyezik a kelet-nyugati földalatti vasutat, amelynek első állomása Budán a Batthyány téren, a végállomása pedig a Vérmezőn lesz. A metró és a felszíni közlekedés közötti kapcsolatot addigra teljesen meg kell teremteni. A Moszkva tér közvetlen környékét, a Mártírok útja, a Szilágyi Erzsébet fasor, az Alkotás utca torkolatait is újonnan alakítják ki, e helyeken a régi, alacsony saroképületeket lebontják. A pályázók megkapják a tér környékének 1970-80-ra várható forgalmi adatait is, hogy ezek alapján tervezzék az úttestek, parkolóhelyek, villamos-, autó-, buszmegállók méreteit, elhelyezését.



A terv első ütemének szorosan kapcsolódnia kell a távlati tervekhez. Utóbbinak egyik legérdekesebb feltétele, hogy a Csalogány utca - Széna tér kialakítandó útvonala igazodjék ahhoz a három sávos közúti alagúthoz, amely a Duna alatt, körülbelül az egykori Kossuth-híd vonalában köti majd össze Budát Pesttel. Természetesen a Moszkva téri forgalom lebonyolítására a tervezők számba vehetik gyalogos-aluljáró létesítését vagy más kétszintes megoldást. (...) (Népszabadság)

November 20: Megnyílt az ezredik önkiszolgáló bolt. Szombat délelőtt Mátyásföldön, az Imre utcában új, korszerű ABC élelmiszer-áruház nyílt. Ez a főváros egyik legnagyobb alapterületű üzlete, ahol az élelmiszeren kívül a fontosabb háztartási és kisebb iparcikkeket is árusítják. Az új áruház a fővárost ellátó KÖZÉRT-vállalatok ezredik önkiszolgáló boltja. A harmadik ötéves terv idején egyébként sok új ABC áruház és üzlet nyílik majd. (...) A többi között a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg útján, a XVII. kerületben a Pesti úton, a XV. kerületben pedig a Rákos úton. Gondoskodnak a most épülő lakótelepek jobb áruellátásáról is: ABC áruház létesül a kelenföldi lakótelepen, Óbudán a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásánál, valamint Zuglóban is. A növekvő forgalomnak megfelelően bővítik, korszerűsítik a város központjában levő üzletek egy részét. Az év végére adják át a Rákóczi út 19. szám alatti boltot, valamint a Szent István körút 4. és a Lenin körút 60-62-ben levő boltokat. (Népszabadság)


A Budaörsi út az 1970-es években

November 23: Ma este átadják a forgalomnak a korszerűsített Budaörsi utat. Júliusban kezdték meg a Fővárosi Út- és Vasútépítő Vállalat, továbbá az ÉM Út- és Vasútépítő Vállalat dolgozói a Budaörsi út Nagyszőlős utca és Villányi út közötti szakaszának átépítését és szélesítését. (...) A kitűzött határidőre (...) elkészült a 860 méter, osztott sávos, 7,5-7,5 méter széles autópálya. Az út egyes részeit öblösítették, hogy ezeken a térségeken parkolhassanak a járművek. Az újjáépített Budaörsi úti szakaszon ma este 8 órakor indulhat meg a forgalom; november 25-én üzemkezdettől a 40-es autóbusz is a régi vonalán közlekedik. (Népszabadság)


Az Elevátor romjai a második világháború után

November 24: A ferencvárosi Duna-parton megszűnik a vasúti teherszállítás. A ferencvárosi Duna-part rendezése részben befejeződött. Az egykori közraktárak, az Elevátor romos épületének helyén szép park létesült. A terület végén egyedül a FÜSZÉRT raktára áll még fenn, de annak napjai is meg vannak számlálva.

A különböző hatóságok, elsősorban a IX. kerületi tanács, a fővárosi tanács több ízben sürgették közbiztonsági és városrendezési okokból a FÜSZÉRT iparvágányának a megszüntetését, de a FÜSZÉRT makacsul ragaszkodott fenntartásához, azt állítva, hogy a főváros lakosságának ellátása szempontjából az iparvágány használatára feltétlenül szüksége van. Időközben a MÁV a fővárosi tanács közlekedési igazgatóságának közbenjárására hivatalosan felmondta a FÜSZÉRT-nek az iparvágány használatát. Megállapították ugyanis, hogy közlekedési szempontból is veszélyes. Ha a vágányt üzemképes állapotba akarnák hozni, ez többszázezer forintos befektetést igényelne, ami hiábavaló kiadás lenne. A hatóságok közölték a FÜSZÉRT-tel, hogy 1966 december 31-ével a raktárába vezető iparvágány használatát beszüntetik. A Füszért fellebbezésére egyeztető tárgyalásra került sor, ezen valamennyi érdekelt szerv és hatóság képviselője részt vett. A meghosszabbítást nem javasolták, mert küszöbön van a Soroksári út rendezése, a Boráros tér átépítése. A Fővárosi Tanács legutóbbi határozatával az iparvágány év végi beszüntetése mellett döntött. (Magyar Nemzet)

November 25: Áthelyezik a villamossíneket a Soroksári úton. A Soroksári út, amely sok gondot okoz számtalan közlekedési dugójával, túlzsúfoltságával, a jövőben nemzetközi útvonal lesz. Itt halad majd a déli országokba a tranzit forgalom. A Soroksári út korszerűsítési tervei elkészültek, a megvalósítás során először is áthelyezik a villamos síneket, elbontva az utat keresztező iparvágányokat. A villamossínek a MÁV Dunaparti pályaudvarából kihasított sávon húzódnak, s az építkezéseket már jövőre megkezdik és egy év alatt fejezik be. (Magyar Nemzet)

November 27: A Szabadság-híd felső pályaszerkezetét az idén felújították, az acélszerkezetet újból mázolták. A munkák befejeződtek, az állványokat leszedték. (...) (Magyar Nemzet)


A Füvészkert pálmaháza 2012-ben

November 27: Az ország legnagyobb pálmaháza. A budapesti egyetemi botanikuskert pálmaháza a második világháborúban elpusztult. Az ideiglenesen helyreállított épületet 1964-ben kezdték újjáépíteni. Az eredetileg 14 méteres kupolacsarnok magasságát 20 méterre növelték, magasították az oldalházakat is, ezzel lehetővé válik a magasabb pálmák és trópusi növények nevelése. A kaktuszgyűjteményt is új házba költöztették, ahová már nyár óta járhatnak a látogatók. A pálmaházat előreláthatólag november végén nyitják meg. (...) (Népszabadság)

November 27: A következő lépés a Duna-part - Elhalasztják a szigeti szálló építését, de korszerű szállodát kap a Vár. A villamoson egy nyugdíjas beszélgetett a szomszédjával: - Nem a Blaha Lujza téren van dolgom, de ha erre járok, akkor mindig szakítok magamnak egy kis időt, hogy ismét megnézzem az aluljárót. Vele szálltam le a téren, vele néztem meg én is, ugyanolyan kényszer hatása alatt. Gyönyörködtem benne, élveztem, mert szép, korszerű, világvárosi. Méltó Budapesthez. (...)

A Duna-part kialakítására már négy évvel ezelőtt tervpályázatot hirdettek. Ez igen eredményes volt, harminc pályaterv érkezett be, s ezek alapján előtérbe került az az elgondolás, hogy az ide építendő szálló magasépület legyen. A pályatervek fele ezt a megoldást látta helyesnek, s később a KÖZTI ennek megfelelően készítette is el a tervet egy magasházra. Kiderült aztán, hogy ez nem megfelelő megoldás, mert a magasépület nagyon otrombának hatna a Duna-parton, rontaná a kialakult történelmi városképet. Így került aztán sor az újabb elképzelések megvalósítására, s a végül is elfogadott tizenegy emeletes szálló megtervezésére. A LAKÓTERV két tervező mérnöke, Finta József és Kovácsi László olyan megoldást talált, amely a beruházónak is megnyerte a tetszését és a Duna-part vonalába is harmóniával illeszkedik be.

(...) A fővárosi tanács városrendezési osztályán elmondották, hogy a régi Duna-parti szállodasort a Carlton, a Bristol, a Ritz és a Hungária alkották. A négy szálló összesen ezer férőhelyes volt, s közülük csak a Bristol, a mai Duna Szálló maradt épségben. Ez volt a legrégibb épület, eredetileg nem is szállónak tervezték, kétszer építettek rá emeletet, kétszer átalakították, közben elavult. Ha teljesen fel akarnák újítani, belekerülne 15-20 millió forintba. Ennyit nem ér meg, hiszen száz szobája közül mindössze csak 27 néz a Dunára. S ha át is építenék, két évig eltartana a munka, tehát ezzel nem enyhítenék a szállodai gondokat. Szó van arról, hogy egy részét meghagyják, felvonulási épületnek. Mint szálló az év végével megszűnik, Szilveszterkor még összehívják a régi törzsvendégeit, akik elbúcsúznak az óesztendőtől és az ódon épülettől. Március elejére már lebontják, nyilván robbantják majd az épület falait. Az új szálló alapozására június első napjaiban kerül sor és a kész, korszerű szállodát 1969. december 31-én nyitják majd meg.

(...) Akik itt megfordulnak most és figyelik az előkészítő munkálatokat, azokban nyilván felmerül a kérdés, hová szükséges még szállodát építeni Budapesten? Sokan a Tabánt emlegették, mint alkalmas helyet, de a városnak erre a részére nem terveznek szállodát. A margitszigeti szállodatervet sem realizálják egyelőre, várnak az építkezés megkezdésével. Felmerült ugyanis annak a lehetősége, hogy a Margitszigeten gyógyszállót építenek. Egyelőre azonban bizonyos: a tervezett toronyszálló építését elhalasztották. A Várban azonban, a volt Illetményhivatal romjainak helyén, amely ilyen állapotban úgysem hagyható, rövidesen megkezdik egy új, korszerű szálló építését. A tervek szerint már 1968-ban, tehát mielőtt még az első Duna-parti szálló elkészülne. A kényszerítő adottságok folytán érdekesen oldják meg az építkezést. Lesz a szállónak egy teljesen modern része, amely az üres telken épül fel, s lesz egy másik része, amely a műemlék épület adottságaihoz alkalmazkodik. A tervező elképzelései szerint mezonetteket kell kialakítani, falépcsővel, terasszal, antik bútorokkal. A kétszintű szobák mindegyike olyan lenne, akár egy kétszintes kis lakosztály. Az új szállót 220 szobásra tervezik és már környezeténél fogva is Budapest egyik leghangulatosabb szállodájának ígérkezik. (Magyar Nemzet)


A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!