"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Ybl élete fent jelzett időszakának kiemelt, jelentős dátumai:
1878. december 7. Az Operaház bokrétaünnepe
1882. december. 5. Ybl 50 éves építészi jubileuma
1882. december. 5. Ferenc Józseftől elnyeri a Lipót-rend lovagkeresztjét
1884. szeptember 27. Operaház megnyitása
1885. június 21. Ferencz József Főrendiház tagjává nevezte ki.
"Ybl megtett annyit, amennyit a művészet és építészeti fejlődésünk érdekében, a fennforgott szerfölött nehéz hazai művészeti viszonyok közt tennie lehetett… nagyobb joggal követelheti hazai építészetünk terén nemcsak a mester, hanem az úttörő címét is, mint bárki más, mert első volt, aki oly téren, amely eddig mondhatni, csaknem teljesen parlagon hevert, tenni mert és tenni bírt!” – írta a mesteréről Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Így folytatja: „Már külső megjelenése rokonszenves, de egyszersmind imponáló. Hatalmas, majdnem atlétai alak, oly arccal és fejalakzattal, mely a művészek prototípusául is beillenék. Szemei, beható tekintete elárulják szelleme folytonos működését, s hallgatása – mindig eszméket, gondolatot rejt, mely gondolatoknak kifejezője azonban nem a szó, hanem – a rajzón."
A felkérésekre készült ismertetések utolsó részében – az előzőekben a kor Budapestjét már sokszor részletezve – essen most, képzavarral élve: szó csak a Mesterről. Ismételten – de már hányadszorra – elképedünk a tárgyalt jó két évtized alkotásain, nemcsak a számain, hanem a sokrétűségén is, kastély és kúria, székház és bérház, palota és istálló, nyaraló és menhely, síremlék és templom, pavilon és kút, fürdő és királyi vár…
A lebontott művek és a tervek sora: Újpesti római katolikus templom tervei (1879), Kovács-Ház - V.Károlyi u.14. (1879-84), Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza - VIII., Kálvin tér 12. (1880-84), Új Országház tervei (1882-83), Arany János síremlékterve, a Tavaszi síremlék (1883), Erzsébet - Sósfürdő bővítése - XI. Tétényi út (1882-84), már az 1900-as évek elején lebontásra került „korszerűtlenség” miatt, Széchenyi Béla palotája - budai Duna-part (1883-84), Károlyiné-Orczy Grófnő kastélya – Fót (1881), Királypavilon – pesti Városliget (1884-85). A királyi pár részére, az 1885-ös kiállítás alkalmából, a fővárosi iparosok által épített pavilont a kiállítás bezárása után nem bontották le, csak 1945 után, addig Gerbaud kioszk néven ismert vendéglátó-szórakozó helyként működött.
A meglévő vidéki Ybl műemlékekről pár mondat, szintén időrendben: Parádfürdőn a Cifra-Istálló (1880) érdekessége, hogy Ybl a nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás, Gróf Károlyi Györgytől fényűző, a fürdőtelepi kastélyhoz tartozóan, ahhoz méltó istállóra kapott megbízást. A vöröstéglás épületek díszes külseje és vörös márvánnyal burkolt belseje cifra is lett! Az uradalmi istállók lovain kiívül ma is gyönyörködhetünk, az itt helyet kapó Kocsimúzeum, az 1800-as években a legnevesebb kocsigyártó Kölber-testvérek műhelyéből kikerülő eredeti hintói, konflisaik, s fiákereiben. Még ez évi a Lónyay kastély (1880) Tuzséron. Következő évi alkotás a parádsasvári neoreneszánsz Károlyi kastély (1881-82), a német reneszánsz stílusú szárny szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből, amikor Parádfürdőn, a Károlyi Nagyszállón 1860-as évek után ismét dolgozik 1885 – 1888 között, majd a Gr. Károlyi Alajos kastély (Stomfa - Szlovákia), átalakítása következett. A paksi Daróczy kúria 1884-es dátuma bizonytalan, Ybl csak bővíti. Sturm Ferenc nyaralóját (1889) Verőcén a Duna védfala miatt érdemes megemlíteni, a Duna áradásai ellen emelt kertvégi támfal a maga idejében forradalmi volt. Utolsó vidéki munkája Kajdacson, a Ney Bélával együtt jelzett Sztankovánszky mauzóleum (1891).
Budapestet ma is szépítő építményei, amelyek mellett esetleg naponta elmegyünk - rájuk se pillantva:
Danubius kút - V. Kálvin tér, ma Erzsébet tér (1879-83)
A 19. századi Pesten ritkaság volt és szinte csodának számított a köztéri szobrászati remekmű. Az Első Hazai Takarékpénztár 1879-ben nyilvános pályázatot hirdetett a Kálvin téren felállítandó köztéri szoborra. A bank 25 000 Ft-ot ajánlott fel eredetileg a Ferenciek terén felállítandó díszkúthoz, de amikor kiderült, hogy ez Pest első nyilvános vizeldéjét pont a székház előtt állítanák fel, ez sértve a bank érdekeit a Kálvin térre írták ki a pályázatot. 1879-ben, 16 pályaműből választottak. Volt pajzán mozgásokat végző gyerekek… Első körben a pályázatot nem Ybl nyerte. Nyilván a takarékpénztár palotájának tervezésénél szerzett kapcsolatai révén a kivitelezési megbízást a kútbizottságtól végül mégis Ybl Miklós kapta meg.
A Danubius kút az Erzsébet téren, 2011-ben (fotó: Fővárosi Blog)
A neoreneszánsz, háromkaréjos, többlépcsős, allegorikus szobordíszítésű díszkút terveit Cziegler Gyula pályaművének felhasználásával Ybl Miklós készítette. Az egyes szobrokat Fessler Leó, a Magyarországon letelepedett, osztrák származású szobrász mintázta meg kicsiben, s Brestyánszky Béla faragta ki méretarányosan, a díszítőelemeket Marchenke Vilmos alkotta. A kút lépcsőjén nyugvó, hatkaréjos kávájú, ezermázsás, egy tömbből készült medence közepéből kiemelkedő, háromszögletes lábazatú, felül hengeres talapzat sarkain a három magyar folyót: a Tiszát, a Drávát és a Szávát megszemélyesítő nőalakok szobrai ülnek. A szoborcsoport koronája Ister (Danubius), Neptunusz, Poszeidón tengeristenekhez hasonlító férfialakja. Eredetileg, az alsó medence káváján, kartusba foglalva a következő felirat volt olvasható: " A kút a második világháborúban megsérült, csak a Száva maradt meg. Széttört szobrait Győry Dezső műhelyében újrafaragták, s 1959-ben az egész alkotást áthelyezték az Erzsébet téri parkba, ahol ma is látható. Feszlerhez kapcsolódó szomorú történet, hogy Ybl, ahogy sokakat segített, így, az Operaház, Bazilikán is együtt dolgozva, legkedvesebb szobrászát, Feszlert is. Ennek ellenére a szobrászművész előbb gyűjteményét, majd könyvtárát eladva, 2 évvel Ybl elhunyta után, 53 évesen éhen halt…
Fölsinger Rezső bérháza - VI. Andrássy út 18. (1880-81)
1880-81 körüli rajzon (forrás: Kiscelli Múzeum / ybl.bparchiv.hu)
Yblnek a többször emlegetett késői magánépítkezése, a háromemeletes, öttengelyes Fölsinger ház sok hasonlóságot mutat a közeli Hajós utcai házakkal. Még az első világháború előtt a Gaittner és Rausch cég átalakította négyemeletessé, az ostrom miatti sérülések utáni, mai állapotában alig lehet ráismerni az eredeti Ybl épületre. Nem is védett, Yblre az Ybl Bicentenáriumkor elhelyezett Ybl egyesületi emléktábla emlékeztet.
Petőfi Sándor szobrának talpazata - V. Petőfi tér (1881)
A hatvanas években (fortepan.hu, 74953)
Szintén nem védett, ahogy az Eötvös talpazat sem. Egyszerűbb testvére az Eötvös-talapzatnak, szintén a pesti Duna parton levő sima tömb. Ahogy Eötvöst, Petőfit is Huszár Adolf mintázta. Ybl rajzai alapján az alacsony rácsot 1882-ben Jungfer Gyula önti ki, Kauscher Jakab a mauthauseni gránitköveket faragja. Az év októberében történik a szoborleplezés.
Clarisseum Újpesti Gyermekmenhely - IV. Árpád út 101. (1881-82)
Illusztráció a Vasárnapi Újságban, 1888
Az Első Budapesti Gyermekmenhely Egyletet elhagyott gyermekek megmentésére gr. Károlyi Sándorné Korniss Klára alapította 1870-ben. A növendékeknek nemcsak otthont, hanem képzést is akart biztosítani a földművelésben, kertészetben és a feldolgozó iparágakban. Férje a Rákospalota és Újpest határán fekvő 134 holdas István-telket adta e célra. Az alapkövet 1882. VII. 12-én tették le, s 2 év múlva megnyílt az Ybl Miklós tervei alapján készült intézet. A költségeket Károlyi Istvánné Orczy Mária bárónő és menye, Clarissa grófnő fedezte, a jótevő védőszentjéről, Szent Kláráról Clarisseumnak nevezték el a vincés nővérek vezette intézetet. A növendékek 12 éves korig elemi iskolába jártak, majd 3 évet kertészetet vagy 6 évet cipész, szabó, lakatos szakmát tanultak. Számuk 150 körül volt. Az Állami Gyermekmenhelyek megszervezésekor az intézet a kertésziskolával együtt megszűnt, az egylet föloszlott. Károlyi Sándor az épületet s a területet visszaváltotta és 6 hold kivételével az István-telki MÁV-főműhely céljára ajánlotta föl.
Kreische Antal bérháza - VI. Dalszínház u. 2. (1882-83) - nem védett
A Dalszínház utcai homlokzat rajza (forrás: ybl.bparchiv.hu)
A saroktelken álló, elegáns erkélyekkel díszített, a bejáratnál, a főlépcsőhöz vezető oszlopos díszes előcsarnokú bérház Dalszínház utcai, hármas tagolású főhomlokzata főúri palotákhoz hasonlítható. Ybl az igen szűk udvar szerény méretét a falfelületek gazdag részletképzésével ellensúlyozta. Ez sem védett, itt is Yblt az Ybl Bicentenáriumkor elhelyezett Ybl egyesületi emléktábla fémjelzi.
Gloriette - Hősök tere > Széchenyi hegy, Széchenyi kilátó (1884)
A kilátó-építmény eredetileg a Városligetben a mai Hősök terén, a millenniumi emlékmű helyén - Zsigmondy Vilmos geológus által 1868-ban fúrt artézi kút fölé emelt ideiglenes kútház és millenniumi emlékmű volt. Az ezredéves Emlékmű felépítésekor helyezték át a Sváb hegyre kilátónak, ahol ma is megtekinthető.
Az Andrássy út vége Klösz György felvételén (fortepan.hu, 82457)
A nyolcszög alaprajzú építményre kétoldalt széles, ballusztrádos korlátú lépcső vezet fel,szintén ballusztrádos mellvéd övezi a rusztikus falazatú alépítményen emelkedő teraszt, sarkain pillérekkel, amelyeket kőbábok díszítenek. A lépcsők ballusztrádjainak indításánál álló hengeres pilléreken Budapest volutás keretű címere, fölötte oroszlánmaszk, a homlokoldal hármas ablaknyílása fölött félköríves párkány, a terasz mellvédjéhez kapcsolódó lezárásának sarkaiban dekoratív mintaként tekeredő delfinpár van. Az orommező felirata: "Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében."
2012-ben (fotó: Fővárosi Blog)
A homlokfal előtt, a lépcsőkarok közötti ívesen előreugró peremű egykori medence közepén az 1991-ben felállított bronz büszt Széchenyit ábrázolja. A terasz közepén magasodik a kútház kupoláját eltakaró, kőből falazott hengertest, amelynek tetején lépcsőzetes átvezetés után emelkedik a harang formájú, fém gyöngy- és palmettasoros párkány fölött groteszk maszkok és gyümölcsfüzérek sora, szárnyas oroszlánfejekkel tagolt zászlórúdtartó, a gyöngy- és rozettadíszű átvezető tagja után emelkedik a magas zászlórúd.
Hajós utcai bérházak - VI. Hajós u. 7. és 9. (Ybl saját magának építette) (1886- 87)
Csomortány Levente felvétele (fotó: ybl.bparchiv.hu)
Az 1884-ben megnyitott Operaház környékén a régi fényképek tanúsága szerint még évekkel később is kisvárosias házak sorakoztak. Ybl Miklós az Opera jobb oldalán, az Andrássy úti saroktelek után következő két házhelyre befektetési céllal, mert ingatlan hasznosításban is a kor szellemét követi zseniálisan, két neoreneszánsz stílusú négyemeletes bérházat épített. Természetes, hogy a terveken a két szomszédos ház homlokzata egy rajzon jelenik meg, hiszen ugyanaz az építtető és a tervező is. Mindkét ház alaprajza olyan, mintha egy körülépített udvaros szokványos bérházat középen kettévágtak volna, az emeletmagasság, az ablakméret azonos vagy hasonló, de a homlokzatok között van annyi eltérés, hogy a bérlők ne tévesszék össze a két házat.
Királyi Palota bővítése – Vár krisztinavárosi szárnya (1881-91)
Utolsó nagyszabású munkája a budai Vár kiépítési terve volt, melyben unokaöccse, szintén építész Ybl Lajos is segédkezett. Ybl eredeti terveiből a Krisztinavárosi szárny valósult csak meg. Az 1905-re átépített, Ferenc József által felavatott épületegyüttesben, az 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály ellenére őfelsége soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött soha. Ybl építészeti sikerei alkotásai miatt, illetve azokon felül az építészet közéletében is szellemi irányítóvolt. Alapító elnöke a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a parlament főrendi házának, a fővárosi közgyűlésnek, a Közmunkák Tanácsa középítési és képzőművészeti bizottságának, s az Országos Képzőművészeti Tanácsnak.
Érthető, hogy az ötvenéves építészeti jubileumának ünneplését lelkes támogatás övezte. 1882. december. 5 – én a „Magyar Mérnök- és Építész Egylet” köszöntötte a pesti Vigadó termeiben hatalmas bankettel, amelyen a szakmai kiválóságok és a közélet jelesein kívül, a külföldi társegyletek képviselői is részt vettek. A császári–királyi elismerést, a választott tagságparlament főrendi házába és a Lipót-rend elnyerése jelezte.
„A kőre rakott kő az igazi könyve a kultúra történetének. Időkkel, viszontagságokkal dacoló krónika, melyet végkép megsemmisíteni lehetetlen, mert anyaga van, ami halhatatlan. Nem légvár az… sokszor túléli alkotóját, késő nemzedékekhez szóló közvetlen üzenet lesz rég eltűnt idők nemzedékeitől. A művelődés nagy folyamában előkelő szerepe van azoknak, akik lelket lehelnek a kőbe s azt oly alakba öntik, hogy megfeleljen a jelen szükségletnek, beszéljen a jövendőhöz és fejezze ki az örökszép eszmét” – olvashatjuk a Vasárnapi Újság 1882. december 10-i számában Ybl Miklós előtt tisztelgő hosszú írásában, s élménybeszámolójában.
„Az Építés Ipar” teljes részletességgel leírja a számtalan szónok (Jókai, Trefort, Pulszky, Podmaniczky, Gr. Szapáry főispán…) beszédeit, a gyönyörű emlékalbum átadást, a programok sorát, az ételek sorát, az öltözeteket… Ambrozovics Béla leközölt felköszöntő verséből idézek:
...
Ha műveidet nézem elmerülve,
Előttem a testté vált eszme, gondolat –
...
Mi a költő dala? – Szó, mit tett nem követ…
Te nem beszélsz, Te megszólaltatod a – követ!
Jelzés értékű, hogy utolsó éveiben szívesen volt az építkezéseken, mint a tervező irodájában. Állítólag jómaga is beállt követ is faragni, hihető hiszen tanult, kitűnő képzőművész is volt. Utolsó napjait is a Bazilika építkezésén töltötte, de végül – ahogy a Vár általa elképzelt munkáit sem tudta eljuttatni a befejezéshez, nem tudja befejezni a Bazilika megtervezett munkáját sem, 1891. jan. 22 - én a Mester meghalt.
Álljon itt, a Őhozzá méltóan - sokunk által legnagyobbak egyikeként tisztelt - művészettörténész professzorasszony, Dávid Katalin szavai:
„A szépség, akárcsak az igaz és a jó, égi valóság itt a földön. Teremtője a lélek, az emberi szellem, így azután eredendően Istenben gyökerezik. Igaz, jó, szép, ez a három tehát olyan dolog, amit nem tud birtokolni a gonosz, és ebből a szépséget nagyon is tudatosan, célul kitűzve ott találjuk Ybl Miklós minden alkotásán. A Várbazár költőiségében, a hatalmas Vámház tömegelosztásának fegyelmezettségében, díszlépcsőjének ornamentikájában, a tereket osztó oszlopok, pillérek és piaszterek faragványaiban, az Operaház belső és külső architektúrájának lendületében, amelynek különös ritmust ad a márvány gazdag színvilága. És e felsorolásnál ne feledkezzünk meg udvarainak lelket pihentető harmóniájáról. Költőiség, fegyelmezettség, lendület, ritmus, harmónia, amelyeket megtalálom nemcsak a pompás, méltóságot, nagyságot sugárzó épületein, hanem ugyanúgy legegyszerűbb munkáin is. Ezért, ha oeuvre-jének szakralitását keressük, méltó az egész életművet megtisztelni ezzel a jelzővel.”
1896. szeptember 8. - Meyer Eduard szobrászművész Ybl szobrának leleplezése Budapesten.
1953. november 6. - Tiszteletére megalapították az évenként kiosztott építészeti Ybl Miklós-díjat
1991-től az Ybl Egyesület megemlékezést tart Ybl sírjánál, halálának napján – A magyar kultúra napján – a sírjánál a Nemzeti Sírkertben.
2000-től az Ybl Miklós és a Magyar Építészek, Építőmesterek Ünnepe c. rendezvényével ünnepli az Ybl Egyesület a Mestert, a születésnapjához (április 6.) legközelebb eső szombaton, az Ybl téren, a szobránál.
2002: Yblről nevezik el a magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót, 2002 YB3 katalógusszámon, 2009-től Ybl Miklós néven ismert.
2016. szeptember 17: Tóth Dávid szobrászművész Ybl szobrának leleplezése Verőcén.
- szerző: Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület http://yblegyesulet.hu/ elnöke -
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
