A Városligetbe tervezett Múzeumi Negyedben csak a változás és a költségek emelkedése állandó. Az alábbiakban az elmúlt két év történéseit, terveit mutatom be.
Az első részben már bemutattam, hogy hogyan lett egy néhány milliárdos ötletből idővel egy komplett múzeum arzenál (bővebben >>>), majd a másodikban azt, hogy hogyan variálták az épület ötleteket az elmúlt években (bővebben >>>). Az alábbiakban az elmúlt két év történéseit és a főbb kérdőjeleket mutatom be.
2017 júliusában ezeket az épületeket tervezték megépíteni (forrás):
2017 elején még azzal a szándékkal dózerolták el a Közlekedési Múzeum épületét, hogy annak a helyén a millenniumi kiállítás közlekedési pavilonjának mása épüljön fel. A bontást indokolta, hogy a múzeum már rég kinőtte az épületet, a nagyméretű közlekedési tárgyak elhelyezésére nem volt elég tér, valamint az építés során használt, rákkeltő azbeszt is a bontás mellett szólt. (Pontosabban: az azbeszt nem a falba beépítve veszélyes, hanem bontás közben, amikor porzik. Ezt, az azbesztes épület bontását végezték szabálytalanul, mint arra a Ligetvédők szakértője rámutatott.) A múzeum a régi közlekedési pavilon romjainak helyreállításával nyílt meg 1965-ben, amit 1979-85 között egy új résszel bővítettek ki. Már akkor sem volt elég nagy, így a repüléstörténeti kiállítás a Petőfi Csarnok – azóta szintén elbontott – épületébe került. Ráadásul semmilyen sín nem vezet ehhez a helyszínhez, ami nagyon nehézkessé teszi a kiállítás átrendezését, frissítését.
Az elbontott Közlekedési Múzeum helyszíne 2017 júniusában (fotó: Fővárosi Blog)
Az új múzeum a tervek szerint 3 felszín alatti szinttel, 15 felvonóval, szintenként 3300 négyzetméter területen épült volna meg. (Az elbontott múzeum épület 4500 négyzetméternyi kiállítótérrel bírt.) Erre mondta először a kormányhivatal, hogy "a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújításának, valamint mélygarázs létesítésének jelentős környezeti hatása nincs" – igaz, később ezt a határozatot civil szervezetek és magánszemélyek által kezdeményezett perek hatására visszavonták. Amikor erre válaszul hatástanulmány elkészítésére nyújtottak be egy beadványt, másnap – tehát jóval a jogorvoslati határidők lejárta előtt – kiadták az építési engedélyt. (Egyébként felújításról sem beszélhetünk, mert a régi épület teljes elbontása után, attól mintegy hat méterrel beljebb emelkedik majd az új épület.)
Az új épület használhatóságát nagyban nehezítette volna, hogy a legnagyobb terek a felszín alatt épültek volna. Egy 5 tonnás teherbírású teherliftet ugyan beterveztek, de ez már egy csuklós Ikarus mozgatásához sem lett volna elegendő, nem hogy egy több, mint száz tonnás mozdonyéhoz. Így a nagy kiállítási tárgyakat be kellett volna építeni a föld alá, úgy, hogy azok többé nem hozhatók ki onnan. De arról sem készült semmilyen számítás, hogy a három felszín alatti szint milyen módon befolyásolná a talajvizet, így például elöntené-e a víz a közeli házak pincéit. (A terület valamikor mocsaras volt, egy patak is folyt a múzeum helyén. Ez a vízfolyás ma is megvan a felszín alatt, a Városligeti körút alatt.)
Így nagyon jó döntés született, amikor ezt a tervet 2017 májusában törölték, és új helyszínt kerestek. Ugyanakkor elég furán hat, hogy az egykori közlekedési pavilon tervét mégsem törölték, csak új tartalommal igyekeztek megtölteni. Így most az a helyzet, hogy egy egykor kiállítási pavilonnak tervezett, ideiglenesnek szánt épületet építenek fel újra a 21. században, és erre fogják ráírni, hogy ez a Magyar Innováció Háza. (A legjobb vicceket az élet írja.) De hogy pontosan mi is lesz az épületben, hogy mi is lesz tulajdonképpen a név mögött, azt még a régi múzeumépület teljes eltüntetése után sem lehetett tudni. Annyi talán változik, hogy ezen a területen elmaradhat a mélygarázs építés, az innen kieső helyeket a Nemzeti Galériánál pótolhatják. Ezzel kismértékben javulhat a valóban hasznos zöldterület.
A Közlekedési Múzeum számára végül 2017 nyarára sikerült megfelelő helyet találni: az Északi Járműjavító egykori dízel csarnokában a korábbi 4500 négyzetméter helyett nagyjából 20000 négyzetméteren lehet majd – a felszínen – múzeumot építeni, berendezni. Ráadásul van vasúti kapcsolata is, így a sínen vontatható járművek mozgatása is könnyebben megoldható lesz. (A szomszédjuk az egykori Eiffel csarnokban az Operaház lesz.) Ezzel a Közlekedési Múzeum projektje ki is került a Liget Budapest programjából, önálló projektként fut tovább.
Az új Néprajzi Múzeum az egykori Felvonulási téren épül 2017 decembere óta, átadását 2020 nyarára ígérik. A területet tehát nem adják vissza a Városliget zöldjének. Az ötvenes években lett onnan kiszakítva ez a terület a felvonulások, díszszemlék számára. Az Andrássy út megépülte előtt ez a terület, a Városligeti fasorral szemben Nebbien ötlete alapján kiépült Rondó volt a liget kapuja. A múzeum építése a rondó teljes visszaépítését is ellehetetleníti. (Az 56-os emlékmű megmenekülni látszik.) A hatalmas gördeszkapályának kinéző épület látványterveire akkora növényzetet pakoltak fel, ami nyilvánvalóan irreális, de ettől még máshol akár érdekes épület is lehetne a NAPUR Architets Építésziroda terve. (Noch dazu: állítólag olyan szabályozás van már ma is érvényben, hogy 15 foknál nagyobb lejtésű tetőkre nem kell zöld tetőt építeni. A múzeum tetejének lejtése 25 fokos. Szóval lehet, hogy a látványterv és a valóság között e téren is lesz némi eltérés.) Ezt a telket nem beépíteni kellene, hanem a parknak visszaadni. Az épület nettó alapterülete kb. 31400 négyzetméter lesz, a költsége 2018 februárjában 1,78 milliárdról nőtt 1,83 milliárdra, egy „építészeti élményinstalláció” betervezésére hivatkozva. A kivitelezést a 2019 januárjában Mészáros Lőrinc kezébe juttatott ZÁÉV végezheti el.
Az már csak a „hab a tortán”, hogy a kerékpárutat nem a parkban vezetik el, hanem a múzeum és a Dózsa György út autóforgalma között. Ezzel nem csak az autók zajába, szmogjába terelik be a bicajosokat, de borítékolható a múzeumba érkező gyalogosokkal való ütközés is.
2018 decemberében büszkén jelentették be, hogy a Néprajzi Múzeum Európa legjobb középülete lett az International Property Awards versenyén, a nemzeti szinten győztes projektek között. Később hozzátették: a világ legjobb középülete is lett a tervezett épület. Arról már nem esett szó, hogy a díjátadón kb. 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki, és hogy a versenyre való nevezés ára kb. 4-500 ezer forint volt – a Liget Projekt két épülete, a Néprajzi Múzeum és az állatkerti Biodóm tehát kb. 1 millió forintért vehetett részt a versenyen. 2017-ben is volt már ilyesmi akció. Akkor a kormányzati szereplők a MIPIM Cannes-ban tartott ingatlanszakmai kiállításán elért sikerüket hirdették úgy, hogy “a Liget Budapest Projekt a Best Futura Mega Project kategóriában Európa városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak.” Ebben a kategóriában négyen, egy brazil, egy japán, egy magyar és egy orosz pályázó indult, s közülük a japán projektet (Kashiwa-no-ha Smart City) nyilvánították a legjobbnak. A többi induló helyezéséről a MIPIM, eddigi gyakorlatát követve, nem döntött. A Liget Projekt képviselői mégis európai győztesként tálalták itthon a projektet, bár ilyen díjat nem osztottak ki.
Szükséges és régóta hiányzó intézmény épül meg az egykori kórház területén. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Szabolcs utcában, az egykori kórházi területen épül 12 milliárd forintért. A közel 30 ezer négyzetméteres A épület felszín alatti négy szintjén folyamatosan 18 fokos hőmérsékletet tartanak majd a műtárgyaknak, mellette a B épület lesz a 3060 négyzetméteres mélygarázs. A C épület három szintjén, kb. 1000 négyzetméteren működik majd a látogatóközpont, az információ szolgáltatás terepe. A D épület egy 3020 négyzetméteres művészettörténeti kutatóközpont lesz, alagsorában kisebb raktárral. Az E épület egy mindössze 60 négyzetméteres trafóház és kerti tároló lesz. Az épületek körül közel 8000 négyzetméternyi zöldfelület marad meg, és 200 hőszivattyút is telepítenek, hogy az épületegyüttes elérhesse a BREEAM „very good” zöld minősítést.
A Magyar Zene Háza Sou Fujimoto tervei alapján épülhet fel a Ligetben. A japán építész nem könnyítette meg a kivitelezők dolgát, amikor például 12 méter magas üvegtáblákat tervezett be a lyukas tetejű gombára emlékeztető, oldalain csupa üveg falú épületbe. 2017-ben azt ígérték, hogy 2019-re elkészülhet az épület a régi Hungexpo irodaházak helyén. Nem nehéz megjósolni, hogy nem készül el addigra: 2018-ban már 2020 végére ígérték. Az építési költségek viszont úgy elszálltak, hogy 2017 márciusában már tárgyalások indultak a kivitelező kiválasztására, miután a befutott ajánlatok mindegyike meghaladta a tervezett összeget. A drágulás tehát itt sem maradt el: a 2015-ös szerződés 740 millióról szólt, 2018 februárjában ez 1,05 milliárdra emelkedett. Egy építészeti zöld minősítés (BREEAM Excellent fázisnál tart a tervezéskor) megcélzását, illetve a műszaki tartalom változását jelölték meg a drágulás okainak a 10637 négyzetméteren épülő háznál.
"A projekt lényege, hogy a minőségből egyetlen területen sem engedhetünk. Kár lett volna az egészbe belefogni, ha nem világszínvonalú létesítmények és park születik, ami a környezetét egy évszázadra meg fogja határozni – jelentette ki a miniszteri biztos.”
2017 elején már nagyban épültek a Feszl Frigyes 1860-as tervei alapján újraálmodott pavilon épületek is, amelyeket áprilisban meg is nyitottak. A kivitelezést nettó 314 millió forintos szerződés alapján a Budai Műemlék Felújító Kft. végezte el, a pavilonokat április közepén meg is nyitották. Hogy mekkora lehetőség van abban, hogy jó másfél évszázados tervekkel próbáljunk meg gazdasági sikereket elérni a jelenben, mutatja, hogy a pavilonok 2019-ben már lényegében üresek. A területük túl kicsi ahhoz, hogy értelmesen lehessen őket belakni. Ma egy vendéglátóipari egység nyári üzeméhez raktár kell, fagylaltos pult kell, sörcsap kell, pénztárgép kell, hűtők és mosogatók kellenek – ennyi minden nyilvánvalóan nem fér el ilyen kicsi épületekben. Borítékolható, hogy néhány éven belül érdemben átépítik, összevonják ezeket a pavilonokat.
A Városligeti Színház épületét a Városliget sarkába tervezték visszaépíteni, a Nemzeti Galéria közelébe, de végül kikerült a programból. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a Kós Károly sétány megszüntetésével növekedni fog a Dózsa György út forgalma, és így a színháznál lévő kereszteződés újratervezése várható. Ugyanekkor derült ki az is, hogy Csontváry Múzeum sem lesz a ligetben. (Felmerült az is, hogy a Magyar Szentföld Templom maradványaiból legyen ilyen múzeum Hűvösvölgyben, de abból sem lesz már semmi.) Korábban egy üzemeltetési épületet töröltek a programból, illetve a Vidámparkban álló Pajtaszínház műemléki védettségű épületét sem a Városligetben, hanem a szentendrei Skanzenben fogják felállítani. A színház sorsa az egyik legrejtélyesebb elem: 2017 májusában kivették a programból, június-júliusban viszont már megint arról cikkeztek, hogy megépül, 2 milliárd forintból. Hogy miért is indokolt egy újabb színházépület, és miért pont a város egyik forgalmas kereszteződésében kell azt felépíteni, az továbbra sem egyértelmű.
A sárgás fényekben úszó látványterv az állami kommunikációban használatos, a második látványterv pedig azt mutatja, hogy hasonló fénytrükkök nélkül hogy is nézne ki (nem madártávlatból, hanem a park látogatók perspektívájából) a Nemzeti Galéria eredeti változata
A Nemzeti Galéria új épületét a SANAA tervezi a Petőfi Csarnok helyére. A Petőfi Csarnok bontása után 2018-ra ígérték az építkezés kezdetét. (A hivatalos kommunikáció szerint csak azbesztcementet, azaz kötött formában található azbesztet találtak, ezért nem volt veszélyes az egészségre a bontás.) A tervezés 2015 decemberében meg is kezdődött. 2018 novemberében még mindig a tervezésnél tartottak, akkor már úgy 2,6 milliárd forint elköltése után. Állítólag az okozza a csúszást, hogy a japán tervezők múzeumi tereknek alkalmatlan területeket terveztek az épületbe, így többszörösen módosítani kellett a terveken. Az eredetileg elgondolt 2019 nyári átadás így teljesen esélytelenné vált. Ami talán nem is baj, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora kolosszus épül a PeCsa helyén. A tervek módosítása után a fentebbi két képhez képest egy íveit vesztett, engem leginkább egy szocialista kisvárosi művelődési házra emlékeztető (de annál lényegesen nagyobb) épület szerepel a mostani tervekben:
Ez a kép „véletlenül” került elő Sághy Attila, a Városliget zrt műszaki vezérigazgató- helyettese egyik 2016 decemberi sajtótájékoztatóján. A későbbiekben újra a fentebbi látványtervet használták a kormányzati kommunikációban. (Lásd még Duna Úszóaréna.)
Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a Városligetben újonnan létrejövő intézmény kizárólag eddig burkolt felület vagy romos, elbontott épület helyére fog kerülni, és ezzel párhuzamosan növekedni fog a zöldfelület. (...) Aki azt gondolja, hogy épületeket fogunk ledobálni a park közepébe, az hazudik vagy szándékosan dezinformál. (Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a Mandinernek)
A Petőfi Csarnok épületének alapterülete 5500 négyzetméter, magassága 12 méter volt. Az Új Nemzeti Galéria tervezett épületének alapterülete másfélszer akkora, 9095 négyzetméter, magassága több mint a duplája, 25 méter, több szintben alápincézve. (wikipedia)
Időközben a Városliget környékén is alakult az élet: az Állatkertnek átadott egykori Vidámpark területén már épül, és a tervek szerint 2020 végére elkészül a Pannon Park, amelynek díjnyertességéről érdemes itt utánaolvasni:
A verseny honlapján a nyerteseknél hat nagy kategória található földrajzi egységek szerint. Csak a „European 2018” kategóriában 35 „Best”, azaz legjobb díjat találtam, melyet az adott alkategória nyertese vihetett haza. De mennyi résztvevő lehetett egy-egy alkategóriában? A Biodóm épülete a „Best Leisure Architecture Europe” díjat nyerte el, ezért ennek az egy alkategóriának néztem utána. Egy, azaz egy jelöltet találtam, magát a Biodómot. Némi ellentmondás viszont, hogy a díjazottak között a Biodóm mellett még két török épület is feltűnt, összesen tehát hárman lehettek. Európai verseny három résztvevővel?! És mindhárman díjat kaptak!
700 férőhellyel épül a Hermina Garázs 3,5 milliárd forintból. Ha el is készül addigra, nem lesz olcsó: a költsége az eredeti bruttó 25 milliárd forintról már 44 milliárdosra nőtt. A Szépművészeti Múzeumban régi adósságot törlesztettek, amikor átadták a gyönyörűen felújított Román Csarnok termét. Ez a második világháború végén vált romossá (egy régi fotó szerint beesett a hó...), és a következő évtizedekben beállványozva, raktárként funkcionált. A múzeum koncepciója is változik: a Nemzeti Galériából ide kerülnek át a régi mesterek művei. A komáromi Csillag erőd is profitál a beruházásból, ide kerül ugyanis – 6 milliárd forintos felújítás keretében – a Szépművészeti Múzeum 350 darabos gipsz szobor gyűjteménye, az erőd udvarán újonnan építendő csarnokba. A beruházás alapkövét 2017. június 22-én helyezték el.
A gipszgyűjtemény a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteménye volt, amelyet a földszinten láthatott annak idején a nagyközönség. Gipszmásolatok készültek a 19.-20. század fordulóján a görög-római időszaktól egészen a reneszánszig a világhírű szobrászati remekművekről. Ennek azonban idővel elmúlt a divatja, így ezeket már a második világháború után sem állították vissza a kiállítási anyagba. A felújítás után az erőd a gipszgyűjtemény kiállítóhelyeként működhet 2019 végétől.
Az is egyértelműen kiviláglik, hogy az épületek megépítése mennyire prioritás a park rehabilitációjával szemben. A pályázat kihirdetésekor (2017 július) 15 milliárd forint volt a parkfelújítás tervezett költsége – a teljes projekt 220 milliárdjából. Bár néhány kisebb projekt, így a Vakok kertje felújítása, egy 268 millió forintos, ötezer négyzetméteres kutyafuttató és új sportpályák kiépítése megtörtént, a park felújítására jut a legkevesebb pénz, és az is elég furcsa egy Városliget rehabilitációs projektben, hogy pont a park felújítására írták ki legutoljára a pályázatot. Ugyanakkor ígéretekből e részterületen sincs hiány:
...családközpontú, akadálymentes, okos közösségi teret képzeltek el. A ligetbe kifinomult látogatóirányítási rendszert terveznek, a tájékozódást a telefonos applikációk mellett hoszteszek, gondnokok is segítik majd. (...) Beszámolója szerint a parkon belül nem építenek ki kerékpárutat, de a kerékpárosok használhatják majd a ligetet, és nyolc új Bubi-állomást is létrehoznak. A parkban 13 digitális információs táblát, 15 térképet és 11, USB-töltővel, wifi hotspottal ellátott okospadot helyeznek el. (forrás)
A park rekonstrukciójának első üteme 2017 novemberében kezdődött el 17 fa elültetésével. (A Városligetben nagyjából 7000 fa áll.) A park felújításának pályázatát 2017 júliusában a Garten Studio nyerte el, akik alapvetően Henrik Nebbien eredeti terveiből indultak ki. Helyreállítanák a Nebbien-féle térszerkezetet és a rondó körüli területeket, megszüntetnék a Kós Károly sétány autós közlekedését. Csakhogy a rondó már nem lesz helyreállítható, hisz annak egy részén épült fel az ötvenes években a Felvonulási tér, aminek a helyére az új Néprajzi Múzeum épül. Az ugyanakkor pozitív gondolat, hogy a projekt egészével is BREEAM minősítésre pályáztak, aminek keretében akadálymentesítési koncepció is készül, nem csak az épületekre, de a park egészére is. Lesznek új BUBI kerékpárállomások, napozórét, nyitott és zárt kutyafuttató, az Olof Palme ház és az Ajtósi Dürer sor között egy kis botanikus kert, kültéri fitnesz eszközök és új futókör is. Sőt, még egy hőlégballon felszállóhelyet is beterveztek, kábé félúton a Széchenyi fürdő és az új Nemzeti Galéria (ex PeCsa) közé. Jelenlegi helyén újul meg a nagy játszótér is, több, mint 8000 négyzetméteren, mellette 7400 négyzetméteren sportpályák lesznek.
A Greenpeace Magyarország továbbra is fontosnak tartja a Városliget mint park rehabilitációját. Fejleszteni kell többek között a jelenlegi közvilágítást és a Liget közparki funkciójának infrastruktúráját; meg kell oldani a növényzet folyamatos karbantartását; és kerékpár tárolókat, nyilvános illemhelyeket, szelektív hulladékgyűjtőket kellene kialakítani. Ezekhez azonban nincs szükség új épületekre a közparkban - közölték. (forrás)
A kormányzati kommunikáció ezerszer elismétli, hogy 60-ról 65%-ra nő a zöldfelület aránya a felújítás után. De ez csak úgy jön ki, hogy zöldfelületnek számítják be a (beton aljzatú) Városligeti-tavat, és a Néprajzi Múzeum beton tetejére tett füvesítést is. Közben egy szó sem esik arról, hogy hány négyzetméter épületet bontottak el, és hány négyzetméter új épület épül. Arról sem esik szó soha a kormányzati kommunikációban, hogy 1 négyzetméter fás liget nem egyenlő 1 négyzetméter tetőkerttel, fél méternyi talajban.
Az Olof Palme ház (új nevén: Millennium Háza) rekonstrukciója során a bejáratot áthelyezik az épület keleti oldalára, ahol eredetileg is volt. A korábbi bejárat elé, – ami az eredeti építéskor még az épület hátulja volt – rózsakert és szökőkút kerülhet. A 3 milliárd forintból, Mészáros Lőrinc egyik cége által felújítandó 1250 négyzetméteres épületben „a főváros aranykorát bemutató” kiállítótér, kávéház, egy kisebb előadóterem és múzeumpedagógiai tér is lesz a tervek szerint.
Az Olof Palme ház felújítása 2018. októberében
A közlekedés is jócskán átalakul majd. A legmegold(hat)atlanabb feladatnak az M3-as autópálya forgalmának elterelése ígérkezik. Ebből az irányból egyre nagyobb forgalom özönlik a városra, miközben a Városligetet átszelő Kós Károly sétányról a tervek szerint teljesen leveszik az autós forgalmat. Kérdés, hogy a belváros ezután mekkora kerülővel lesz elérhető, és hogy mekkora kapacitású P+R szolgálja majd ki a földalattira, trolira átszállni óhajtókat, és milyen díjazás, tarifarendszer támogatja majd ezt. A földalatti kapacitását valamelyest növelheti a régóta halogatott szerelvény-csere – a mostani Ganz szerelvények 1973 óta futnak, pont olyan kiöregedettek, mint az NDK-s HÉV-ek. A további közlekedésfejlesztési ötletek között szerepel a trolibusz hálózat fejlesztése, és a 20-as, 30-as buszcsalád sűrítése. A fent említett 700 férőhelyes Hermina Garázs mellett a Dózsa György úton is épül egy nagyobb mélygarázs, ez 800 férőhelyes lesz. A felszínen egy 2300 négyzetméteres szint épül, alatta három, egyenként 9000 négyzetméteres szinttel. A munkát a kormányközeli West Hungária Bau Kft. (WHB) kapta meg, 6 milliárd forintos vállalási ár mellett. (Ők vásárolták ki Tiborcz István részesedését az Elios-ból, ők építették a vizes vb túlárazott óriásugró tornyát, és ők építik a József nádor téri mélygarázst is.) Tehát lesz a Dózsa György útnál 800, az Állatkerti körúton 700, a Hermina úton pedig 350 férőhely. A Hermina garázs építése egy fellebbezés nyomán éppen szünetel, mert 300-nál nagyobb férőhelyes parkoló építése hatásvizsgálat köteles - de az nincs.) A Dózsa György úti 800 férőhely elvileg egyszerre látná el a Városligeti Színház, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum igényeit, miközben a Néprajzi Múzeumhoz közvetlenül csak 29 dolgozói parkolóhelyet terveztek be. Terveznek a földalattihoz és az M3-as autópályához csatlakozóan is egy – nevetségesen kicsi – 600 férőhelyes P+R parkolót. (Egyes források szerint az is tervben van, hogy a liget közepén, az Olof Palme sétányon parkoljanak a buszok, ami azért elég abszurd megoldás lenne.)
(forrás)
Baán László 2017 júniusában tett nyilatkozata szerint 220 milliárd forintból valósulhat meg a teljes Liget Budapest program. 2017 júliusában már arról lehetett olvasni, hogy bőven (nettó) 230 milliárd forint felett lesz az összköltség:
Ezek itt még mindig csak az építési költségek. Arról még nem esett szó, hogy az üzemeltetés költségeit ki fogja finanszírozni? És mi lesz, ha a tervekkel, ígéretekkel ellentétben mégsem özönlenek ide tízezerszám az új turisták?
Lennének elhelyezési alternatívák is. Az Iparművészeti Múzeum szomszédságában ott van az egykori laktanyaépület – metróállomással, villamosmegállóval, több belső kerttel. Ott van Rákosrendező, ahol egy, amúgy is az állam által elvégzendő talajcsere után hatalmas beépíthető terület nyerhető – saját vasútállomással, percekre a Nyugati pályaudvartól. Üresen áll az egykori Schöpf-Mérei kórház, üresen áll a lebontott Kultiplex helye, üresen és elhagyatva áll a több kötöttpályás kapcsolattal is rendelkező Nagyvásártelep. Sosem fejezték be Hűvösvölgyben, a villamosmegállótól 3 perc sétára levő egykori Magyar Szentföld templomot. Ezekkel is lehetne kezdeni valamit, ahelyett, hogy beépítjük az egyik legnagyobb közparkot.
De hát máskor is be volt építve a park, mondják egyesek, az 1896-os kiállításra hivatkozva. Csakhogy ez pont az "ellenoldal" hivatkozási alapja lehetne. Akkor ugyanis a főváros azzal a feltétellel adta kölcsön a területet az államnak, hogy oda csak ideiglenes épületeket emelhetnek, és a kiállítás után az államot a szerződés kötelezte arra, hogy az épületeket bontsa le saját költségén, és állítsa helyre a kiállítás előtti park állapotot. (Két kivétellel ez meg is történt: az egyik a közlekedési pavilon, amelynek utolsó maradványait pont az elmúlt években bontották el, a másik pedig Alpár Ignác nagy sikerű épülete, amelyet ideiglenes formája helyett kőből építettek újra: ez a Vajdahunyadvár, benne a Mezőgazdasági Múzeummal.)
...a Városliget-törvény 2013-ban sorolta át a Városliget építészeti státuszát. Korábban mint közpark nem beépíthető terület volt, ezzel a törvénymódosítással engedélyezték azt, hogy ennyi új épületet fel lehessen építeni a Városliget területén. (forrás)
Sok évvel a projekt elindulása után ott tartunk, hogy a három kis Feszl-pavilon az egyetlen, valóban elkészült és átadott eleme a Múzeumi Negyedről Liget Budapestre átkeresztelt projektnek, miután már sok milliárd forint elment tervezésekre. Olyan épületek tervezésére, amelyeknél sosem indokolták meg, hogy miért pont a Városligetben helyezhetők csak el, és amelyek tömegükben jóval nagyobbak lesznek a lebontott régi épületeknél. Egy olyan városban, ahol amúgy is óriási hiány van zöldfelületekből, bűn egy városi közparkot ilyen mértékben beépíteni.
Források:
https://hvg.hu/itthon/20170220_kozlekedesi_muzeum_liget_kormanyhivatal
https://hvg.hu/itthon/20170227_Kormanyhivatal_nem_vonjak_vissza_a_Kozlekedesi_Muzeum_epitesi_engedelyet
http://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/03/a-strabag-folytathatja-a-muzeumi-restauralasi-kozpont-kivitelezeset
https://tervlap.hu/cikk/show/id/5218
https://hvg.hu/itthon/20170512_Veszesen_fogynak_az_epuletek_a_Liget_projektben?s=hk
http://iho.hu/hir/kozlekedesi-muzeum-ket-helyszinen-a-fold-folott-170517
https://tervlap.hu/cikk/show/id/5346
https://444.hu/2017/03/30/csuszik-magyar-zene-hazanak-epitese-a-ligetben
http://epiteszforum.hu/ligeti-tanc
http://tervlap.hu/cikk/show/id/5379
https://444.hu/2017/06/22/6-milliardbol-ujitjak-fel-a-komaromi-csillag-erodot
https://tervlap.hu/cikk/show/id/5461
http://magyaridok.hu/belfold/okos-csaladbarat-park-lesz-varosliget-1815682/
https://444.hu/2017/07/10/40-milliardot-mar-elkoltottek-a-varosligetre-es-230-milliardnal-
olcsobban-nem-usszuk-meg
http://ligetbudapest.reblog.hu/varosliget-tajepiteszeti-megujitasa
http://pestbuda.hu/cikk/20170830_teljesen_akadalymentes_lesz_az_uj_varosliget
https://zoom.hu/hir/2017/09/01/varosliget-zrt-nincs-veszelyes-azbeszt-a-ligetben/
http://pestbuda.hu/cikk/20170927_indul_a_varosligeti_park_helyreallitasa
http://iho.hu/hir/liget-projekt-uj-kisfoldalatti-allomasra-is-telik-170928
http://index.hu/belfold/budapest/2017/11/03/a_budapestiek_tobbsege_nem_a_varosligetben_szeretne_muzeumnegyedet/
http://pestbuda.hu/cikk/20171115_rozsakerttel_fog_ujjaszuletni_az_olof_palme_haz
https://www.youtube.com/watch?v=JwYtrxOtfBc
https://www.youtube.com/watch?v=Ip349VL_UfU
http://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/12/igy-keszul-el-varosliget-melletti-melygarazs
https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2018/02/04/747_pontosan_terv_szerint
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/02/13/tagulo-szinhaz-es-digitalis-elmenyinstallacio-miatt-lesz-dragabb-a-varosliget-atepitese/
http://pestbuda.hu/cikk/20180213_europa_egyik_legmodernebb_muzeumi_egyuttese_lesz_a_varosligetben
http://magyarepitok.hu/mi-epul/2018/04/heteken-belul-megnyilik-a-varosliget-kutyas-elmenyparkja
https://www.youtube.com/watch?v=WS0ZGjmN9FE
https://g7.hu/allam/20180510/hatmilliardbol-epit-melygarazst-a-varosliget-ala-tiborcz-istvan-uzlettarsa/
http://ligetbudapest.reblog.hu/tervek-szerint-halad-az-olof-palme-haz-felujitasa
https://mandiner.hu/cikk/20180630_liget_projekt
http://ligetbudapest.hu/megujulo-park/autozas-es-parkolas
http://ligetbudapest.hu/kozerdeku/ifjusagi-sportpalyakkal-bovult-a-varosliget
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2018/10/hamarosan-megnyitja-kapuit-a-vakok-kertje-a-ligetben
http://www.varosliget.info/index.php/85-cimlap/790-kozeliti-a-3-mrd-ot-a-galeria-tervezese
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2018/12/europa-legjobb-kozepuletenek-valasztottak-az-epulo-neprajzi-muzeumot
https://tervlap.hu/cikk/show/id/6529
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2018/12/kilatot-nyer-a-varosliget-az-innovacio-hazaban
https://medium.com/ligetvedok-lapja/ba%C3%A1n-l%C3%A1szl%C3%B3-ism%C3%A9t-val%C3%B3tlans%C3%A1gokat-%C3%A1ll%C3%ADt-itt-a-t%C3%A9teles-c%C3%A1folat-20fa88d007ec
https://index.hu/kultur/eletmod/2019/02/06/gyerekekkel_reklamozza_a_kormany_a_gigantoman_jatszoteri_terveit_a_varosligetben/
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2019/02/kiderult-ki-epiti-fel-az-uj-neprajzi-muzeumot
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
