Az Iparművészeti Múzeum átmenetileg újra megnyitott: időszaki kiállítása a Várnegyed és az Esterházy család történetének egy tragikus epizódját eleveníti fel.
A Tárnok utca 1905 körül (fortepan.hu, 115827, Szémán György)
A Várnegyedben járunk, a huszadik század elején. A fenti képen jobbra látható az Eszterházy család által egykor birtokolt palotasor két épülete. A család már a török kor óta bővítette kincstárát (Schatzkammer) – diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos művészetpártolás révén is. A kincseket évszázadokon át Fraknó várában őrizték. A Kunstkammernek vagy Wunderkammernek is nevezett gyűjteményben ritka távol-keleti kerámiákat, török díszfegyvereket, az ötvösművészet remekműveit, egyházi és világi használatú tárgyakat is őriztek.
Fraknó vára az 1890-es években, Klösz György felvételén (fortepan.hu, 83530, Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
A kincstár anyagának egy része az első világháború végén került Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a gyűjteményt államosították, majd Budapestre szállították, ahol az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója, Végh Gyula egy helyiség ablakának befalaztatásával, páncélteremmé alakításával megvédte a becses darabokat. Esterházy Miklós herceg, látva, hogy jó kézbe került a gyűjtemény, a Tanácsköztársaság bukása után is a múzeumban hagyta a kincseket, amelyek így 1920. április 20-tól a múzeum állandó kiállításán voltak láthatók. Az első emeleten alakítottak ki két Esterházy-termet. Ez a kiállítás 1942-ig volt látogatható.
Végh Gyula így mutatta be 1920-ban a tárgyakat a Magyar Iparművészet-ben:
„Az arannyal, színes selyemmel hímzett takarók, bársonynyergek, puzdrák, lótakarók részint magyar, részint török eredetűek: tudjuk, hogy magyar uraink akkoriban szívesen foglalkoztattak házuknál hímzésben járatos török rabnőket. (…) Felemlítjük még az 1548-ban magyar műhelyben készült hatalmas méretű ún. Losonczy-kancsót. (…) A textilművészet és az ötvösség mellett képviselve van a gyűjteményben a porcelán néhány XVII. századbeli kínai darabbal, a kristály-, a borostyánkő- és az elefántcsont-faragás, csupa olyan művészeti ág, mely múzeumunkban csaknem teljesen hiányzott. Kivált a XVII-XVIII. századi elefántcsont faragványok sorozata gazdag.”
Az első világháborút tehát még megúszta a gyűjtemény, ám a második világháború vége felé, ahogy Budapestet fenyegette a front, jobbnak látták a gyűjteményt az Üllői útról a Várnegyedbe menekíteni. 1944. december 10. és 20. között a fémmel bélelt ládákból szappanosládákba átcsomagolt műtárgyakat Esterházy Pál vitette fel a várba. Úgy számolt, hogy a Várpalota közelsége és Svájc diplomáciai semlegessége védelmet adhat a gyűjteménynek. A Tárnok utcai palotasor (ma: Tárnok utca 7, 9-11, 13.) lett a tárgyak őrzésének új helyszíne - korábban ők vásárolták meg és nyittatták egybe az épületeket.
Tárnok utca 7.
Az 1686-os ostrom idején elpusztult középkori házak helyén, azok földszinti maradványait felhasználva hamarosan új ház állt a telken. A következő évszázad elején épülhetett fel az udvari szárny első része, majd néhány évtizedre rá már körbe is épült a belső udvar. Már a 18. század során az Esterházy család tulajdonába került. A 19. század során az udvarban történt bontásokkal két épületre választották szét az utcai és az udvari oldalt. A 19. század során veszítette el addigi architektúráját: akkor a barokk homlozkat lizéniáit levésték. 1904-08 között nagy arányú átépítés történt, akkor a homlokzatot teljesen átalakították, az udvari homlokzata elé vasszerkezetű függőfolyosót készítettek, lépcsőházát is átépítették.
1944-45-ben, az ostrom során utcai szárnyának északi része, az udvari épületnek pedig az emelete károsodott súlyosan. 1952-ben az udvari épület emeletét a romeltávolítás kapcsán elbontották. Szellemes, egyedi megoldással állították helyre utcai homlokzatát: a már eltűnt, de a leghosszabb ideig jellemző barokk architektúrát a homlokzatba „gravírozták”, míg a klasszicizáló kapu keret már a későbbi korok fenmmaradt emlékeként került helyreállításra.
Tárnok utca 9.
Esterházy herceg építettett ide palotát 1817-ben, ami a 18.-19. században kisebb belső átalakításoktól eltekintve változatlanul maradt fenn. A homlokzat közepére helyezett, szögletes kapu két oldalán 4-4 félköríves záródású ablak, az első emeleten 9 kőkeretes ablak sorakozott. 1944-45-ben súlyosan megrongálódott.
Az Esterházy-palotasor romjai a második világháború végén (fortepan.hu, 105772 / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi)
Tárnok utca 11.
A 16. században épült két középkori ház részleteinek megőrzésével a barokk korában emelet ház állt itt egykor – ezt 1730-as forrás már említi, tehát akkor már állt. Ez a korai barokk állapot egészen a huszadik század elejéig fennállt. 1902-ben a kapualjtól északra álló helyiségek harántfalait vasgerendákkal kiváltották, majd 1908-ban homlokzatát a szomszédos, 13. számú házéval összevonva, közös barokk architektúrával látták el. Az összenyitással kapcsolatban kapuját megszüntették, ablakra cserélték. 1944-45-ben a ház emelete teljesen eltűnt, csupán egyes földszinti boltozatok maradtak meg.
Tárnok utca 13.
Ha bepillantunk a ház üvegezett kapuján, láthatjuk a 15. századból fennmaradt, középkori ház utolsó maradványait. Ezen a telken ugyanis az 1686-os ostrom során az addig ott állt háznak csak az emeleti része pusztult el, a 18. század eleji újjáépítésnél pedig felhasználták a földszinti falakat az újjáépítéshez. Az egy traktusos utcai szárnyat két traktusosra bővítették ki, és az udvari szárnyra is emeletet húztak, ekkor létesült a máig is fennálló lépcsőháza is. Északi udvari szárnya 1908-10-ben nagyobb átalakításon esett át, a homlokzatát pedig a szomszédos 11. számú palotáéval hozták összhangba. A palota már a 18. század kezedétől az Esterházy család tulajdona volt, ezt az átalakítást is ők rendelték meg. 1944-45-ben a ház súlyos találatokat kapott, emelete lényegében teljesen elpusztult, a földszintje is megrongálódott. A háború utáni helyreállítás, pontosabban egy modern, új lakóház felépítése kapcsán tárták fel a földszinti, középkori eredetű maradványokat. A kapualj mindkét oldalfalán látható a gótikus ülőfülke.
A Tárnok utca 13. 1977 körül. (fortepan.hu, 207157, Főfotó)
A tárgyaknak a várba menekítése óriási hibának bizonyult. A Várban megtelepedett kormányzói hivatal, honvédelmi minisztérium, az ide visszaszoruló védők hamarosan intenzív támadásnak voltak kitéve. A palotasort néhány héttel a kincsek elhelyezése után bombatalálat érte. A felsőbb szintek romjai maguk alá temették a pincében elrejtett, felbecsülhetetlen értékű tárgyakat is.
A 17. században Augsburgban készített oszlopos asztali óra maradványai az Iparművészeti Múzeum „735” c. kiállításán, 2022
A romok alatt évekig rejtőztek a kincsek összetört, sérült darabjai. A tárgyak egy része végleg megsemmisült, a maradványokat az épület romjainak mondhatni régészeti feltárásával menekítették ki 1949. január 10-től kezdődően. Ezután elkezdődhetett az Iparművészeti Múzeum restaurátori gárdájának máig is elhúzódó, aprólékos munkája – mentették és mentik a még menthetőt, igyekeznek újra összeállítani a széttört darabokat, bemutathatóvá tenni a romok alól összeszedett darabkákat. Az év során a hitbizományok állami tulajdonba vételéről is törvény született, így a múzeumba szállított tárgyak a múzeum tulajdonába kerülhettek. Az alábbi, 1964-es filmhíradó már a restaurálási munkálatok eredményeit mutathatta be:
1962-ben újra kiállítást rendeztek az Eszterházy kincsekből:
A tragikus sorsú tárgyak között szerepel egy Nürnbergben készült fajansz edény is, amelynek nőalakjáról sokáig úgy hitték, hogy az Bellona, a háború istennője. A rekonstrukció során vált világossá, hogy az alak, aki fáklyájával perzseli fel a fegyvereket, valójában Pax, a béke allegórikus figurája…
Ha tetszik a blogom, kérlek támogasd munkámat anyagilag is! Cserébe városi sétára hívom meg időnként azokat, akik legalább havi 5 EUR támogatást küldenek. Támogatásod segítségével tudom fizetni a fotók szerkesztéséhez szükséges Photoshop előfizetést, könyvtári tagságot, szakkönyveket tudok beszerezni antikváriumokból, és egy új laptop megvásárlását is segíted. >>> Patreon >>>
Az Iparművészeti Múzeum 735 című időszaki tárlata a Hőgyes Endre utca felőli bejáraton át, meghosszabbított nyitvatartással (szeptember 25. helyett október 13-ig) látogatható.
Források:
https://www.imm.hu/hu/exhibits/view/659,Opus+735+-+A+h%C3%A1bor%C3%BA+nyomai+az+Esterh%C3%A1zy+hercegi+kincst%C3%A1r+m%C5%B1t%C3%A1rgyain+-+MEGHOSSZABB%C3%8DTVA
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=17527
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=17362
A kiállítás anyaga és kísérő füzete, 2022
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
gigabursch 2022.10.05. 16:17:57