Egy részben Magyarországon, részben Belgiumban élő házaspár évek óta küzd a Munkácsy Mihály utcában álló történelmi villa felújításáért. Az elért eredmények magukért beszélnek – de van még tennivaló, lehet és kell még segíteni!
Az Epreskert mögött húzódik az egykori Epreskert utcza, amely 1900 óta viseli Munkácsy Mihály nevét. A 23. szám alatti Sonnenberg-ház sárga homlokzata szép színezésével kilóg rosszabb állapotú szomszédjainak sorából. A ház története 1903-ban kezdődött, amikor Sonnenberg Imre kereskedő, szállító megvásárolta a telket, és megbízta Kőrössy Albert Kálmánt, hogy készítse el a ház terveit.
Kőrössy Albert Kálmán (1869-1955) a budapesti Műegyetemen, majd a párizsi École des Beaux-Arts-on, Berlinben és Münchenben folytatott tanulmányokat, majd hazatérve Hauszmann Alajos irodájában kezdett dolgozni. Első művein még a neobarokk hatása volt érezhető, erre példa a Sebestyén Artúrral közösen tervezett Osztálysorsjáték-palota, amelyet a második világháború után bontottak le a Március 15. téren. Az Aulich utca 3. alatti Walkó-ház (tervek: 1901) már a szecesszió stílusában fogant, akárcsak a Munkácsy utca 23 (1904)., a szintén a 6. kerületben álló Kölcsey Gimnázium (1906). 1909-11 között épült fel a Könyves Kálmán körúton, a Népligetnél a Tündérpalota épülete, amelyen a lechneri szecesszió hatása érezhető – nem is csoda ez, hisz nem hivatalosan ő is Lechner köréhez tartozott. Későbbi művei már pre-modern stílusúak: ilyen például a Kristóf tér 6. alatti háza. Az első világháború után több kortársához hasonlóan visszavonult a tervezéstől, lényegében nincs is róla életrajzi adat egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig.
A ház építési engedélyének dátuma: 1903. augusztus 24 – akkor még Szondy utca 2999 hrsz. szerepelt címként. Az építő a Bloch és Holitscher cég volt, az asztalosmunkákat Kressalek Béla végezte, az ácsmunkákat Wellisch Mór, az üvegfestést Róth Miksa, a lakatosmunkákat pedig a Március 15. téren egykor állt Osztálysorsjáték Palota kapudíszeit is jegyző Hochman József készítette. Az építkezés 300 000 korona költséggel valósult meg.
Ha megállunk a ház előtt, szinte el sem hisszük, hogy csupán földszint + 2 emeletesnek épült, olyan magas a beltéri magasság a lakásokban. (A legfelső szint már későbbi ráépítés eredménye.)
A kapu feletti homlokzat a lépcsőházi színes üvegablakokkal új korában… (Magyar Építőművészet, 1906)
…és ugyanez belülről nézve, 2022-ben
A homlokzat valamikor sokkal díszesebb volt, mint napjainkban – a régi állapot helyreállításához tehát a célkitűzés egyértelmű. A lábazatnál faragott vörösmárványt használtak, felette a bogáncsok és levelek faragványaihoz könnyen faragható erdélyi homokkövet. A fa bejárati ajtót az eredetinek megfelelően állították helyre, benne két ovális üvegbetéttel, kovácsoltvas ráccsal.
A kapu új korában (Magyar Építőművészet, 1906)
A kapu feletti üvegtábla, az eredetinek megfelelően helyreállítva
A kapu feletti kapukeret rózsalugast formáz – az itt látható rózsafejeket Kőrössy később a Váci utcai Philantia virágüzlet portálján jóval hangsúlyosabban használta fel újra, de Baldavári Eszter könyvében külföldi példát is említ: a Kőrössy és Maróti Géza által tervezett Danckelmannstrasse 46-48. alatti iskolaépület kapuját Berlinben. A faragott nőalakok, a növényi motívumok Maróti Géza alkotásai, a szecesszió remek példái. A kapu két oldalán álló vaskos pilaszterek adnak ehhez férfiasabb, barokkos hangulatú ellenpontozást.
Csak nehezen olvasható ki a régi fotón a két nőalak feletti három körben elhelyezett felirat: „Itt nyújt az élet örömet, fájdalmat, tövist és rózsákat”. A két nőalak között két kisebb üvegablak enged napfényt az első emeleti lépcsőfordulóban.
A második emelet magasságában alakult ki a legproblémásabb helyzet. Valamikor itt egy Róth Miksa által tervezett, hatalmas üvegablak volt látható, az ellipszis alakú felső betétben paradicsommadarakkal és növényi motívumokkal, alatta pedig négyes osztásban szecessziós ornamentikával.
Az üvegablak felett egy hatalmas mozaikot is elhelyeztek a huszadik század elején, ez ma sajnos nem látható, és a későbbi átépítés miatt tulajdonképpen a helye sincsen meg. Így ennek a helyreállítása lényegében ellehetetlenült. Ennek tengeri kikötőt ábrázoló képe nyilván az építtető tevékenységére, a szállító-kereskedő Sonnenberg Imrére utalt.
Mellette kétoldalt három-három ovális üvegablak sorakozott egykor, ezek felett hullámzó vonalú párkány zárta a homlokzatot a tető aljában. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak az szintén Sonnenberg Imre megbízásából épített Alkotás út 7/a-7/b alatti épületpáron – ez az a két ház, ami a Déli pályaudvarnál áll a Schwartzer Ferenc utca saroképületeiként, és a tetején még ott rozsdásodik a „Biztosítás – Biztonság” neontábla. (Sajnos ez a ház is elvesztette egykori szecessziós díszeit.) Jobban megmaradt a hullámvonalas párkányzat Polgár Alajos számára tervezett István utca 49. alatti ház homlokzatán. A Sonnenberg-ház Szondi utcai oldala már jóval egyszerűbb homlokzatú.
A kapun belépve kőkorlátos lépcső aljában találjuk magunkat. A legalsó szakasza kőkeretbe foglalt vasrácsos korlátot kapott, aljában egy-egy díszes kandelábert is elhelyeztek. (A ma látható fémrács ennek későbbi pótlása, nem az eredeti.) A folytatásban már némileg egyszerűbb, mégis díszes vaskorlát visz a magasabb szintekre. A verandával kiegészített földszintre kerültek egykor a nevelőnők és a leányok szobái, az úriszoba, egy szalon ebédlővel és még két hálószoba. A földszint teljes egészében, úgy hatszáz (!) négyzetméteren Sonnenbergéké volt, a felső két szinten két-két óriási lakást alakítottak ki. A lépcsőn felérve egy hallból két lakás nyílik, egy lengőajtó pedig a belső udvar felé enged átjárást. A belső udvarban ma két fa is éldegél, meglepően zöld ez a belső tér. A második emelet valamikor tizenegy (!) szobás volt, két konyhával, két cselédszobával és egy gardóbbal is felszerelve. A legfelső terekben a mosó- és vasalószobák kaptak helyet. Ebből nem nehéz kitalálni, hogy igen módos megrendelő számára készült el eredetileg a ház.
Sonnenberg Imre 1921-es halálát követően a családi örökösök végeztettek átalakításokat a házon: étellift épült be, a földszinten lakásokat alakítottak ki.
1922 és 1957 között a házban élt Kardos Mór és felesége, akik a Pamutkereskedelmi és Ipari Rt. vezetői voltak. Az 1922-23-as budapesti cím- és lakásjegyzék szerint itt lakott Lukács Sándor miniszteri tanácsos is. Náluk is ismertebb lakója volt a háznak 1927-ben Gömbös Gyula. 1936-ban egy egészségügyi berendezéseket gyártó cég vezetője, dr. Egri István itteni lakását Kozma Lajossal alakíttatta át. Fiát többen ismerték: ebbe a házba született Egri János, a népszerű tévés műsorvezető. (A holokauszt idején őt bújtató nevelőnőt, Szabó Máriát a család előterjesztésére később a Világ Igaza kitüntetettjei közé emelték.) A Tér és Forma hirdetései között felbukkan Láng József parkettás vállalkozó hirdetése.
Az 1940-es években néhány évig Ecuador tiszteletbeli főkonzulátusa is itt működött. 1944-ben csillagos házzá nyilvánították, más lakásokból zsidókat költöztetve ide. Egy szobában egy család lakott – el lehet képzelni, hogy ez milyen zsúfoltságot eredményezett. Ekkor egy újabb híresség fordult meg a házban, igaz, ő már kényszerből. Ide menekült, itt úszta meg a halálba vezető utat Szepesi György rádió- és tévériporter.
A Népszabadság 1975. április 4.-iki, ünnepi számában így emlékezett vissza Szepesi György az itteni életére: „1944. december, Falk Miksa utca 4. A ház földszintjén a nyilas pártszolgálatosok garázsa, az egyik emeleti lakásban illegális találkozóhely. A lakásban többen várnak rám, de mire a kapuhoz érek, az már zárva van. Csöngetek. Ebben a pillanatban a Markó utca felől nyilas járőr tűnik fel. Nálam egy csomó, különböző nevekre kiállított okmány, bejelentő lap, születési bizonyítvány. Habozásra nincs idő. Benyitok a nyilasok garázsába, ahonnan – ezt már előzőleg tudtam – mellékajtó vezet a lépcsőházba, s mondom a szembejövő nyilasnak: - Azért megyek erre, mert a ház kapuját bezárták. – Fenn várnak..., s határozott léptekkel a kisajtóhoz megyek. Egy perc múlva már kopogtatok a lakás ajtaján ... Nemcsak az értékes okmányokat, de az életemet is sikerült megmentenem! A következő színhely: Munkácsy Mihály utca 23. A garázsokkal, úgy tűnik, szerencsém van, mert itt a garázsban kapok búvóhelyet. Ablak, világítás nincs, de a drága házmester, Kocsis néni, naponta bead egy tányér levest és egy karéj kenyeret. Néhány nap múlva lakótársat kapok, dr. Nagy Tamás (ma a közgazdasági tudományok doktora) személyében. Most már ketten kuksolunk a sötétben. Január 16. A külvilág eseményeiről napok óta semmit sem tudunk. Éppen a maradék kenyéren osztozkodunk, amikor kívülről erélyesen megdöngetik a bedeszkázott falat. Aztán egy sztentori hang: - Otkrostye! A nyílásban két szakállas szovjet katona áll… és a várva várt szabadság.”
Az ötvenes évek elején több párt székháza is itt működött átmenetileg. 1949-től egy óvoda is működött itt Zrínyi Ilona Napközi Otthon néven, de ez ma már nincs itt. Az akkor már igen romos, rossz állapotú házat a híres-hírhedt szocialista ingatlankezelő vállalat, az IKV újította fel 1957-ben. A hullámos pártázatot, a homlokzati díszítményeket eltávolították, az épület tetején kialakított lakásokig felvezető lépcsőházban az ólomüveg ablakokat egyszerű síküvegre cserélték: Róth Miksát a drótüveg váltotta fel. A felújítás eltüntette a szecessziós díszítmények jelentős részét, lényegében jellegtelenné tette a Munkácsy utcai főhomlokzatot.
A ház helyi, fővárosi szintű védettséget élvez. Eredeti tervrajzait a Budapest Fővárosi Levéltár őrzi, a tervek a Hungaricana oldalán megtekinthetők.
Az elmúlt évek már sok jó eredményt szültek. A házban lakást vásárló Szinger Margit és férje, Hámori Géza alapítványt hoztak létre a ház felújítására, fellelkesítették a lakóközösséget, és pályáztak, kutatták az épület történetét, a fellelhető dokumentumokat, és az elnyert pályázati pénzekből nekiálltak az eredeti homlokzat helyreállításának. A felújítás terveit Újszászy Kálmán készítette el. 2021-ben a kapu körüli faragott kövek helyreállításával kezdtek neki a nagy projektnek: a kőanyag a korábbi szakszerűtlen konzerválás miatt már kézzel letörhető, málló állapotúvá, veszélyessé vált. Új anyaggal egészítették ki a hiányokat, új konzerváló anyaggal tették most már valóban megmentetté a kőfaragványokat. A kőszobrász-restaurátori munkálatokat Szemerey-Kiss Balázs és Zomborácz Tamás végezték el. Felújították a kaput is, a lépcsőház aljába új, fából készített postaládák kerültek a homlokzaton látható virágmotívumos díszítéssel. A legújabb, már elkészült eredmény a kapu feletti üvegtábla helyreállítása, Fűri Judit üvegművész alkotása Róth Miksa eredetijével megegyezően. A kapu feletti két kisebb üvegablak helyreállítása pedig éppen zajlik 2022-2023 fordulóján, így hamarosan érdemes lesz visszanézni azoknak is, akik korábban már jártak erre. A legnagyobb feladat még hátra van: a második emeleti, legnagyobb üvegablak a legproblémásabb. Ez annak is köszönhető, hogy a második világháború után az ablak nyílásába egy jókora vasbeton konzolt helyeztek el, ez lett a legfelső térben kialakított lakásokhoz vezető lépcső fordulójának támasza. Így aztán nem lehet egyszerűen elbontani, valahogy ki kellene váltani. A hatalmas üvegablak újraalkotására már van egy árajánlat, de a pénzügyi fedezet még hiányzik. Így az Alapítvány továbbra is várja a felajánlásokat, támogatásokat. Ez sem példa nélküli, vannak már jó referenciák: Fényi Tibor nem csak az üvegablakok eredeti terveinek felkutatásában volt hatalmas segítség, de 1 millió forinttal támogatta is az ablakok helyreállítását. Bálint György helyi képviselő 5 millió forinttal támogatta a szobrok restaurálását, a helyi önkormányzat több képviselője pedig 3,3 millió forinttal támogatja a következő ablakok készítését. Szász Károly képviselő is rendszeres támogatója a projektnek. A további munkákhoz tehát van már némi forrás, de nagyon nagy szükség van a további támogatásra, már csak a növekvő kivitelezési költségek, anyagárak miatt is. Az addigi fejleményekről nemrégiben a kerületi tévé is beszámolt:
Mindenki ismeri a keserédes, nosztalgiával vegyes szomorúságot a valaha volt szépség láttán. A Munkácsy utca 23. lakói sikeresen túljutottak az „úgysem fog menni” érzésén, összefogtak és cselekednek. Átlátható, legális, hatékony módon. Ezzel nem csak a házat mentik meg, hanem talán a tehetetlenségbe süppedt, de tenni akaró emberekbe is reményt oltottak. Segítsünk most nekik!
Adakozzunk együtt a házat megújító alapítványnak, hogy folytatódhasson ennek a szecessziós csodának a helyreállítása! Közvetlenül is utalható pénz az alapítványnak, de gondoljunk rájuk az szja bevalláskor, az 1% felajánlásakor is!
Sonnenberg Házért Alapítvány
Számlaszám: 10300002-13242230-00014909
IBAN: HU61 1030 0002 1324 2230 0001 4909
Facebook oldal
A cikk elkészítésében nyújtott segítségéért ezúton is köszönetet mondok Szinger Margitnak és Hámori Gézának!
Források:
Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán. (Az Építészet Mesterei) Holnap Kiadó, Budapest, 2021.
Kérek egy 30 éves sztorit! Népszabadság, 1975. április 4., p. 25.
Zsiray-Rummer Zoltán: Felébredt álmából a Tündérpalota. Magyar Hírlap, 2016. április 4., p. 13.
https://www.meselohazak.hu/egy-viharvert-ekszerdoboz-tortenete-munkacsy-mihaly-utca-23/
https://24.hu/kultura/2022/05/28/ismeretlen-budapest-sonnenberg-emil-haz-munkacsy-mihaly-utca-szecesszio-maroti-geza-korossy-albert-kalman-epiteszet/
https://www.youtube.com/watch?v=RbGYrOUe68M
https://www.youtube.com/watch?v=2S3QOEiIkDw
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
