Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Kortárs építészet történelmi közegben?

2025. április 10. - fovarosi.blog.hu

Ahogy ötven vagy száz éve, ma is nagy vitákat képes kiváltani a kérdés: szabad-e kortárs építészetet csinálni történelmi környezetben? Hogy lehet ezt jól csinálni?

Az Úri utca 6. címen található ház előtt megállva a turista egy szép, régi házat lát maga előtt. Nyilván nem is sejti, hogy amit lát, az tulajdonképpen nem igaz.

uriutca6-20220508-01.jpgAz Úri utca 6. (A szerző felvétele, 2022)

Ezen a homlokzaton ugyanis semmi nem történelmi. Az ablakok, a vakolat, a kapu, a homlokzat minden részlete huszadik századi, a második világháború utáni építés. Ez már a ház átadásakor nagy vitát váltott ki a szakmai körökben. Művészettörténészek és építészek érveltek pro és kontra. Hisz egyrészt ez a homlokzat szépen belesimul a vári lakónegyed házainak sorába. Másrészt viszont építészeti „hazugság” – ez a homlokzat sokkal régebbinek mutatja magát, mint amilyen korú valójában. Pont a lényeg, a történelmi múlt adta érték hiányzik belőle. Olyan, mint a Nikotex cigaretta, amely cigaretta ugyan, de nikotin nélkül – mondták az építészek, akik ezt a helyreállítást látva azt mondták: akkor már épüljön inkább modern, vállaltan kortárs épület, amit a léptékével, színezésével, ablakainak sorolásával a vári lakónegyed léptékébe lehet illeszteni.

A műemlékvédelem lényege a múltunk, épített örökségünk értékeinek megőrzése, védelme. Mégis, ha a huszadik század második felének építészetéről van szó, a szakma és a közvélekedés erősen elválik. Miért kellene védeni valamit, ami a Kádár-korszakban épült? – kérdezi a közvélemény értetlenkedve, vagy akár felháborodva. A szakma válasza: azért, mert most kell átmenteni, megőrizni azt, ami majd csak újabb 50 év múlva lesz „történelmi” épület. Van egy olyan életkora ugyanis az épületeknek, amikor már nem mondható újnak, de még nem is tekinthető igazán réginek, történelminek sem – nagyjából 20-tól 70 éves korukig. Érdekes, hogy az ilyen korú épületeket értékelték mindig is a legkevésebbre. A második világháború előtti (és utáni) modern a századforduló körüli szecessziós épületeket kiáltotta ki giccsnek – és építette át, modernizálta például az Andrássy út végén álló Babocsay-villát, a későbbi jugoszláv nagykövetséget. De a klasszicista építészet is utálta a barokkot. Emiatt fontos feladata az építészi, művészettörténészi, műemlékvédelmi szakmának, hogy kijelölje és megvédje azokat az épületeket, amelyek a korszak fontos és magas színvonalú alkotásai. Akkor is, amikor éppen le van pusztulva, amikor csúnya az üveghomlokzata, amikor felújítandó az állapota. A huszadik század második felének építészeténél ez két okból is nehezebb: egyrészt itt nem jellemzőek a klasszikus épületdíszek, nincsenek sgraffitók és gipszstukkó puttók, másrészt óhatatlanul rátelepedett a korszak politikája, ideológiája. De ahogy a Citadellát sem bontjuk le az osztrák önkény elleni küzdelem jegyében, és a minket másfél évszázadra megszálló törökök fürdőjét és minaretjét is védjük, úgy a Kádár-korszak építészetének megítélésénél is hiba lenne egy politikai hatalmi berendezkedés bűneiért egy építész alkotásán állni bosszút.

babocsayvilla-wikipedia.pngA Babocsay-villa 1906-ban és napjainkban (forrás: wikipedia)

A második világháború utáni helyreállítás idején, ahogy egyre fogytak a könnyen helyreállítható épületek – akár mert kevésbé sérültek, akár mert megfelelő dokumentáció állt rendelkezésre a hiteles rekonstrukcióhoz – úgy vált egyre inkább indokolhatóvá a Várnegyedben az új, kortárs építészet megjelenése. Ezeket a házakat megnézve egy közös pontot mindenképpen találhatunk: a millennium korabeli léptékváltáshoz képest sokkal visszafogottabbak lettek. Párkánymagasságuk, a telkek beépítése tiszteletben tartotta a vári lakóházak léptékét, nem nyúlnak a szomszédos házak közé, belesimulnak az utcaképbe. Amiben egyértelműen eltérnek, az a kortárs anyaghasználat: modern nyílászárók és kapuk, akkori művészek alkotásai díszítik ezeket a lakóházakat a Fortuna utcában, az Úri utcában vagy éppen a Tóth Árpád sétányon. Ami egyre sürgetőbb feladat, az a házak tatarozása, felújítása.

Ha tetszik a blogom, kérlek támogasd munkámat anyagilag is! Cserébe városi sétára hívom meg időnként azokat, akik legalább havi 5 euró vagy 2500 forint támogatást küldenek. Támogatóim a Patreon.com-on exkluzív, a blogon nem elérhető tartalmakhoz is hozzáférhetnek. Támogatásod segítségével tudom fizetni a munkám költségeit a könyvtári tagságtól az Arcanum előfizetésen át egy új laptop tervezett beszerzéséig. >>> Patreon >>>

A korszak értékeinek felismerése, az óvandó épületek kiválasztása napjainkban kezdődött meg. Mostanában kezdünk tovább látni a szocreál pompáján (ld. például az egykori Népstadionból az új Puskás Arénába átmentett toronyépület vagy a hűvösvölgyi Szinkron Műterem épülete), és a Kádár-korabeli építészettel is foglalkozni. Ennek jele, hogy a velencei építészeti biennálé „Othernity” kiállításán is a későmodernnek vagy szocmodernnek nevezett korszak 12 épületét gondolták újra fiatal tervezők, a közelmúltbeli bontások és építkezések kapcsán a Huszonkettesek Építészcsoport kiáltványt tett közzé, 2022-ben pedig számos huszadik századi épület kapott fővárosi szintű műemléki védettséget.

A főváros 2022 tavaszán több, mint 100 épületet helyezett védelem alá, köztük az alábbiakat: 

Két világháború közötti épületek
Gellérthegy utca 29., 31.
Kosciuszkó Tádé utca 14. (Márvány utca 1/A)
Lánchíd utca 15-17. (Öntőház utca 12-14.)

II. világháború után épült épületek
Csalogány utca 14-18. (Fazekas utca 1-3.).
Dárda utca 3. (Úri utca 41.)
Dísz tér 8. (Tárnok utca 2., Úri utca 1.)
Fortuna utca 15.
Fortuna utca 16.
Krisztina körút 37-39. (Déli Pályaudvar)
Hegyalja út 1. (Aladár utca 2/A
Hess András tér 1-2. (Szentháromság tér 5.)
Országház utca 6.
Szentháromság utca 13. (Úri utca 30.)
Táncsics Mihály utca 20.
Tárnok utca 3. (Hunyadi János út 41.)
Tárnok utca 7.
Tárnok utca 13.
Tóth Árpád sétány 28-30. (Úri utca 44-46.)
Úri utca 4. (Tóth Árpád sétány 11.)
Úri utca 23. (Szentháromság utca 9-11.)
Úri utca 26-28. (Szentháromság utca 4.)
Úri utca 32. (Tóth Árpád sétány 24.)
Úri utca 34. (Tóth Árpád sétány 25.)
Várfok utca 15. (Batthyány utca 71., Vérmező út 14.)
Várfok utca 16-18. (Vérmező út 16., Logodi utca 79.)
Várkert rakpart 11. (Döbrentei utca 12.)

Két ház már elpusztult. A MAVIR-ért fájt a szakma szíve, miközben a közvélemény csak a valóban rondára romlott üvegtáblákat látta (láthatta) az épületből – amely üvegfal egyébként könnyen cserélhető, modernizálható lett volna, de a ház akár egy új, vakolt homlokzattal is megújítható lett volna. Így viszont belső értékei is elpusztultak, az egykori vezérlőteremtől az íves faborítású nagyteremig. Az egykori diplomata lakóház (később Burg Hotel), amely festett téglahomlokzatával, a szomszédos és a szemközti házakra reflektáló kialakításával igazán beilleszkedett környezetébe, szintén lebontásra került. Ezeket már biztosan nem mentjük át az utókornak semmilyen formában.
 

Források:
https://enbudapestem.hu/2022/02/mielott-ko-kovon-nem-marad-beloluk-majd-ket-tucatnyi-epulet-kapott-a-varban-fovarosi-vedettseget/
https://enbudapestem.hu/2022/02/podcast-nyuljunk-meltosaggal-epitett-oroksegunkhoz/
https://epiteszforum.hu/a--alfoldi-gyorgy-irasa
https://24.hu/kultura/2022/03/25/huszonkettesek-epiteszcsoport-kialtvany-budapest-epiteszet-vedelem-icomos-unesco-docomomo/
https://qubit.hu/2022/02/17/az-epiteszeti-ertekek-megorzese-nem-arrol-szol-hogy-kinek-mi-tetszik
https://epiteszforum.hu/epiteszi-szerepek-es-a-szocmodern-a-60-70-es-evek-epuleteinek-vedelmerol--keller-markus-irasa
https://epiteszforum.hu/tobb-mint-100-epuletet-helyezett-vedelem-ala-a-fovaros
http://othernity.eu/


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2025.04.10. 15:23:10

Hát, valószínűleg a laikus mondatja velem, hogy a posztban szereplő Úri utca 6. az egy tök jó példa. Szerintem ugyanis az utcakép is lehet védendő érték, azaz nem csak a benne található egyedi, tényleg régi épület. És valószínűleg szintén a laikus mondatja velem azt, hogy ha védendő az utcakép, akkor nem elég azt annyival elintézni, hogy párkánymagasság rendben, használjunk nyugodtan modern anyagokat, burkolatokat, formákat, majd hunyorít, aki arra jár...
Félreértés ne essék, szerintem is "termelt" védendő építészeti értéket a XX. század, de azt gondolom, hogy ezekből annyi van még, hogy én nem pont azokat védeném, amelyek anno egy korábbi korszak utcaképébe rondítottak bele.
Kicsit szúrópróbaszerúen megnéztem a listában szereplő néhány épületet és vegyes érzéseim vannak. Egy Országház 6-ot vagy egy Úri 41-et el tudok fogadni, de azt, hogy mondjuk a Dísz tér 8 mivel szolgálna rá a védelemre, hát azt nagyon nem értem és igen erős berzenkedés van bennem.

gigabursch 2025.04.10. 17:16:41

Uhhh.
Mindemellett, hogy a "kortárs" szótól falramászok (mégis, melyik kornak a társa?!?!), az, amit az elmúlt 8 évtizedben produkált a modern építészet, az leginkább azzal a párbeszéddel jellemezhető, ami a Krokidé Dundee 3-ban van egy Picasso festmény előtt.

Fredddy2 2025.04.12. 12:46:39

Én jó kompromisszumnak tartom, hogy a modern épületeknek az utca/városképet meg kell őrizniük- őrizzük meg a szépet, de nem lakhatunk skanzenban. Elzászban nagyon megcsodáltam a középkori kis településeket, és csodálkoztam is, hogy azt a sok háborút hogy élték túl, amíg egy helyen meg nem láttam, hogy éppen építik a középkori házakat- modern anyagokból, modern épületeket, csak a régi homlokzatot megőrizve. Nagyon jó ötlet! Egyébként Magyarországon rengeteg helyen lehet építkezni, nem a Várnegyed pár hektárján kell a modern építészetet szabadjára engedni.

Ami a Kádár-kor építészetét illeti, a brutalizmus szerintem alapvetően egy tévedés az építészetben, az egyik, hogy borzasztóan kilóg minden korábbi környezetből (amíg pl egy szecesszió szépen hozzáidomul az előző stílusokhoz), a másik, hogy rettentően szarul öregszik: a rozsdafolyások és az algásodások éppen a nagy, tagolatlan betonfelületeket teszik tönkre, amik a lényegét adnák. És lefesteni se lehet, mert hát nyersbeton. Ott néz ki jól, és ott érdemes megőrizni, ahol a környezetével harmonizál: Salgótarján belvárosa, ami teljesen ilyen stílusban épült, pl ilyen lehet, random ház benyomva egy XIX. század végi Bp-i utcába nem ilyen.

Az ennél modernebb épületek közül meg nem tudom, mit kell megőrizni, de kössék fel a gatyát a műemlékesek, mert a legtöbb olyan borzasztó minőségben épült, hogy pár évtizeden belül magától is összeomlik majd.

@gigabursch: az építészettel az a baj, hogy olyan művészet, ami nem lehet önző. Könyvet, festményt, zenét olyat csinál az ember, amilyet akar, max nem olvassák/nézik/hallgatják majd a népek. De egy épületet mindenki lát, ott van az utcán, nem lehet elkerülni: ezért fontos szempont, hogy a közönségnek se legyen hányingere tőle. Ezt meg kéne értenie az építészszakmának :)

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2025.04.12. 15:30:28

Az építészek olyan, mint egy kiválasztott nép, mindenkire ráerőltetik a szubkultúrában kialakult ízlésüket. Ha nem tetszik az embereknek, akkor ők a hülyék, mert "nem értik meg". És mint minden szubjektív tudományterületen, mindent meg lehet magyarázni meg az ellenkezőjét is.

megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/2015/10/26/a_kocka_el_van_vetve_361

gigabursch 2025.04.13. 08:56:13

@fofilozofus:
Köszönöm az ajánlót.
Reagáltam rá ott.

gigabursch 2025.04.13. 08:59:31

@fofilozofus:
Jól mérhető hányada az is.
Ennek megfelelően viselkedik is.
A kiválasztás eredménye még mindig ismert, mert az egy normális biológiai folyamat.
No, pont ennyire valók a kiválasztottak.
süti beállítások módosítása