A Népstadion ikonikus épületének eltüntetésétől hosszú volt az út 2019 novemberéig, és közben majdnem két stadion lett belőle. 67000 néző, 500 parkolóhely, megőrzött szocreál toronyépület - így lett Puskás Arénánk.

Látványterv 2016-ból

Országos hír volt, hogy narancs érkezett a boltokba. Bizottság bírálta el a benyújtott neonreklám terveket. A Margit híd 1944-es felrobbantására emlékeztek vissza a túlélők. Így éltünk ötven évvel ezelőtt Budapesten.

Miközben mindenki elismeri az elővárosi közlekedés fejlesztésének szükségességét, a félig-meddig már meg is épültnek tekinthető 5-ös metróvonallal mégsem történt semmi évtizedek óta.

Csuda egy díszkivilágítást terveztek a Budai Várnak. Csinos, fiatal nők várták a minitaxik utasait. Újpesten még csak a házak 14%-a volt emeletes akkoriban. Strandtól golfpályáig mindent beterveztek a megújuló Népligetbe.

Október 2: A budapesti pályaudvarok korszerűsítéséről, kilencszázhuszonkét ágyas kórház építéséről tárgyalt a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága. A főváros vasúti közlekedésének helyzetéről, fejlesztési terveiről számoltak be szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága ülésén a MÁV budapesti igazgatóságának képviselői. (...)

Tehermentesítés és takarítás a Keletiben

A Keleti pályaudvar befogadóképességének növelésére, peronjainak és berendezéseinek modernizálására - párhuzamosan a Baross téri aluljáró-rendszer építkezésével - már megindultak a munkálatok. A csarnok elején épülő új utasfogadó térség révén könnyebben megközelíthetők lesznek a vonatok. A tapasztalatok szerint igen sok vidékről érkező ingázó már Rákoson vagy Kőványán, leszáll, ezért tervbe vették, hogy a pályaudvar forgalmának tehermentesítésére a jövőben több menetrendszerű szerelvényt csak a peremkerületi állomásokig közlekedtetnek. Új biztosítóberendezésekkel is ellátják a pályaudvart, s foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy más budapesti pályaudvarokra terelik át a belföldi vonatok tekintélyes részét. A Keleti pályaudvar külső tatarozása előreláthatólag még a tél beállta előtt befejeződik, a homlokzat újszerű műanyag festéket kap. Az induló- és az érkezőcsarnokok padlózatát mészkő burkolattal látják el, ezek tisztán tartására a MÁV kombinált takarítógépeket vásárol. Az Utasellátó valamennyi egységét - a talponállókat éppúgy, mint az éttermeket - egy tömbbe, az indulási oldalra tömörítik, s megszüntetik a mozgó pultokat.

Milliárdos rekonstrukció a Déliben

A Nyugati pályaudvar a tervek szerint kizárólag a belföldi távolsági és környéki személyforgalmat bonyolítja. Erre az első lépések már meg is történtek: hozzáláttak a Váci út felé eső raktár lebontásához, helyén az esztergomi vonal számára építenek vágányokat. A tatarozást több éven át folytatják, a pályaudvar homlokzata, épülete is új festést kap.

A legnagyobb rekonstrukció a Déli pályaudvarra vár. A fejlesztés első ütemeként 1973 tavaszáig, a metró teljes szakaszának megnyitásáig a jelenlegi üvegcsarnokot tovább építik, kiterjesztik, több vágányt és új utasforgalmi létesítményt építenek. A második ütemben kitelepítik a teherpályaudvart, új közúti felüljárót, alagutat építenek, további villamosítás révén pedig a hegyeshalmi vonal vonatait is ide terelik. A rekonstrukció, amelynek első üteméhez már a jövő tavasszal hozzálátnak, körülbelül 1,2 milliárd forintba kerül. Valószínűleg négy-öt év múlva megkezdik a teljesen elavult Kelenföldi pályaudvar korszerűsítését is: a tervek szerint itt utasaluljárókat létesítenek, szétválasztják a teher- és személyforgalmat, bővítik az állomást, s vasúti aluljáró révén megszüntetik a Budapest-Déli, illetve a Budapest-Ferencvárosi vonal szintbeli kereszteződését.

Milyen lesz a dél-pesti kórház?

Több módosítással jóváhagyta a vb az utóbbi évtizedek legnagyobb kórházépítési programját. Ennek értelmében a negyedik ötéves tervben mintegy félmilliárd forintos költséggel épül fel a 922 ágyas, korszerű dél-pesti kórház Pesterzsébeten, a Köves út-Vasútsor-Sósárok és az úttörőtábor övezte, kilenchektárnyi területen. Az intézményt vezető kórházként nyitják meg, lehetőséget hagyva arra, hogy a későbbiekben 350-400 ágyas ideg- és elmepavilonnal, egy orvosi rendelőintézettel bővíthessék. A Pesterzsébeten és Csepelen, jelenleg 123 ággyal működő gyermekbelosztályokat átköltöztetik majd az új kórházba, ahol gyermeksebészeti és koraszülöttosztályokkal egészítik ki azokat.

A jó levegőjű, könnyen megközelíthető, zajtalan környezetben épülő kórház főépülete kilencszintes lesz, ehhez csatlakozik egy ötszintes diagnosztikai és terápiás részleg, egy négyszintes gyermekápolási részleg, és a mosdókat, konyhákat, raktárakat, a kazánházat magában foglaló háromszintes épület. Végül a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy hozzájárul a Hárs-hegyen építendő szálló költségeinek finanszírozásához. A mintegy 30 millió forintos beruházással létesülő - nem reprezentatív célokat szolgáló - szálló tíz szintjének szobái 300 vendégnek biztosítanak helyet, éttermét a kempingvendégek és a kirándulók is igénybe vehetik. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és 1971 végén fejeződik be. (Népszabadság)

Október 2: Még lehet jelentkezni minitaxisofőrnek. Ötven minitaxi forgalomba állítását tervezi a Volán Taxi. A piros Zastawa kocsik három személyt szállítanak és reggel hattól este 22 óráig közlekednek majd. A kocsikban nincs taxióra, a viteldíj tíz percre 10 forint, minden további megkezdett öt perc után öt forint. A minitaxikat csinos, fiatal nők vezetik. Még mindig lehet jelentkezni sofőri állásokra a Volán Taxinál. A piros minitaxik előreláthatólag jövő héten állnak forgalomba. (Magyar Nemzet)

Különleges kiállítás látogatható a Várnegyedben, a Táncsics Mihály utca 9. alatt. Az Amerikai Egyesült Államoktól 2014-ben visszakapott ingatlan nem csak Táncsics egykori börtönét rejti, de egy régészeti ásatás eredményeit is megnézhetjük október végéig.

Amikor a telefonálás még nem az okosmobilt jelentette, hanem a crossbárt és az utcai fülkét. És még a 2-es metró is csak épült. Miközben városszerte nőttek ki a földből a panelházak, még folyamatban volt az üzlethelyiségekben lakók kiköltöztetése is. Ilyen volt Budapest 50 évvel ezelőtt.

Szeptember 2: Hogyan változik 1970-től a főváros felszíni közlekedése. Alig több mint fél év választ el a Metró átadásának napjától. A földalatti üzembe helyezése utáni felszíni közlekedésről és az ezekkel kapcsolatos problémákról nyilatkozott Bíró Lajos, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatója. Elmondotta: a Metrót érintő minden villamos- és autóbuszvonalat megvizsgáltak. A nagyarányú utasszámlálás és forgalomvizsgálat által nyújtott rengeteg adat birtokában elkészítették a javaslatokat, a felszíni tömegközlekedés módosítására.

A Metró első szakaszának üzembe helyezésével főleg Pest keleti városrészének tömegközlekedési forgalma változik meg. Új autóbuszjáratok hozzák az utasokat Rákoskeresztúrról, Rákoscsabáról, Rákoskertről, az Eörs vezér térig. A gödöllői HÉV-vonal szerelvényei is az Eörs térre futnak be. Ez a tér Pest egyik legforgalmasabb csomópontjává alakul át, amelyen óránként több tízezren fordulnak meg.

A Baross téri Metró-állomás rengeteg utast kap Kőbánya irányából is. Az előjelek szerint Pest keleti részének közlekedése a Metró első szakaszának üzembe helyezésével lényegesen megjavult és némileg enyhül ezután a Rákóczi út zsúfoltsága is. A felszíni közlekedésben a nagy változást a Metró kelet-nyugati vonalának második szakasza hozza majd meg. (Magyar Nemzet)

Szeptember 5: Átépítik a Moszkva teret. Megkezdődött a Moszkva tér átépítése, amely összefügg a metrólejárat és -állomás építésével is. Első lépésként új hurokvágányt fektetnek le a Hűvösvölgy felé közlekedő villamosok számára. (Népszabadság)

Augusztusban különleges fotógyűjteménnyel gazdagodott a fortepan.hu. Ahogy Tamási Miklós írta: 

"Bojár Sándor fotóriporterről először a háborús bűnösök hazahozatala és elítélése kapcsán hallottam. Ő fotózta a legmegrázóbb képeket a népbírósági tárgyalásokon, kivégzéseken. Ezekből a nyolcvanas években megjelent pár kocka, talán még a tankönyvekben is szerepeltek. Aztán a rendszerváltás környékén, a Magyar Gördülőcsapágy Művek üzemi könyvtárának felszámolásakor (erre csak most jöttem rá, a pecsét alapján) megvettem a Fél évszázad pillanatai c. Bojár könyvet. Egy vékonyka kötetről van szó, a legfontosabb(nak gondolt), jórészt politika-történeti képekkel. Ha most - több mint tízezer Bojár fotó digitalizálása után - végigpörgetem a könyvet, az első gondolatom az, hogy aligha vállalkoznék egy új könyv szerkesztésére. Az életmű ugyanis sokkal gazdagabb, mint egy klasszikus riporteri hagyaték, tele meglepetés képekkel. Talán még maga a szerző sem ismerte eléggé, ha lehet ilyet mondani. A most induló válogatásunkban 3700 fotót láthatnak, a hagyaték 1936 és 1970 közötti részét. (...)"

Ahogy eddig is, most is a budapesti képekből válogattam egy csokorral. Így látta Bojár Sándor Budapestet. Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető. (Az összes kép szerzője Bojár Sándor.)

178866: A Clark Ádám téren nem mindig a mostani 0 kilométer kő állt. "Eredetileg nem itt, hanem a királyi palota küszöbénél állt a nulla pont. Ez a műtárgy nem maradt fent sajnos, pedig a Lánchíd építésekor még át is helyezték a mai nulla pont helyre. A 20. század elején Festetics Pál vetette fel, hogy újra fel kellene állítani egy jelet. A Hungária Automobil Club felkarolta az ötletet, és 1932-ben felavatták a szobrot az akkori Kereskedelmi Minisztérium mellett, a járdán. Ennek alkotója Körmendi Frim Jenő volt. Felül Patrona Hungariae márványszobra állt, alatta a talapzaton három alak (gyalogos, kocsis, autóvezető) domorműve jelképezte a közlekedést, elől pedig felirat hirdette: "A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932". A szobor a második világháború alatt megsérült, ezért lebontották. 1953-ban a mai kilométer kő helyén egy újabb szobrot avattak fel, ez egy távolba (a jövőbe?) néző munkást ábrázolt, mellette autókerékkel. Molnár László volt az alkotó. Ezt a szobrot aztán 1974-ben áthelyezték Rákoshegy vasútállomás mellé." A teljes poszt itt olvasható >>>

178301, 178303, 178305: A Lenin-szobor felállítása a Felvonulási téren 1965-ben. Az egyik képen az előtérben Boldizsár Iván író.

178825: Az Astoria 1960 körül. Szépen világító kirakatok, Állami Biztosító neonreklámok, és jó öreg villamoskocsik. 

180282: A Blaha Lujza tér 1966 körül. A Nemzeti Színházat már elbontották (lásd az előző évek cikkeit a bp50 cikksorozatban!), épült a metró és az aluljáró. A háttérben még az Europeum helyett a sajtóház állt, tőle jobbra még az eredeti Corvin Áruház homlokzat bukkan fel - még alu borítóelemek nélkül. És még van villamosvonal a Rákóczi úton.

178804: A Corvin Áruház az 1960-as években. Az 1926-ban megnyitott áruház a Keleti pályaudvar közelsége miatt a vidéki közönség számára is elérhető volt, így sokáig hatalmas népszerűségnek örvendett. A Rákóczi út és a Nagykörút növekvő forgalma mellett az áruház forgalma volt a harmadik ok, amiért pont itt, a Blaha Lujza téren állították fel az első forgalmi jelzőlámpát - ahogy akkoriban mondták, "villanyrendőrt". 

178849: Csak az idősebbek emlékezhetnek erre az épületre. A mai Déli pályaudvar elődjéről, a még jóval kisebb méretű korábbi Déli pályaudvarról készült Bojár Sándor felvétele. Miután a korábbi infrastruktúrát a második világháborúban porig bombázták, sokáig csak a vágányokon átkelve, ideiglenes épületeket használva működött a Déli - még az is felmerült, hogy kiköltöztetik az egészet Kelenföldre. A képen látható épületet Kővári György tervezte meg, 1962-ben kezdték el építeni. A 2-es metrót 1972-ben adták át a Déli pályaudvarig, ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan épült át a Déli pályaudvar is. A jelenlegi épületegyüttes 1975 óta szolgálja az utasokat. 

177447: Az Erzsébet kilátó a János-hegy tetején, 1959 körül. Az Opel személygépkocsi vajon melyik modell lehet? (Hozzászólásból tipp: Opel (Olympia) Rekord.) A kilátó tetején álló vörös csillagot akkorára méretezték, hogy a pesti oldalról is egyértelműen látható legyen. Csakhogy a kilátó ezt a súlyt nem bírta jól, idővel el is kezdett repedezni. A rendszerváltáskor a többi vörös csillaggal együtt ez is eltűnt. A kilátót 2001 és 2005 között újították fel. 

178823: A Március 15. tér 1960 előtt. A kép érdekessége, hogy a bal szélén még látható az a kis gloriette jellegű építmény, amiben Erzsébet királyné szobrát helyezték el. Az építmény már rég nincs meg, de a szobor igen: az Erzsébet híd budai lehajtóinak ölelésében álló kis parkban ma is megtekinthető. A kép érdekessége, hogy még az a rendezés előtt készült, amit aztán évtizedeken keresztül ismerhettek a rendszerváltás előtt is élők. De vajon mi lehetett az a kis, hosszúkás építmény a templom előtt? Talán az 1964-ben átadott Erzsébet híd építkezésének egy felvonulási épülete? 

178517: Az 1968 körül készült felvételen egy Zil teherautóról pakolják le éppen az anyagot. Körben jól láthatók az alagút falát adó tübbingek. (Kérdés: melyik metróállomáson láthatók ilyen tübbingek egy kis darabon?) A 2-es metrót két részben adták át: 1970-ben készült el az Örs vezér terétől (akkoriban: Fehér úttól) a Deák térig, majd - a jóval kockázatosabb építést jelentő, Duna alatti átfúrással járó - második szakaszt a Deák tértől a Déli pályaudvarig 1972 végén adták át. 

178851: A Moszkva tér 1965 körül. Ez volt a tér utolsó állapota - még állnak a 40-es években emelt pavilon épületek, és tele van a tér villamosokkal. Aztán jött a 2-es metró, és minden megváltozott. 

178875: A Bécsi út feletti domboldalról az Óbudai kísérleti lakótelep házaira látni rá a téglagyár utolsó épületei felett az 1967-re datált képen. Előttünk a Váradi utcán megy egy jármű. A terület a kísérletezés terepe volt: itt építették meg azokat a házakat, amelyeket az 1958-as építészeti pályázaton, az ún. C-terv keretében a legjobbnak találtak. Egy-egy épülettípusból akár 3 példány, illetve 3 variáció is épült többnyire - összesen 20 tervből 30 épület. Melléjük egy-egy korábbi típusterv lakóház is felépült. Így a valóságban próbálhatták ki, hogy mennyibe kerül egy lakás, mennyi idő alatt építhető meg, hogyan kivitelezhető a leghatékonyabban, mik az első lakók visszajelzései stb. Az Óbudai kísérletről itt olvashatsz bővebben >>>

178315: Ha már az Osztapenkó-szoborra sem emlékszel, akkor a fenti képen látható szobor sem lesz ismerős. A rendszerváltás előtt Budapest határában állították fel a szovjet parlamenter szobrát. Steinmetz Miklós a Vörös Hadsereg katonája volt, aki kapitányi rangban harcolt Budapestnél a második világháború végén. 1944 december 29-én ő volt hivatott átadni a német-magyar alakulatokat megadásra felszólító ultimátumot. Fehér zászlós gépkocsijuk azonban aknára futott, Steinmetz meghalt. Ezt a kommunista propaganda úgy állította be, hogy a németek ölték meg a parlamentert. Az emlékmű emeléséről 1946-ban döntöttek. Az 1948-as pályázatot Kerényi Jenő nyerte meg, de végül (valószínűleg szovjet nyomásra) nem ő, hanem Mikus Sándor készíthette el az emlékművet, amelyet Vecsés határában, a 4-es főút (akkor: Vöröshadsereg út) mellett állítottak fel. És hogy hol bukkant fel 2013-ban a feliratos kőtábla a szobor talapzatáról? Olvasd el itt >>>

180530: A Szent György tér 1940 körül, a lebombázás előtti utolsó állapotában. Balra a nagy épület az egykori Honvédelmi Minisztériumé (és a másik oldalán a volt honvéd főparancsnokságé), amelynek ma már csak az alsó két szintje áll, egy ideiglenesnek szánt védőtető alatt. A második világháború utáni évtizedekben a teljes elbontása is felmerült, hogy teljes kilátás nyíljon a Dísz tér felől a palota felé. A teljes elbontás, de a teljes visszaépítés sem történt meg bár az elmúlt évtizedekben számtalan pályázat és terv született. Tőle jobbra a karmelita kolostor épülete, amelyben sokáig a Várszínház működött, most pedig a miniszterelnöki hivatalnak ad otthont. Jobbra pedig a Sándor-palota áll, előtte rengeteg automobillal. 

180660: A Vigadó tér 1947 körül. A képnek nem csak a háttérben álló épület romossága adja az érdekességét, hanem az emlékmű is. 1945 februárjában szabadult fel Budapest, ehhez képest már három hónappal később, 1945. május 1-én felavatták a Szovjet repülősök emlékművét. (A Gellért téren, a Vigadó téren és a Szabadság téren egy napon avattak fel három szovjet emlékművet.) Az 56-os forradalom idején a repülőgépet ledöntötték az oszlopról, ezután egy vörös csillag került a repülőgép helyére. 1975-ben aztán az egész emlékművet lebontották, egy vörös márvány oszlop került a helyére. 2000-ben került vissza a Vigadó térre Senyei Károly: Vízcsurgató gyerekek című kompozíciója, ma is ez látható a téren. 

177382: A Vitéz utca 2. alatti pontház érdekessége, hogy afféle kísérleti lakóházként épült fel. Ez volt az egyik első új építésű lakóház a második világháborús égés után, így rengeteg fotó készült róla akkoriban. (1948-49-ben épült fel.) Az eredeti terv szerint ezt a területet lazán építették volna csak be, ehhez ez a pontház jelentette volna a mintát. De aztán jött Rákosi és a szocreál kényszere, ezt a házat pedig úgy gúnyolták ki, hogy azért pontház, mert pont kétszer annyiba került, mint amit terveztek. 

Már épült az ország legnagyobb lakóháza, miközben Kőbányán úgy megsüllyedt több 9 emeletes ház, hogy vissza kellett őket bontani. Ez történt Budapesten 50 évvel ezelőtt.

Augusztus 1: Az év végén üzembe helyezik. Befejezéséhez közeledik a Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktorának építése. A kupola alakú vasbeton épület szerkezetileg elkészült, rövidesen megkezdik a reaktor gépészeti szerelését és még ez év végén üzembe is helyezik az oktatási és kutatási célokat szolgáló nukleáris berendezést. (Népszabadság)

Augusztus 1: Kiosztották az újpesti rekonstrukció pályázatának díjait. Budapest soron következő fejlesztési programjának egyik jelentős fejezete Újpest rekonstrukciója, új városközpontjának kialakítása. Erre a nagyszabású feladatra az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Főváros Tanácsával együtt tervpályázatot hirdetett, amely nemrégen járt le és most hirdették ki a döntést. Újpest és Rákospalota lakossága ma 144 ezer fő és a rekonstrukciót követő fejlődés, valamint a káposztásmegyeri új lakótelep felépítése után a lélekszám 280 ezerre növekedik. Az előzetes becslések szerint ezen a területen 20 ezer új lakás építhető. A tervpályázat célja tehát olyan városszerkezet létesítése, amely a korszerű követelmények figyelembevételével kiaknázza a terület adottságait és megteremti az észak-pesti főközpontot. A pályázatra 29 pályamű érkezett és a bíráló bizottság megállapítása szerint a tervek a célkitűzésnek megfelelő javaslatokat tartalmaznak, így a pályázat eredményesnek tekinthető. A zsűri kiosztotta a rendelkezésre álló 260 ezer forintot, de mellőzte a kitűzött 70 ezer forintos első díj kiadását. Ehelyett egyenként egyforma rangsorolással 50 ezer forint pályadíjban részesítette Bognár László-Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke munkatársainak pályaművét, valamint Vinkovits István-Sigray Béla, a Városépítési Tervező Vállalat mérnökeinek munkáját. (...) A pályaműveket rövidesen kiállítják és megvitatják a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az Építőipari Tudományos Egyesület együttes rendezvényén. (Magyar Nemzet)

Miközben Armstrong a Hold felé indult, Budapestre megérkezett a "Kalauz Nélküli" közlekedés, és a mai napig is használt piros jegylyukasztók. Már javában épült a Duna Intercontinental. A nyári kánikula akkor még 30-34 fokot jelentett. Döntöttek a Margitsziget sorsáról is. Elkészült a metróállomás a Kossuth téren. Ez történt 50 éve Budapesten.

Július 1: Utazás csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel: Fegyelmezett utasok - biztonságos közlekedés. Ma, hajnali üzemkezdet óta a budapesti villamosok, autóbuszok, trolibuszok, HÉV-, földalatti és fogaskerekű szerelvények kalauz nélkül közlekednek, és csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel lehet utazni rajtuk. A krónikus, az újabb utazókocsik forgalomba bocsátását akadályozó munkaerőhiány miatt életbe léptetett intézkedés elsősorban azokat érinti, akiknek nincs bérletük a napi utazóközönség egyötödrészét. Számukra a fővárosnak több mint háromezer pontján - hajnali és késő esti órákban is - árusítanak jegyeket. A villamosjegyek halványsárgák, az autóbuszjegyek kékek. A rendelkezés értelmében jegyeket lehet venni a dohányboltokban, a MÁVAUT- és MÁV-pályaudvarokon, az Ibusz-irodákban, a szállodákban, a peremkerületi közértekben és mintegy 200, későig nyitva tartó eszpresszó, italbolt pénztáránál; ezenkívül természetesen a BKV bérletpénztárainál és a végállomásokon. Öt-tíz darabos tömbökben a 3 kocsiból álló villamosokon, a csuklós autóbuszokon, trolibuszokon, helyijáratokon szolgálatot teljesítő járműkísérőknél is előre vásárolható jegy. A felutazó vidékiek jegyvásárlásának megkönnyítésére egyrészt a fővárosba tartó távolsági autóbuszokon, másrészt a megyeszékhelyek idegenforgalmi, közlekedési szerveinél is árusítanak jegyeket. A budapesti tömegközlekedési járművekben 13 és fél ezer jegykezelő-érvényesítő készüléket helyeztek el, kocsinként átlagosan hármat-hatot. Az utasoknak előre váltott jegyüket e készülékbe kell behelyezniük, s a festett nyíl irányába, a billentyűkar felfelé nyomásával érvényesíteniük. A készülékek mindegyike 84 kódvariációra alkalmas, lyukasztási rendszerük gyakorlatilag kizárja a visszaélés lehetőségét. A bérlet vagy jegy nélküli, illetve érvényesítetlen jeggyel utazókat az ellenőrök a helyszínen 25 forintra, későbbi befizetés esetén 50 forintra bírságolják. A közlekedési vállalat más intézkedései, amelyek a kalauz nélküli közlekedés megváltozott körülményeire vonatkoznak, a bérleteseket is érintik. Valamennyi járműre felszerelték a hang- és fényjelzőket, amelyeket a vezető működtet; a csengő-, illetve fényjelzés után tilos a fel- és leszállás. Átvizsgálták az ajtózáró berendezéseket, s a járműveken vészcsengőket is elhelyeztek. A villamosok többségében már felszerelték az ablaknyitó-záró kulcsokat, ezek kezelését az utasokra bízzák. Több száz megállót erősebben kivilágítanak, hogy a vezetők jól láthassák a fel- és leszállást. Egyébként bérletesek és jeggyel utazók a szerelvények bármelyik kocsiján utazhatnak, s a járművek valamennyi ajtaján fel-, illetve leszállhatnak. A kalauz nélküli közlekedésben az utasok jobban egymásra vannak utalva, mint korábban, rajtuk múlik, milyen lesz a rend, a fegyelem. Ezért a BKV kéri az utazóközönség türelmes, udvarias, kölcsönösen megértő viselkedését, határozott fellépését az esetleges garázda elemek, a közösség érdekeit sértők, a potyázók ellen. (Népszabadság)

Július 5: Bemutatkozott a nemzetközi sajtónak a Duna Inter-Continental Hotel - Hazánk legjelentősebb idegenforgalmi létesítménye - Évi valutabevétele: 2 millió dollár. Az első vendégek voltunk a Duna Inter-Continental Hotelban; az első "civilek". Az automata lifteket még szerelik, így hát a külső homlokzatra erősített teherliften utaztunk a 8. emeleten levő úgynevezett elnöki lakosztályba, illetve annak teraszára, ahol Rózsa Miklós, a Hungarhotels Vállalat vezérigazgatója fogadta péntek délben a magyar és a külföldi sajtó képviselőit. A teraszról olyan kilátás nyílik a Dunára, a budai hegyekre, amilyen Budapest legszenvedélyesebb szerelmesének is teljesen újszerű. Ilyen magasságból még csak nagyon kevesen látták a Várdombot, a Gellérthegyet, a Rózsadomb villáit. Az Inter-Continental nemzetközi szállodahálózat budapesti vezérképviselője mondotta: a világ öt kontinensén levő 45 szállodája közül aligha van egynek is ilyen panorámája. De nemcsak a panorámáról van szó. Az új Duna Szálló a budapesti Dunakorzó újjászületésének első lépése. A pesti Duna-parton volt a második világháború előtt az ország négy legjobb szállodája, 10 étteremmel, 9 kávéházzal és két éjszakai mulatóval. A nemzetközi nevezetességű Duna-korzói szállodasor a háborúban elpusztult, a főváros ostromát csak a Bristol, a későbbi Duna élte túl. A Duna-part világhírét kissé öregesen, de töretlen lendülettel őrizte a Duna Szálló, míg végül a legutóbbi hetekben utolsó falmaradványait is felrobbantották. És most - építészetileg és épületgépészetileg - majdnem készen áll az új Duna Inter-Continental Hotel. A négy régi szállodának összesen nem volt 350 Dunára néző szobája, mint most a Duna Inter-Continentalnak - valamennyi fürdőszobával, loggiával, légkondicionálással. A hotelnak három étterme (közülük egy a tetőteraszon), két cocktailbárja, eszpresszója és éjszakai klubja lesz. A régi szállóépület pincéjében az évszázados falak között borozó nyílik. A Duna Inter-Continentalban lesz a főváros első olyan 500-600 személyes kongresszusi terme, amelyben nemzetközi színvonalon lehet megtartani tanácskozásokat. A szálló tánc-, illetőleg előadóterme hatszáz személyt fogad be. Rózsa Miklós elmondotta, hogy a szálló beruházási költsége 450 millió forint. Ez az ország eddigi legnagyobb idegenforgalmi létesítménye és a maga nemében Magyarországon páratlan.

Technikai felszereltsége megegyezik a legfejlettebb külföldi hotelokéval. Az építők mindeddig kiváló munkát végeztek. Most kezdődik a hotel “öltöztetése”, vagyis a burkolás, a tapétázás, a bebútorozás. A szálló teljesen magyar tőkéből - állami és vállalati erőből - épül. Tiszta valutabevételét évi 2 millió dollárra tervezik. Az új szálló műszaki átvétele október 30-án kezdődik, majd annak befejezte után, még az idén megérkeznek az első vendégek. A szálló éttermei, bárjai, eszpresszója természetesen a hazai közönség előtt is nyitva állnak. Árai nem lesznek magasabbak, mint a többi első osztályú szállóban. (Népszabadság)

A Gellért-hegyre került volna a Planetárium. A BKV búcsút intett a kalauzoknak, jött a "KN", és a máig is használt húzókaros lyukasztók. Autópálya szélességűvé varázsolták a Soroksári utat. Visszabontották egy "felhőkarcoló" tornyát.

Június 1: Új autószerviz Budán és Pécsett. (...) Egy szervizállomást adott át a XI. kerületben a Boldizsár úton szombaton Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója. A szervizállomás elsősorban a Fiat “autócsalád” javítására rendezkedik be. ott volt az ünnepségen ludovico Fulci, a budapesti olasz kereskedelmi kirendeltség igazgatója, továbbá a Fiat-művek több képviselője.A szervizállomáson - többek között - olasz autójavító gépek segítségével megoldják a gépkocsik gyors mosását és a karambolozott Fiat kocsik javítását, fényezését is. Az AFIT a nyáron a Balatonon két mozgó-szervizállomást is létesít. (Népszabadság)

Június 1: Korszerű szövetkezeti szolgáltatóházat adtak át szombaton a XII., Zugligeti út 6. szám alatt. Ez a főváros hatodik modern szövetkezeti szolgáltatóháza. Jelenleg újabb szolgáltatóház épül a Normafa útnál, a XVI. kerületi Szabadság úton és a X. kerületi Pongrác úton. (Magyar Nemzet)