Lenin kötélen, egy régi 0 km szobor, szalmakalapos lovak, Hadik lovasszobrának titka és az óbudai kísérlet Bojár Sándor régi felvételein. (A kép azonosító számára kattintva a fotó nagy méretben is letölthető.) 

178866: Az 1967 körül készült felvételen a Clark Ádám téren még nem a ma jól ismert 0 km kő, hanem annak elődje áll. 1953-ban állították fel, így nem csoda, hogy szocialista realista módon egy munkást ábrázol, aki büszkén tekint a jövőbe. Másik kezénél egy autógumit láthatunk - hiszen azt a pontot jelöli a szobor, ahonnan számos országos főútvonal kilométer számlálása indul. 1974-ben váltotta őt le Borsos Miklós ma is látható alkotása (bővebben itt >>>) a téren. A jómunkásember akkor került át a rákoshegyi vasútállomás előtti kis parkba.

178302, 178303, 178309, 178542: 1965-ben avatták fel a Városligetből kihasított, a parknak azóta sem visszaadott Felvonulási téren Lenin szobrát. Pátzay Pál és Weichinger Károly alkotásán Lenin nagyságát a mögötte álló hatalmas kubus volt hivatott kifejezni. A szobornak egy másik példánya Csepelen állt, a Csepel Művek bejáratánál, annak a kezébe folyton odacsempésztek egy zsíros kenyeret. Poénból. Ez a Lenin már a rendszerváltás előtt eltűnt: azt mondták, restaurálni viszik, de végül már nem került vissza soha az eredeti helyére. A szobor ma is megvan - kivitték a Memeno Parkba.

177580: A Margitsziget északi csücskében állunk. A tábla felirata szerint a MAVOSZ 1960. évi országos vadász koronglövő versenye zajlik éppen. Érdekes megfigyelni, hogy a háttérben még milyen keskeny az Árpád híd. 1950-ben ugyanis még egy kisebb hidat adtak át - Rákosiék avatták, naná, hogy Sztálin híd lett a neve, bár ez a név nem terjedt el igazán sosem a köztudatban. 1958 óta hivatalosan is Árpád híd a neve. 1980-84-ben bővítették ki 2x3 sávosra. A hidat 1984. április 4-én, a rajta áthaladó 1-es villamos vonalát november 6-án adták át.

180231: 1967. szeptember 1-én, a városligeti BNV területén nyitották meg "A szovjet tudomány és technika 50 éve" kiállítást. A kép előterében Ciolkovszkij első rakétája, felette az első szputnyik mása látható. A legnagyobb durranás persze Gagarin űrhajójának, a Vosztoknak a kilövőszerkezete volt a kiállításon. (Ld. még itt >>>)

177071: 1938, jött az Eucharisztikus Kongresszus, és fantasztikus fényekben úszott a város. (További képek: a Hősök tere - 146265, a Lánchíd éjjel - 28335, az Országház - 136386)

179120: A Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán állt a Hungarotex irodaháza, amely még épülőfélben látszik ezen a képen 1963 után. Korábban az 1827-ben emelt Cziráky palota állt a telken, de az megsemmisült a második világháborúban. Csak a földszintje maradt még meg egy ideig, majd 1964-1968 között felépítették a 12 emeletes Hungarotex székházat. Az elavulttá váló épületet aztán 1998-99-ben a vázáig visszabontották, ebből az építkezésből született meg a ma álló Bellevue Plaza, újabb nevén Uniqua Plaza irodaház.

180498: Nagy kedvencem ez a kép. Nem csak a divatdiktátor lovak miatt, hanem azért is, ami mögöttük látható. 1940 körül, amikor a kép készült, még egészen másképp nézett ki a Kálvin tér. Virág Csaba Kálvin Centere előtt járunk még úgy hat évtizeddel, és az autóforgalom is elenyésző - nem csak a régi kornak, de a második világháborúnak is köszönhetően. A tér közepén, a kép bal szélén az a Danubius-kút tűnik fel, amelyet ma az Erzsébet téren láthatunk.

178823: A templomból nem nehéz beazonosítani, hogy a Március 15. téren járunk. A tér még egészen sivár, majd csak úgy egy évtized múlva érkezik el az az átépítés, ami aztán évtizedekre meghatározza a tér képét, a római kori romok bemutatóhelyével és Tar István szobor kompozíciójával, amit aztán a tér 2011-es, újabb átépítésekor helyeztek át a tér egy másik részébe. A fotón viszont látható még az a kis rotunda építmény, amelyben Erzsébet királyné szobrát helyezték el. Ezt 1932-ben emelték, de 1953-ban eltávolították a szobrot. Aztán 1986-ban újra felállították, de már új helyszínen: azóta az Erzsébet híd budai hídfőjében, a lehajtó ölelésében látható.

177576: Amikor a felvétel elkészült 1965 körül, már nem csak a Népstadion átadásán voltak túl, de már álltak a zsiráfnak becézett nagy reflektor állványok is. A kép hátterében az az épületrész, a szocialista realizmus egyik legtisztább hazai példájának mondható toronyépület látható, amely egyedüliként úszta meg a stadion elbontását, és az új Puskás Arénába beépítve ma is áll. De mi volt az az üvegezett téglatest a tetején?

178875: Az 1960-as években nagyszerű ötlet született Óbudán. Építészeket hívtak meg egy tervpályázatra, és a legjobb terveket nem csak jutalmazták, hanem egy-két példányban meg is építették a Bécsi út - Váradi utca - Vörösvári út által határolt területen, az Újlaki téglagyár helyén. Az 1967-ben készült fotón már a második ütem házai, a Vörösvári út felőli oldalon álló toronyházak is állnak már. Az előtérben a téglagyár épülete és kéménye látható - nagyjából itt van most a Stop.Shop. A lakótelepről bővebben itt olvashatsz >>>

178821: A Petőfi tér ma is egészen hasonlóan néz ki, mint 1960 körül, amikor a fotó készült. A látványos, nagy különbség az ortodox templomon vehető észre. Eredetileg a görög és macedón hívek templomának épült, 1801-ben szentelték fel. A második világháborúban elég súlyos találatok érték, akkor veszítette el az egyik tornyát is. A helyreállítás 1949-ben megakadt, majd 1972-től folytatódott, de a torony visszaépítése nélkül. A következő nagy felújítása 1991-96 között zajlott le, majd 2019-re, több ütemben újra felépülhetett a déli torony is, Ybl Miklós eredeti terveihez hűen.

178841: Nem nehéz beazonosítani a helyszínt az 1965 körül készült képen: a háttérben a Mátyás-templom áll. Közelebb pedig a régi budai városháza épülete, amelynek túlsó sarkán az a híres Pallasz Athéné szobor látható, amelynek "kezéből időnként ellopják a lándzsát." Az előtérben pedig Hadik András lovasszobra áll 1937 óta. A tábornagy emlékére emelt szoborhoz egy fura szokás is társult. A Szentháromság téren éppen felújítás alatt álló épület ugyanis egy időben műegyetemisták kollégiumaként működött. És úgy úgy vélték, hogy szerencsét hoz nekik a vizsgán, ha előtte megsimogatják a ló heréit. A kollégium már rég nincs ott, de a ló töke még ma is fénylik: népszokás lett ez is...

178315: Steinmetz kapitány szobrát valószínűleg sokan felismerik, hiszen elég forgalmas út mellett állt. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy két Steinmetz szobor is volt. Az elsőt 1948 végén állították fel a Ferihegyi Repülőtérre Vezető út mentén. Bár nem ő nyerte a pályázatot, végül Mikus Sándor készíthette el a kétalakos kompozíciót. Ezt aztán 1956-ban felrobbantották a lelkes forradalmadárok. Az új szobor, amelyre sokan emlékezhetnek még, 1958-ban került a helyére. És érdekes módon egész sokáig maradt is: csak 1992 szeptemberében távolították el. Egy érdekesség: a szobor talapzatának egy feliratos darabjára 2013-ban a Margitszigeten, a japánkert tavában elhelyezett Rákász fiú szobornak a talapzatában találtak rá. Hogy hogy került oda, senki sem tudja.

177232: A háttérben álló épületre leginkább mint a régi tévészékházra emlékezhetünk. Pedig eredetileg Tőzsdepalotának épült, Alpár Ignác tervei szerint. Mivel a Szabadság téren járunk, és nyilván a múltban, könnyű a szoborról a négy égtájat jelképező alakokból összeálló irredenta szoborcsoportra gondolni. De ez a szobor nem annak a négynek az egyike, hanem Dózsa-Farkas András alkotása, a magyar feltámadás szobra. 1935-ben a brüsszeli világkiállításon mutatták be, majd a Szabadság térre került, de 1940-ben Kassának adományozták. 1945 utáni sorsa ismeretlen. Így viszont könnyű behatárolni a kép keletkezésének idejét, hisz így csak 1935 és 1940 között készülhetett.

180530: A várbéli Szent György téren járunk. Jobbra a Sándor-palota és a Karmelita kolostor épületei húzódnak. Ami érdekesebb, az a kép bal felén álló épület. A Honvédelmi minisztérium épülete komoly találatokat kapott a második világháborúban, és csak a kváderezett alsóbb szintjei maradtak meg. Ma ideiglenesnek szánt tető alatt látható ez a maradvány. A város láthatóan nem tud vele igazán mit kezdeni, több évtizedes vita, hogy mi legyen vele: építsék vissza a képen látható állapotába? Kapjon modern, kortárs kiegészítést? És ha igen, milyet? Vagy akár bontsák el az egészet?

További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!