"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
Ybl élete fent jelzett időszakának kiemelt, jelentős dátumai:
1878. december 7. Az Operaház bokrétaünnepe
1882. december. 5. Ybl 50 éves építészi jubileuma
1882. december. 5. Ferenc Józseftől elnyeri a Lipót-rend lovagkeresztjét
1884. szeptember 27. Operaház megnyitása
1885. június 21. Ferencz József Főrendiház tagjává nevezte ki.
"Ybl megtett annyit, amennyit a művészet és építészeti fejlődésünk érdekében, a fennforgott szerfölött nehéz hazai művészeti viszonyok közt tennie lehetett… nagyobb joggal követelheti hazai építészetünk terén nemcsak a mester, hanem az úttörő címét is, mint bárki más, mert első volt, aki oly téren, amely eddig mondhatni, csaknem teljesen parlagon hevert, tenni mert és tenni bírt!” – írta a mesteréről Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Így folytatja: „Már külső megjelenése rokonszenves, de egyszersmind imponáló. Hatalmas, majdnem atlétai alak, oly arccal és fejalakzattal, mely a művészek prototípusául is beillenék. Szemei, beható tekintete elárulják szelleme folytonos működését, s hallgatása – mindig eszméket, gondolatot rejt, mely gondolatoknak kifejezője azonban nem a szó, hanem – a rajzón."
A felkérésekre készült ismertetések utolsó részében – az előzőekben a kor Budapestjét már sokszor részletezve – essen most, képzavarral élve: szó csak a Mesterről. Ismételten – de már hányadszorra – elképedünk a tárgyalt jó két évtized alkotásain, nemcsak a számain, hanem a sokrétűségén is, kastély és kúria, székház és bérház, palota és istálló, nyaraló és menhely, síremlék és templom, pavilon és kút, fürdő és királyi vár…