A Fortepan.hu fáradhatatlanul bővíti adatbázisát, ezzel a Budapestről szóló, ingyenesen hozzáférhető képanyagot is bővítve. A novemberi frissítés főleg a Magyar Rádió évtizedekkel előtti életébe enged bepillantást, de számos egyéb téma is felbukkan a képeken. Az alábbiakban a budapesti képekből látható egy kis válogatás - a kép azonosító számra kattintva a fotó nagyban is letölthető! 

148132: A Felvonulási tér 1964 körül. A betonlapokkal burkolt teret a Városliget zöldjéből hasították ki, hogy ott tartsák meg a kommunista és szocialista korszak nagy erődemonstrációit. A területet nem kapta vissza a park zöldje - a Nemzeti Galéria épülete kerül ide. (Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele)

Ferihegyen újdonságként jelentették be a TU-134-est. A Lágymányosi Telefonközpontba betervezték az első crossbar telefonközpontot, a Központi Távíró Hivatalba pedig 3000 telex állomást. Kádár János sem rajongott a Baross tér felüljárójáért.

Eldőlt, hogy mi költözzön a helyreállított Budai Várba. A XI. kerület ingatlanpiacát állami projekt növelte. Megtervezték a soha meg nem épült aranyhegyi TV-székházat. "Mini szoknya, maxi siker, a teenager ilyet visel!" 

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Ybl élete fent jelzett időszakának kiemelt, jelentős dátumai:

1878. december 7. Az Operaház bokrétaünnepe
1882. december. 5. Ybl 50 éves építészi jubileuma
1882. december. 5. Ferenc Józseftől elnyeri a Lipót-rend lovagkeresztjét
1884. szeptember 27. Operaház megnyitása
1885. június 21. Ferencz József Főrendiház tagjává nevezte ki.

"Ybl megtett annyit, amennyit a művészet és építészeti fejlődésünk érdekében, a fennforgott szerfölött nehéz hazai művészeti viszonyok közt tennie lehetett… nagyobb joggal követelheti hazai építészetünk terén nemcsak a mester, hanem az úttörő címét is, mint bárki más, mert első volt, aki oly téren, amely eddig mondhatni, csaknem teljesen parlagon hevert, tenni mert és tenni bírt!” – írta a mesteréről Ney Béla 1879 decemberében a Vasárnapi Újság hasábjain. Így folytatja: „Már külső megjelenése rokonszenves, de egyszersmind imponáló. Hatalmas, majdnem atlétai alak, oly arccal és fejalakzattal, mely a művészek prototípusául is beillenék. Szemei, beható tekintete elárulják szelleme folytonos működését, s hallgatása – mindig eszméket, gondolatot rejt, mely gondolatoknak kifejezője azonban nem a szó, hanem – a rajzón."

A felkérésekre készült ismertetések utolsó részében – az előzőekben a kor Budapestjét már sokszor részletezve – essen most, képzavarral élve: szó csak a Mesterről. Ismételten – de már hányadszorra – elképedünk a tárgyalt jó két évtized alkotásain, nemcsak a számain, hanem a sokrétűségén is, kastély és kúria, székház és bérház, palota és istálló, nyaraló és menhely, síremlék és templom, pavilon és kút, fürdő és királyi vár…

Vitát rendeztek a Margit-szigetről és a Római-partról. 1990-re már minden tizedik embernek lesz autója, mondták akkor. Az Egri Csillagokban "színészkedő" tevék kerültek az Állatkertbe. Bejárást tartottak az épülő 2-es metróvonal Deák tér állomásán.

A Bakáts téren álló templomon Ybl-től Thék Endrén át Jungfer Gyuláig a korszak "nagyágyúi" dolgoztak. Legnagyobb műve, a Bazilika építéstörténetében ott találjuk a magyar templomépítés legsúlyosabb katasztrófáját is.

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

A kronológiai sort a hetedik ismertetés után megszakítva, az előző fejezetben külön ismertettem az Operaházat, azzal az indoklással, hogy egyes épületeknél az adott, tárgyalt időszakon túlnyúlik az épület megbízási és átadási dátuma közötti évek száma. Ez áll fenn az alábbi templomok felépítésénél is.

Ferencvárosi R. katolikus plébániatemplom - IX. Bakáts tér, Assisi Szt Ferenc plt. (1865,1867-79)

A Mérnök és Építész Egylet 1879. évi közgyűlését követő ünnepi ebéden számos szónoklat hangzott el, de az Egylet műépítészi szakosztályának elnöke, Ybl hallgatott. Az ebédet követően egy szakmai kérdés megvitatása érdekében hajóra szálltak. A Várbazár előtt valaki megszólalt: „Íme, ez Ybl toastja”... általános éljenzés tört ki. S a mondatot megismételték még a Vámház, a Ferencvárosi templom előtt… - tudhatjuk meg a tanítvány, kollega, majd leghűségesebb barát, Ney Béla 1879-es, a Vasárnapi Újságban megjelent beszámolójából.

1890 után, Klösz György felvételén. (fortepan.hu, 82353)

Építkeztek a Várban, időszerű volt a HÉV-ek korszerűsítése, új üzletek nyíltak - mégsem mai, hanem 50 évvel ezelőtti hírek ezek!

70 éves lett a Gyermekvasút. Az egykori kommunista "vívmány" ma is a gyerekek vasútjaként működik.

Az Úttörővasút újkorában. Kép: fortepan.hu

Podmaniczky Frigyes csak fegyverrel mert kimenni az Operaház helyszínéül kinézett, rossz hírű térre. Ybl tervét 8 döntnökből 7 támogatta. A megnyitó kis híján botrányba fulladt. Így lett Budapestnek Operaháza Ybl jóvoltából.

"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)

Eddig kronológiai sorrendben haladva mutattuk be Ybl munkásságát. Egyes épületeinél azonban a megbízás, a tervezés és a megépítés hosszú éveken át elhúzódott, így több életszakaszán túlnyúlik az épület megvalósítása. Ezért külön fejezetként mutatjuk be ezeket az épületeket.

Operaház – VI. Andrássy út 22. (1873-1878.)

Az egykori Sugárútról tudni illik, hogy a politikai indokokból különböző nevű út, ma ismét annak a nevét viseli, akinek eszméje volt az út létesítése, s nevezték el róla 1885-ben. Gróf Andrássy Gyula, Magyarországra való hazajövetele előtt hosszú éveket töltött Párizsban, ahol látta a modern építkezés csodáit, a bolevard-okat és avenue-ket. Ahogy megalakult a Közmunkák Tanácsa, az akkor már miniszterelnökként, a Tanács elnökeként törvényjavaslatot terjesztett be. A cél: a város főütőereje, a legnépesebb kerülete, a Terézváros és a rossz levegőjű és higiéniájú („járdaszélen megjelenő fekete patak”) Király utca tehermentesítése, valamint a belső városrészek összeköttetése a Városligettel. Ez már korábban is felvetődött: „Mi szép és kellemes leend a budapestiekre nézve ez az árnyas fasorozatok közt… a Városerdőig… parkban kisétálni, s kocsizni, kikerülve a szűk, ronda Király utcát…” - írta Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1841.évi 18. számában.

Júliusban sokféle képpel bővült az ország egyik legnagyobb fotótára, a fortepan.hu. Érkeztek képek a Főkert archívumából - ezért a sok játszótéri kép. Miklós Lajos kocsigyáros Kőbányán működtetett szekereket, platós lovaskocsikat építő műhelyt, majd a második világháború idején az ukrán fronton katonáskodott és fotózott. De érkeztek fotók Nagy Imréről, 1968 forrongó Párizsáról is. Én a budapesti képekből adok át egy kis válogatást. (Az azonosító számra kattintva a fotó nagyban is letölthető.)