"Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom"
- Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása
(Ney Béla cikkéből - Vasárnapi Újság 1879)
A főváros fejlődésének ütemére serkentően hatott Buda,Pest és Óbuda 1873-as egyesítése, lendületet ad a kereskedelemnek, a gyáriparnak.
A város klasszicista szélesebb, vidékiesebb léptéke felbomlik, épülnek az egyenes országutak, a Sugárút (Andrássy út), a betemetett holt Duna ág ívén a Nagykörút. Kialakul Budapestnek a mai napig meghatározó történelmi városképe az új középületekkel: a nagyrészt üresen álló telkeken kormányzati és közigazgatási, hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek, létrejönnek a hatósági-, kereskedelmi-, kulturális-, oktatási-, egészség- és igazságügyi minisztériumi tömbök. A bérházakban növekedik a lakáskomfort, általánossá válik a gázvilágítás, javul a közművesítés, a közlekedés. Budapest fejlődése a korszakban csak Berlinéhez volt fogható.
A céhes rendszer 1872-es megszűnését követi a céhes képzésmegszűnése is, amelyet korszerűbb oktatási formák váltottak fel. 1846-tól működő, magyar nyelven oktató, József nádor tiszteletére József Ipartanoda elnevezésű politechnikumot Eötvös József előterjesztése nyomán az 1871-72-es tanévre Királyi József Műegyetemmé szervezték.