Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Irány Fapados! - Ferihegy 1 története

2011. július 16. - fovarosi.blog.hu

Ferihegy cikksorozat
A következő hetekben körülnézünk a Ferihegyi repülőtér háza táján. Megnézzük a két nagy terminált (megemlítve a máig meg nem épült 2C-t is), az ikonikus formájú irányítótornyot és a legújabb fejlesztéseket is.A hazai légiközlekedés kezdete valahol 1910 körül keresendő, amikor Asbóth Oszkár és Schwarz Elek próbáltak repülőgépet farigcsálni. Rákosmezőn próbálkoztak. Polgári repülésről igazából 1922-től beszélhetünk, akkor indult be a MALÉRT, az első magyar légiközlekedési vállalat. Bécsi, velencei és kolozsvári járatai voltak. 1929-től a KLM indított magyar járatokat. Ezek még a mátyásföldi repteret használták, aztán a harmincas évek vége felé beindult a repülés Budaörsön is.

Eközben már felmerült Ferihegy-pusztán is egy reptér építése. A terület a 18. században a Grassalkovich családé volt, a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat a Mayerffy Xavér Ferenc serfőző mester. A bérlemény egy részét eladták - ekkoriban keletkezhetett a Ferihegy-puszta elnevezés. A terület rövidesen tulajdonost váltott. Báró Podmaniczky Jánosé lett, kinek Zsuzsanna lánya Vigyázó Sándor felesége lett. A Vigyázó családban utoljára Ferenc volt a birtokos, az ő halálával a család is kihalt 1928-ban. Végrendelete értelmében a terület a Magyar Tudományos Akadémiáé lett. Így aztán őket ostromolta 1936-ban a Légügyi Hivatal, hogy megszerezzék a birtokot. A terület átadása 1938 szeptemberében kezdődött meg, és 1939 nyarán már az utolsó részek is az államhoz kerültek.

A terület észak-nyugati részére tervezték a polgári, dél-nyugati részére a katonai létesítményeket. A keleti oldalra került volna a sportrepülőtér - a régi majorsági épületek felhasználásával. Itt már 1940 nyarán repültek a Horty Miklós Nemzeti Repülőalap növendékei. A katonai területre kerültek volna az Emese Kísérleti Repülőgyár irodái és műhelyei is. 1942-ben már az alapozásokat is elkezdték - akkor úgy volt, hogy 1943-ban átadhatják a létesítményeket. Ennek tudható be, hogy 1943-ban a gyorsforgalmi út már elkészült, de Ferihegyen csak repülőgép-modell versenyt tudtak rendezni:


"A kispesti vámtól a ferihegyi repülőtérre vezető 11 km hosszú gépkocsi-utat Zsindely Ferenc kereskedelem és közlekedésügyi miniszter ünnepélyes keretek között adta át a forgalomnak. Az új úton csak személygépkocsik közlekedhetnek. Az útkereszteződések kiküszöbölése alul- és felüljárókkal 110 km-es sebességet is megenged. A háborús időkben épült új út a béke szolgálatára készült." (1943 november)


"Repülőgépmodellek versenye a Budapest melletti Ferihegyi repülőtéren. A versenyen apró motorokkal és gumival hajtott ötletes szerkezetű modellek nagy tömege indult." (1943 szeptember)

Aztán jött a második világháború, amikor nagyjából mindent szétbombáztak. A második világháború után szovjet-magyar kooperációban lött létre a MASZOVLET, majd 1954-től vált önálló magyar társasággá: innentől hívják MALÉV-nek. LI-2-es gépekkel indultak, először belföldi és prágai, később a szocialista blokk országaiba induló járatokkal. A háború utáni újjáépítés egyik fontos állomása volt, hogy 1950-ben megnyílhatott az új reptér, immár Ferihegyen.

Tovább

Megnyílt a Duna Tanösvény

Gondoltad volna, hogy valaha uszoda állt a Parlament előtt és bárki beugorhatott a Dunába? Vajon melyik állatról hitték, hogy varázslatos férfierőt ad, és segít az ágyban? Kik voltak a dunavíz árusok? Mit alkot egy street art művész két fehér dobozból? Hol lehet végigdőlni egy óriási nyugágyon a belvárosban? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és egy kellemes séta közben rácsodálkoznál Budapest kincseire, vár a Duna Tanösvény október 3-ig.


Tovább

Milyen legyen a Kazinczy utca?

A közeljövőben nekiállnak a Kazinczy utca felújításának. Ez alkalomból a Szimpla és az Azért7 Egyesület információs központot hozott létre, hogy összehangolják a különböző érintett felek érdekeit, óhajait.

Alábbiakban olvasható a felhívás szövege, itt pedig egy felmérés eredménye.

Tovább

Bővít a Nespresso

Júniusban egy sajátos épületbejáráson, pontosabban üzletbejáráson vehettem részt. A Nespresso hazai csapata hívott meg, hogy bemutassák üzletük bővítését. Mi épül az Operaházzal szemben?
A Nespresso 1986-ban alakult meg a svájci Lausanne-ban, ma is itt van a cég székhelye. Ma már a világ több, mint 50 országában vannak jelen, a dolgozók száma meghaladja az 5500-at, a Club tagjai pedig 2010-ben átlépték a 10 milliót. 2000-ben nyílt meg az első "boutique" üzlet, a párizsi Operaházzal szemben. 2010 végén már 215 boutique működött a világon, és ez a szám szépen növekszik. Az első magyarországi üzlet 2006 januárjában nyílt meg az Andrássy út 27. szám alatt. A város rögtön megszerette, a kezdeti három pénztár mellé hamar meg kellett nyitni egy negyediket is, és a kis üzlethelyiséget hamar kinőtték. Egy felső kategóriás üzletnél nagy hátrány, ha tömeg van, ha sorba kell állni, így aztán hamar megszületett a döntés: több terület kell. Elgondolkodtak egy esetleges budai nyitáson is, végül azonban az a döntés született, hogy a meglévő üzletet bővítik. 2007 őszétől a kávégépeket a Nespresso Boutique-on kívül, a kiskereskedelmben is elkezdték árulni, 2009-ben beindult a webshop, 2009-10-ben pedig a De'Longhi és a Krups kávégépei is megjelentek. Ma 16-féle kávéból (plusz a tavaszi/őszi szezonális ajánlatok) és kb. 20-féle kávégépből válogathat a vásárló. Nespresso Corner néven saját "szigeteket" alakítottak ki többek között a Westend Media Markt szaküzletében, és a Mammut Saturnjában.

fovarosi.blog.hu: Nespresso-2010-Sajtonyilvanos-01
fovarosi.blog.hu: Nespresso-2010-Sajtonyilvanos-02
Az üzlethelyiség még az átalakítás előtt. Képek: Nespresso

Az Operaház közelsége és az Andrássy út belső szakaszán megtelepedett Nespresso helyválasztása remeknek bizonyult, az elitnek mondható vásárlóközönségnek hamar törzshelyévé vált. A belvárosi elhelyezkedés egyetlen hátránya a nem könnyű parkolás.
Az Andrássy út 27. - Hajós utca 3. szám alatti házat Bukovich Gyula tervezte, 1884-re épült fel. (Bukovich tervezte a Kossuth téren álló Földművelésügyi Minisztérium épületét is.) A pince + fszt + 3 emelet magas, neoreneszánsz stílusú házat Fischer Zsigmond, a Fischer és Sonnenberg szállítmányozó cég egyik vezetője rendelte meg. A mostani bővítéssel a Hajós utcai házfront felé bővülnek. Érdekes, hogy a ház megépültekor eredetileg is kávéház működött itt, Budapest Café néven. A beépített galériát elbontották, így már feltárul az épület eredeti belmagassága. Általában 4, de van, ahol 6 méter van a plafonig, így az üzletbelső kétségkívül grandiózus látványt nyújt majd. A korábbi üzletben a teljes 134 négyzetméterből 90 volt az eladótér. Az átalakítás után a teljes terület 462,5 nm, az eladótér 180 négyzetméter lesz. A kirakatok száma hétre nő.

A tervezés során több szempontot is figyelembe kellett venni. Nagyvonalú, tágas, jól átlátható belső térre van szükség - elvégre ez egy felső kategóriás üzlet. A belső tér legyen jól átlátható az utcafront felől, már kívülről is jól lehessen látni, hogy miért is érdemes ide betérni. Fontos volt az is, hogy a vásárlási folyamat egyszerű és jól áttekinthető legyen - senki nem akar kétszer is sorban állni, mint a Jégbüfében... És persze szempont volt a rugalmasság is, hogy a jövőben megjelenő új funkciókat is el lehessen helyezni, vagy akár a pénztárakat bővíteni, ha erre lesz igény. (A most tervezett hat helyett akár nyolc pénztár is kialakítható, ha erre szükség lesz.) A fejlődés nem áll meg: Münchenben már olyan önkiszolgáló egység van, ahol a vásárló a papírtáskájába belerakott kávékapszulákat csak odateszi az érzékelőhöz, majd a bankkártyájával fizet - másodpercek alatt vásárolva meg az árut.

Az L alakú eladótér három jól elkülönülő részre oszlik majd. Az Andrássy úti fronton lesz a kávégépek helye. Itt lesznek a fogyasztói és a közületi kávégépek kiállítva - végre lesz elég hely a teljes választék bemutatására. A helyiség közepén lesz egy "Piano Bar", egy körbejárható asztal is, ahol a vendégek önellátóan készíthetnek kávét maguknak a kihelyezett kávégépeken - így az otthoni kávézás élményét már a boltban letesztelhetjük. Egy beugróban még egy recycling sarkot is létrehoznak, ahol visszagyűjtik a használt kávékapszulákat. Az épület sarkánál lévő helyiségben a kiegészítőket mutatják be. Ide egy különleges csillár is kerül majd - hogy milyen, az egyelőre titok. A Hajós utca felőli részen, a nagy beltéri magasságú, boltíves záródású teremben a kávékapszulák értékesítése folyik majd. A helyiség legnagyobb attrakciója egyértelműen a három óriási kapszulatartó fal lesz. A 4 méter magas polcokon több, mint hatvanezer (!) kapszula sorakozik majd. Ennek a teremnek a végében, a csak itt meghagyott galéria alatt egy "Carpe Diem" (magyarul kb. "ragadd meg a pillanatot") részleget is kialakítanak, ahol a vendégek meghitt közegben, kávéspecialisták segítségével ismerkedhetnek meg a Grand Cru kávéőrleményekkel.



A belső tereket letisztult, modern formavilág jellemzi, amely Art Deco-s hangulatot áraszt. Az alapanyagok minden üzletben a természetességet sugallják. A Nespresso üzlethelyiségeit a világ minden táján azonos standardok szerint alakítják ki, ennek érdekében azonos tervezőt foglalkoztatnak. Francis Krempp francia építész felel elsősorban a belső terekért (www.studiokompa.com). Itthon Koltai Zsuzsanna belsőépítésszel dolgoztak együtt az eredeti üzleten, és a mostani átalakításon is. A design két egymást kiegészítő, központi eleme a négyzet, mely a márka értékeit, a tökéletességet és egyszerűséget szimbolizálja, illetve az érzékek felfedezését és a kóstolás élményét szimbolizáló kör.

Az átépítés július közepére érhet véget, a megnyitót augusztus elejére ígérik. Úgy ígérik, emlékezetes lesz a megnyitó programja - de a pontos időpontot és programot még titkolják. Reméljük, nem sokáig!


A brüsszeli Nespresso megnyitója 2010-ben


Tetszett a cikk?
Kövess Facebookon is!

Moszkva tér: átépítési tervek 1985-ből

"Semmi sem örök, csak az ideiglenes megoldás"

Cikksorozat a Moszkva térről

Tudtad, hogy már 1985-ben megrajzolták a Mammut bevásárlóközpontot? Igaz, egy sarokkal arrébb, és még szocialista körülmények között. 1984-85-ben ugyanis tervpályázatot hirdettek a tér rendezésére. Ebben újra felmerült az aluljárórendszer kiépítése, de egy kétszintű tér kialakítása is - jelezve, hogy a tér zsúfoltságának enyhítésére aligha elegendő a rendelkezésre álló tér. A tervpályázaton már felmerült egy nagy áruház, üzletház létesítésének igénye. A 80-as évekbeli országos, titkos pályázatot a Fővárosi Tanács VB, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal írta ki. A cél rövid időn belül és gazdaságosan megvalósítható átépítés volt. A pályázatot 1984 december 17-én hirdették meg, a beadási határidőre - 1985 május 13-ig - 15 pályamű érkezett be.

Tovább

A majdnem eltolt templom

A Belvárosi templom az Erzsébet híd közvetlen szomszédja. Annyira közvetlen, hogy majdnem arrébb is tolták: erről bővebben itt olvashatunk. Az alábbi, 1933-as filmhíradó a templom feltárását mutatja be, és egy mai híradós bejátszás sem lenne sokkal alaposabb:


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

süti beállítások módosítása