Az Urbitális! programsorozat keretében alkalmam nyílt meglátogatni a Combino villamosok szálláshelyét, a Hungária kocsiszínt. A remíz műszaki vezetője vezetett minket körbe (a nevét sajnos elfelejtettem, bocsi!). Először a Combino villamosok egyik példányát néztük meg. Ami önmagában nem nagy kunszt, de most a vezetőfülkébe is be lehetett ülni. Aztán bementünk az épületbe. Pont akkor jött be egy villamos, úgyhogy gyorsan fel is vettem. Halkítsd le a gépedet, mielőtt elindítod a videót!

És még két videó: egy kis magyarázat a hajtásról, majd a kerekekről és a fékezésről:

Ha kéred, elküldöm neked a Hungária kocsiszínről, annak történetéről szóló kis BKV szórólap egy példányát. Ehhez küldd el a postacímedet a 7788fido (kukac) gmail.com e-mail címemre!

Ha valaki érti az elhangzottakat, kommentáljon! :-)

A Hungária kocsiszín
A BKV szórólaja alapján
1887. november 24-én, a Nagykörút egy szakaszán indult meg először a villamos közlekedés Budapesten. Az első kocsiszín a Nyugati pályaudvaron volt. A Baross kocsiszín 1888-ban nyílt meg, a Hungária kocsiszín 1912-re készült el. 1923-ban jött létre a BSZKRT, amely a korábbi önálló cégeket egy nagy tömegközlekedési vállalatban egyesítette. Ekkor már 17 kocsiszín működött (ma már nincs ennyi).
A Hungária kocsiszínben voltak az UV villamosok, majd 1978-tól a Ganz ipari csuklósok. 2006-ban jött a nagy megújulás: a Combino villamosok érkezésével az egész kocsiszín megújult. A sín és a kerék közé a Combino erős fékezésnél homokot szór, ehhez a kocsiszínben homokfeltöltőt kellett beépíteni. Átépítették a szerelőcsarnokot, és beszerelésre kerültek a szükséges technikai berendezések is. Különleges az a beépített emelőberendezés, amely az 54 méter hosszú villamost egyben meg tudja emelni. A szerelőaknák mellett "galéria" is épült egyes szerelővágányoknál, hogy a villamos tetejéhez is jól hozzá lehessen férni.
A Hungária kocsiszínben 40 villamost tárolnak, a Combinókat 2001-től kezdték el számozni, tehát a 2040-es az pont a legfiatalabb. 

A végéhez közeledik az Állatkert megújulása, és az Urbitális! programsorozat keretében alkalmam nyílt megnézni az Állatkert egy-két olyan terét is, ami a látogatóktól elzárt területnek minősül.
 
A felújítások nem idén kezdődtek. 1999-ben az Elefántházat újították fel, 2000-ben a majomházat, 2006-ban a krokodilházat. Az idei nyári szezonra fejeződött be a második ütem, 2,7 milliárd forintból. Megújult a Nagyszikla és környéke, az emberszabású majmok terei, és az afrikai szavannák világát idéző csoport. (Az állatkert igazgatója és megújítója Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter.) Most már igazán megéri kimenni, mivel egyrészt most már nagyon nagy terület látogatható megújult állapotában, másrészt idén a jegyárak se nőttek, sőt! A családi jegy 5500 Ft helyett 4800 Ft lesz (két felnőtt + két gyerek). A csoportos felnőttjegy ára 1200 Ft-ról 800 Ft-ra csökkent. A tarifákról bővebben itt.
 
A felújításokat lendületes tempóban követték az avatások 2008-ban. Február 28-án adták át az ízeltlábúak bemutatóját az akvárium szomszédságában. Március 20-ától láthatók a Vízparti Élet Házában a trópusi békák. Április 29-én átadták az emberszabású majmok új, tágasabb kifutóit, és bejárható lett a Nagysziklán átvezető út. Májusban a szavannák világát bemutató komplexum újult meg, 5000 négyzetméteren, és ide tartozik a gyönyörű, 1912-ben épült elefántházhoz tartozó új elefántistálló is. Itt laknak a zsiráfok, az antilopok, a gazellák, az orrszarvúk, a struccok, a nagyon vicces fejű szurikáták, és a fura csőrú marabuk is. Júniusban befejeződik az 1912-ben cementbetonból emelt Nagyszikla és környezetének felújítása is. Így színvonalasabb bemutatóhelyen láthatjuk majd az ajakos medvéket, a makákókat, a berbermajmokat és a szirtiborzokat is. Szóval lesz mit nézni akkor is, ha korábban már jártunk az Állatkertben, és ez még nem minden! Az új területekhez ugyanis természetesen új fajok is dukálnak. Új zsiráfok érkeztek Prágából, jöttek berber makákók, ázsiai vadkutyák, ecsetfülű folyami disznók, vagy vörös bivalyok. Ritkaságszámba megy, hogy február óta medúzák is láthatók Budapesten - ezek az állatok nagyon kevés állatkertben találhatók meg, mivel elég nehéz az állatkerti tartásuk. De a legnagyobb szenzáció talán mégis az, hogy Szent György napjára igazi sárkányok, azaz komodói varánuszok érkeztek! És ha jól elfáradtunk a séta végére, beugorhatunk az újra megnyitott Tejcsarnokba.
 
85-90%-ban már megvalósult a felújítási program, de a fejlesztések még nem értek véget. A Kenguruház emeletén ősszel mérgeskígyó bemutató kialakítását tervezik. (Jelenleg az éjszakai állatok bemutatója működik itt.) A Kós Károly tervezte Madárház funkciója megváltozik, az ausztrál régió állatai, és az éjszakai állatok költöznek be ide.

2008 május 17-én a gazdasági bejárat felől egy olyan mini-sétán is részt vehettek a látogatók, ahol az elzárt területek egy részét is meg lehetett nézni. A lenti képek ezen a sétán készültek.

Az állatorvosi műtő. Kisebb állatokat, de még oroszlánt, tigrist is lehet itt műteni. A nagyobb állatokat (pl. zsiráf, elefánt) nem viszik sehova, hanem saját kifutójukban altatják és műtik. A legnehezebb a majmok altatása, ők ugyanis elég intelligens állatok ahhoz, hogy észrevegyék, amikor az orvos az altalövedék beadásához vállához emeli a puskát, és ilyenkor visítva menekülnek. Ezért náluk lézeres célzófénnyel, csípőből kell lőni :-)
Az állatorvosi műtő épülete. Eredetileg kocsiszínnek épült.

Itt épül a szavanna részen a zsiráfok új kifutója. Bent terráriumok készülnek, ottjártunkkor éppen az asztalosmunka folyt. A megnyitót május 28-ra tervezik. A ma is látható fiatal zsiráf, Ingrid, Prágából érkezett. A teherautó úgy lett kiépítve, hogy alapból 5 méter magas a platón a felépítmény magassága, hogy az állat állva tudjon utazni az autópályán. Viszont sok felsővezetéket és felüljárót elvitt volna a jármű, ezért a tető lecsökkenthető volt 3,5 méterre, így el lehetett férni, a zsiráf pedig csak néhány percre volt kénytelen fejet hajtani. Persze így is nagy sikere volt a teherautónak, amikor beérkeztek egy-egy benzinkúthoz :-)

A zsiráf a hátul látható kapun keresztül érkezik új otthonába. A kapu több mint 5 méter magas! Ez a tér a látogatóktól elzárt marad, ez afféle elkülönítő lesz az újonnan érkezett, vagy éppen betegség miatt elzárt zsiráf számára.

A zsiráfok új házának kupolája.

Valószínűnek tartom, hogy ez a ház is 1912-ben épülhetett, Kós Károly tervei szerint. Ma az állatkert adminisztrációja lakik benne.

Végül még egy apróság: tudtad, hogy a kenguru szereti a tejbegrízt? :-)

A Budapesti Állatkert elérhetőségei:
Állatkerti krt. 6-12.
Tel.: (+36-1) 343 6073, (+36-1) 343 6074, (+36-1), 343 6075
http://www.zoobudapest.hu/


Források:
http://www.fn.hu/tech/20080218/otven_ev_utan_ujra_meduzak/
http://www.fn.hu/zold/20080424/sarkanyt_kapott_allatkert/
http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/10010/1/tudomany/Megujult_az_allatkert_uj_kifutok_a_lakoknak
http://fido.freeblog.hu/archives/2006/11/27/Krokodilhaz_az_Allatkertben/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/487349/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=314984
http://fido.freeblog.hu/archives/2006/11/27/Krokodilhaz_az_Allatkertben

A Városháza, a szomszédos református és katolikus templomok, és a piac környéke újulhat meg, és alakulhat gyalogos zónává Újpesten. A beruházás 85%-os EU-s támogatással, 1,2 milliárd forintból. Az első ütemben, amely 2010-re fejeződhet be, a Városháza műemlék épülete, a környező bérházak homlokzatai, és a két templom előtti terek újulhatnak meg. A második ütemben a parkolóhelyeket viszik a föld alá, a felszínt így visszaadva a gyalogosoknak. A harmadik ütemben, 2018 körül fejeződhet be a program a piac megújításával.

Forrás: http://www.nol.hu/budapest/cikk/482382/

A Hungária fürdő Budapesten sokat emlegetett téma - mint a műemlékvédelem legfeketébb foltja, a pusztulás iskolapéldája.
 

A XIII. kerület kiugrik az országos átlagból: itt nem csökken, hanem nő a lakosság, különösen a 25-40 éves korosztály. Ez a rendkívül intenzív újlakás-építésnek köszönhető. Április 30-án a kerület zöldfelületi stratégiájáról tartottak előadást az Urbitális! programsorozat keretében.

A kerület kedvező adottságokkal rendelkezik: ide tartozik a Margit-sziget, a Rákos-patak partja, és a Duna-part (ma még?) zöld sávja. Igaz, Újlipócia, vagy a legújabb lakótelep-építések a zsúfoltságot növelő, az egy főre jutó zöldfelületet csökkentő irányba hatnak. A problémák nagyjából ugyanazok, mint minden kerületben: az önkormányzat forráshiányossága, köztisztasági hiányok (graffiti, szemetelés), a hatáskörök megosztottsága, a nem rendeltetésszerű területhasználatok (járdán, füvön parkolás, hajléktalanok a padokon stb.).

A problémák 3 csoportra oszthatók:
1) zöldfelületek hiányosságai (minőségi, mennyiségi)
2) a társadalmi érintettség tudatának, részvétel hiánya
3) a gazdasági, igazgatási mechanizmusokból származó problémák

Fontos, hogy a fejlesztések túlmutassanak az adott kormányzati cikluson, és hogy a lakossági igényekhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Ennek megfelelően a tervezett programok az alábbiak:
1. Közpark és közkert fejlesztési program
2. Zöldfolyosó és fasor fejlesztési program
3. Intézmény udvar program
4. Játszótér program
5. Közrnyezetgazdálkodási, településkörnyezeti program

A fő fejlesztési térségek a kerületben a Dunapart, a Rákos-patak partja - és természetesen a Margitsziget. De fontosak a lakóházak, lakótelepek előtti területek.

A stratégiai anyag innen letölthető!

Kérdőív itt kitölthető!

XIII. kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft.
www.kght.hu
www.bp13.hu
1131 Budapest, Hajdú u. 29. Tel: 270-0413, e-mail: kgkht@bp13.hu

Másfél milliárdos fővárosi önrésszel, 3 milliárd forintnyi EU-s forrás bevonásával megújult a műjégpálya a Városligetben. Először 1926-ban fektettek itt le hűtőrendszert, azóta minden új rendszer egy újabb réteg ráépítését jelentette, így jellemzően három, de van, ahol már négy-öt réteg van egymás tetején! Emiatt van az, hogy nyáron a csónakázók egyre gyakrabban feneklettek meg - az elmúlt években már nem is volt itt lehetőség csónakázásra.A felújítás ennek megfelelően a több réteg felszedésével kezdődik majd el, amíg le nem érnek az eredeti mederig. Az új hűtőrendszer pedig egy alagút-rendszeren keresztül megközelíthető lesz, így javításához nem kell majd felszedni a felette levő betonréteget. (Ez már annyira ésszerű és átgondolt, hogy szinte el sem hiszem, hogy napjaink Budapestjéről beszélünk :-) )
 
Ehhez párosul az épület felújítása, illetve kibővítése. Az eredeti épület a mainál nagyobb volt, így az új építés a második világháborúban elpusztult szárny pótlásaként is felfogható. Az eredeti, Francsek Imre által az 1890-es években megtervezett épületszárny hű mását szeretnék visszaépíteni. A régi épület ma eléggé lerobbant állapotú, igazán komoly, átfogó felújítás még soha nem volt az épület 120 éves történetében! Szerencsére a falak jó állapotban megmaradtak, de a gépészet, és a tető bádogozása már igencsak várja a felújítást. Ennek végére a barokkos külső mögé modern belső tér kerül, és ide költözik a Hősök tere turisztikai információs központja is. Az étterem az új szárnyban, nagyobb területen kap helyet. A korcsolyákat is kényelmesebben lehet majd felvenni, az erre szolgáló terasz is nagyobb lesz. Az épület mellett már ma is látható egy új építés: itt a gépészet kapott helyet, fővárosi pénzből.

A másfél milliárdos fővárosi önrészből egyelőre 22 millió forint szerepel az idei költségvetésben, a változások nagyobb hányada így valószínűleg a következő évekre csúszik át: 2009-ben 889 millió, 2010-ben 612 millió forint lesz erre a célra elkülönítve a főváros költségvetésében. Teljes pompa: 2010 telén!

Cikk a gépházról:
http://www.muszakilapok.hu/lgphx/jovore-befejezodik-varosligeti-mujegpalya-rekonstrukcioja

Cikk a jégpálya történelmével:
http://epulettar.hu/projekt/varosligeti-mujegpalya-budapest-xiv

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/487201/
http://epulettar.hu/cikk/milliardok-a-varosligeti-mujegre-ket-ev-mulva-megujul-a-palya-megifjodik-a-toparti-palota

A műjégpálya elérhetőségei:
http://www.mujegpalya.hu/
1146 Budapest, Olof Palme sétány 5.
Telefon: 364-0013
e-mail: iroda@mujegpalya.hu
 

Az 19. század végén a székesfőváros a pesti után Budán is Vigadó épületet kívánt építtetni. A tervezési pályázat egyik nyertese az a Kallina Mór lett, akinek nevéhez fűződik a második világháborúban lebombázott Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság megtervezése is. Ő fogott össze a szakmai társ Árkay Aladárral 1896-ban. Az építkezés 1897 és 1899 között le is zajlott, a kivitelezés Hauszmann Sándor nevéhez kötődik. Eleinte főleg koncertteremként működött, a két világháború között a budai polgárok és egyesületeik gyűltek itt össze. A második világháborúban az épület megsérült, de megmaradt. Az ötvenes évektől kezdve napjainkban is a magyar néprajz és néptánc otthona.

A felújítás ennek megfelelően a második világháborús sérülések előtti állapotot kívánta helyreállítani, pótolva az évtizedeken át hiányzó szobrokat, címereket, homlokzati díszeket. A belső terek részben már értéküket vesztették - sok a rémszoci toldozgatás-foltozgatás, de így is megmaradt az impozáns előcsarnok, és az annak felső szintjéről induló nagy lépcsőház, és a díszterem.

Ha a Batthyány tér környékén jársz, nyájas olvasóm, tégy egy 5 perces kitérőt! Indulj délnek, vagy menj egy buszmegállónyit a 86-os busszal, és már ott is vagy a szépen felújított téren! Nézd meg a felújított Vígadót, a szép középkori házakat, a rendezett parkot!

Forrás:
http://www.epiteszforum.hu/node/8562

Kiköltöztették az autóbuszokat. Átépítették a parkot. Megnyílt a Gödör. Eltelt néhány év, és a tér siralmas állapotba került. Csodálkozunk? Nem - a Király utcában ugyanez történt egy-két hónap alatt. 2008.05.01-én jártam ott, íme néhány kép:

"...az Erzsébet térről van szó, amely kitűnő példája annak, hogyan ne tervezzünk közteret. Ne vonjuk be a lakókat, ne gondoljuk végig, hogy kik fognak ide járni, kik látogatják majd a Gödör Klubot. És akkor az eredmény gyorsan meglesz: pusztulásnak indult, széttöredezett burkolatok a tér minden pontján. Sokan abban látják a megoldást, hogy a bicikliseket kéne innen kitiltani, pedig a megoldás ennél sokkal egyszerűbb. Számukra kéne megtervezni. Vagy legalább számolni velük." (Forrás: Miénk itt a tér - Budapest Köztér Program)

A BKV szentendrei múzeuma újabb járművel gazdagodott: ide került a Hungaroplan villamos egyetlen teljes példánya. Egyedileg, házilagosan építették, más villamos- és autóbuszelemek felhasználásával. 1975-ben született a minisztertanácsi határozat, majd viharos sebességgel, már 1988-ban be is mutatták a BKV-Ikarus kooperációban készült prototípust. 1990-től 2006-ig üzemben is volt, lehetett rajta utazni: többek között járt a 23, a 30A, a 36-os és a 37-es vonalakon is. A jármű a 3750-es számot kapta. A sorozatgyártást a Ganzra bízták volna, de végül a BKV a kedvezőbb CKD-s Tatra villamosokból vásárolt - a testvéri Csehszlovákiából. A forgóváz a Ganz ipari csuklósból, az utastér nagyrészt Ikarus buszokból, az ülések autóbuszokból és trolibuszokból lettek "összehordva". A fényszórók a Wartburg személygépkocsiból, az irányjelző lámpák Zsiguliból lettek átvéve. (Falun Jancsi bácsi buherált hasonlókat GMK-ban. :-) ) Nem csoda, hogy Csufika lett a beceneve...

Forrás: http://www.videoplayer.hu/videos/play/29673

(A kép forrása)

(A kép forrása)

Korábban már írtam egy beszámolót a Budapest Kör rendezvényéről, amelyen a dugódíj bevezetéséről volt szó. A Városkutatás Kft. által összeállított anyagról április 21-én tárgyalt a főpolgármesteri kabinet. A lehetséges zónahatárokról a korábbi bejegyzésben volt szó, mára ez a Hungária körgyűrűre és a Nagykörútra konkretizálódott.

A dugódíj bevezetéséhez legalább 3-4 év előkészítés szükséges, így 2011-12 előtt nem várható a díjfizetés megkezdése. A rendszer kiépítése 9-12 milliárd forintba kerülne, de évente 25-50 milliárd forint bevételt termelhet a fővárosnak - ebből még le kell vonni évi 7-8 milliárd forint üzemeltetési díjat. (Vagy a Panamában bejegyzett Dugódíjbeszedő Kft.-nek, mondatja velem a gonoszabbik énem.) Ugyanakkor a főváros azt kéri a gazdasági tárcától, hogy az M0-ás ne legyen díjfizetős. Logikus: pont ide nyomnák ki az elkerülő forgalmat a belsőbb területekről. A díjbeszedés még jogi módosításokat is kíván: a közigazgatási hivatal döntése szerint ugyanis a jelenlegi, teherautós díjfizetési kötelezettég sem jogszerű. (A korlátozás nem törvényellenes, de a pénzszedés az.)

A Városkutatás Kft. honlapja:

http://www.varoskutatas.hu/

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/489277/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/489311/