Eltűntek a kalauzok, őrült tervek születtek az Astoriához, nevet kapott a Libegő, és épült a HÉV alagútja a Batthyány tér felé.
Július 1: "Az 1890-ben végzett első szabadtéri ingakísérlet helyén..." - Eötvös Lóránd-szobor avatásra készül a XVIII. kerület. Eötvös Loránd a múlt század utolsó és e század első évtizedében gyakran keltezte leveleit Pusztaszentlőrincről, ahol szívesen tartózkodott ottani nyaralójában. Egyetemi előadásainak megtartására - akkoriban még nem közlekedett villamos a mai kilencvenezer lakosú Pestlőrincre - rendszerint lóháton járt be a tudományegyetemre Pusztaszentlőrincről, amely a századforduló éveiben még nagyon kis település volt, alig háromezer lakosával.
Lőrinci villájához nagyobb kert tartozott. Ez a kert nevezetes szerepet kapott a tudománytörténetben: a nagy fizikus itt végezte a később világhírűvé vált műszerével, az általa szerkesztett torziós ingával az első szabadtéri méréseit. (...) A Hazafias Népfront keretében működő pestlőrinci helytörténeti bizottság kezdeményezésére most szép terv van megvalósulóban. Még évekkel ezelőtt elhatározták, hogy emléktáblával jelölik meg Eötvös Loránd egykori pusztaszentlőrinci házát. Ezt a tervet később módosítaniuk kellett, még pedig oly módon, hogy a kert helyén felállítják a nagy fizikus mellszobrát. Ugyanis Eötvös Loránd pusztaszentlőrinci villája már nem létezik. (...) ...Szőke Béla gépészmérnök, c. egyetemi docens 1966-ban kiderítette, hogy Eötvös Loránd egykori szentlőrinci villáját már lebontották, két holdas kertjét tizenhét felé parcellázták és beépítették, de a kert közepe közterület maradt, két zsákutca találkozásában. Ide kerül most az Eötvös Loránd-szobor. (Magyar Nemzet)