"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát gyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)
Cikksorozat Finta Józsefről
A Duna Intercontinentalt egy sor szálloda követte: a budapesti Volga Szálló, a pozsonyi Hotel Bratislava és a brnói Hotel Voronyezs, valamint több pozsonyi munkásszálló. Ebben az is szerepet játszott, hogy Csehszlovákia építészei nehezebben és később találtak magukra, így a magyar tervező külföldi projektekhez is hozzájuthatott - persze KGST-kereteken belül. Finta pedig vérrel és verejtékkel, de beletanult a munkába - ő lett az az építész, akihez kockázat nélkül fordulni lehetett Budapesten, ha valaki több milliárd forintot kíván egy épületbe beruházni. A hetvenes években már ő a tervező az ún. osztrák szállodaépítési hitel épületeinél: jön a Forum Szálló, a Novotel, a Penta, a Kongresszusi Központ és a Váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ.
Az osztrák hitel szállodái úgy épülhettek fel, hogy Ausztria az ottani építőipar fellendítésére úgy adott Magyarországnak hitelt a szállodákhoz, hogy kötelező volt osztrák kivitelezőt választani a megépítéshez. A hitelt szállodaépítésre (Sofitel, Intercontinental, Novotel, Hotel Buda Penta, Béke, Grand Hotel Hungaria), a hegyeshalmi határátkelő felújítására és Ferihegy 2 megépítésére fordították.
Ma sem tagadja: a színvonal ezeknél bizony nem volt tökéletes. Óriási feladattömeg zúdult rá, és egészségi állapota sem segítette. Az Intercontinental után a Forum szálló sem kapott Korzót, csonka maradt a Duna partjának felélesztése. Később kialakult ugyan egy gyalogos zóna, ám a villamos és a rakparti "autópálya" ma is elvágja a folyótól az embereket.
A szállóra előtervek már 1972-től születtek, ám a konkrét épületterv 1978-79 fordulóján született meg. Eleinte még olyan ötlet is volt, hogy ezen a területen, a Forum és az Atrium Hyatt telkeire kerüljön az Akadémia új könyvtára - ehhez azonban valószínűleg túl értékes volt a dunai panoráma. A kivitelezés 1979-1981 között zajlott le, az átadást '81 novemberében tartották. A 408 szobás szálloda alapterülete bruttó 36 ezer négyzetméter.
A tervezéskor még az volt a koncepció, hogy a Vigadó felőli szomszéd épületet, a Thonet-házat lebontják. (A szálloda helyén állt Ritz szálló a második világháborúban pusztult el.) Így a Forum lépcsőzését egy újabb szálloda tükrözött irányú lépcsőzése folytatta volna, ezzel egységes, új képet adva a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasznak. Aztán a Thonet-ház megmaradt, a folyó felőli kép pedig vegyes maradt: különböző korszakok különböző épületmagasságai keverednek itt. A szálloda vége is szinte az utolsó pillanatban alakult a mai képére emiatt, így a végfal kicsit sematikus, elnagyolt lett. Mintha egy tűzfal-szerű lezárás emlékezne arra, hogy ide valamikor új házat álmodtak folytatásként. Az Apáczai utca felé eredetileg üzletsort terveztek, ez azonban csak töredékesen valósult meg, szinte végig burkolt fal mellett sétálhatunk, fejünk felett a szemközti épületeket visszatükröző hátsó homlokzattal. Bár néhány üzlethelyiség megnyílt, bevásárlóutca helyett inkább csak egy hátoldal jutott ennek az oldalnak. Fintának volt egy bővítési javaslata is, eszerint az épület hátsó sarkán, ahol az csak 1 emelet magas, a "lepényre" rá lehetne építeni egy bővítményt, amiben uszoda, vagy konferencia-központ kaphatna helyet. Ez azonban nem valósult meg.
A ház tervezésekor Venturi építészete adott ihletet. A Duna felőli oldalon mutatkozik meg igazán a függönyfal színe, a homlokzat törtsége. Érdekes kettősség van ebben: a szögletes síkokat az épület lépcsőzése oldja. A kivitelezés, az anyagkezelés és a részletek valóban high-tech színvonalon valósulhattak meg. (Persze az akkori high-tech-et értve ez alatt.) Ennél a szállónál már nem fordul minden szoba a Dunára, így egy egyszerűen szerkesztett, középfolyosós alaprajzi rendszer épülhetett meg az emeleti szinteknél.
A szálló grafikai arculati tervét 1980-ban készítette el Tarnóczy Balázs. A Fórum szállóban az átadáskor egy sor művészeti alkotás is helyet kapott, ezek jó része ma is megvan:
-Váró Márton: Ornamensek (római travertin dombormű, 1980)
-Kiss Sándor: faszobrok (1980)
-Daróczi Péter szövetei (?)
-Kő Pál: A bécsi cukrászda domborművei (Péterffy Gizellával, fa, 1983)
-Pászthy Magda textiljplasztikája (1981):
Ez a textilplasztika már nincs meg
A szálloda oldalán egy emléktábla emlékezik az egykor itt állt Ritz szállodára:
ITT ÁLLT EGYKOR A RITZ SZÁLLÓ AHOL PORTUGÁLIA BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE MŰKÖDÖTT E TÁBLA SAMPAIO GARRIDO ÉS CARLOS BRANOUINHO PORTUGÁL KÖVET, ILLETŐLET ÜGYVIVŐ EMLÉKÉT ŐRZI, AKIK 1944-BEN, MAGYARORSZÁG NÁCI MEGSZÁLLÁSA ÉS A NYILASURALOM IDEJÉN EZERNÉL TÖBB FAJI VAGY POLITIKAI OKOKBÓL ÜLDÖZÖTT MAGYAR EMBER ÉLETÉT MENTETTÉK MEG.
MAGYAR-PORTUGÁL BARÁTI TÁRSASÁG
FELAVATTA 1998. MÁRCIUS 20-ÁN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE
A Lakóterves csapatban Fintáék nem csak az épületet, de a belsőépítészetet is megtervezték. A közös terek száma viszonylag kevés, és a keskeny telken erre nem is nagyon nyílt több lehetőség. Az átadáskor a hall mellett Grill étterem és bécsi kávéház nyílt. Büszkén emlegették annak idején a Bécsből hozatott bútorzatot - ez nagy szám volt akkoriban! Nagy, mahagóni falburkolatok épültek be, több helyen tükrös mennyezetet építettek be. A Bécsi Kávéházban íves fa és üveg boxok, Otto Wagner-i ihletésű tapéta és Thonet-bútor várta a vendégeket, az oldalfalon pedig Kő Pál szecessziót idéző plasztikáján még az építész is megjelent, hogy felajánlja művét.
A szállodát ért legfontosabb kritika, hogy az Intercontinentalhoz hasonlóan nagyon a Dunára fordul. Ez persze érthető és logikus, ám ennek következményeként a szálló a Roosevelt tér felé semmilyen arcát nem mutatja. Főbejárata bár a tér felé esik, a kapuzat elléggé jellegtelenül, hangsúlyos elem nélkül bújik meg az épület alján. Más "nyílás" a tér felé nincs is az épületen. A Forum és az Atrium Hyatt a tér többi épületével ellentétben nem zárja le a tér adott részét, inkább a foghíj kellemetlenségével jelennek meg a téren. Mégis, a kort hűen tükröző, és magas színvonalon kivitelezett, rossz kompromisszumoktól mentes szálloda épült ide.
városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2010.07.10. 09:27:14
Mert a cikkek szakszerűek ugyam, de egy sort nem érdmene a téma.
fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2010.07.10. 12:24:29
avocado · http://www.fovarosirejtveny.blog.hu 2010.07.10. 19:55:40
Ray2 2010.07.12. 11:51:48
Aranylab6 2010.07.12. 17:02:05
Aranylab6 2010.07.12. 17:03:32
fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2010.07.12. 18:23:08
(A legszexibb irodaház majd szeptemberben jön amúgy.)
promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2010.07.15. 11:19:13
Csak hát ha véletlenül jól sikerült épületről van szó, akkor is mindenki az építészt dicséri, pedig ott is volt beruházó meg hatóság. (Sőt, volt tervezőgárda is, nyilván nem minden egyes vonalat a Finta rajzolt bele a tervekbe, ugye).
Szóval ha a dicséretet hagyjuk neki beseperni, akkor a kritikánál ne mentegessük már.
Ha pedig az életművet nézzük, akkor azért az már végképp őt jellemzi, hogy vajon hány Finta épület érdemel dicséretet és hány kritikát. Én személy szerint ocsmány Finta épületet jó párat fel tudok sorolni, szépet nemigen, de majd szépen végigolvasom a sorozatot, hátha találok "rejtett" gyöngyszemet.
macskafaraok 2010.07.18. 10:49:35
A végeredményeket (praktikusan építészeti bűncselekményeket) meg látjuk nap-mint-nap. Nem mentség hogy az átkosban így-meg-úgy.
Aranylab6 2010.07.19. 10:58:20
Amúgy várom én is a cikksorozat többi részét, de nem feltétlenül reménykedem rejtett gyöngyszemekben... ismerem pl egy-két családi házát is fintának... szerintem nem szépek, nem parktikusak. Nagy tömegeket jól tud kezelni (szerintem), még ha nem is mindig, vagy általában nem megfelelő helyre épülnek azok a nagy tömegek. De kicsikben kutyaütő... Mindenesetre örülök ennek a cikksorozatnak, mert érdekes (függetlenül attól, hogy szeretjük-e az illetőt, vagy sem), és látjátok: arra mindenképp jó, hogy normális vita alakuljon ki.
Köszi
Ray2 2010.07.20. 08:31:18
Azért van abban valami hogy a háború utáni Budapest egyértelműen determinálja az ő építészete és a háború utáni Bp-ben kábé semmi szerethető nincs. (azt hiszem ezzel lavinát indítanék bizonyos körökben)
bürger 2010.07.26. 17:47:35
szerjóska 2010.08.18. 01:29:41
Slampixxx 2012.01.06. 22:36:57