"Semmi sem örök, csak az ideiglenes megoldás"

Cikksorozat a Moszkva térről

Tudtad, hogy már 1985-ben megrajzolták a Mammut bevásárlóközpontot? Igaz, egy sarokkal arrébb, és még szocialista körülmények között. 1984-85-ben ugyanis tervpályázatot hirdettek a tér rendezésére. Ebben újra felmerült az aluljárórendszer kiépítése, de egy kétszintű tér kialakítása is - jelezve, hogy a tér zsúfoltságának enyhítésére aligha elegendő a rendelkezésre álló tér. A tervpályázaton már felmerült egy nagy áruház, üzletház létesítésének igénye. A 80-as évekbeli országos, titkos pályázatot a Fővárosi Tanács VB, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal írta ki. A cél rövid időn belül és gazdaságosan megvalósítható átépítés volt. A pályázatot 1984 december 17-én hirdették meg, a beadási határidőre - 1985 május 13-ig - 15 pályamű érkezett be.

A meglévő tömbök megtartása mellett érvelt a legtöbb pályázó - így a Retek utcai tömb megúszta az eldózerolást. Érdekes, hogy - bár egymásnak szomszédai - a Széna tér és a Moszkva tér egyesítéséről sem született döntés a pályázaton. A gyalogosforgalmat egyes pályázók egy szintben tartották a közlekedéssel, míg mások aluljárórendszer kiépítésével választották volna el a gyalogosforgalmat a felszíni tömegközlekedési és autós forgalomtól. A bíráló bizottság az első megoldást tartotta megfelelőbbnek - a tér emelkedéséből adódó többszintűséget nem számítva. Mi pedig csak ámulhatunk vagy szörnyülködhetünk, hogy hogy nézne ki ma egy nagyobb aluljáró a Moszkva téren? Parkolóházat is álmodtak a térre - a Lövőház utca - Retek utca területén. Ez sem valósult meg, de az ötlet már jelezte a komoly parkolási, közlekedési gondokat 3 évtizeddel ezelőtt is. Áruházat is álmodtak a térre: ki a Moszkva térre, ki a Széna térre, ki mindkét területre álmodott ilyet. A bírálóbizottság az elsőt találta a legjobb ötletnek, mivel itt oldható meg legjobban a közlekedési kapcsolat, a jó összeköttetés a fő tömegközlekedési eszközök - elsősorban a metró - és az áruház között, valamint így teremthető jó kapcsolat a parkolóház és az áruház között. Szegények nem tudhatták, hogy az egészből nem lesz semmi, és később majd egy bevásárlóközpont és mélygarázsa formájában születik majd válasz a felmerült kérdésekre.


A Moszkva tér a Google Earth légifelvételén, 2010

Érdekes az is, hogy a bírálók egyértelműen szükségesnek ítélték a Krisztina körút és Margit körút egyenes közúti folytatását. A korábbi évtizedekben a villamos továbbvitele vált elvben lehetővé az alagút létesítésével, a pályázat során a bírálóbizottság javaslatot tett a közúti kapcsolat javítására is. "Az átvezetés a jelenlegi térszinthez közelálló magasságban, a Várfok utcai felüljáró kibővítésével, a Várfok utca alatt célszerű. Legkedvezőbb - elsősorban az átmenő autóbuszközlekedés szempontjából -, ha mindkét irányban új útpálya létesül a Vérmező u. részbeni kiikatatásával". A Retek utca a Szilágyi Erzsébet fasor felé menő forgalmat szolgálta volna, a villamospálya mellett kiszélesített útpálya pedig a Krisztina körút felé teremtett volna szélesebb autós kapcsolatot. Az autós közlekedés további preferálását jelölte az a javaslat is, hogy a Szilágyi Erzsébet fasor mellett kiépítésre javasolták a Maros utcát és a Városmajor utcát is. De már a meglévő úthálózat esetén is felmerült a Retek utca legszűkebb részén az árkádosítás, vagy a szemközti oldalon az "előkertek részbeni igénybevétele". Akkoriban fontos szempont volt az is, hogy autóval hogy lehet feljutni a Várba - ma már inkább a forgalom lent tartása az elsődleges szempont az egyre inkább védett területen.

A tömegközlekedés fejlesztésekor hangsúlyozták, hogy az ideális állapot, ha szintben maradva tudnak balesetveszélyes helyzetek nélkül átszállási kapcsolatokat biztosítani. Javasolták - és ez a javaslat ma is érvényes -, hogy ahol csak megoldható, a végállomásokat szüntessék meg a téren, ezzel is helyet szabadítva fel. Ebben már benne van a megvalósult Krisztina körút - Szilágyi Erzsébet fasor villamosvonalainak összekötése, és a legutóbbi választási kampányban felmerült villamos körjárat kialakításának a lehetősége is. Ugyanez az elv vonatkozott természetesen a buszokra is. Megjegyzendő, hogy a BKV és a Volán buszainak egymás mellé telepítésére nem születtek sikeres javaslatok, ez az ötlet már nem tűnt jónak. Mindez a tér környezetvédelméhez is hozzájárulhat, hisz a járművek így nem állnak hosszasan a téren járó motorral, hanem csak áthaladnak a téren egy megálló érintésével. A pályázók zöme nagyobb zöldfelületek kialakítását a gyalogos felületek mellett javasolta. Mint írták: "A növényzetnek jelentős szerepe lehet a merev térformák lazításában, előnytelen vertikális felületek takarásában és a zajvédelem fokozásában."

140 ezer forintos díjban részesült a két első helyezett. A 12-es sorszámú pályaművet Gulyás András, Herpai László, Sebestény István, Horeczky Veronika és tervezőtársaik, a 15-ös sorszámút Bősze Sándor, Kerekes György és Berencz László jegyezték.


A 12-es sorszámú pályamű (Kép: Tervpályázat a Moszkva Tér forgalmi rendezésére c. kiadvány)

A pályamű értékelésekor dícséretben részesült a tér építészeti kialakítása, az áruház elhelyezése és kialakítása. Az áruház fedett passzázzsal, a kisebb üzletek számára külön utcával készült volna el, két ütemben. Az elsőben az üzletek, a másodikban a vendéglátó egységek, kiszolgáló üzletek épültek volna meg. A közlekedés területén radikális változást javasoltak: "A közlekedési útvonalak Várfok utca, illetve Vérmező utca mentén való vezetése egységes térképzést és összefüggő gyalogos tér kialakítását biztosítja. A Csalogány utca - Szilágyi E. fasor közvetlen kapcsolatát megteremtő közúti aluljáró hossz-szelvénye lehetővé teszi az áruház terepszint alatti árufeltöltését és teherforgalmának lebonyolítását a Fény utca felől. A Mártírok útja (ma: Margit körút - a szerk.) és a Krisztina körút közvetlen forgalmi kapcsolata a villamoshálózattal azonos szinten, kedvezően megoldott. Előnyös, hogy a Vérmező utcában csak helyi forgalom, illetve csekély autóbuszforgalom bonyolódik is." Ugyanakkor kritika érte a Retek utcába tervezett gyalogosátkelőhelyet. Érdekes, hogy már itt szerepelt az 56-os és 59-es villamosok összekötésének javaslata, és a 6-os villamos meghosszabbítása - a pályázó szerint nem körjáratban, hanem a Déli pályaudvarig vezetve. Két villamos végállomása maradt volna csak a téren (4, 61). Mivel a buszok zöme a téren csak áthaladna, a felszabaduló helyen - a legtöbb pályázóval szemben - a Volán járatokat is sikerült a BKV buszok mellett elhelyezni. Fedett gyalogos teret, járható zöldfelületként kialakított zöld tetőt is "bevetettek" a tervezők. Érdekes, hogy a metrókijárat vasbeton legyezője nem szerepel a rajzon - bő egy évtizeddel az átadása után már el is bontották volna. A Lövőház utca mentén parkológarázs építésével, és felszíni parkolóhelyek kialakításával oldották volna meg a parkolóhelyek hiányát. Az áruház képében pedig szinte egy az egyben a Mammut jelenik meg, egy saroknyi különbséggel - pedig azt csak 1998-ban (I.) és 2001-ben (II.) adták át!


A 15-ös sorszámú pályamű (Kép: Tervpályázat a Moszkva Tér forgalmi rendezésére c. kiadvány)

A terv a tér rendezését viszonylag kevés szanálás árán oldotta meg a tér rendezését. Az építészeti, kereskedelmi és közlekedési funkciók jól csoportosítva kerültek elhelyezésre. "A Retek utca-Dékán utca és Mártírok útja (ma: Margit körút - a szerk.) közötti szakaszának gyalogos- illetve célforgalom céljaira történt kialakítása, valamint a piacot és az üzleteket összekötő gyalogospasszázs a központi gyalogos térhez jól illeszkedik a forgalmi kapcsolatokat kedvező módon elégíti ki." Az áruházat nem a Széna tér felé, hanem a Moszkva téren helyezték el. Az átmenő forgalmakat a tér szélein vezették el, a belső terek így mentesültek a nagy forgalom alól. A Krisztina körút és a Margit körút autós összeköttetése itt is tereprendezéssel, a villamosvonal mentén volt javasolt. A Csalogány utca és a Szilágyi Erzsébet fasor összeköttetését a Széna tér alatt közúti aluljáróval oldották meg. A Retek utca Duna felé eső fele gyalogos utcává vált volna. A 4-es és a 6-os villamosokat is a Déli pályaudvarig vezették volna, az 56-os és 59-es villamosokat összekötték volna, így csak a 61-esnek maradt volna itt végállomása. A buszok könnyen megközelíthetőek a téren. A Volán pályaudvar és a parkolóház a Lövőház utca mellé került volna. Bár a bírálat szövege ezt nem tartalmazza, feltételezhetően a tér közepén álló piramissal váltották volna ki a jelenleg is álló metrókijáratot. A Csaba utca irányába gyalogos aluljárót terveztek. A bírálóbizottság kritikával mindössze a Széna téri várfal-maradványok park céljára történő igénybevételét kritizálták, és a burkolt felületek fásítását kevesellték.

Neked melyik terv tetszik jobban?

(folytatjuk)