Típusengedély, emelkedő költségek, végleges állomásnevek, egyre több készre jelentett állomás, és egy kis valódi tűz a füstpróba előtt pár nappal - ez az év sem volt eseménytelen a 4-es metró építésének történetében. Az alábbiakban a 2013-as esztendő fő eseményeit tekintjük át.



Január 11: Már az alagútban is tesztelték az új Alstom Metropolis szerelvényeket. A Kelenföldi pályaudvar és a Móricz Zsigmond körtér közötti pályaszakaszon többek között az utasajtókat, a légkondicionálót, a szellőztetést, az utastájékoztató rendszert tesztelték. A teszt akkor sikeres, ha egy szerelvény 4000 kilométert hiba nélkül teljesít. A 810 utast 90 tonnányi terheléssel "szimulálták" a tesztek során.

Január 18: Új mérnökcéget kapott a 4-es metró: a BKK Közút Zrt.-t bízták meg a feladattal.

Január 26: A 4-es metró átadásával a BKV üzemeltetési költségei 5-7 milliárd forinttal emelkedhetnek évente - jelentette ki a főpolgármester. Ez valószínűleg jegyáremelést is magával von majd.


Dokumentumfilm 2011-ből (Glokalfilm)

Február 6: Átadták a Rákóczi téri metróállomás fölött épített 98 férőhelyes mélygarázst.

Február 19: Az Alstom megszerezte a 4-es metró automata szerelvényeinek típusengedélyét. Az NKH által kiállított dokumentum birtokában a cég elkezdhette a szerelvények Budapestre szállítását. A világon összesen 41 metróvonalon, köztük London, Párizs, Barcelona, Szingapúr, Szöul vagy Tokió egyes vonalain közlekednek automata metrószerelvények.


A Mérték Stúdió pályaterve lett az egyik első díjas 

Február 27: Megkezdődött a kelenföldi végállomás őrmezői kijáratának építése, és ehhez kapcsolódóan a Péterhegyi út egy szakaszának átépítése. A jelentős késéssel megindult munkák elsődleges célja kapcsolatot teremteni az őrmezői terület és a metróvégállomás között. Ez lehet a metróépítés utolsónak elkészülő fejezete, így az építkezés ezen a szakaszon a legsürgősebb.

Április 2: Lezárták a Keleti pályaudvar főbejáratát, a pályaudvart hónapokon át csak az oldalsó bejáratokon át lehetett megközelíteni.

Április 16: Füstpróba kezdődött a Rákóczi téren az állomás hő- és füstelvezető rendszerének, valamint főszellőző rendszerének tesztelésére. Ennek során kb. 20 ezer köbméter fehér színű füstöt eresztettek ki a peronszintről indítva.



A Móricz Zsigmond körtér rendezési terve, 2013 (kép: BKK)

Április 16: Megkezdődött a Móricz Zsigmond körtér felszíni rendezése a térburkolat cseréjével. A korábbi csúszós mészkő burkolatot beton térburkoló kövekre cserélték. A BKV áramátalakítóját az új metróállomásba telepítették át. A metróállomás oldalában álló házak előtt csak a BKV villamosai és buszai, valamint a kerékpárosok haladhatnak majd át az átadás után. A felszínrendezés kapcsán néhány, mindössze 7 éves elektromos kábelt is ki kellett cserélni - ez ügyben a BKK vizsgálatot is indított.

Május 10: Még át sem adták a vonalat, máris megvolt az első metrótűz: a Kálvin tér állomáson a bekészített anyagok egy része gyulladt ki. A tüzet hamar eloltották. 10 nappal később a hivatalos füstpróbát is megtartották a metróállomáson.

Június 2: Amennyiben tartható a menetrend, 2014 első félévében már utasokat szállíthat a 4-es metró. A készültségi szint elérte a 85%-ot. A budai oldalon már 6 Alstom szerelvény tesztelése folyt.

Június 18: A Gellért téri építkezésen egy munkás a mozgólépcső lejtaknája alatti térbe zuhant. A 6 méteres esést követően a mentők és a tűzoltók azonnal a helyszínre siettek, és ellátták a fejsérülést szenvedett férfit.

Július 1: A Keleti pályaudvarnál is megkezdődött az állomás füstpróbája.

Július 29: Megtartották a 4-es metró első sajtónyilvános útját - a programon elhangzottak szerint az utasok 2014. március 31-től használhatják majd a metrót.


2013 július: Az első teljes vonali menet kissé felgyorsított felvételen. (via BKK)

Július 30: A II. János Pál pápa tér állomáson megismételték a füstpróbát, a lenti üzemi terek ajtóit ugyanis nem találták megfelelően szigeteltnek a június közepén lezajlott előző próbán.


Állomásnevek 2010-ből. 2013-ban több megálló neve is megváltozott

Augusztus 27: Véglegesedtek a metróvonal állomásnevei, az alábbiak szerint: Kelenföld vasútállomás – Bikás park – Újbuda-központ – Móricz Zsigmond körtér – Szent Gellért tér – Fővám tér – Kálvin tér – Rákóczi tér – II. János Pál pápa tér és Keleti pályaudvar. A végállomásokat tehát a MÁV-állomásokról és nem a terekről nevezték el, a Tétényi út pedig Bikás parkra változott. A Népszínház utcai állomás az egykori Köztársaság tér új nevét kapta. A metróvonal megépítéséről egyébként 1972-ben született először határozat.

Szeptember 10: Az utolsó füstpróbaként hirdették meg a Kelenföld vasútállomás megállóban megtartottat, amely szeptember 10-12. között sikeresen zajlott le.

Szeptember 17: Megérkezett az utolsó, tizenötödik metrószerelvény is. A 2-es metrón futó változatokhoz képest rövidebb, de automata (azaz vezető nélküli) szerelvények mindegyikét egyenként is tesztelik forgalomba állítás előtt. A forgalomba állítást követően az első egy-másfél évben még lesz egy-egy "kvázi-vezető" is a szerelvények elején, de ő csak ellenőrizni fogja a jármű megfelelő működését, és gond esetén avatkozik be, a szerelvényeket már a kezdetektől az automatika fogja irányítani. Az átmeneti időszak lejártával elbontják majd az ideiglenes vezetőfülkéket, így előre és hátra is ki lehet majd látni a metróból az alagútban.



Szeptember 26: Átadták az első 100%-ig elkészült metróállomást a BKV-nak. A Bikás parknál a rendszerépítő kivitelező beüzemelte az összes áramellátási és hírközlési berendezést, illetve az elmúlt hetekben sikeresen lezajlott az épületgépészeti, tűzoltó, áramellátási és vontatási rendszerek teljes összehangolása.

Október 11: Megkezdődött a járművek utasok nélküli, úgynevezett sötétüzemi próbája. Ennek során hangolják össze a Siemens irányítórendszerét az Alstom szerelvényeivel.

Október 22: Budapest 2016-ig haladékot kapott az EU-tól a 4-es metró támogatási szerződésében szereplő feltételek teljesítéséhez, és ejtették a korábban vállalt behajtási díj bevezetését is. Ezt eleve a fővárosi önkormányzat ajánlotta fel biztosítékul, mondván, az autósok jó része a behajtási díj hatására átül majd a metróra, így emelve az utasszámot az unió által elvárt szintre.

Október 22: Megkapta a használatbavételi engedélyt az első metróállomás, a szeptember végén elkészült Bikás park. A dokumentumot a fővárosi kormánymegbízott adta át a helyszínen a főpolgármesternek.



November 11: Az Újbuda-Központ metróállomás is megkapta a használatbavételi engedélyt az NKH-tól. Az állomáson a látszóbeton és fémfelületek mellett a vízhatású üvegfelületek dominálnak. A peron végén található üzemi tereket különleges, úgynevezett rogyasztott üvegfal választja el az utasforgalmi tértől. A megálló nagyon világos, a víz pedig a központi motívum az állomásbútoroktól kezdve egészen a függő mennyezetig.

November 21: Megtörtént az első jármű-baleset a vonalon. A sötétüzemi teszt keretében, a kelenföldi kihúzó alagútban az egyik szerelvény nem tudott megállni a baknál. A vonatvezető vészfékezett, ezt követően a vonat kis sebességgel a baknak ütközött. Sem a járművezetőben, sem a járműben nem keletkezett kár. " A szerelvények képtelenek tartani az előírt követési távolságot, nemhogy csúcsüzemben, de fél kocsiparkkal sem, az automatikusan betáplált menetrendről nem is beszélve. Olykor a peron helyett a fal felé nyílnak az ajtók, legutóbb pedig a szerelvény a vészfékezés ellenére is túlfutott a peronon, végül a vágány végi bak állította meg, de még ezt is 25 centiméter hosszan tolta maga előtt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) mindenesetre csak a Siemens biztosítóberendezéseinek sikeres tesztje után kezd hozzá a két hónapos üzemszerű és teljesen hibamentes – utas nélküli – próbához, amelynek indulását korábban januárra tették. Ha akkor nem kezdhetnek hozzá, akkor a 4-es vonalat se adhatják át márciusban. A kormányon mindenesetre nem múlik a dolog. Addig alakítgatták a jogszabályokat, amíg a 4-es metró átadásához eredetileg szükséges 300 engedély helyett 14-et is elég begyűjtenie az induláshoz a fővárosnak. Ráadásként az Alstom és a Siemens mindenre felmentést kapott az NKH-tól, amire csak kért." (Népszabadság) November 22: Elkészült a Szent Gellért tér metróállomás is, a Nemzeti Közlekedési Hatóság erre az állomásra is kiadta a használatba vételi engedélyt. A megálló peronja több mint 32, a vágányok szintje pedig közel 34 méter mélyen található a felszín alatt. A tér közepén lévő, a villamosvonalak megállójához közel eső kijáratot a tér arculatába illeszkedő mészkőből készült medence és vízesés veszi körül. Az állomás területén 40 méter hosszan nagy belső tér található – a mára emblematikussá vált gerendaszerkezettel –, míg szintén 40 méter hosszan az egyetem épülete alá benyúló peronalagutak teszik majd lehetővé a le- és felszállást a szerelvényekre. A belső tér vertikálisan is két részre oszlik: a mozgólépcsős bejáraton keresztül érkezők előbb egy köztes átszállószintre érkeznek, majd egy másik irányú mozgólépcsőre átszállva érik el a peronszintet.

November 27: Mivel nem várható, hogy a belátható jövőben megépül a 4-es metró meghosszabbítása a Thököly út alatt a Bosnyák tér felé, Zugló önkormányzata azt szeretné, hogy állítsák helyre a villamost a Thököly úton, legalább a Csömöri út-Rákospatak utca torkolatáig, majd egy második ütemben az újpalotai buszvégállomásig. Mindez a felújított Thököly út átadása kapcsán hangzott el.

December 5: A 4-es metró építése kapcsán felújított Rákóczi teret átadták a nagyközönségnek. A tér új ülőbútorokat, új játszóteret és burkolatokat kapott, alatta már korábban megnyílt a BKK által üzemeltetett mélygarázs. A tér igazi különlegessége egy tükörszerkezet, mely összegyűjti, majd a medence közepén elhelyezett üvegcsöveken keresztül egészen a metróállomás peronszintjére továbbítja a természetes fényt.


A Baross tér 1926-ban, a főhomlokzat előtti téren Baross Gábor szobrával

December 6: A metróépítéshez kapcsolódóan a Baross téren régi-új helyére került Baross Gábor szobra. A szobrot 1969-ben helyezték át a Keleti pályaudvar előtti térségből a Posta mellé, és most, 2013 végén került vissza a pályaudvar főhomlokzata elé. A szoborcsoportot némi zöldfelület és új díszburkolat övezi majd, így egyszerűen megközelíthető lesz.

December 6: Megkapta a használatbavételi engedélyt a Rákóczi tér metróállomás is. A megálló felszín alatti "karzataira" II. Rákóczi Ferenc birtokainak nevét vésték az építők. Az egyik név, Tiszavasvári Tiszavasvárként került fel, ami helyesírási vitákra adott okott. Van, aki szerint lemaradt az "i" betű, az állomás tervezője szerint azonban egy Rákóczi-korabeli dokumentum "i" nélkül említi a birtokot, tehát Tiszavasvár helyes megnevezésnek mondható.

December 16: Átadták a Móricz Zsigmond körtér területének jelentős részét a forgalomnak. A felújítás alatt álló Gomba épülete és a metróállomás felszíni építményei továbbra is elkerítve maradtak. A tér új burkolatot kapott, a Fehérvári úti villamosok peronját magasabbra építették. Megújult a Fehérvári út, a Váli utca és a Karinthy Frigyes út torkolata, a 6-es villamos végállomása, valamint az íves házak előtti térrész - itt foglalta el végleges helyét Móricz Zsigmond szobra.

December 20: A Móricz Zsigmond körtér és a II. János Pál pápa tér metróállomások is megszerezték a használatbavételi engedélyt. Így 10 állomásból már 6 mondható teljesen elkészültnek.

December 31: Elkészült a Kálvin tér és a Keleti pályaudvar metróállomás is. Így év végére 10-ből 8 állomást jelentettek már készre.

  És hogy mit hoz 2014? Januártól már a hatósági vizsgálatok indulnak, amelyek a véglegesnek tekinhető állapot engedélyezését eredményezik. Az elkészült állomásokat sorra adják át az építők a BKV-nak. És ha minden jól megy, március végén jöhet a piros-fehér-zöld szalag átvágása.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető: