1979-ben az egykori Express Diák Utazási Iroda két ingatlanát kisajátítva épült meg a Bogdáni úti BKV végállomás, amit a BKV ma is használ. A társaság kezelői jogát azonban elfelejtették törölni a földhivatali nyilvántartásból. A 3 évtizeddel ezelőtti mulasztásra az Expressz Utazási Iroda jogutódja, az Estivo Kft. bukkant rá. A főváros 2000-ben fordult bírósághoz az ügyben. Több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat után a végső bírósági döntés a Kft-nek kedvezett: a főváros vagy fizet, vagy költözik. Ha végrehajtanák a jogerős döntést, akkor meg kelle szüntetni a buszvégállomást, a csatornázási művek ottani létesítményét, valamint a lakótelephez vezető egyes kis utcákat is. Több javaslat is felmerült a rendezésre, ezek egyike, hogy a buszpályaudvarért cserébe odaadják a Tétényi úti üzletközpontot, és vele a kelenföldi Szabó Ervin könyvtárat és a Budapesti Művelődési Központ épületét. De ez még nem minden! Mivel a BKV és a csatornázási művek jogtalanul használta a cég magántulajdonú ingatlanait, az 1996-tól napjainkig terjedő időszakra 1,1 milliárd használati díjat is követel az Estivo. Ennek kompenzálására a főváros két Ráday utcai foghíjtelket adna át az Estivónak. Ez a rövid története annak, hogy hogyan lett bizonytalan sorsú a Tétényi úton található Kelenföldi városközpont - benne a Budapesti Művelődési Központ könyvtárával, egy piaccal, üzlethelységekkel és az egykori Olimpia mozival. A tét nem kicsi: 9000 négyzetméter fővárosi és 2008 négyzetméter önkormányzati tulajdon (utóbbi tulajdonképpen a Burger King területe), azaz összesen 11000 négyzetméter. A főváros az Estivo-nak adná a központot, a kerület polgármestere pedig azt szeretné elérni, hogy a terület egésze váljon kerületi tulajdonná, hogy modernizálhassák még a 4-es metró Tétényi úti állomásának (az állomásról itt) átadása előtt. A terület ma alulhasznosított abból a szempontból, hogy a szabályozás 12-30 méteres épületmagasságot és 100 százalékos beépíthetőséget engedélyez. A kerületiek átlal megálmodott új épület földszintjén üzletek lennének, közvetlen összeköttetésben az új metróállomással. A Fővárosi Közgyűlés viszont 2008. június 26-án már úgy döntött, hogy az Estivóval cserélnek. Ezzel viszont elveszett a kerület elővásárlási joga. Így a kerületnek már csak az a lehetősége maradt meg, hogy megvegye az Estivótól, amit a főváros átad neki. Ez irányban is próbálkozott már az önkormányzat: 560 millió forintot ajánlanak az Estivónak vételárként. A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) pedig azt javasolta, hogy írjanak ki pályázatot a városközpont fejlesztésére, amelynek első fordulóját a helyi érdekeket (könyvtár, művelődési központ, piac) figyelembe vevő tervpályázat jelentené, megelőzve az ingatlanok eladását. Beruházót semmiképp nem lesz nehéz találni: a központ értéke a metró átadása és egy új üzletközpont felhúzása után akár a 3 milliárd forintot is meghaladhatja. Jól megközelíthető helyen fekszik, a szabályozás kedvező, a 4-es metró pedig nagyon nagy vonzáskörzetet biztosíthat. A kerület már ma is dinamikusan változó: a közelben található az Infopark, az AIG Lincoln irodaház, a T-Mobile új központja, hogy csak néhány példát említsünk.
A környék lakótelepekkel történő beépítése 1967-től 1983-ig tartott. A rendezési tervet Kis Albert és Kovács Balázs készítette 1963-ban. A beépítést Jakab Zoltán és Finta József, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült lakóházakat Farkasdi Zoltán tervezte. Összesen 9387 lakás készült el, több mint a felük kétszobás. A lakótelep közepére került a Budapesti Művelődési Központ. Zilahi istván és Bede József tervei alapján épült meg 1975 és 1979 között, a belsőépítész Horváth Jenő volt. A központ volt a főváros területén működő "művházak" módszertani irányítója.
Az Olimpia mozi története egy kicsit fővárosi mozitörténet is egyben. A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996). Az Olimpia a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára nyílt meg Etele néven, összhangban a környező lakótelep-építéssel. A moziban egy virágtartó plasztika is elhelyezésre került, ez Eőry József (1934-2003) keramikus műve - egy 1980-ban készült, 14 elemes mázas samott. A rendszerváltást követő mozibezárási hullámnak áldozata lett az Olimpia mozi is. Azóta afféle rendezvényteremként hasznosítják, ki lehet bérelni. Februárban a KÉK szervezett ide konferenciát, de a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet is használja időnként a termet. Amíg még lehet...
Zilahy István 1917-ben született Nagymaroson. A Műegyetemen végzett 1941-ben, a háború után 1948-tól a MATI, a VÁTI, majd a LAKÓTERV tervezője. 1952-ben Ybl-díjat kapott egy dunaújvárosi iskola (1951) tervéért. Fontosabb művei: Tatai edzőtábor (1951), Dunaújvárosban az Aranycsillag Szálló (1952), a Szabadság Szálló átépítése és bővítése (1958-59), Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (1962-64), Kelenföldi Városközpont és filmszínház (1965-66). Zilahy tanítványa volt Finta József is a Mesteriskolában, de a Műterem a hatvanas évek közepére lassan elhalt. A mester nem csak az építészetben élte ki magát, de időnként akvarellezett és rajzolt is. Az utolsó években saját építész stúdiót is alapított, de egyre idegenebbül érezte magát a változó körülmények, az egyre élesedő szakmai verseny közepette. 1993-ban hunyt el Budapesten. Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/496833
http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/eory_miklos/
http://www.budaihirlap.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=32750&ajanlo=RSS
http://ingatlanok.hu/articles.php?act=view&id=937
http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=8952
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=99493
http://www.ingatlanhirek.hu/page/hir_print.php?news_id=3561&channel_id=1
http://www.hirszerzo.hu/cikk.kelenfoldi_varoskozpontaz_ingatlanok_megdobbentoen_alacsony_aron_keltek_el.73228.html
http://ingatlanok.hu/hirek/20080721/maisz-nem-szabad-elkotyavetyelni-a-kelenfoldi-varoskozpontot
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/31/urban.html
Ferkai András: Lakótelepek. (A mi Budapestünk sorozatban)
Zilahy István (1917-1993). In: Magyar Építőművészet, 1993/6., p.59.
