Mi lesz a Zsidónegyeddel?

2008. december 22. - fovarosi.blog.hu

2002-2006 között 13 házat bontottak le a zsidónegyedben, amely már korábban is jelentős pusztítást élt át. Nem csak a hazai civil szervezetek és városvédők tiltakoznak, de az UNESCO képviselője, Michel Polge 2008. januári jelentése is arra a megállapításra jutott, hogy ezentúl egyetlen régi épületet sem szabad lebontani. Hunvald György polgármester ugyanerre a jelentésre hivatkozva állítja: a jelentés szerint nincs veszélyeztetve a világörökség.

Nézzünk meg néhány konkrét példát arra, hogy mi folyik ma az Erzsébetvárosban!

1. Jó példa a Holló utca, ahol a felújításra szoruló és érdemes egykori ezüstműves ház több szomszédos épülettel együtt elpusztult, hogy a helyére stílustalan, építészeti értéket nem képviselő lakóházak épüljenek. Az Akácfa utca 47-re és 49-re egy nappal a műemléki védelem hatályba lépése előtt adtak ki bontási engedélyt.

2. A készülő kerületi szabályozási terv (kszt) tervezetét egy városvédő szervezet tette közzé, eszerint további 14 házat szánnak bontásra, és építési helyként jelöltek meg 21 telket, amelyeken még állnak a régi házak. A durva a dologban, hogy ezek a bontások nem igazolhatók az épületek műszaki állapotával, azaz nem azért bontanak, mert már életveszélyes a régi, hanem azért, mert az ingatlanspekulációban érdemesebb bontani, mint műemlékvédelemmel "vacakolni".

3. a kszt-tervezetben (kszt = kerületi szabályozási terv) a Nagydiófa utca 8. alatti 150 éves épület helyén már egy új épület szerepel, de az új épülethez még sem bontási, sem elvi építési engedély sincs!

4. A Dob utca 23-25-27. alatt egy klasszicista lakóház lebontása és a kerületi bölcsőde kertjének felhasználásával, 3 telken épül egy 4-5 emeletes társasház - kétemeletes házak közé.

5. A Dohány utca 10-Síp utca 8-10 telkén a belső szárny lebontása után 70-80%-os beépítéssel, 7-8 emeletes épületszárnyak épülnek majd fel.

6. Az Akácfa utca 61. alatti Akácos udvarban is hasonló beépítéssel számolhatunk a közeljövőben.

A helyzetet súlyosbítja, hogy helyenként akár a 100 százalékos (!) beépítéshez is hozzájárultak, az új épületek pedig egyáltalán nem illeszkednek az utcaképbe. A megmaradt épületekkel pedig senki sem foglalkozik, pedig lenne mit tenni: a házak 81%-a felújítandó, sürgősen felújítandó 12%-uk. Zöldfelületek pedig egyáltalán nem keletkeztek, pedig a belvárosi autóforgalom nagyon is "szűrők" után kiált. Az egyeztetés alatt álló kszt-tervezet szerint a területhasználatot szabályozó mutatók nem változnak, a maximális szintterületi mutató értéke továbbra is 4,5-6, a beépítettség maximális mértéke 70-80%, a kötelező zöld terület 10-15 százalék közötti. A tervezet nem mondja ki, hogy az 1945 előtt épületeket nem szabad tovább irtani, lebontani, sőt - több helyen belső szárnyak bontását tartalmazza.

A kszt-tervezet az ezentúl épülő új házaknál részben "karaktervizsgálatot", azaz a régi épület megvizsgálását írná elő, részben bonyolult képletekkel szabályozná az engedélyezett udvari és utcai homlokzatmagasságokat, ezzel gátat vetve a túlzott beépítéseknek. Hogy hol bukhat meg mégis a tervezet? Ott, hogy a kerület két lépcsőben kívánja az új szabályozást bevezetni. Az első lépcső hamarosan szavazásra kerülhet, a tartalmilag lényeges második rész határideje viszont ki sincs tűzve. Így fennáll a veszély, hogy a tervezet valójában csak rózsaszín köd marad, amire sokat lehet majd hivatkozni, miközben a bontások tovább folytatódnak. Beleznay Éva, Budapest főépítésze javasolta a kerületnek, hogy a kszt-t egyben fogadják el, de a döntés a kerület kezében volt - és Hunvaldék nem így döntöttek. A kerület pedig nem tűnik túl lelkesnek a műemlékvédelem terén: a jelenlegi változatási tilalmat ugyan május 30-áról június 30-áig, majd szeptember 30-ig meghosszabbították. A kszt-tervezetbe az sem került be, hogy az új épületekre tervpályázatot kelljen kiírni. A 2008 szeptember 19-iki ülésre beterjesztett szabályozás-tervezet szintterületi mutatói a Levegő Munkacsoport szerint elfogadhatatlanul nagyok. A civil szervezetek azt is követelik, hogy legyen kötelező minden épülő lakáshoz 7 nm új játszóteret létrehozni - ez szerepel például a német előírásokban is.

Amivel szintén nem számol az önkormányzat, az az, hogy ha az új építményekbe beköltöznek az új lakók, olyan autóforgalom keletkezik a szűk utcákban, amit ez az úthálózat egyáltalán nem bír el. Ma tulajdonképpen szerencse a szerencsétlenségben, hogy kevés lakás kelt el. A kis utcák itt kialakulásuk idején kerteket kötöttek össze, ezért ilyen keskenyek.

A legújabb hír ez ügyben pedig az, hogy hogy a PKKB előzetes letartóztatásba helyezte azt az értékbecslőt, aki a vád szerint az önkormányzatnak szállította a mélyen a piaci ár alatti becsléseket. A vád csalás és magánokirat-hamisítás. Pedig az efféle csalás hamar kibukik: aki áron alul vásárolta meg az önkormányzati ingatlanokat, hamarosan busás haszonnal adhatott túl rajta, immár piaci áron. Egy héttel korábban, 2008. november 25-én már volt egy "fogás": őrizetbe vették Gál György képviselőt, aki egyben a gazdasági bizottság elnöke is. A gyanú szerint 700 milliós kárt okozott az önkormányzatnak. Aztán jött a második letartóztatás: Kardos Péter képviselőt ellen is nyomozás indult.

A jelenlegi hozzáálláson persze lehetne változtatni. Ma az megy, hogy bontsuk le a 100-150 éves házat (és tekintsük ócskaságnak épített örökségünket), és az új házat úgy építsük fel, hogy az 3-4 év távlatában már be is hozza az árát. Ha ezt a mohóságot kivesszük a rendszerből, akkor ki lehet alakítani egy olyan rendszert is, ahol a kiköltöző lakók - ma igen alacsony piaci értékű - lakásait, üzlethelyiségeit megvesszük, az egész épületet felújítjuk, majd részben eladásból, részben bérbeadásból fedezzük a költségeket. Aki nem akar, az nem költözik ki, a bérleti díjak pedig hosszú távon fedezik a felújítás költségeit. Persze egy 1-2 házból álló portfóliónál ez még nem működik, és 3-4 éves megtérülési idővel sem célszerű számolni, de 10 ház esetén már van annyi mozgástér, hogy a maradni akaró lakók (az összes lakó 30-40%-a) maradhasson is.

A zsidónegyed megmentéséért, a mohó beépítések leállításáért több egyesület is küzd, többek között:
-ÓVÁS!
-Nagydiófa Egyesület
-Szindikátus Egyesület
Itt említhető még a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és még néhány más városvédő egyesület.